Kisalföld, 1973. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-21 / 67. szám
Mi van egy új követség mögött? A Centropress kedd esti kommentárja. Az utóbbi időkben már megszokta az olvasó, hogy sűrűn lát jelentéseket új meg új követségek, nagykövetségek megnyitásáról: egyre másra ismerték — ismerik — el a különböző országok az NDK-t, legújabban pedig a VDK elismerésének „hulláma” indult meg. Ennél szokatlanabb és nem kevésbé érdekes a keddi jelentés, amely szintén nagykövetség létesítéséről érkezett. Ezúttal nem az NDK-ról, vagy a VDK-ról van szó: Új-Zéland kormánya jelentette be, hogy 1973-ban követséget nyit Moszkvában. A bejelentés akkor hangzott el, amikor Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter éppen Wellingtonban, Új-Zéland fővárosában tartózkodott kereskedelmi tárgyalásokon. Canberrából érkezett ide Patolicsev, ahol aláírták a szovjet—ausztrál kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről szóló egyezményt. A dolog hátteréhez tartozik, hogy mind Új-Zélandon, mind Ausztráliában a múlt év végén hosszú idők óta először a munkáspárt győzött a választásokon (Ausztráliában 23 év óta először). Whitlam ausztrál miniszterelnök nemcsak bejelentette, de mindjárt kezdeményezett jelentős változásokat. Azonnal visszavonta az ausztrál csapatokat Vietnamból, felvette a kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal, s új adózási s egyéb intézkedésekkel igyekszik visszafordítani az USA mind dominálóbb szerepét az ausztrál gazdasági életben. Egyébként a Szovjetunióval való kereskedelem bővítése, a szocialista világhoz való közeledés is ezzel vág egybe. Belpolitikailag az oktatásügyre s a szociálpolitikára fordított nagyobb összegekkel, a színesbőrű őslakosság helyzetének javításával, az Angliától való függőség utolsó szálainak elszakításával (például a „God Save the King” helyett új ausztrál himnuszt íratott) igyekszik új utakat nyitni. Hasonló politikát folytat Kirk új új-zélandi kormánya is. Még nem tudjuk, mi lesz a most tárgyalásra kerülő szovjet—új-zélandi kereskedelmi szerződésben. Ismerve azonban némiképp Új-Zéland gazdasági helyzetét, feltehető, hogy az ország nagy vaj-, hús-, sajt-, és gyapjú-exportjának ezután jelentősebb részét irányítja majd a Szovjetunióba (annál is inkább, mert Anglia közös piaci belépésével Új-Zéland nehezebben tud a szigetországba vajat exportálni.) (RS) Kisalföld Esti táviratok WASHINGTON Nixon elnök hétfőn beszámolót terjesztett a kongreszszus elé a különböző amerikai űrhajózási és űrkutatási intézmények és hivatalok 1972. évi tevékenységéről." ■ Mint hangsúlyozza, a világűr meghódításában valamennyi fél számára előnyös a széles körű nemzetközi együttműködés. Az Egyesült Államok — az elnök szavai szerint — igyekszik közös programokat megvalósítani a Szovjetunióval és az európai országokkal. A szovjet—amerikai űrhajóösszekapcsolási tervről szólva Nixon megjegyzi: ez a közös vállalkozás „elősegíti, hogy a két ország a kölcsönös előnyök alapján egyesítse erőfeszítéseit a világűr meghódításában”. KOPPENHÁGA Nagyarányú sztrájk kezdődött éjfélkor Dániában. 258 ezer munkás lépett sztrájkba, miután megszakadtak a Dán Szakszervezeti Szövetség és a gyáriparosok szövetsége között két éve kezdett bértárgyalások. Ilyen hatalmas arányú munkabeszüntetésre 1938 óta nem volt példa az ország történetében. A munkásokmagasabb béreket és jobb munkafeltételeket követelnek. A Dán Kommunista Párt központi bizottsága felhívással fordult az ország dolgozóihoz, hogy támogassák a sztrájkot HANOI A vietnami négyoldalú katonai vegyesbizottság CIFK- tagozatának szóvivője nyilatkozatban reagált a saigoni kormányzat fenyegetőzésére, hogy a Tong Le Chan-i és a Rach Bap-i bázis „támogatására” átfogó hadműveletet indít a felszabadító erők ellenőrzése alatt álló térség ellen. „A DIFK fegyveres erői tiszteletben tartják a tűzszünetet és elszántan védelmezik a békét — hangsúlyozta. — Ha azonban a saigoni kormányzat területszerzési céllal hadműveletet indít a DIFK ellenőrzése alatt álló térségek ellen, akkor a népi felszabadító fegyveres erők a felszabadított övezet, a lakosság élete és tulajdona védelmére méltó büntetésben fogják részesíteni alakulatait a tűzszünetet sértő cselekményeik miatt. SZÖUL Szöulban kedden hivatalosan bejelentették, hogy Dél-Korea beszüntette dél-vietnami katonai szereplését. A délkoreai fővárosban feloszlatták a dél-koreai fegyveres erők dél-vietnami hadműveleti parancsnokságát. Az első dél-koreai katonai alakulat 1964-ben érkezett Dél-Vietnamba. A hatvanas évek végégig az amerikai agresszióban résztvevő dél-koreai katonák száma elérte az 50 ezer főt. Az utolsó csapategységet múlt szerdán, március 14-én vonták ki Dél-Vietnamból. HELSINKI Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előlkészítő nagyköveti tanácskozás munkabizottsága kedden foytatta a második napirendi pont témakörének, a kereskedelmi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztése kérdéseinek megvitatását. A tárgyszerű, jó munkalégkörben lezajlott ülésen a résztvevő 34 ország többségének képviselői hozzászóltak a témához, egyebek között a magyar küldöttségig. PÁRIZS Kedden ismét megindult a légiforgalom Franciaországban. A forgalom katonai irányítását hétfőn éjfélkor megszüntették, s a repülőtereken kedden reggel nyolc órakormár munkába álltak az irányító személyzet első csoportjai. A CFTC-hez tartozó sztrájkolók is úgy döntöttek hétfőn éjjel tartott közgyűlésükön, hogy ismét munkába állnak, illetve egyelőre felfüggesztik a sztrájkot, remélve, hogy a közlekedésügyi miniszterrel folytatandó tárgyalásukon a miniszter fontolóra veszi majd követeléseik teljesítését. (MTI) A Kisalföld külpolitikai fóruma 73|21. % Van-e jövője Argentínában a Peron nélküli perónizmusnak? Fórumbarátainknak és nekünk is sokáig emlékezetes marad az a jó hangulatú és érdekes találkozás, amely március 10-én zajlott le Győrben a Technika Házában lapunk külpolitikai fóruma és a tévé A Hét című rovata szervezésében. Az idő rövidsége miatt akkor nem sikerült minden kérdésre válaszolni; azt ígértük, a Kisalföldben visszatérünk rájuk. íme, itt az alkalom. A Győri Textilipari Vállalat dolgozói a többi között arra kíváncsiak, hogy van-e jövője Argentínában a Perón nélküli perónizmusnak. Hasonló kérdéssel fordult lapunk külpolitikai rovatához Takács Éva, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola IV/D. osztályának tanulója is. Alkotmányossága rövid pórázon köztársasági elnököt, alelnököt, tartományi kormányzókat, szenátorokat, polgármestereket választott vasárnap Argentína; az országban utoljára tíz évvel ezelőtt voltak általános választások. Helyi idő szerint hétfő este Alejandro Lanusse tábornok, az ország jelenlegi elnöke bejelentette: az új elnök Héctor Cámpora, a perónista párt jelöltje, akit május 25- én iktatnak be hivatalába. Alelnöke Solano Lima. Az abszolút többséget szerzett perónisták mögött a Polgári Radikális Unió végzett (jelöltje Ricardo Balbin), hozzávetőleg 23 százalékot ért el. A betiltott kommunista párt által is támogatott, baloldali csoportokat, tömörítő Forradaami Népi Szövetség Oscar Allende vezetésével a szavazatok 11 százalékát szerezte meg. Cámpora győzelmét nem azért ünnepelték tombolva százezrek hétfőre virradóra Buenos Aires utcáin, mert valós alternatívát kínál, megoldást azországot évtizedek óta bénító politikai-gazdasági válságra. Cámpora fő fegyvere az, hogy ő Perón leghűségesebb követője, jogutódja, az ex-diktátort övező mítosz haszonélvezője. (Első sajtóértekezletén Argentína újonnan megválasztott elnöke felolvasta a Madridban élő Perón üzenetét, és kijelentette: mindent megtesz azért, hogy Juan Perón minél előbb hazatérhessen Argentínába. Elmondta, hogy a közeli jövőben Madridba kíván utazni az alelnökhöz.) A Perón-mítosz éppen úgy alakult ki, mint a legendák általában: a valóságot megszépítette az idő. Mi sem jellemzőbb, mint hogy Perónt bálványozzák azok az anarchista fiatalok, akiknek jelszava „öt életet életünkért, pusztuljanak el mind.’’’ Ugyanakkor perónistának vallják magukat azok a széles munkás, és kispolgári rétegek is, amelyek a múltba tűnő messziséget, a Peróndiktatúrát mint a „boldog nyugalom korát” képzelik el, jelszavuk pedig: „Otthon és munka”. A Perón-ellenes tisztikar, amely 18 évvel ezelőtt menesztette a dikátor-elnököt, sokáig bábként rángatott polgári kormányzatoktól várta, hogy megbirkózzanak a perónizmus szellemével. Mindhiába, 1966-ban, aztán nyíltan is a katonaság vette át az irányítást. A három fegyvernem (szárazföldi hadsereg, légierő, tengerészet) vezetőiből junta alakult. Egyezményük értelmében először Ongania ült az elnöki bársonyszékbe, őt Levingston követte, s végül Alejandro Lanusse, a mostani elnök. Lanusse taktikája merőben különbözött elődeiétől: ő nem felszámolni igyekezett a perónizmust. A „nyitás és kiegyezés” politikáját hirdette meg, mert felismerte, hogy lehetőség van a „ Perón nélküli perónizmus” beépítésére az argentin belpolitikai életbe. Felismerte, hogy felettébb hasznos a még mindig oly vonzó Perón-féle szociális demagógiát saját céljaira fölhasználni. Beleegyezett tehát, hogy a volt diktátor 17 év után hazalátogasson. Látványos demonstráció volt ez, amely hivatva volt kinyilvánítani, hogy Perón, illetve mindaz, amit a tömegek számára jelent, egyáltalán nem elválaszthatatlan attól, amit Lanusse akar. A választások kiírása része volt annak az „alkotmányos játéknak”, a Lanusse-féle „nemzeti kiegyezés”-nek az alapja. Nincs tehát szó demokratikus fordulatról Argentínában a választások után. Hogy az új elnök politikája mennyiben térhet majd el a katonák eddigi politikájától, hogy mi lesz a parlament szerepe, nagyjában-egészében kikövetkeztethető: a Lanusse vezette katonai junta január végén meghatározta. A hadsereg ötpontos nyilatkozatban szögezte le, hogy az általános választás eredményeként csak átmeneti kabinet alakul. „Négyéves kormányzási periódusában (1977 májusáig) a fegyveres erők megőrzik irányító szerepüket. A tényleges alkotmányos állapot csak 1977-ben valósítható meg. De hogy az argentin szavazók akaratából megerősödött perónista irányzat a kedvező konjuktúrát nem próbálja-e kihasználni a katonai juntával szemben is önálló pozíciók kiépítésére, illetve a hadseregen belül nem mennek-e majd végbe olyan változások, amelyek a perónizmus felé fordítják a katonatisztek egy részét — ezt majd csak a jövő mutatja meg. A rövid pórázú alkotmányosság, annak előkészítése, s mintegy húsz elnyomómegtorló törvény színezte „demokratikus választások”, a körötte hónapok óta csapott csinnadratta — amint azt az Argentin Kommunista Párt hangsúlyozta — olyan látszatváltozás, amelynek célja: megakadályozni a tényleges változásokat. " Azokat a változásokat, amelyeket csak egy közös antiimperialista, oligarchiaellenes program körül tömörülő egységes baloldal vívhat ki. 1973. MÁRCIUS 21., SZL ! 12 megfejtés Győrságről Átadták a Kisalföld — Fáklya rejtvénypályázat díjait A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 50. évfordulója alkalmából a Kisalföld és a Fáklya közös rejtvénysorozatot indított. Tizenöt héten keresztül érkeztek a helyes megfejtések szerkesztőségünkbe. A nyeremények kisorsolása után, tegnap a Technika Házában Lányai Sándor, a Kisalföld és Jurij Petrovics Akimov, a Fáklya főszerkesztője átadta a díjakat a szerencsés nyerteseknek. Méltatták a rejtvénysorozat sikerét, amely által sokan ismerték meg megyénkből a Szovjetunió 15 köztársaságát. A pályázat kiírói szívélyesen elbeszélgettek a nyertesekkel. Harnisch Zoltánná, a Győrsági Általános Iskola orosz nyelvi tanára örömmel vette át az első díjat, egy Zár-, kij—4. típusú fényképezőgépet. — Győrságról feltűnően sok megfejtés érkezett, mi ennek az oka? — kérdeztem. — Iskolánkban évek óta előfizetjük a Fáklya folyóiratot. Jelenleg is 12 helyre jár a lap. Az oroszt tanuló felsőtagozatos gyermekek szeretik a rejtvényeket. A mostaniban is tizenketten vettek részt. Nagyon örülök, hogy Bódis Erzsébet VII. osztályos tanuló is a nyertesek között van: egyévi Fáklya előfizetési utalványt kapott. Betegsége miatt sajnos nem tudott eljönni az ünnepélyes átadásra. Magam is jártam azi Szovjetunióban egyhónapos tanulmányúton, sok színes diát készítettem. Tanítványaim nagy érdeklődéssel ismerkedtek a Szovjetunió tájaival, városaival — mondta Harnisch Zoltánné. Jurij Petrovics Akimov főszerkesztő a baráti beszélgetés során elmondta, hogy két év múlva ismét közös pályázatot ír ki a Kisalföld és a Fáklya. ..." Cs. J. Jurij Petrovics Akimov, a Fáklya főszerkesztője átadja az első díjat Harnisch Zoltánnénak. Eszük Ödön terv.! Megjelent a Nemzetközi Szemle ily száma A Nemzetközi Szemle márciusi száma, Megállapodás a vietnami háború befejezéséről címmel közli dr. Kende István elemzését. A cikk részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen irányban alakulhat Dél-Vietnamban a helyzet, s a szerződés egyes pontjait elemezve kimutatja: az amerikaiak minden lényegbe vágó ügyben az általuk 1954-ben megtagadott genfi egyezmény rendezését voltak kénytelenek elfogadni. Ehhez a témakörhöz ad bőséges tényanyagot a Spiegel című nyugatnémet hetilapban megjelent — Van-e lehetőség a túlélésre — Vietnam a harmincéves háború után — című és az ismert amerikai publicistának, James Reston-nak az International Herald Tribuneban közölt „A vietnami háború hatása az amerikai életre” című cikke. Az amerikai elnökválasztásról, a választási győzelem ellentmondásairól ír az MTI washingtoni tudósítója, Köves Tibor „Elnökválasztás után” című cikkében, megmutatva az amerikai társadalom égető kérdéseit és azt is, hogy az átlagamerikaiak nagy tömegeinek közömbössége, a választásoktól való távolmaradás is hozzájárult Nixon nagyarányú győzelméhez. Hollai Imre, magyar külügyminiszter-helyettes az ENSZ XXVII. közgyűlésének ülésszakáról számol be. A szocialista országok rovatban olvasható Dr. O. Reinhold cikke az NDK népgazdaságának fejlődéséről. Ion Ionita, román honvédelmi miniszter előadói beszédét is közli a folyóirat, amely érdekes betekintést ad a Román Szocialista Köztársaság nemrégiben elfogadott új honvédelmi törvényének tartalmáról és jellegéről. (RS) Ifjú muzsikusok fesztiválja Az ifjú muzsikusok 1973.évi versenysorozata március 12- én kezdődött zeneiskolás tanulók részére a győri „Liszt Ferenc” Állami Zeneiskolában. Ekkor volt a körzeti klarinétverseny Pápa, Kapuvár, Sárvár, Sopron, Keszthely és Győr zeneiskolásainak részvételével. A 19 versenyzőből legjobb eredményt és egyben a nívódíj I. fokozatát Gáy Tamás, a győri Zeneiskola növendéke nyerte. 13-án a hegedűsök versenyén 31 növendék indult. Közülük öten arany, kilencen ezüst fokozatot értek el, és a mezőny három legmagasabb pontszámot elért növendéke a „Hermann László” nívódíjban részesült. Lakatos Júlia 3. osztályos, Nagy Tibor 5. osztályos és Szabó Andrea 6. osztályos tanulók a nyertesek. Március 14-én a „Nagy Zoltán” zongoraversenyen 70 tanuló indult, a hét aranyérmes közül a legmagasabb pontszámot elért három tanuló a nívódíjak nyertesei: Bozzay Beáta 3. osztályos, Reisinger Attila 6. osztályos és Csengeri Mária 5. osztályos tanulók. A március 16-án megrendezésre került „Kodály Zoltán” szolfézsverseny győztesei Kovács Ibolya 4. osztályos, Gáy Tamás 5. osztályos és Michl Dóra 4. osztályos tanulók. A körzeti hegedű- és zongoraversenyen a győri zeneiskola meghívása alapján Ajka, Celldömölk, Csorna, Kapuvár, Keszthely, Kőszeg, Mosonmagyaróvár, Pápa, Sopron, Szombathely és Sárvár városok zeneiskolás tanulói vettek részt. A körzeti hegedűverseny, melyet március 19-én rendeztek, 23 résztvevővel indult. Közülük négy tanuló ért el Zeneiskolások versengtek , arany fokozatot, nyolcan ezüst fokozatot. A nívódíjasok: Lakatos Julis 3. osztályos, a győri zeneiskola növendéke, Gamauf Györgyi 5. osztályos, a kőszegi zeneiskola növendéke. Simányi Andrea 5. osztályos, a győri zeneiskola növendéke. Hétfőn tartották meg a körzeti zongoraversenyt, melyen 65 versenyző indult, közülük 14-en arany, 17-en pedig ezüst fokozatot értek el. A nívódíj első fokozatát Csengeri Mária 5. osztályos, a győri zeneiskola növendéke, második fokozatát Bozzay Beáta 3. osztályos győri, a harmadik fokozatát Benkő Erika 3. osztályos győri zeneiskolások kapták meg. A bíráló bizottság különdíját a szabadon választott zenedarab előadásáért Tóth Ágnes 6. osztályos szombathelyi növendéknek ítélte oda.