Kisalföld, 1973. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
Dávid harca Góliát ellen ■ Az ismerkedés ■ Olvasóink rovata VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ***■ 80 AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1973. MÁRCIUS 24., SZOMBAT * XXIX. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM Újra dr. Szakács Ödön a Legfelsőbb Bíróság elnöke Az országgyűlés elfogadta a büntető eljárásról szóló törvényjavaslatot Bezárult a tavaszi ülésszak Pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula és Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők. A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter terjesztette elő. Dr. Korom Mihály beszéde Elöljáróban dr. Korom Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjogi felelősségre vonás rendjét megállapító, a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és személyek jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseket tartalmazza. E törvényjavaslat jogrendszerünk fejlesztésének abba a folyamatába tartozik, amelynek során az Országgyűlés az elmúlt évben megalkotta a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1971-ben a büntető törvénykönyvet, 1972-ben pedig a polgári perrendtartást. — Büntető jogszabályainknak — mondta az igazságügyminiszter — az a rendeltetése, hogy jó „fegyvert” adjanak a bűnüldöző és az igazságszolgáltató hatóságok kezébe társadalmi, állami és gazdasági rendünk védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. A bűnüldözés még számottevő problémát jelent, és sok gondot okoz mindannyiunknak. Éppen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelősségre vonása fontos közérdek. Meggyőződésem — jelentette ki dr. Korom Mihály —, hogy társadalmunk képes a bűnözést kiváltó okokat megszüntetni és így hosszabb távon a bűncselekmények számát lényegesen visszaszorítani. Ebben a munkában a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervekre nagy feladatok hárulnak. Erőfeszítéseiknek azonban csak akkor lehet tartós eredménye, ha kapcsolódik hozzájuk az állami és társadalmi szervek munkája, az állampolgárok támogatása is. A bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok elsőrendű kötelessége, hogy a jogszabályok megtartásával őrködjenek hazánk szocialista jogrendje, közbiztonsága fölött. Ezért törvényeink rendelkezéseinek megfelelően kell fellépniük mindazokkal szemben, akik a jogszabályainkba ütköző cselekményeket követnek el. A bűnüldöző és igazságügyi hatóságok dolgozói alapvetően sikeresen oldják meg nehéz feladataikat. Megbízhatóan őrködnek hazánk közrendje és közbiztonsága fölött. Az új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükségszerűségből került az országgyűlés elé. Az 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelettel megalkotott és eddig hatályban volt büntetőeljárási jogszabályunk alapvetően jól betöltötte feladatát. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazokat az eljárási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét jelentették büntetőeljárásunknak. A bűnüldözés mai követelményei és az eljárási jogszabályok előírásai azonban nemegyszer ellentmondásba kerültek egymással. A vitathatatlanul helyes elvek érvényesítésére hivatott részletszabályok már sok esetben fölöslegesen bonyolulttá és hosszadalmassá, nehézkessé tették a büntető igazságszolgáltatást. A törvényjavaslatban három alapvető cél jut kifejezésre: a szocialista törvényesség további erősítése, a differenciálás követelményének jobb érvényre juttatása és a büntető eljárás egyszerűsítése minden szakaszban, tehát a nyomozás, az ügyészségi tevékenység, a bírósági eljárás és a büntetés végrehajtása során egyaránt. A büntetőeljárás szabályozza, hogy a társadalom védelmében fellépő állami szervek milyen intézkedésekre jogosultak, illetőleg mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás alá vont állampolgárokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezettségek terhelik. Hazánkban a törvénynyel összeütközésbe kerülő állampolgár elnyeri megérdemelt büntetését. A büntetésben kifejezésre jut a társadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egyik sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkalatos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel. Ezért szögezi le a törvényjavaslat: „senki sem tekintendő bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.” Ebből a fontos elvből következik az is, hogy akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, a bűnösség bizonyítása az eljáró hatóságok kötelessége. Ez az „ártatlanság vélelme” elnevezésű jogelv. Büntetőeljárásunkban — összhangban az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Deklarációjával — eddig is érvényesítettük ezt az elvet, a törvényjavaslat azonban most kifejezetten megfogalmazza. — Az ártatlanság vélelme például nem jelentheti azt, hogy — mindaddig, amíg az ügyet nem zárja le a jogerős bírói ítélet — az újságok ne adhassanak hírt egyegy bűnügyről, illetve az annak elkövetésével alaposan gyanúsított személyről. Továbbra sem nélkülözhetjük a sajtó, a rádió és a televízió közvéleményt tájékoztató és formáló munkáját. A hírközlő szerveknek azonban világossá kell tenniük közleményeinkben, hogy az eljárás melyik szakaszáról tudósítanak. Nem vághatnak elébe a bírósági döntéseknek és a közvéleményt előre nem befolyásolhatják, pontosabban kifejezve: nem helyezhetik közléseikkel mintegy erkölcsi „nyomás” alá a bíróságokat. Büntető törvényeink előírják a jogsértőkkel szembeni fellépést, vagyis azt, hogy a bűncselekmények elkövetőit — személyükre tekintet nélkül — felelősségre kell vonni. A kormány úgy véli, hogy büntetőpolitikánk differenciált érvényesítése megköveteli: bíróságaink az eddiginél jobban éljenek az anyagi hátrányokkal járó büntetésekkel, a pénz fő- és mellékbüntetések, a vagyonelkobzás alkalmazásával, amikor úgy találják, hogy (Folytatása a 3. oldalon.) OTTHONAINKÉRT Lássuk csak, miként állunk a tudományos és technikai forradalom virágzásának idején a műszaki jövendöléssel. Saját tapasztalatra már csak korom miatt sem támaszkodhatom, a szakemberek véleménye szerint azonban két évtizede szerte e honban, nagyon rövid időt garantáltak a téglagyáraknak. A panel- és házgyári üzemek elveszik majd az életterét a hagyományos téglagyáraknak — mondták annak idején. 1969 óta ugyancsak megszaporodott hazánkban, a nem is kisteljesítményű, házgyárak száma. Ezek az üzemek ezerszámra ontják a panelokat, gyorsan is építkeznek velük, a házépítő kombinátok mégsem vették el a téglagyárak kenyerét. Hogy mennyire nem, íme egyetlen példa: az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat üzemeiben 1969-ben 140 millió téglát gyártottak. Az idén 70 millióval szándékoznak többet készíteni, és joggal gyanítom, hogy az üzemek teljesítőképessége még mindig alatta marad az igényeknek. Ha ez utóbbi miatt még bosszankodunk is, az minden esetre örvendetes, hogy nem vált be a jóslat. Hogy azért nem vált be, mert olyan roppant mértékű az építkezési igény, sokszorosa a réginek — és a házgyárak magukban nem győzik. Hogy miért éppen most hoztam szóba ezt a számokkal igazolható tényt? Mert most kezdtek munkához a megye téglagyárait is egyesítő Északdunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat üzemeiben. A tavasz, a visszavonhatatlan kikelet jele ez már. A vállalat 19 gyárában 2100 munkás gyürkőzik, hogy a tavalyinál 18 millióval több téglát,és 11 millióval több cserepet elkészíthessen. Dolgukhoz láttak ennek a nagyon nehéz mesterségnek a munkásai. Az agyagbányákban dolgozó gépmesterek, a présgépeket kezelő asszonyok és lányok, a térmunkások, tégla be- és kihordók, falazók és szénpadlási égetők. Októberig, lehet, hogy még tovább is hajráznak majd. Ahogy az idő engedi. Gyártják a téglát, az azonnali égetésre, és persze téli tartalékra, hogy akkor is legyen majd mit égetni, amikor a bányában megdermed az agyag. Nagyon sok, amit a téglagyáriak vállaltak és amit várnak tőlük. Számoljunk egy kicsit: egy családi házhoz 20 ezer téglát számítva a kétszáznégy millió 10 200 otthon felépítéséhez elegendő. Hány ház lehet a megye legifjabb városában, a bő tízezer lakosú Csornán? És a hozzá hasonló lélekszámú Kapuvárast? Bizonyára a két városban sincs összesen 10 000 otthon. Hej, de regiment sok az a 204 millió tégla. És az utolsó darabnak is lesz helye. Ez nagyon is bizonyos. Három új takaros város is épülhet belőlük. És fog is épülni! Akarva, nem akarva az ember egyféle párhuzamosságot lát a téglagyáriak mostani kezdése, otthont alapozó tervei és a parlamentből érkezett hírek között. Az országgyűlésen a honatyák nagyon sok biztató dologról beszéltek, s íme, a megannyi mesterségbeliek közül a téglagyáriak mindjárt válaszoltak is rá, a maguk módján. Igazán biztató így lesz ez a tervező, építő tavaszunk. (Ferenczi) Vendégek a Szovjetunióból Tapasztalatcsere a TIT-ben Kedves vendég érkezett tegnap Győrbe a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Győr-Sopron megyei szervezetéhez: Arnold Jefimovics Mihnyevics, a Minszki Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a nyelvtudományok kandidátusa. Takács János megyei titkár fogadta a szovjet szakembert, akit elkísért Vass György tudományos munkatárs, a TIT Országos Központja külügyi csoportjának vezetője. Takács János megyei titkár adott tájékoztatást a TIT megyei szervezetének munkájáról, a 22 tudományágat átfogó munkaközösségek tevékenységéről. Mihnyevics kandidátus elmondta, hogy ő az előadásos propaganda tudományos kérdéseivel foglalkozik főleg, mint a Minszki Szónokképző Egyetem társadalmi rektora. A szovjet vendég beszélt az ottani tapasztalatokról. Náluk is jól működnek a szabadegyetemek, a munkásakadémiák. Az előadásos propaganda nem vesztett népszerűségéből a tömegtájékoztató eszközök elterjedésével sem. Különösen az előadássorozatoknak van nagy sikerük a Szovjetunióban. A TIT megyei vezetői sokat kérdeztek, és Arnold Jefimovics Mihnyevics szívesen válaszolt. A beszélgetésből kiderült, hogy Minszkben sem sikerült minden gondot megszüntetni az ismeretterjesztésben. A szemléltetés még nem mindenütt terjedt el, holott fontos eszköze a szóbeli ismeretterjesztésnek. A fiatal kandidátus délután előadást tartott a Technika Házában az előadásos propagandáról. Ezután Sopronba utazott, ismerkedett a várossal és az ottani TIT- szervezet munkájával. Cs. J. Az Országházból jelentjük A csütörtöki ülés legérdekesebb, legnagyszerűbb momentuma Fock Jenő válasza volt, amelyet az expozéjához szólóknak adott. A kormány elnöke név szerint válaszolt a képviselőknek, sőt vitatkozott velük. Nagy taps jutalmazta azon kijelentését is, amely szerint minden nő maga dönti el, hogy hány gyermeket hoz a világra. De azért azt nem tűrhetjük, hogy kényelmes és szép lakással, autóval, meg személyenként 3000 forint keresettel rendelkező család házipatikájának egyedüli gyógyszere a fogamzásgátló tabletta legyen. A régi abortusztörvényt senki nem akarja visszahozni — mondotta a miniszterelnök, de igenis tenni kell valamit azért, hogy egyes nők ne járhassanak hat hónaponként az abortuszbizottság elé. Úgy hiszem péntek délelőtt az Országházban a legboldogabb asszony Pongrácz Imréné volt. Nagy sikerű felszólalása után Korom Mihály igazságügyminiszter gratulált neki először. Pongrácz Imréné ezután egy fiatal választója kérésének tett eleget. Ifjú Feik József győrsági fiatalember gyűjti a miniatűr könyveket. A Kossuth Kiadó a napokban jelentette meg Kádár János írását a miniatűr könyvek sorozatában: „Híven a forradalomhoz” címmel. Pongráczné megkérte pártunk első titkárát dedikálja ezt a könyvet a győrsági fiatalembernek. Kádár elvtárs szívesen tett eleget a kérésnek. Riba Miklós dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert kereste fel. A rossz talajú termelőszövetkezetek gondjait említette a miniszternek, különös tekintettel a beruházások, fejlesztések lehetőségeire, s a szőlőtelepítésre. Dimény elvtárs közölte, hogy a kérdéssel hamarosan érdemben foglalkoznak. ★ Marton János nagy iratcsomóval látogatta meg Kisházi Ödönt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnökét. Köztudott, hogy a jövő héten nyitják meg Győrött az új kőtárat. A győri kazamatarendszer további része is feltárható lenne. A tervek is elkészültek. A múzeum gazdag anyaggal rendelkezik, hogy a fűtárt kazamatákban állandó kiállítást létesítsen. Mindezekhez az Országos Műemléki Felügyelőség anyagi támogatására volna szükség. Kisházi elvtárs megígérte közbenjárását. Imre Béla