Kisalföld, 1973. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

2 Kisalföld Folytatta tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.)núskodik, hogy a szocializmus építése az elmúlt két évben is töretlenül előrehaladt. Tervszerűen gyarapodott, fejlettebb lett az ország, javultak az életkörülmények, gazdagodott szocialista kultúránk és szellemi életünk. — Mérhetően erősödött a népi hatalom. Erősödött annak politikai alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége, a dolgozók összefogása. Teljesebb a szocialista nemzeti egység, erősödik a szocialista gondolkodásmód, a közösségi felelősségérzet. — Munkásosztályunk növekvő politikai aktivitással, gyarapodó szaktudással, vezető szerepéből eredő felelősséggel vállalja a szocializmus építéséből reá háruló feladatokat. Ez kifejezésre jut többek között a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom terjedése, ereje, nemcsak a termelésre gyakorol kedvező hatást, hanem az általános emberi magatartásra is. • , . Nagyra értékeljük mezőgazdaságunk termelési eredményeit, termelőszövetkezeti parasztságunk helytállását. Parasztságunk jó szövetségese munkásosztályunknak; magatartásával, termelési eredményeivel egyaránt bizonyítja, hogy fenntartás nélkül híve a szocializmusnak s — ereje és tapasztalatai alapján — vállalja az ország gondjaiból a reá jutó feladatok megoldását. — Értelmiségünk tudásban és létszámban is évről évre gyarapodik. Élete, munkája, alkotásai azt bizonyítják, hogy az értelmiség szocializmust építő népünk része, tudományos, műszaki, művészeti tevékenysége arról tanúskodik, hogy cselekvő egyetértéssel támogatja társadalmunk haladását. — Kedves elvtársak! — Együttes munkánk eredményeit összegezni: közös kötelességünk. Ezt azért is hangsúlyozom, mert időnként azt tapasztalja az ember, hogy valamiféle divat, a bátorság mércéje csak a gondokról, hibákról szólni. A valóságos gondok őszinte feltárása a mi viszonyaink között nem a bátorságok körébe tartozik. Eredményeink és hibáink egyoldalú le- vagy túlbecsülése ellentétes politikánk realizmusával.Törülni kell mindannak, amivel gyarapodtunk és őszintén felháborodni azért, amit nem teljesítettünk, amit megtehettünk volna, de elmulasztottuk. Attól lesz több az eredményünk és kevesebb a gondunk, ha az indokolt felháborodásunkat alkotó cselekvés követi, ha mindenki a maga közvetlen környezetében, a maga helyén állandóan érzi, hogy a szocializmus építésének ügye rajta is múlik. A felelősség érzése az a biztos mérce, amely a határvonalat jelenti a demagógia és a termékeny, előrevivő bírálat között. — Változatlan törekvésünk, hogy fogjon össze mindenki — kommunista és pártonkívüli —, aki szívén viseli a nép sorsát. Ennek tartalma: a személyes és együttes felelősségünk a szocializmus felépítéséért. Ezt kell szolgálni a szocialista demokráciának az eddigieknél is jobban, nagyobb hatékonysággal. Ebben olyan erő van, amelyet pótolni semmi mással nem lehet. Ezért jogos az igény, hogy akinek a dolgozók bizalma hatalmat adott, az felelősséggel viselje, ennek szellemében cselekedjen, ne tekintse tehernek a szocialista demokráciát, mert a döntés és a végrehajtás is ettől lesz jobb. A mi demokráciánk azért szocialista, mert valóságos jogokat ad és alapja a becsülettel, tisztességgel végzett munka. — Aki “társadalmi valóságunk egészére figyel, annak észre kell vennie, hogy a mi társadalmunkra nem az önző, az anyagias, a jogaikat követelő, kötelességeiket elhanyagoló emberek a jellemzők. Még akkor sem, ha ezek időnként a közvélemény figyelmének középpontjába kerülnek, és aránytalanul többet hallunk róluk, mint a szocializmust tisztességgel építő dolgozókról. Fontos, hogy az anyagi érdekeltség elvét következetesen érvényesítsük, a jobb munka megbecsülése a díjazásban is kifejeződjék, s — ettől elválaszthatatlanul — ugyanilyen fontos az is, hogy az erkölcsi ösztönzés szerepét növeljük. — Tisztelt országgyűlés! — A kormány beszámolójában első helyen állnak a népgazdaság fejlődésének és fejlesztésének kérdései. Jelentősnek tartjuk, hogy erőfeszítéseink, a pártnak és a kormánynak gazdaságirányításunk minél teljesebb kibontakozása, szocialista építésünk további dinamikus fejlődése, a népgazdaság tervszerűségének erősítése, külső és belső egyensúlyának javítása érdekében tett intézkedései eredményesek voltak. • Minden erőnkkel támogatjuk a kormánynak azt a törekvését, hogy magasabb színvonalon, tudományosan és összehangoltabban kell tervezni, hogy a kitűzött célok terv szerinti megvalósításában és ellenőrzésében nagyobb határozottságra van szükség. Ezt követeli népgazdaságunk arányos fejlődése, a szocialista integrációban való részvételünk, fejlődésünk meggyorsítása. A tervszerű munkához jók a feltételek, évről évre nagyobb a népgazdaság teljesítőképessége, bevált, eredményesen működik a gazdaságirányítási rendszer. Negyedszázados saját gyakorlatunk van a szocialista tervgazdálkodásban, meríthettünk a testvéri szocialista országok ilyen tapasztalataiból is. Biztos alapokon nyugszik gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval és a KGST többi országaival. — A szocialista tervgazdálkodás erősítése, lehetőségeinek jobb kihasználása fontos kormányzati * — de nemcsak kormányzati — feladat. A helyi vezetésre is nagy felelősség hárul, hogy összehangoltabb, tervszerűbb legyen a munka, s ez bürokratikus, a kezdeményezést fékező jelenségektől is óvja a gazdasági életünket . Amit népgazdaságunk fejlesztéséért és társadalmi viszonyaink magasabb színvonaláért teszünk és tennünk kell, annak célja, hogy tovább javítsuk népünk élet- és munkakörülményeit. Munkásosztályunk, dolgozó népünk több mint másfél évtizede tapasztalja: pártunk és kormányunk következetes abban, hogy a szocializmus építésével, a nemzeti jövedelem növekedésével együtt járjon az életszínvonal rendszeres emelkedése. S hogy ez nemcsak elv, hanem megvalósult gyakorlat, azt a statisztikai adatok mellett dolgozó népünk tapasztalatai igazolják. Mindig megtettük az életszínvonalat növelő intézkedéseket, amikor annak anyagi alapjait megteremtettük. Az a célunk, hogy társadalmunk dolgozó osztályai és rétegei arányosan részesüljenek a megtermelt nemzeti jövedelemből. Ezt társadalmi méretben teljesítettük és továbbra is ezt tesszük. — A párt és a kormány — közvéleményünkkel együtt — számon tartja a jogos igényeket. Ezek kielégítése azonban lehetőségeinktől, közös munkánk eredményességétől függ. Igényeink természetesen mindig nagyobbak, mint a lehetőségeink. Így van ez a Központi Bizottságban, a kormányban és közvéleményünkben is. Ebben is egységesek vagyunk. Dönteni azonban csak reálisan szabad, nem pedig az óhajok szerint. Pártunk és kormányunk társadalmi érdekből cselekszik, amikor azzal is védi az életszínvonalat, hogy szigorúan ügyel a vásárlóerő és az árualap egyensúlyára, a forint stabilitására. Közvéleményünket sokat foglalkoztatja, az árak emelkedése. Gondja ez a pártvezetésnek és a kormánynál is. — Kormányunk számos eredményes intézkedést tett a Központi Bizottság állásfoglalásában megfogalmazott árstabilitásérdekében, az államháztartás egyensúlyának megteremtésére. — Ezt a felelősséget mindazoknak vállalniuk kell, akik a termelés, a kereskedelem irányításában, vagy más olyan területen dolgoznak, hogy szerepük van az árak alakításában. Intézedéseink hatására jelentősen csökken az indokolatlan áremelések száma, de a lakosság joggal háborodik fel akkor is, ha áremeléssel minőségrontás formájában találkozik. Biztosítani kell az árak ellenőrzésének az utóbbi időben tapasztalt folyamatosságát és szigorúságát. A gazdasági és társadalmi kapcsolatoknak abban a kölcsönhatásában, amelyet Foci elvtárs a kormánybeszámolóban felvázolt, nyilvánvaló a kohó- és gépipar jelentősége. Szerepe meghatározó a nemzeti jövedelem növelésében, a beruházási lehetőségek, a külkereskedelmi mérleg és állami költségvetés egyensúlyának alakulásában, és ezeken keresztül az életszínvonal emelésében. Nagymértékben befolyásolja népgazdaságunk egészének fejlődését. — A kohó- és gépipar a IV. ötéves tervidőszak első két évében , teljesítette a népgazdasági tervből a két ágazatra háruló legfontosabb feladatait: a kohászat termelése 1972-ben az előző évhez képest 5,9 százalékkal növekedett, így 1972-ben meghaladta az ötéves tervben előirányzott évi átlagos növekedési ütemet. Nyersacélgyártásunk több mint 3,2 millió tonna volt, mérséklődött az acélhiány. A szükségletek teljesebb kielégítése, a hengerművi kapacitás jobb kihasználása érdekében hasznosítottuk a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket. Azzal számolunk, hogy ez a kedvező irányzat 1973-ban és a következő években is tovább folytatódik. A gépipar termelése tavaly az ipari átlagot jóval meghaladó mértékben, 11,3 százalékkal nőtt. Ötéves tervünk első két évében a termelés növekedési üteme nemcsak a gépipar egészében, hanem valamennyi alágazatban elérte, illetve túlhaladta az előirányzott éves átlagot. A többlet 60 százalékát a közúti járműipar, a híradástechnika, és a műszeripar szolgáltatta. — A közúti járműfejlesztési programban részt vevő vállalatok — a korábban megvalósult fejlesztések alapján — termelésüket 1972-ben 18,6 százalékkal növelték. A program jelenlegi, második szakaszában a fejlesztés gerincét az autóbuszgyártás képezi. — A számítástechnika fejlesztése a központi fejlesztési programnak megfelelően halad. A programban érdekelt 6 vállalat az 1971— 1972. évi értékesítési tervét teljesítette. A VIDEOTON az általános rendeltetésű elektronikus logikai gépekből az előző évi 10-zel szemben— az előirányzatot el kell érnünk, hogy se indokolatlan áremeléssel, se minőségrontással ne lehessen nyereséget növelni. Ez is feltétele annak, hogy közvéleményünk jobban megértse árpolitikánkat, amely fontos része jól működő gazdaságirányítási rendszerünknek. — Tisztelt Országgyűlés! — Nagy jelentőségű belpolitikai esemény az áprilisban sorra kerülő általános tanácstagi választás. Ennek fontos aktusát jelentik a befejezéshez közeledő jelölőgyűlések. A tapasztalatok szerint a tanácstagok többségét újra jelölik. Ebben megnyilvánul a tanácstagok közéleti munkásságának erkölcsi megbecsülése. — A tanácsválasztások a népfrontpolitika, a szocialista nemzeti összefogás jegyében zajlanak le. — Miniszterelnökünk beszámolója tapasztalatainkkal egyezően arról tanúskodik, hogy a Központi Bizottság tavaly novemberi ülése óta már sok minden történt a X. kongresszus határozatainak jobb végrehajtásáért. A további tennivalókra a kormánynak van jól megalapozott intézkedési terve, s mindenütt kialakították a határozatból adódó helyi feladatokat. Nagyon fontos, hogy ne törjön meg ez a lendület, és a feltárt hibákat is kijavítva, a nehézségeket leküzdve, közös akarattal meghaladóan — 46 darabot értékesített. Az exportforgalom a kohó- és gépiparban termelést jóval meghaladó mértékben növekedett. Az elmúlt két év összesített eredményei azt mutatják, hogy a két ágazat az ötéves tervidőszak időarányos részét túlteljesítette. Beszélt a miniszter a kohó- és gépipar jól haladó vidéki ipartelepítéseiről, s arról is, hogy mindkét ágazatban a növekvő termelési feladatokat kisebb létszámmal oldották meg. Összességében növekedett a vállalatok nyeresége, és javult a jövedelmezősége is. Ennek eredményeként a kohászati vállalatok előreláthatóan átlagosan 11 napi, a gépipari vállalatok pedig 13 napi bérnek megfelelő év végi nyereségrészesedést fizetnek. — Gazdaságpolitikánk — hangsúlyozta a továbbiakban dr. Horgos Gyula — megkülönbözteti jelentőséget tulajdonít a gazdaságosabb termékösszetétel kialakításának, a termelési szerkezet korszerűsítésének. — A termelési struktúra átalakítása a gépiparban hosszabb időt igénylő és állandóan megújuló folyamat, mivel jelenleg igen széles profillal dolgozik. Sokszor nagyértékű, rendkívül bonyolult összetételű, széles, körű kooperációban készülő termékek gyártásáról, esetenként jelentős nemzetközi szállítási kötelezettségek teljesítéséről van szó. A KGM a múlt évben sokoldalú és széleskörű vizsgálatokat végzett, ezek alapján az érintett vállalatokat arra köteleztük, hogy részletes intézkedési tervet dolgozzanak ki a gazdaságtalanságot előidéző okok feltárására és megszüntetésére. Néhány nagyvállalatnál olyan struktúraátalakításra van szükség — jelentős nemzetközi szállítási kötelezettségek teljesítése mellett —, amely egész gyárak profiljának átrendezését teszi szükségessé. A kormány intézkedési tervének alapján ilyen vállalatnak minősül a kohó- és gépipar területén a Magyar Hajó- és Darugyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Hajtómű és Felvonógyár, a Csepel Autógyár és a Ganz-MÁVAG. A Vörös Csillag Traktorgyár gazdaságos működése a jelenlegi alapvető profilokkal és a jelenlegi szerelérjük a kitűzött célokat. Minden lehetőségünk megvan a magasabb színvonalú, felelősségteljesebb munkához, a valóban nagy feladatok elvégzéséhez. Pártunk egysége a X. kongresszus óta tovább erősödött. Erősödött munkásosztályunk vezető szerepe és nőtt áldozatkészsége. Parasztságunk, értelmiségünk szövetsége munkásosztályunkkal, egyetértése a szocializmus teljes felépítésével — erős és szilárd alapokon nyugszik. Programunk egyértelmű és világos. A tömegek támogatják közösen kidolgozott politikánkat, törekvéseinket, a nemzetközi feltételek is kedvezőek számunkra. Ezt a kedvező helyzetet a kormánynak, minden felelős testületnek és vezetőnek , az egész országban tettekre kell váltania! A kormány beszámolójával egyetértek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. Németh Károly után Szviridov Ivánná (Szabolcs-Szatmár m. 7. vk.), Cservenka Ferencné (Pest m. 4. vk.), Halász Gyula (Hajdú m. 1. vk.), és Balogh László (Békés m. 14. vk.) szólalt fel, majd szünet következett. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatódott a tanácskozás. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra, keretben nem biztosítható —, ezért mint önálló vállalat 1973. június 30-án megszűnik. A kispesti gyárat a Magyar Vagon- és Gépgyárhoz, az egri gyáregységet pedig a Hajtómű ésFelvonógyárhoz csatolják. — A Magyar Vagon- és Gépgyár 1975. végéig szakaszosan átalakítja a hozzácsatolt gyár gyártmánystruktú-ráját , és gondoskodik arról, hogy 1976-tól az elvárt gazdasági fejlődés ütemének megfelelően, gazdaságosan, hatékonyan működjék. A termelési struktúra javítását, az exportforgalom növelését elsősorban a szocialista nemzetközi együttműködés további kiszélesítésével érhetjük el. Jól felfogott érdekünk, hogy az egyes gazdaságtalan termékek fokozatos leállítását, más gazdaságos termékek dinamikusabb fejlesztését a baráti országok — elsősorban a Szovjetunió — igényeivel összehangoltan hajtsuk végre. A kölcsönös előnyök elve alapján készek vagyunk tőkés országokkal is kooperációs megállapodásokat kötni és bővíteni a gazdaságos exportforgalmat. Fontos feladatként jelölte meg a miniszter általában a korszerűbb murka- és üzemszervezést, az élő- és boltmunkával való, takarékosabb gazdálkodást, a korszerű vezetési ismeretek elsajátítását és a gyakorlatba átültetését. Ezen a területen — mondta — még igen sok belső tartalék van. A vállalati munkaerőgazdálkodás javítása, a munka- és üzemszervezés korszerűsítésére született párt- és kormányhatározatok „ végrehajtása, a „dolgozz hibátlanul” munkarendszer, a szakmunkás- és vezetőképzés, illetve továbbképzés — ezek voltak a miniszteri felszólalás további résztémái. Elmondta a miniszter azt is, hogy a továbbtanulásra, a fegyelmezettebb munkára ösztönöznek a közelmúltban végrehajtott bérpolitikai intézkedések, amelyek tárcája területén 347 090 munkás és művezető jövedelmét 1973- ban — március—decemberben — 517 millió forinttal emelik. — Fokozott figyelmet fordítunk — mondta — a vállalatok vezetőinek fejlődésére is. Tapasztalataink szerint nagy többségük megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek. Azokat a vezetőket pedig, akik a fejlődéssel nem tudtak lépést tartani, — a szocialista humanitás alapján, a szocialista társadalom és a saját maguk érdekében — képességeiknek és tudásuknak megfelelő helyre irányítottuk és irányítjuk át. A híradástechnikával kapcsolatos képviselői véleményre reagálva a miniszter elmondta, hogy a harmadik ötéves terv időszakában évente 13 százalékot fejlődött a híradástechnika exportja. További fejlődés tanúi vagyunk a mostani tervidőszakban: 1971-ben 26, 1972-ben csaknem 20 százalékkal nőtt az export a híradástechnikai ágazatban. Minden remény megvan arra, hogy a további években a híradástechnika az egyik vezető iparággá fejlődhet. Horgos Gyula felszólalása után folytatódott a vita. Dr. Horváth István (Borsod m., 15. v. (6.), a KISZ KBponti Bizottságának első titkára hozzászólásában hangsúlyozta: kedvezőek a politikai, a társadalmi és a gazdasági feltételek ahhoz, hogy a fiatalok jól felkészüljenek hivatásukra, a szocializmus betetőzésére, a kommunizmus építésének megkezdésére. Majd így folytatta: — Meggyőződéssel elmondhatjuk, hogy ifjúságunk döntő többsége helytáll az élet minden területén. Ugyanakkor azonban nincsenek illúzióink, tudjuk, hogy a tizen- és huszonévesek helytállásáról szóló igaz szavakat nem mondhatjuk el mindig, mindenütt, minden egyes fiatalról. Egyre szűkölő talajon ugyan, de létezik, újra termelődik, sőt olykor szóhoz is jut a társadalmunktól, eszméinktől idegen gondolkodás és magatartás, amely méltatlan múltunkhoz, jelenünkhöz és jövőnkhöz; se nem történelmi, se nem korszerű, se nem magyar. A közönyösök, a patópálok, a „világszínvonalon” unatkozók, a botrányhősök és a felelőtlen mindent követelők azonban hétköznapjainkon és ünnepeinken egyaránt szembe találják magukat azoknak a fiataloknak a hazaszeretetével, a nemzeti és nemzetközi felelősséget vállalók helytállásával, akiket egész népünk büszkén vallhat magáénak, mert maiak és korszerűek, mert magyarok és internacionalisták, méltók ahhoz a társadalomhoz, amelyben születtek és felnőttek. Dr. Horváth István a továbbiakban hangsúlyozta: — Több mint három esztendeje már, hogy életünk, munkánk részévé lett és a gyakorlatban is kamatozni kezdett a párt Központi Bizottságának ifjúságpolitikai határozata. Nem szeretnénk túlozni, de tény, hogy a beszámolási időszakban a kormány több intézkedéssel javította az ifjúság munka, tanulási- és életkörülményeit. szociális és kulturális (Folytatása a 3. oldalon.) Horgos Gyula felszólalása 1973. MÁRCIUS 23., PÉNTEK Kereskedelemben gyakorlott bérszámfejtőt, SZTK-ügyintézőt felveszünk. Fizetés megegyezés szerint FERROVILL Ker. V. Győr, Tarcsay V. u. 2.