Kisalföld, 1973. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

Van elegendő fűtőanyag Az évszaknak megfelelőre fordult az időjárás, a hőmér­séklet több helyütt mínusz 10 fokig süllyedt. Megnőtt a forgalom az olajtöltő állomá­sokon és a TÜZÉP-telepek­­ről is egyre többen pótolják tartalékaikat. A hidegbetörés első napjaiban tájékoztatást kért az MTI munkatársa az energiagazdálkodás kulcsvál­lalataitól az ellátásról és a tartalékokról. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt illetékesei el­mondották, hogy minden egy­­fokos hőmérséklet-csökke­néskor negyedmillió köbmé­terrel növekedik a gázfel­használás. Számoltak a vár­ható további lehűléssel, s ez nem zavarhatja az ellátást, nem okozhat fennakadást a jelenlegi fogyasztóknál, hi­szen a 16 millió köbméteres napi termelés kielégíti az igényeket. Biztonságos ellátást ígér az ÁFOR is, amely ezen a télen kibővített kereskedelmi háló­zattal juttatja el a fogyasz­tókhoz a folyékony tüzelő­anyagot. Másfélmillió olaj­­kályha melegéről gondoskod­nak, amelyhez 400 töltőállo­máson, 142 kirendeltségen és 2100 viszont­eladónál vásá­rolhat olajat a lakosság. A házhozszállítást 17­6 városban és nagyközségben oldották meg, és az elmúlt évhez vi­szonyítva 11 százalékkal nö­velték a tankautó-parkot is. Előadások Győrzámolyon A Hazafias Népfront győrzá­­molyi bizottsága „Tűz va­gyok” címmel ünnepséget rendez péntek délután Petőfi Sándor születésének 150. év­fordulója tiszteletére. A nagy költő életművét Décsy Zsófia magyartanár méltatja a ta­nácsháza nagytermében, majd az általános iskola irodalmi színpada ad műsort. November végén kezdődött a községben a szülők akadé­miája, melynek előadásait ugyancsak a tanácsháza nagytermében tartják a he­lyi tanárok. Eddig hat peda­gógiai előadást hallhattak a győrnámolyi szülők. VftA& nCUm^Hti Iftiu m.. Mt­r­Mfcffl) WWi­w PlCfcv AZ MSZMP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖR, 1973. JANUÁR 17., SZERDA * XXIX. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Éjszakai sütés A kenyér a kenyerük Járkálok az emeletek között, felülről lefelé követem a liszt­nek, víznek, élesztőnek, sónak kenyérré alakulását. Látom, hogyan lesz emberi kéz érintése nélkül a kovászból tészta, a tésztából két kiló huszonöt dekás darab, amely a formá­ban (ott bölcsőnek nevezik) még egy órát ringatózva, meg­dagadva eljut a kemence szájáig. Pontosan ötvenhat perc alatt pirosbarna­ ropogósra sül a fehér tészta, majd egy csúszdán át a földszinten landol négyemeletnyi ereszkedés után. Gyártás ez már a javából, ahol a mázsa a mértékegység. Ügyes automaták, sok száz lóerők állnak a kenyér készítésé­nek szolgálatába, hűségesen engedelmeskedve a fehér mun­karuhás emberek akaratának. Azok az emberek irányítják, kezelik, javítják őket, akiknek a kenyerüket adja a ke­nyér... Hétfő este, tíz óra. Műszak­­váltás a Győr és vidéke Sü­tőipari Vállalat becsepusztai kenyérgyárában. Harmincöt ember nyomja le a bélyeg­zőórát, harmincöt ember számára szűnik meg nyolc órára a külvilág. Belestünk e lisztesfehér birodalomba... A gyár legkorszerűbb része a kovászoló-tésztázó beren­dezés, amelynek lelke két, magyar gyártmányú gépsor, s a győriek kísérletező ked­vét igazolón, mindkettő pro­totípus. A folyamatos tész­­takészítő-vonal egyik gazdá­ja Hegedűs János, aki fia­talember létére már 16 és fél éve dolgozik a szakmában. A sütőipar saját nevelése­, amolyan Jolly Jocker, akit mindenhol lehet használni. — Annak idején újsághir­­detés útján kerültem a szak­mába. Ma már el sem cse­rélném. Anyagilag is megbe­csülnek. Ha nem teljesít­ménybéres helyen vagyok, 14,70 az órabérem. — Hallom a gyárvezetőtől, hogy maga az egyike a szom­bati „kisműszak” önkéntesei­nek ... — Igen, akkor dupla a pénz, s az idén szeretném fel­­rakni Győrszemerén a ház alapjait. — Mivel vasárnap is van műszak, nem fárasztja ez a beosztás? — Ha én hat órát tudok aludni, már eleget pihen­tem. A kemencék mellett elha­ladva kicsit csodálkozom azok kissé „lerobbant” álla­potán. Dancs Károly, a vál­lalat főmérnöke elérte a pil­lantást: — Az idén 15 millió fo­rintért minden kemencénket kicseréljük. Ezzel — nem akarom elkiabálni — az ed­diginél több esélyünk lesz a kenyerünket érő panaszok csökkentésére. Különben 1975-ig még 25 millió fo­rintért korszerűsítjük az üzemet. Mielőtt a — finoman szólva — ritkán dicsért kenyér végállomására érkeznénk, kis kitérőt teszünk a fehér­­ü­zembe. Ott készülnek a kif­lik, zsemlyék és egyéb süte­mények. A szaggató, formá­zógépek között ügyes kezű fiatalok, fiúk és lányok­ ve­gyesen egészítik ki a beren­dezések munkáját. (Magyar­­országon még nincs — igaz, a világon is alig van — tel­jesen automatizált péksüte­mény-készítő gépsor.) Krasz­­nay Zsuzsát szólítom meg: — Hány készülő kif­it fog meg egy műszak alatt? — Négyezerháromszáz a norma. — S mit szeret ezen a munkán ? — Tiszta, igazán nőknek való, ugyanakkor nem nehéz. — S mivel foglalkozik egy ilyen fiatal lány a három­műszakos beosztás mellett? — A KISZ-szervezetben titkárhelyettes vagyok, ez ad munkát bőven, mert kirán­dulást, klubdélutánt meg taggyűléseket szervezek. Li­­kócson lakom albérletben, havonta egyszer tudok haza­menni Oroszlányba. Hét köz­ben olvasok, moziba járok. Szeretnék minél hamarabb szakmunkás-bizonyítványt szerezni. Erre itt az üzemben mód lesz. Tovább sétálunk a kemen­cék mögé, ahol glédában áll­nak a délután kettőtől sütött kiflit, zsemlyét tartalmazó ládák. Hát, bizony ez elég apadt lesz kedd reggelre! — Az új kemencék beállí­tásával ugyanezt a mennyi­séget egy műszakban fogjuk elkészíteni, vagyis csak éj­szaka lesz sütés — mondja Kocsor Imre gyárvezető. — Mi is már alig várjuk! Leérünk a földszintre, ahol nagy surrogással ereszkedik alá a kenyér. Az egyik „fo­gadójuk” Jáky Istvánná, fe­lelős kenyérelszedő. Két éve az ÉPFU-tól jött át, ahol bérelszámoló volt. — Nem csináltam rossz cserét, még akkor sem, ha ez fizikai munka. Szeretem a három műszakot is, mert jól be tudom osztani az idő­met. A nagyfiam egyetemen van, a lányom harmadikos közgazdaságis, a legkisebb hatodikos, ügyesen megszer­veztük a családi rendet. — Minden kenyér átmegy a kezén. Mi a véleménye a minőségről? — Én csak olyat teszek a polcra, amit magam is meg­vennék az üzletben. A for­mátlan, sületlen vagy égett a selejtbe megy. Mégis talál­koztam néha „csúnya” ke­nyérrel a boltban. Hiába, sok az a tíz, tizenkét óra, amire a fogyasztóhoz kerül... Futólag találkozunk Újvári Mihály művezetővel, akié az egész éjszakás műszak gond­ja, s az ezzel járó szaladgá­lás is. Csodálom a csaknem 120 kilós ember mozgékony­ságát. — Nálunk az egész család pék volt, a fiam is örökölte a szakmát. Jómagam har­minckét éve vagyok a szak­mában. Szép szakma, jó szakma, még akkor is, ha so­kan piszkálnak bennünket. Elhiheti: jó lisztből, jó gé­peikkel mi tudunk jó kenye­ret csinálni... Hajnali négy óra. A városból autóval kiszállított munká­sok megkezdik a kenyér fel­rakását a zárt Roborokba. S amikor más üzemekben beindulnak reggel hatkor a gépek, a kenyérgyár elcsen­desedik. Pihenni térnek a pékek. Csiszka Antal ROBERTO SALAS: VIETNAM. A neves kubai fotóművész riportképsorozata első díjat nyert az 1972. évi „Bolygónk a fényképezőgép lencséjén át” című nemzetközi pályázaton. .­­Óvodát kap Dunaszeg Régi vágyuk valósul meg a dunaszegieknek. A község la­kói közösen fáradoznak a he­lyi óvoda létrehozásáért. A tanács egy használt épületet jelölt ki erre a célra, a lakos­ság pedig társadalmi munká­ban vállalta az épület átala­kítását. A községi tanács rendelkezik az óvoda beindí­tásához szükséges 70 000 fo­rinttal. A tervek szerint ez év szeptemberétől egy óvodai csoport, mintegy harminc kisgyerek lesz az óvoda új lakója. Szocialista országok külügyminiszterein­ek tanácskozása Moszkva, (TASZSZ) Január 15—16-án Moszkvában értekezletet tartottak a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköz­­társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, és a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége külügyminiszterei. Az egység és barátság légkörében megtartott tanács­kozáson megvitatták az európai biztonsággal és mind­azokkal a lépésekkel összefüggő kérdéseket, amelyekről az érdekelt államok véleménycserét folytatnak. (MTI) Ügyeletesi jelentések: Havas utakon Tegnap reggel száraz, az autózás szempontjából ideá­lisnak nevezhető úton hagy­ták el a megyeszékhely hatá­rát, legfeljebb a madarak röpte hívta fel a figyelmet az időjárás változására. A nép­hit ezúttal sem csalt. A déli órákban Árpás község fehér­be öltözött és a hó attól kezd­ve kitartó kísérőnk maradt. Délután Tét határában talál­koztunk a KPM Közúti Igaz­gatóság homokszóró autójá­val. A sózott homok szemlá­tomást csodát művelt, pilla­natok múlva sarat varázsolt a hó helyébe. — A hőmérséklet mínusz 2, mínusz 3 fok, nyugodtan sózhatunk — mondotta késő délután a telefonba Hetyei Jenő, a­ Közúti Igazgatóság megbízott főkönyvelője. — Mínusz 7-nél hidegebb idő­ben azonban a sózás kudar­cot vall. Különben semmi lé­nyeges újság nincs, az utakat két hete sózzuk. A Zalaeger­szegi Volántól két Tátra te­hergépkocsit vettünk bérbe, hótolós ekével felszerelve tisztítják a megye útjait, ezen kívül tíz hóeke és mintegy harminc ember áll készenlét­ben. Az ügyeletet már meg­kezdtük. URH segítségével tartjuk a kapcsolatot a megye különböző pontjain lévő út­­mesterekkel telexen pedig az ország többi igazgatóságá­val. — Mi a helyzet Sopronban? — Ugyanaz mint Győrben. Fertőszentmiklóson tartjuk az ügyeletet, szükség esetén in­nen tudunk segítséget nyúj­tani Sopron városnak és a többi határ menti település­nek. — Hol van még ügyelet? — Mosonmagyaróváron és Csornán. Jom pingpongasztalon mér­kőztek az asztalitenisz kedve­lői és több mint tíz sakktáblát vettek igénybe a gondolkod­tató játék ifjú szerelmesei, Dunaszegen nagy hagyomá­nya van a sakkozásnak. Az iskola nem egy országos nevű sakkversenyzőt indított, de a felnőttek is szívesen járnak a sakkszakkörbe. A felnőtt sak­kozók bajnoksága vasárnap kezdődik. Sportdélután Dunaszegen Tegnap délután a dunaszegi művelődési otthonban a he­lyi úttörőcsapat asztalitenisz­játékosai valamint a sakk­csapat tagjai találkoztak. Há­ A hó Győrött 2-3 centiméter Győrött a Városi Tanács költségvetési üzemétől tegnap dél­után 5 órakor kaptunk információt. — Két hete megkezdtük a város útjainak sózását — közölte Téglás György. — Mintegy 400—500 köbméter sózott homokot szórtunk el. Jelenleg négy homokszóró dolgozik, tíz hóekével felszerelt gépkocsi pedig üzembiztos állapotban várja a beve­tést. A város különböző pontjairól óránként kapjuk a jelenté­seket a hóréteg vastagságáról. A legnagyobb vastagságot, négy centimétert Győr-Szentivánon mértek, az átlag a megyeszék­helyen 2—3 centiméter. Holnap (tehát lapunk megjelenése nap­ján) a költségvetési üzem száz embere lát a fontosabb közúti csomópontokon, hidakon, járdákon, a kórházak előtt a hó­eltakarításhoz, rajtuk kívül a Városgazdálkodási és Útkarban­tartó Vállalat köztisztasági része is bekapcsolódik a munká­­a. Remekművek elemzése A hédervári ifjúsági klub tagjai szívesen foglalkoznak képzőművészettel. Nemrég fejeződött be a „Bevezetés a képzőművészetbe” című elő­adássorozat a klubban, ame­lyet Dr. Zsilavi főbűnné ta­nárnő tartott a fiataloknak nagy sikerrel. Előadásaiban műelméleti és művészettörté­neti kérdésekkel foglalkozott. A klubtagok kívánságára egy új előadássorozatba kezd, s egy-egy képzőművészeti re­mekmű elemzésével fejleszti a fiatalok esztétikai tudását. Az előadássorozat végén a hallottak­­ alapján vetélkedőt rendeznek. Nyugdíjasok klubja Mindennap találkoznak klub­jukban a mosonmagyaróvári József Attila Művelődési Ház egyik termében a mosoni nyugdíjasok. A népművelők tartalmas programról gondos­kodnak számukra. Az utóbbi hónapokban előadást hallhat­tak például Dózsa Györgyről, Petőfi Sándorról, a magyar képzőművészet legjelentősebb alkotóiról. Az előadásokat rendszerint filmvetítés kö­vette. A nyugdíjasok klubja öt esztendeje működik, s a ta­gok közül néhányan rendsze­resen segítenek a népműve­lőknek a város helytörténeté­nek kutatásában. P. M. — Sz. A. Megfelel az igényeknek A hét elején avatták Héder­­váron az új tűzoltószertárat. A régi szertár elavult, ezért vált szükségessé egy korsze­rű, a mai igényeknek megfe­lelő tűzoltószertár létrehozá­sa. Az épület belső elrende­zése lehetővé teszi, hogy elő­adásokat, vitadélutánokat is rendezhessenek. A tűzoltó­szertár ugyanis tágas tanács­kozóteremmel, irodával, mos­dóval és egy gépkocsi-szerál­lással rendelkezik. Az építke­zéshez a helyi tanács mintegy 450 000 forintot biztosított.

Next