Kisalföld, 1974. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-26 / 71. szám

1974. MÁRCIUS 26., KEDD Záró­hangverseny, díjkiosztás Vasárnap délelőtt díszhang­versennyel zárult Győrött az idei ifjú muzsikusok feszti­válja. A kéthetes zenei ver­sengés eredményei igazolták: magas színvonalú zenei kép­zést kapnak a diákok, s sze­retik a muzsikát. Vasárnap a záróhangverse­nyen adták át a győzteseknek a nívódíjakat. (A körzeti ver­senyek eredményeiről már beszámoltunk.) A zeneművészeti szakkö­zépiskola és a főiskola diák­jai a Richter János rézfúvós­­versenyen, valamint a Vaj­da Emil vonósversenyen mér­hették össze tudásukat. A rézfúvósverseny első ka­tegóriájában (Szakközépisko­lai osztályok) az első díjat Bellai Ferenc nyerte (trom­bita), valamint Molnár Gyula (kürt), a második díjat Csiz­madia Gábor (trombita) kap­ta, a harmadik helyezettek pedig: Kubina Barnabás (kürt) és Gruber Tamás (har­sona). A második kategóriában (főiskolai tagozat) az első dí­jat a zsűri nem adta ki, a második díjat Fejérvári Sán­dor (kürt) és Táky György (trombita) nyerte, a harma­dik helyezést pedig Tomena István (trombita) kapta. A Vajda Emil vonósverseny első helyezettjei: Németh Ágnes és Arató Péter (főis­kola III. évfolyam), Udvar­­noki Zoltán (szakiskola IV. évfolyam). A második helyezést Né­meth Zsuzsa (szakiskola II. évfolyam) és Fejérvári János (szakiskola II. évfolyam) kapta. Harmadik díjat Baj­­nai Mária és Szabó Andrea (szakiskola I. évfolyam), Lő­­rincz Melinda és Dobra Já­nos (szakiskola III. évfolyam) kapta. A Gyárvárosi Általános Iskola énekkara a díszhangversenyen. Most adták át a körzeti­­ versenyek díjait is. Greiner Ágota (zongorista) átveszi a nívó­díjat dr. Varga Jenőtől, a Győr városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának vezetőjétől. Kisalföld Fiatalos lendület - eredményes mozgalmi munka Szittner Lajost, a soproni vá­rosi KISZ-bizottság úttörő- és iskolafelelősét ritkán lehet megtalálni az irodájában. Fia­talos lendülettel, szorgalma­san járja az általános és kö­zépiskolákat, valamint a vá­ros kollégiumait és diákott­honait. Munkakörét egy év óta tölti be, jelenleg vezetése alá tartozik a város 5442 úttörője és az oktatási intézmények (gimnáziumok, szakközépisko­lák, az egyetem és az Óvónő­képző Intézet) 2700 KISZ- tagja. Amikor felkerestem iro­dájában, az április elején sor­ra kerülő országos ki­sdobos tornaverseny előkészítő mun­kálatai közben találtam. — Ebben a tanévben már eddig is több fontos rendez­vény zajlott le. Ezek közül ki­emelném a „Nem térkép e táj” című expedíciót, amely­nek az volt a fő célja, hogy úttörőink változatos, játékos formákban ismerjék meg a városukat, a járást, a megyét, majd az egész országot. Az expedíció kilenc akciót tar­talmazott, az egyes iskolák sajátos jellegüknek megfele­lően alakíthatták ki program­jukat. Az expedíció jól szol­gálta a hazafiságra való neve­lést. Az úttörőknek az élmé­nyeikről beszámolókat kellett tartani és naplókat vezetni Az utóbbiakat most értékeli a városi úttörőelnökség.­­ A márciusi és az áprilisi évfordulókkal kapcsolatos programjainkat a forradalom, az internacionalizmus, a sza­badság eszmei körében ter­veztük meg. Felhívásokat ad­tunk ki, hogy az iskolákban méltó és ünnepélyes formá­ban emlékezzenek meg 1848 1919, 1945 történelmi esemé­nyeiről. Az úttörők ismerjék meg ezek lényegét, keressék az ismeretséget 1919-es vete­ránokkal és az ellenállási mozgalom még élő tagjaival . Az elmúlt napokban ren­deztük a különböző szaktár­gyi versenyeket. (Orosz nyelv­ből, különböző sportágakból. Múzeumi és pályaválasztási vetélkedőket tartottunk.) Most már csak a májusban sorra­­kerülő vöröskeresztes vetél­kedők vannak hátra.­­ A jövőre vonatkozóan fontos feladataink vannak! Gyakoribbá kell tennünk az úttörők és a KISZ-esek talál­kozóit, hogy a fiatalok már úttörő korukban megismer­kedjenek a KISZ-élet szerve­zeti formáival. — Még ebben az évben be­fejezzük a szánkópálya épí­tési munkálatait, a jelenlegi KRESZ-park mellett pedig egy honvédelmi parkot fogunk kialakítani. Munkámhoz és a tervek megvalósításához nagy segítséget kapok az Úttörő­­háztól, ahol a felnőtt vezetők és az őrsvezetők színvonalas továbbképzéséről gondoskod­nak.­­ Az oktatási intézmények mozgalmi életében fontos vál­tozást jelentett a vegyes élet­korú szervezeti forma beve­zetése. Jelenleg e forma ke­retei között dolgoznak a 403- as Szakmunkásképző Intézet, a Széchenyi Gimnázium, a Martos Flóra Gimnázium és Szakközépiskola és az Erdé­szeti Szakközépiskola KISZ- szervezetei. A többi középfo­kú intézményben ebben a tan­évben térnek át az új szerve­zeti formára. — Az új formáról vegyes kép alakult ki, de annyi bi­zonyos, hogy mindenütt aktí­vabb mozgalmi életet terem­tett! Voltak persze nehézsé­gek is. A múlt évben a neve­lők kevés információt kaptak, és nem értették meg eléggé az új forma lényegét; gyak­ran nem támogatták elég ha­tékonyan az ifjúságot az át­állásban. Ezeket az átmeneti nehézségeket ebben a tanév­ben sikerült legyőznünk. El kell mondanom, hogy az új szervezeti formát a 403-as Szakmunkásképző Intézetben F­aller Antal vezetésével, a Martos Flóra Gimnáziumban és Szakközépiskolában Szap­panos Mária vezetésével, az Erdészeti Szakközépiskolában Köröndi Imre vezetésével na­gyon jó eredménnyel alakítot­ták ki.­­ Fontos KISZ-feladat volt az új iskolai és kollégiumi há­zirendek megszerkesztése. Az iskolákban ez gyakran nagy vitákat váltott ki, az ered­mény végül is az, hogy az új házirendek jobban tükrözik az ifjúság véleményét és a különböző témákkal kapcso­latos állásfoglalásait.­­ Most az új szervezeti forma lényegére kell összpon­tosítanunk, nagyobb változa­tosságot kell biztosítanunk, az eddiginél jobban kell megszer­veznünk az érdeklődési körök munkáját.­­ A közelmúltban hat kol­légiumban és két diákotthon­ban folytattam vizsgálatokat a diáktanácsok tevékenységé­ről és a kollégiumi önálló KISZ-szervezetek létrehozá­sának lehetőségéről. Ennek alapján úgy vélem, hogy KISZ-szervezeteinknek na­gyobb gondot kell fordítaniuk a kollégiumi KISZ-vezetők kiválasztására, felkészítésére és képzésére; növelni kell a diáktanácsok önállóságát; to­vább kell fejleszteni a kollé­giumok és az üzemi KISZ- szervezetek együttműködését; helyenként indokolt lenne ön­álló kollégiumi KISZ-szerve­­zet létrehozása, az egyetemi KISZ-szervezet működését az eddigieknél jobban kell a mi munkánkkal összehangolni. (—s —r) Észak-dunántúli Gázgyártó- és Szolgáltató Vállalat FELVÉTELRE KERES: legalább 3 éves gyakorlattal rendelkező épületgépész mérnököt, épületgépész üzemmérnököt, tervezői munkakörbe, gyakorlattal és érettségivel rendelkező laboránst, gyakorlott, gépipari vagy közgazdasági technikumi érettségivel rendelkező anyagbeszerzőt, érettségizett gyors- és gépírót. JELENTKEZÉS : a vállalat személyzeti osztályán, Győr, Puskás Tivadar u. 37—39. Döntés után, továbbtanulás előtt A Soprontól alig tizenöt ki­lométerre lévő Pereszteg la­kóinak száma egyre nogy. Je­lenleg az 1500 lakosú kis fa­lu lakóinak legnagyobb része az iparban dolgozik, bejárók. Újonnan épült, modern háza­kat kínálnak megvételre, mert fárasztó az utazás a munka­helyre éveken keresztül. Aki teheti, igyekszik a városba költözni. Az iskola nemrégiben át­alakított épülete szép, kényel­mes. Mindössze 175 tanulója van, ebből az idén végző nyolcadikosok száma 26. Ér­kezésünkkor éppen a tovább­tanulási lapok összesítésén fá­radozott az iskola gondnok­nője. Az osztályból már majd­nem mindenki döntött terve­zett továbbtanulása, munka­helye ügyében. Az iskola igaz­gatójával Gulyás Mihállyal beszélgetünk a gyerekekről, hogy hova jelentkeztek. — Az osztály közepes ké­pességű. Nyolc tanuló válasz­totta a gimnáziumot, illetve a szakközépiskolát, 15-en lesz­nek ipari tanulók és hárman segédmunkások. — Ezek szerint senki sem választotta a termelőszövet­kezetet vagy a mezőgazdaság­gal kapcsolatos intézményt to­vábbtanulás céljából. — Senki. De nem ez az el­ső ilyen év. Hét évvel ez­előtt volt két diákunk, a kö­vetkező évben még egy, aki kertészetet választotta, de azóta már ők is az iparban dolgoznak. — Bizonyára beszélgettek a gyerekekkel erről. Miért nem vonzó a mezőgazdasági mun­ka? — A szülők előtt sem az A huszonhat családból tizen dolgoznak a tsz-ben, de az ő gyerekeik sem akarnak oda menni. A szövetkezet meg nem is tartóztatja azokat, akik menni akarnak. A gépesítés­sel megoldják a munkaerő­­hiányt. Pedig nem fizetnek rosszul, és helyben is van a munka. Működik itt egy gép­állomás, ha valaki gépszerelő, itt helyben is találna munkát, de a fiatalok nem jönnek. — Voltak itt a tsz-ből tájé­koztatni a gyerekeket? — Mi is próbálkoztunk ez­zel, de amikor a továbbtanu­lásról, a munkalehetőségekről tartottunk szülői értekezletet a szülők nem nagy érdeklő­dést tanúsítottak. Nem akar­ják, hogy ott dolgozzanak. Pá­lyaválasztási tanácsadó köny­vek állnak a szülők, gyerekek rendelkezésére. Üzemlátogatá­sokat iktattunk be. A legered­ményesebb üzemlátogatás a SOTEX-ben, illetve a Soproni Selyemszövőgyárban volt. Ki­tanulva a szakmát, a gyere­kek rövid időn belül jó fize­tést kapnak. A tanulók nagy része az ipari iskolát választotta, kő­műves, szobafestő, női szabó, hentes, gépszerelő, szövő és vendéglátó szakmák vannak megjelölve a továbbtanulási lapokon. A szülői értekezleten, a gyerekekkel folytatott be­szélgetés egyértelműen azt példázza, hogy azok a szakmák kerülnek előtérbe, amelyek jól fizetettek és viszonylag hamar önálló keresetet adnak. Az a szerencsés eset, amikor ezek a törekvések a választott pálya szeretetével egybeesnek. A gyerekek megindokolják a választásukat, de szavaikból az is kiderül, hogy olyan szak­mákat kerestek, amelyek a családban, rokonságban már ismertek. Ez nem rossz, de előfordul, hogy az iskolában folyó pályaválasztási tanács­adás eredménytelen, holott a pedagógus jobban ismeri a gyerek képességeit. Nehéz egy-egy új szakmát elfogad­tatni a szülőkkel, gyerekek­kel, így az év végi jelentkezé­si lapokon általában az ismert helyek vannak megjelölve. Pedig egyre többféle munka- és tanulási lehetőség áll a diá­kok előtt. O. V. 172033 Csokonai szavalóverseny A Csokonai versmondó ver­seny városi döntőjét szomba­ton délután tartották Győrött, a Petőfi Sándor Ifjúsági Ház­ban. Az üzemek fiataljai hu­szonnégy, az iskolák har­minchat versenyzője indult a döntőn. A zsűri a döntőn való részvételre Bakonyi Ferencet, Cserteg Máriát, Fónad Feren­cet, Hegedűs Pétert, Horváth Ildikót, Oláh Imrét, König Évát, Herstencz Annát, Kau­­sits Máriát az üzemek fia­taljai közül, míg az iskolák­ból Bán Jánost, Radó Vero­nikát, Kiss Lídiát, Kovács De­zsőt Oláh Lászlót és Schön­feld Máriát javasolta. Ifjúsági parlament A Lajta-Hansági Állami Gazdaság üzemeiben március 15-től április 10-ig rendezik meg a gazdasági üzemi par­lamenteket. A vitaindító elő­adásokat a termelési egysé­gek vezetői tartják. Foglalkoz­nak termelési kérdésekkel, a gazdaság ifjúságpolitikai in­tézkedéseinek megvalósításá­val. A kerületi, üzemi parla­mentek után hatvan küldött részvételével gazdasági szintű parlamentet rendeznek. A Győr-Sopron megyei Vegyesipari Vállala FELVÉTELRE KERES építésztechnikust, laboratóriumi üveg mérőeszközök bemérésére érettségizett munkaerőket. Fizetés a 7/1971. MVM. sz. rendelet alapján megegyezés szerint. JELENTKEZÉS­­a vállalat központjában, SOPRON, Széchenyi tér 19. 5 ELZETT Művek Lemezárugyára győri gyáregysége FELVESZ automata forgácsolókhoz gépbeállítókat, férfi segédmunkásokat, női munkaerőket (betanított munkára). JELENTKEZÉS: Győr, Kálvária u. 55.

Next