Kisalföld, 1973. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-01 / 178. szám
2 FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ A Kecskemét-Kisfái Szakmunkásképző Intézet az 1973. szeptember 1-én induló kertész szakon felvételt hirdet. Felvételi korhatár: 14—17 év. Iskolai végzettség: általános iskolai vagy gimnáziumi érettségi. Előnyben részesülnek a kertészeti gyakorlattal rendelkező és vállalati ösztöndíjban részesülő fiatalok. Tanulmányi idő: 3 év. Jelentkezés: augusztus 15- igJelentkezés módja: továbbtanulási jelentkezési lappal, személyesen, vagy külön levélben. Tanulókat megillető kedvezmények: diákotthoni elhelyezés. 2. ösztöndíj, melyből diákotthoni elhelyezés költségei téríthetők. 3. Egy öltöny munkaruha, kétéves kihordási időre. 4. Kedvezményes üdültetés. Jelentkezési cím: MEZŐGAZDASÁGI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET, 6001. KECSKEMÉT-KISFÁZ 14 Pf. 32., telefon: 12-448. Kisalföld Baráti találkozó (Folytatás az 1. oldalról.Amet Szövetségi Köztársaságban, és Franciaországban nemrégiben tett látogatásokról, a lezajlott tárgyalásokról és a megkötött megállapodásokról, egyebek között a nukleáris háború elhárításáról szóló szovjet—amerikai egyezményről. A testvérpártok vezetői nagyra értékelték az SZKP lenini külpolitikáját, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának személyes hozzájárulását e fontos nemzetközi jelentőségű politika megvalósításához. Levonták az általános következtetést, hogy az egész nemzetközi helyzetben jelentős pozitív változások mentek végbe: mind átfogóbb nemzetközi elismerésre találnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei; kiszélesednek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok a szocialista és a kapitalista országok között, kedvezőbb távlatok tárulnak fel az olyan konstruktív lépések számára, amelyek arra hivatottak, hogy elősegítsék a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdulását. Hangsúlyozták, hogy fontos valamennyi érdekelt állam együttes erőfeszítéseivel megszilárdítani a nemzetközi színtéren végbemenő pozitív változásokat, következetesen megvalósítani a megkötött egyezményeket és szerződéseket, szüntelenül előrehaladni a fő cél, az egyetemes béke biztosítása felé. Kifejezésre juttatták azt az egyöntetű eltökéltségüket, hogy ebben az irányban fejlesztik a szocialista országok aktív együttműködését, megerősítették azt a készségüket, hogy elősegítik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét. Pozitívan értékelve a Helsinkiben megtartott előkészítő konzultációk és az európai értekezlet első szakasza — a külügyminiszteri találkozó — alapvető eredményeit, a testvérpártok vezetői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy ennek az értekezletnek a munkája, amelyhez a népek a valóban tartós európai béke megteremtésébe vetett nagy reményeiket fűzik, amennyiben megvan a résztvevőkben a jóakarat, már ebben az évben teljes egészében véget érhet. Annak érdekében, hogy a legnagyobb politikai tekintélyt biztosítsák az értekezlet határozatainak, annak zárószakaszát legmagasabb szinten kellene megrendezni. A szocialista országok állást foglalnak az európai államok közötti nagyarányú és hosszú időre szóló, diszkriminációktól mentes és egyenjogú gazdasági kapcsolatok kibontakoztatása mellett, minden ország társadalma közötti átfogó és sokrétű érintkezés mellett, a turisztika, a sportkapcsolatok ösztönzése, a kulturális kapcsolatok fejlesztése és a szellemi értékek cseréje mellett, a béke megszilárdítása és a népek közötti kölcsönös megértés nevében. A szocialista országok abból indulnak ki, hogy az ilyen együttműködésnek minden állam szuverenitása szigorú tiszteletben tartása, a beügyeibe való be nem avatkozás keretei között kell fejlődnie, figyelembe véve minden ország szokásait és hagyományait. Ez az együttműködés megfelel majd minden európai nép és külön-külön mindegyik érdekeinek. Megelégedéssel állapították meg, hogy jelenleg aktivizálódik az olyan társadalmi erők tevékenysége, amelyek fontos szerepet tölthetnek be Európa békekontinenssé válása történelmi feladatának megoldásában, a föld békéjének megszilárdításában. A szocialista országok következetesen síkra szállnak azért, hogy a politikai enyhülés kiegészüljön a leszerelést elősegítő katonai enyhüléssel. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a küszöbön álló, ez év októberében Bécsben megtartandó tárgyalásoknak a közép-európai fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről. A szocialista országok elengedhetetlenül szükségesnek tartják az enyhülés övezetének kiszélesítését, az egész világra való kiterjesztését. Ez mindenekelőtt megköveteli az imperialista agresszió teremtette konfliktushelyzetek haladéktalan rendezését. Ismét megerősítették, hogy következetesen támogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya álláspontját, azt a követelését, hogy valamennyi fél maradéktalanul teljesítse a párizsi megállapodást; biztosítani kell Indokína népei számára annak lehetőségét, hogy maguk döntsenek sorsukról; meg kell teremteni az igazságos békét egész Indokínában; kifejezték internacionalista szolidaritásukat a vietnami néppel, azt a készségüket, hogy megadják neki a szükséges segítséget, erősítik a VDK-val a testvéri együttműködést. Továbbra is az egyik legkiélezettebb probléma a közelkeleti helyzet, amelyet rendezni kell olyan alapon, hogy teljes egészében kivonják az izraeli csapatokat a megszállt arab területekről, tiszteletben tartják e térség államai és népei, beleértve a Palesztinai arab nép függetlenségét és törvényes jogait. A feszültség enyhülésének és az államok békés együttműködése fejlesztésének politikája élvezi a népek, a világ egész haladó, békeszerető közvéleménye forró támogatását. Ezzel együtt azonban továbbra is léteznek azok az erők, amelyek a hidegháború szellemében cselekedve, szembeszegülnek a nemzetközi enyhüléssel, állást foglalnak a háborús előkészületek fokozása, a katonai költségvetések növelése mellett. Állandó éberségre van szükség az ilyen erők politikájával szemben, ellene kell szegülni az olyan kísérleteiknek, hogy megtévesszék a világ közvéleményét, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítsanak a népek között, a szocializmus állásainak aláaknázására használják fel a feszültség enyhülését. A szocialista államok elvi osztály-külpolitikát folytatnak. A béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának irányvonala, a szolidaritás minden ország és kontinens népeinek felszabadító harcával, a szabadságuk és függetlenségük ellen, a sorsuk önálló meghatározására való joguk ellen intézett merényletek visszautasítása — ezek ennek a politikának elidegeníthetetlen alkotórészei. Figyelembe véve, hogy miilyen óriási jelentősége van a szocialista országok gazdasági együttműködésének a sikeres szocialista és kommunista építés, az ezekben az országokban élő népek jólétének és kultúrájának állandó növekedése szempontjából, megvitatták a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja megvalósításának menetét és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysége további tökéletesítésének fő irányait. Megerősítették, hogy ezeknek a kérdéseknek továbbra is a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai figyelmének központjában kell maradniuk. A találkozón hangsúlyozták, hogy a kommunista és munkáspártok, minden antiimperialista erő szilárduló egysége elősegíti a béke és a társadalmi haladás ügyének sikereit. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összefogásának szakadatlan fokozódása a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján, minden ország kommunistáinak szoros testvéri együttműködése a jövőben is kiemelkedő szerepet tölt majd be a feszültség enyhülésének megszilárdulásában, a béke és a szocializmus eszméinek diadalában. III. A találkozón részt vett valamennyi testvérpárt vezetői egyöntetűen hangsúlyozták azt a törekvésüket, hogy fejlesztik a sokoldalú együttműködést a szocialista országok között, összehangolják cselekedeteiket a nemzetközi küzdőtéren a szocializmus ügye és a béke megszilárdítása érdekében. A találkozó szívélyes baráti hangulatban ment végbe. (MTI) Június 21-én lépett életbe az NDK és az NSZK közötti alapszerződés a ratifikációt bizonyító jegyzékek kicserélésével. Hogyan alakult azóta a két német állam viszonya, kapcsolata? Az alapszerződést már megnevezésében is jelzi, hogy a két állam közötti kapcsolat alapjait határozta meg, erre kell felépíteni az épületet, tartalommal megtölteni a szerződést, elkezdeni a normalizálási folyamatot. Mindennek még csak a kezdetén vagyunk — eredményekkel, nehézségekkel. Ahogyan várható volt Hogy a problémák oldaláról közelítsük meg a kérdést, ezek már a két német állam parlamenti ratifikációs vitájában nyíltan megmutatkoztak, az alapszerződés jellegének különböző értékelése körül. Így pl. Brandt kancellár személyesen is így értelmezte az alapszerződést, s ezzel az értelmezéssel ajánlotta elfogadásra: az alapszerződés ideiglenesen rendezi a modus vivendit-t a két német állam között, elősegíti a német egység létrehozását, „nyitva tartja a német kérdést”, nem teremt „külföld”helyzetet a két állam között, hanem különleges viszonyt. Érthető, hogy Winter elvtárs, az NDK külügyminisztere az NDK ratifikációs vitájában éppen ezzel a felfogással szállt szembe, amikor kijelentette, hogy nem ideiglenes, hanem végleges rendezésről van szó, s nem modus vivendiről a két német állam között, hanem végleges nemzetközi jogi viszonyról két önálló nemzetközi jogi alany között. Ami a „német kérdést” illeti, úgy az NDK soha nem fog tárgyalásos úton az NSZK-val a közöttük fennálló határok megszüntetéséről megegyezni, azaz „a német kérdés nincs nyitva”, hanem lezárva s természetesen semminemű különleges viszony nem létezhet az NDK és az NSZK között, hanem csak olyan, mint minden önálló, szuverén állam között. Szóval az alapszerződés életbe lépésével új fejezet kezdődik az NDK és az NSZK között, és a szerződés alapján új megegyezéseket kell gyakorlati kérdésekről (sport-, kulturális kapcsolatok, egészségvédelmi együttműködés, emberi kapcsolatok, jogsegélyegyezmény stb.) megkötni, hogy hosszú időre biztosítani lehessen az NDK és az NSZK közötti békés együttélést. De ez az új fejezet egyben osztályharc is a nemzetközi kapcsolatok területén, ahol természetesen éppen az alapszerződés értelmezési különbözősége a fő probléma. Bár az a tény, hogy az NDK jelenleg csaknem 90 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot, tehát áttörte a Bonn által hosszú éveken keresztül fenntartott diplomáciai blokádot, és a két német állam felvételét az ENSZ-be a Biztonsági Tanács egyhangúlag ajánlott a szeptember 18-án megnyíló ENSZ-közgyűlésnek: az NDK helyzetét javítja az NSZK-val való tárgyalások tekintetében. Az alapszerződés értelmezése körüli vitára, illetve ellentétére azért tértem ki, mivel július 31-én az NSZK alkotmánybírósága érdemben dönt a bajor tartományi kormány perkérdése felett, hogy vajon ellentétben van-e az alapszerződés az NSZK alkotmányával. Az alkotmánybíróság döntésének természetesen semmiféle kihatása nincs az NDK-ra, számára abszolút vonatkozásban érdektelen a bírósági döntés, de mivel az alapszerződés már érvénybe lépett, az NSZK kormányát is az életbe lépett alapszerződés és nem az alkotmánybíróság döntése kötelezi. Mégsem érdektelen azonban ez a bírósági döntés, az NDK és az NSZK viszonyának fejlődése melyről most — július második felében, amikor e so- U11 rókát írom — már bizonyosra vehető, azt fogja megállapítani, hogy a bonni kor- mány értelmezése alapján az alapszerződés összhangban és nem ellentétben van az NSZK c" alkotmányával, s várni lehet, hogy a bírósági döntés még e külön kötelezi majd az NSZK kormányát, hogy a jövőben is így értelmezze az alapszerveződést, s ebben a szellemben folytassa tárgyalásait az NDK- val. Mindezt azért vetettem fel, mivel a bonni kormány is érdekelve van egy ilyen megbízással egybekötött alkotmánybírósági döntésben, hiszen úgy reméli, hogy az .... erősíti majd tárgyalási pozítolcióját az NDK-val szemben, mondván, hogy a legfelsőbb ..., alkotmánybíróság döntés hiáborányában nincs is joga az alapszerződést végleges nemzettközi jogi szerződésként éredelmeznie, a német kérdést nem nyitottnak tekintenie , sió nem különleges viszonyra törekednie az NDK-val. Szóval még az az NSZK-kortermány, mely valóban alkalmazkodóképes és rugalmas, igyekszik tarthatatlan pozíciók feladását relativálni, hátsó ajtókat nyitva hagyni. Kurt Waldheim elutazott hazánkból Magyarországon tett hivatalos látogatását befejezve kedd délután elutazott Budapestről Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, útjára elkísérte felesége is. A magyar kormány meghívására hazánkban tartózkodott vendégeket a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták, ebből az alkalomból magyar nemzeti lobogókkal és ENSZ-zászlókkal díszítették fel a budapesti légikikötőt. A vendégek búcsúztatására a házigazdák képviseletében megjelent Péter János külügyminiszter és számos más vezető személyiség. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM SAJTÓKÖZLEMÉNYE az ENSZ főtitkárának MAGYARORSZÁGI látogatásáról Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, 1973. július 28—31. között íj Magyar Népköztársaság kormányának meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon. A főtitkárt elkísérte Magyarországra felesége és Bohdan Lewandowski főtitkárhelyettes, valamint Georg Hennig, a főtitkár titkárságának vezetője. A hivatalos látogatás során a főtitkárral megbeszéléseket folytatott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Péter János külügyminiszter. A megbeszéléseken ismertették egymással nézeteiket a nemzetközi helyzetről, valamint több, mindkét felet érdeklő témáról, beleértve olyan kérdéseket, mint az Egyesült Nemzetek szerepe a nemzetközi kapcsolatok további megjavításában, az európai helyzet, különösen az európai biztonsági és együttműködési konferencia, a közel-keleti és a délkelet-ázsiai helyzet, a leszerelés és számos más kérdés, különös figyelemmel a soron következő ENSZ-közgyűlés napirendjén lévő fő témákra. Foglalkoztak a magyar részvétel növelésével az Egyesült Nemzetek és a vele összefüggő szervezetek tevékenységében. A Budapesten és vidéken tett látogatása során a főtitkárnak alkalma volt tapasztalni a magyar népnek az Egyesült Nemzetek Szervezete iránt tanúsított komoly érdeklődését. (MTI) ★ PRÁGA Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a csehszlovák kormány meghívására kedden hivatalos látogatásra Budapestről Prágába érkezett. A vendéget a prágai repülőtéren BOHUSLAV CHNOUPEK csehszlovák külügyminiszter és más vezető személyiségek fogadták. (CTK) 1973. AUGUSZTUS 1., SZERDA Lendületünk lankadatlan (Folytatás az 1. oldalról.) nyörködjék 143 ország fiataljainak színes forgatagában, beszélgessen a küldöttekkel, még ha csak annyit ért is a másik nyelvén, hogy béke, barátság, szolidaritás. A „druzsbázás” (a moszkvai VIT óta használatos ez a szó a barátkozásra) középpontja természetesen az Alex. A berlini tévétorony környéke vonzza az embereket, s magam is megfigyeltem, hogyha bárkivel találkozni szeretnék, csak körbejárom az Alex-ot, és fél óra alatt rábukkanok az illetőre. Persze könnyen megmagyarázható, hogy mi ennek az oka: ezen a szép modern téren ütötték fel a szolidaritási bazárok sátrait, ott vásárolhatók meg azok az apróságok — rajzok, politikai plakátok, népművészeti tárgyak —, amelyeket elsősorban az NDK ifjúsága készített. A bazárok bevételét (napi 60— 70 000 márkát) a nemzetközi szolidaritási alapra fizetik be. Az Alexanderplatz rögtönzött popfesztiválok, politikai fórumok helye is. Ahol a vitára, véleménynyilvánításra mindig kapható fiatalok érvei népes közönség előtt összeösszecsapnak. Ugyanakkor az sem megvetendő szempont, hogy Berlinben éppen az Alex-on mérik a legfinomabb sört, üdítőket és a legízletesebb sültkolbászt, mivel nemcsak „igével” él az ember. Otthon teremtő házigazdák Ezzel kellett volna kezdenem a mai beszámolómat, csupán házigazdáink, a Szabad Német Ifjúság, a FDJ tagjai szerénységének a hatására írom csak most a következőket. Arcok a magyar delegáció körül: kék blúzos-inges lányok, ■fiúk, kik éjjel nappal velünk vannak, asztalunkra készítik a reggelinket, a friss újságokat, szólnak, ha valamelyik riportban, tudósításban, tévéműsorban magyarok szerepelnek, elmagyarázzák hogyan juthatunk el a különféle rendezvényekre, kitakarítják a szobánkat, friss törülközőt hoznak és virágot a polcokra, lesik minden gondolatunkat, kívánságunkat, apró figyelmességeikkel otthont teremtenek nekünk, a vendégeknek. Kedden például Katja Kühnau, a Humboldt Egye-tem harmadéves joghallgatója takarított nálunk a 141. lakásban, Sabine Stäber (Katja évfolyamtársa) ingvasalásra ajánlkozott, Jürgen Richter pedig, ugyancsak jogászjelölt, meghívókat, műsorfüzeteket hordott szét a magyarok , szálláshelyén. A három fiatal elmondta: az FDJ készenléti szolgálatának tagjai igen megkedveltek bennünket, magyarokat, „kedvesek, rémet tartanak a szobákban; külön öröm a számunkra — mondta Sabine —, hogy igen te sokan beszélnek közületek németül, angolul, oroszul, s így jókat cseveghetünk is egymással, egyszóval: remekül druzsbázhatunk.” Kulcsár László Két tankat MOSZKVA • kitűzték a moszkvai béke-világkongreszszus végleges időpontját. Mint Romes Chandra, a Béke-világtanács főtitkára, a tanácskozás nemzetközi előkészítő bizottságának elnöke a szovjet fővárosban bejelentette, a békeerők világkongresszusát október 25-e és 31-e között tartják meg. BONN — A két német állam kapcsolatait szabályozó alapszerződés nem ellentétes az NSZK alkotmányával — jelentette be döntését kedden délben a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság. A nyugatnémet kormány és a koalíciós pártok szóvivői örömmel üdvözölték a karlsruhei bíróság határozatát. (MTI)