Kisalföld, 1974. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-03 / 1. szám
1974. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK Szembesítik Szakonyban (Folytatás az 1. oldalról.)romszáz hízó tartozik hozzánk. — Jövedelmező a sertés? — Jelenleg nem. Volt fejlődés. Kisebb állatlétszámmal dolgozunk, hizlaldák épültek. Állategészségügyi okok miatt nem jövedelmező. Igénytelenebb fajtákkal, jobb technológiával segítünk. — A tagok érzik a zsebükön a nehézséget? — Nem lehet letagadni. — Mit jelent ez pénzben? — Havi 300—400 forintot. A számításukat azonban így is megtalálják. Azzal igazolhatom, hogy amikor más munkakört kaphattak volna, nem mentek. — Mikor szűnik meg a gond? — 75 végén. — Mit tart a legnagyobb eredménynek? — A telep helyén tizenöt éve még szántóföld volt. (Az újesztendő küszöbén se szeri, se száma a takaros külsejű gazdasági épületeknek. Megtekintem a legújabbat, az üzemi konyhát, 350 000 forintos költséggel épült. Még nem adták át.) — S miben van lemaradás? — A kultúrában. 3. A harmadikszembesítő alacsony termetű, kopaszodó férfi. Sapkáját mindvégig a kezében szorongatja. Vida Ferenc, az ellenőrző bizottság elnöke. — A legutolsó állás a téeszben — jegyzi meg nem kis öniróniával. — Különben a szárítóban vagyok gépkezelő. — Van haragosa? — Ez a megbízatás nincs anélkül. Mikor még gyerekcipőben járt az ellenőrzés, az állam jelentős segítséget adott a munkánkhoz. Most, hogy fez nincs, elkészített terv szerint magunk csináljuk. A bizottságnak öt tagja van. Az emberek öntudata sokat változott. Ez könnyít rajtunk. Az utolsó húsz évben többet fejlődtünk, mint addig tízezer évig. — Ezt a mezőgazdaságra érti? — A falu képén is látható. — Van háztájija? — Két tehenem. Fejőgépet szeretnék. — Gyerek van? — Kettő. Az egyik gyógyszerész lesz, a kisebbik óvónő. Könnycseppet dörzsöl szét az arcán. A kisebbikre nagyon érzékeny. 4. Kövér József főagronómus a negyedik szembesítő. Fiatalember, s nevével ellentétben a túltápláltság semmi jelét nem mutatja. — A téesz ösztöndíjával végeztem az egyetemet. — Maga akarta az ösztöndíjat? — Én is, a téesz is, a falu is, öt évre szól a szerződés, eljött az utolsó. — Tényleg az utolsó? Elmosolyodik, érti a célzást. — Maradok. Az idén nősültem, szolgálati lakásban lakom. Áttértünk az ágazati gazdálkodásra. Ekkora téeszben másként nem is lehet. Mindent elkövetünk, hogy jobb útra vigyük a téeszt. Jelenleg a növénytermesztés az erősebb ágazat. Itt is van persze javítanivaló. Csökkentjük a növény számát, növeljük a kukorica vetésterületet, intenzívebb búzafajtákat próbálunk ki. — Ad-e ötletet egy ilyen kiállítás a napi munkához? — Feltétlenül. A répát és a műtrágyát illetően nem álljuk meg az összehasonlítást, az öntözési lehetőségeink sem a legjobbak. De figyelmeztet a saját eszközök jobb kihasználására is. (A tavalyi zárszámadáskor a gazdaságban nem fizettek kiegészítő részesedést. Az idén tíz százalékot fizetnek. A kiesést a háztáji pótolja.) Pákovics Miklós Évek óta eredményesen dolgozik a Szersizámgépipari Művek győri Célgépgyárénak közössége. A sok-sok elismerést aratott munkásgárda képviseletében ezúttal négy dolgozó villámportréját mutatjuk be. Vida József lakatos a Ságvári Endre ezüstjelvényes szocialista brigád vezetője. Újításairól közismert az üzemben. Az utóbbi öt évben 192 000 forint többletnyereséget hozott a vállalatnak 12 elfogadott javaslata. Csoportjának jó munkája nyomán vált gazdaságossá az Esztergomi Marógépgyárral kooperációban készített GH-gyalugép sebességváltójának gyártása. A novemberben megrendezett IV. újítói és feltalálói országos tanácskozáson küldöttként részt vett Vida József, s birtokosa a Kiváló újító címnek is. Márkus Károly szerelőlakatos a Szakma ifjú mestere vetélkedőn újra megszerezte a címet, ezzel régi, hasonló címeinek gyűjteményét szaporította. Jó szakmai felkészültsége mellett a KISZ gyári szervezetének egyik aktív tagja. Horváth Zsuzsa máros mindössze egy éve dolgozik a vállalatnál, miután befejezte tanulmányait a MOM 400-as Szakmunkásképző Intézetben. Nem kis meglepetést okozott teljesítményével, amikor tavalyi vetélkedésben elnyerte a Kiváló ifjú szakmunkás címet. Ötszörös kiváló dolgozó, és a Munka Érdemrend bronz fokozatának kitüntetettje Kovács József kísérleti lakatos, a Bolyai János ezüstjelvényes szocialista brigád tagja. Kovács József munkája mellett felelősségteljes társadalmi munkát is végez, hiszen tagja a városi tanácsnak, a megyei tanács végrehajtó bizottságának, és munkásőr, rendelkezik a 10 éves szolgálatért kitüntetéssel. (Szűk Ödön felv.) fireau a Célgéppel HORVÁTH ZSUZSA VIDA JÓZSEF MARKUS KÁROLY KOVÁCS JÓZSEF zárult 1978,így kezapaott (Folytatás az 1. oldalról.) tervez speciális és gyorsvarrógépeket vásárolni, elsősorban szocialista országokból. Gépek milliókért A hazai piacon évek óta azonos áron jelennek meg a BABATEXT Győri Textilipari Vállalat kedvelt és keresett termékei, az egyedül Győrött gyártott extra széles ágyneműk. A gyár a nyersanyagok áramaik emelkedéséből származó költségeit a tőkés piacokon elérhető áremelésekkel igyekszik fedezni. A legfontosabb törekvése korszerű terméket gyártani, és hogy ezt az elképzelést sikerült is ez ideig megvalósítania, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy sikerrel állja a külföldi versenyt, termékeinek felét külföldön értékesíti. A belföldi igények maradéktalan kielégítése mellett az elmúlt öt évben deviza bevételét az évi 1,4 millió dollárról 4,5 millióra növelte. A korszerű termelést szolgálják a fejlesztések, eddig 180 millió forintot költött rekonstrukcióra, és még 144 milliót fog költeni. Tavaly a Győri Textilipari Vállalat dolgozói 26,8 millió négyzetméter textilárut készítettek, a termelési érték 621 millió forint volt, a nyereség pedig 70 millió forint. Az idén 30 millió forinttal kívánják növelni a termelést, a nyereséget pedig 8 millióval. Az idén megvalósul a vállalat 144 millió forintos fejlesztési elképzelése, ennyiért vásárolnak gépeket, és befejezés előtt állnak azok a tárgyalások az osztrák partnerrel, amelyek a technológia fejlesztését tűzik ki célul. December 31-vel befejeződött a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban a két év alatt megvalósított síkkötő-beruházás, és az idén újabb ilyen fejlesztés kezdődik meg, amelynek befejezését 1976-ra tervezik. Tavaly, az 1972. évihez mérten a termelés 16—18 százalékkal növekedett, ami döntő mértékben a termelékenység fokozásának tulajdonítható. A MOVKÖTT sem tavaly, sem az idén nem változtatott, illetve nem kíván változtatni belföldi árain, a nyeresége azonban így is 1973-ban 65 százalékkal növekedett, és 1974-ben további 10 százalékos növekedés várható. A síkkötő-termelés felfutásának tulajdonítható a termelés idei 14—15 százalékos várható emelkedése, és a gyár az idén — ugyancsak a síkkötött termékek gyártásának növelésével — 26 százalékkal több árut kíván külföldön értékesíteni, mint a múlt évben. A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár ez évi tevékenységét nagy mértékben a tavaly befejeződött síkkötött termelési beruházás, és az idén kezdődő újabb fejlesztés határozza meg. gyárban 1973-ban a cukorrépa feldolgozása. Szeptember 13-án kezdődött a munka, és december 20-ig naponta 301,5 vagon répából nyerték ki a cukrot Petőházán. Bár a szerződött répatermelési terület a múlt évben 13,8 százalékkal, 8335 hektárra növekedett, mégis, az átlagtermés csökkenése miatt az 1972. évi 3600 vagon cukorral szemben csak 3160 vagon cukrot készítettek. Tavaly a termelési érték mintegy 350 millió forint volt, a nyereség pedig az előző évinek több, mint a kétszeresére, 44 millió forintra emelkedett. Beruházásokra, gépek, berendezések vásárlására, szennyvíztisztító építésére 25 millió forintot fordítottak a petőházi gyárban. A melasz és a szám A hat termelő egységből álló Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat teljes termelési értéke 1973-ban több, mint 1,6 milliárd forint volt, a vállalati eredmény pedig meghaladta a 110 millió forintot. A több mint 2100 dolgozót foglalkoztató vállalat termékeinek 18,4 százalékát szállította külföldre, köztük a jól ismert dobozos sonkát és más konzerveket. Az idén várhatóan mintegy 10 százalékkal emelkedik majd a termelés, aminek majdnem felét a terror-szelet külföldi értékesítéséből származó bevétel 1973-ban mintegy 17 millió forint. Az országos tapasztalatok alapján megállapítható, hogy növekszik a cukorrépa vetésterülete. A tröszt által kitűzött célok alapján a Petőházi Cukorgyár az idén 9300 hektáron kíván cukorrépát termeltetni, így mintegy 34 ezer vagon répa feldolgozására számít. Ennek 4200 vagon cukor lenne az eredménye, ehhez azonban elengedhetetlen a termőterület növelése. A gyár termelési értéke így 26 millió forinttal emelkedne. Az idén a Petőházi Cukorgyárban 45 millió forintot kívánnak beruházásra, fejlesztésekre fordítani. Ebből 18 milliót költenek a mészégető és mészoltó befejezésére, 10 milliót egy 22 lakásos lakóház és egy 40 személyes munkásszálló építésére. A.tevékenység növelése eredményezi. Előreláthatóan 21 százalékkal több konzerv kerül az idén külföldre, ezen belül a dobozos-sonka menynyisége 23,4 százalékkal nő, 19 500 vagonnal terveznek exportálni. A zsírt szinte kivétel nélkül fél kilogrammos csomagolásban gyártanák, és növekszik a tervek szerint az előre csomagolt tőkehús aránya. Tavaly 72, az idén azonban már 132 millió forintos beruházási elképzelést valósított, illetve valósít meg a Húsipari Vállalat. Már 1973- 1974 ban megkezdődött a „sonka II.” program, amelyre ez évben mintegy 40 millió forintot költenek A dobozossonka- és lapockagyártás fejlesztése az idén 40 millió forintba, a befejezés évében, 1975-ben pedig 10 millió forintba fog kerülni. Mindezek mellett természetesen költenek gépek, berendezések vásárlására, valamint a dolgozók szociális körülményeinek javítására is. Az év elejétől honosítják meg a Győr- Sopron m Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál a „Dolgozz hibátlanul!” munkamódszert. Ilyenkor télen, noha az év vége a Soproni Sörgyárban is a számvetés időszaka, a sörről kevesebb szó esik, mint nyáron. Az is igaz, hogy a „szó” a kánikulai melegben nem egyszer megrovást fejez ki, nincs elég innivaló. Az idei nyáron már valamennyivel kevesebb panasz hangzott el, a „folyékony kenyérre”, ami nem kis műrmlékben a soproni gyár megnövekedett termelésének tulajdonítható. A múlt évben sörből 34 ezer hektoliterrel készítettek többet a Soproni Sörgyárban, mint 1972-ben, és így a nyári időszak igényeit, ha nem is teljes mértékben, de az előző évekéhez mérve -jóbban sikerült kielégíteni. A gyárban a több termelés számottevő részét a termelékenység fokozásával érték el. A nyereség mintegy 20 százalékkal lesz,több, mint 1972-ben volt Az idén a termelést további 5 százalékkal, 20 ezer hektoliterrel kívánják növelni. Kroda — Pataki — Szalay „Sonka II.” program Egy év 99 napja Ennyi ideig tartott az ország egyik legnagyobb cukorgyárában, a Petőházi Cukor Kisalföld Megtérült károk A mezőgazdasági üzemekben az Állami Biztosító sokrétű kártérítése következtében évről évre kockázatmentesebbé válik a növénytermesztés és állattenyésztés. Az Állami Biztosító az elmúlt évben is jelentős összegeket fizetett ki károsult partnereinek. Így például fagy-, homokverés-, szélvihar-, jégverés-kockázat kapcsán hatvanöt esetben a termelőszövetkezeteknek és öt esetben a megye állami gazdaságainak összesen 4 791 858 forintot fizettek ki. Az állatbiztosítást folyamatosan térítik. Tavaly szeptember 31-ig 25 023 089 forint volt a kártérítés összege. Az álló és forgóeszköz biztosítás káraira pedig 2 522 727 forintot utalványoztak ki. A biztosító és a termelőüzemek közötti jó partneri viszony kialakításához nagyban hozzájárult az is, hogy a biztosító kárbecslő csoportja, lelkiismeretesen, nagy szakértelemmel végzi a munkáját. Óévbúcsúztató jó hangulatban, és rendzavarás nélkül búcsúztak a soproniak az óévtől. A tűzoltókat mindössze egyszer rasztották tűzesethez. Wachtel Elemér Kőszegi úti lakásában a karácsonyfagyertyáktól meggyulladt a fenyő, a függöny, a tapéta. A kár több ezer forint. A mentőket a két ünnep alatt 15-ször hívták szívbetegekhez. Négy esetben pedig szülőanyákat szállítottak a kórházba. 3