Kisalföld, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-23 / 93. szám
1974. ÁPRILIS 23., KEDD Jó vendéglátással vizsgáznak naponta Tavaly augusztus végén adták át rendeltetésének a SZOT KPVDSZ soproni, 600 ágyas üdülőjét. Az MSZMP Sopron városi Bizottsága Baán Jenőt ajánlotta üdülővezetőnek. Baán Jenő azonnal hozzálátott, 17 évnyi pártmunkabeli tapasztalatait hasznosítva az üdülői pártélet megszervezéséhez. A SZOT- üdülők önelszámoló üzemegységéhez tartozó Csepel-, Vegyész-, Pedagógus- és Textilmunkás üdülő négy párttagját és vezetőit kereste fel legelőször. Közösen felmérték, kik lennének méltóak a tagságra. Az üdülőkben tevékenykedő 350 dolgozó közül novemberben már 15 volt párttag. Megalakult az alapszervezet, amelynek titkára Baán Jenő lett. Az önelszámoló egységhez tartozó üdülőkben kéthetenként 1100 vendéget fogadnak, látnak el. Az üdülővezető és párttitkár úgy mondta, ők naponta vizsgáznak szakmai és politikai tudásból a vendégek előtt. S hogy jó eredménynyel, ezért szorgalmazta a pártalapszervezet megalapítását és szorgalmazza ma is a megerősödését. Nagy szükség van az élcsapat példamutató, vezető erejére. A pártvezetőség hónapokig ismerkedett a dolgozókkal, terveikkel, tudásukkal. Tettük ezt azért is, nehogy erejüket meghaladó társadalmi munkákkal, továbbképzésekkel terheljük őket. A tagság, hogy úgy mondjam, testhez álló feladatokat, pártmegbízatásokat kapott. Érdekelt, bennünket a dolgozók, és elsősorban az élcsapatbeliek politikai érettsége is. Az őszre már most készítjük az oktatási tervet. Az április 30-i taggyűlésen ennek a tervnek a megvitatása, illetve elfogadása lesz a fő téma — beszélte a párttitkár. Sok-sok latolgatás, ötletegyeztetés után fogalmazódott meg az 1974. év első felére vonatkozó munkatervük. Július 31-ig a pártépítési tervet is kidolgozzák. Ebben az évben 4—5 kultúrfelelőssel, szakmunkással szeretnék növelni az alapszervezet létszámát. A tagságra érdemesnek tartottakkal a két legidősebb kommunista foglalkozik. Ismerkedik családi életükkel, világnézetükkel, elveikkel. Számon tartják kezdeményezőkészségüket, vállalnak-e társadalmi munkát, közösségi emberek-e. A gyűléseken megtárgyalják az üdülési színvonal alakulását (mivel különböző minőségűek az üdülők), az üdülőbeli pártmunka javulását, az 50 személyes munkásszállásuk gondjait, a politikai kiadványok terjesztését, az ifjúságpolitikai határozat helyi végrehajtását, és a 95 személyes KISZ-szervezet és a pártszervezet együttműködési tervét. El szeretnénk érni, hogy minden soproni üdülőben dolgozzék kommunista, mégpedig legyen köztük munkás, vezető beosztású és irodai alkalmazott is. Szeretném, ha olajozottan mennének a dolgok. Persze tudom, hogy az első lendülethez kell a legnagyobb erő, és ha már 15— 20-an elindítottuk az egészséges folyamatot, akkor az gördül is tovább, mégpedig az általunk irányított úton — ezekkel a gondolatokkal fejezte be a beszélgetést a párttitkár. Udvardi Gyöngyi Az első helyezett Hegedűs Péter kedvenc versét mondja el. Váci Mihály emlékére SZAVALÓVERSENY GYŐR-SZENTIVÁNON A győr-szentiváni Váci Mihály Általános Iskola névadója tiszteletére szombaton szavalóversenyt rendezett, amelyen 15 győri iskola 23 tanulója vett részt. A nemrég elhunyt, lobogó életű, Váci Mihály kultuszát ápoló iskola az idén rendezte meg harmadszor a versenyt, ezúttal a győr-szentiváni moziban találkoztak a versmondók a bíráló bizottsággal bensőséges úttörőünnepség után. Az iskola úttörőcsapata ugyanis ezen a napon vette fel Váci Mihály nevét, s ez alkalommal avatta új zászlaját, amit a helyi termelőszövetkezettől kapott. Az immár hagyományos szavalóverseny első helyezettje: Menyhárt Krisztina, a Zalka Máté Iskola VI. osztályos tanulója; a második Csengery Mária VIII. osztályos tanuló a Bartók Béla Iskolából, a harmadik pedig Bazsó Judit VIII. osztályos tanuló a Kossuth Lajos Iskolából. Az első helyezett pajtás iskolája a következő versenyig a vándorserleg tulajdonosa. Az okleveleket — mint a régebbi vetélkedőkön is — a költő özvegye írta alá. Országos folklórpályázat Az ország területén meglévő magyar és nemzetiségi népművészeti értékek továbbélésének és kibontakozásának érdekében a Bács-Kiskun megyei Tanács, a Népművelési Intézet és a Kecskeméti Katona József Múzeum a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal egyetértésben országos folklór pályázatot hirdet. A pályázatra beküldhető minden olyan képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás, amely tárgyává teszi a népet, vagy felhasználja a nép művészeti formakincsét, illetve a népköltészet világát eleveníti meg. A pályázatra beküldendő alkotások száma nem korlátozott. A festmény mérete nincs meghatározva, szobor életnagyságú, plasztika és kerámia legnagyobb mérete 150 centiméter lehet. A pályázaton részt vehetnek a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának tagjai. A beküldés határideje és helye: 1974. december 31. Katona József Múzeum 6000 Kecskemét. Kisalföld Díjnyertes szavalók A megyei szavalóverseny idei döntőjét szombaton és vasárnap Győrött a Vasas Ady Endre Művelődési Házban rendezték meg. Az évek óta hagyományos megyei verseny — melyet az idén Csokonai Vitéz Mihály emlékének szenteltek — városi és járási válogatói januárban kezdődtek meg; a csaknem négyszáz falusi és városi fiatal közül, akik a versenyen indultak, negyvenen jutottak a győri döntőbe: diákok, munkások, alkalmazottak. Kötelező versként egy Csokonai költeményt mutattak be szombaton délután, majd vasárnap a magyar irodalom egészéből szabadon választott verset adtak elő. A zsűri néhány versenyzőt harmadszor is meghallgatott, majd a különböző művelődésintézmények, társadalmi és tömegszervezetek által felajánlott díjakat a következő sorrendben osztotta el. Első lett Hegedűs Péter (Győr), aki a megyei tanács művelődésügyi osztályának 1500 forintos díját kapta. Második Horváth Ildikó (Győr), a Hazafias Népfront 1500 forintos díjával. Harmadikként Bán János (Győr), a KISZÖV megosztott 1000 forintos díját, negyedikként Oláh László, (Győr), a megyei KISZ-bizottság 1000 forintos, felemelt díját kapta A megyei Népművelési Tanácsadó az eredetileg meghirdetett 500 forintos díj mellett — melyet Bakonyi Ferenc (Győr) kapott ötödikként — még egy 500 forintos díjat felajánlott a zsűri előtt, ezt a hatodik helyezett Hanzséros Ágnes (Sopron) kapta. Hetedik lett Tomasits Erzsébet (Kimle), mint a legjobb falusi versmondó, ő kapta a MÉSZÖV 1000 forintos díját. Nyolcadik lett Kincses László (Csorna), akinek a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár 500 forintos könyvcsomagja jutott, kilencedik helyen Fónad Ferenc végzett (Győr), aki a KISZOV megosztott 500 forintos díjában részesült. A verseny végeztével Z. Szabó László zsűrielnök értékelte a versenyt. Elmondta, hogy örömmel hallhattunk Csokonainak kevésbé ismert verseiből is, és a szabadon választott versek összetétele is jobb volt — mind szerzők, mind színvonal tekintetében — az elmúlt évekénél. Sajnos, Csokonaitól szinte kizárólag nagy nehéz gondolati versek hangzottak el, holott ő a magyar irodalom egyik legvidámabb, költője. A legtöbb versenyzőre jellemző, hogy nem mérte fel pontosan teljesítőképességének határait, és nem egyéniségéhez illő verset választott. Jobban kell ügyelni a helyes magyar beszédre és a vers zeneiségére is. Befejezésül az első helyezett Hegedűs Péter mondotta el egyik kedves versét. Szlovákiai magyarok között (II.) Tavaszi szél vizet áraszt Komárnóban a város múltjáról, az itt született és élt sok híres emberről érdeklődő vendéget csakhamar a Jókai utcába irányítják, Bihari Mihály bácsihoz. Könyvtárában mindent megtudhatunk, s mire elindulunk a jeles helyek megismerésére, szinte mindegyikkel kapcsolatban hallottunk egy-egy jó történetet. A nyugdíjas borbélymester meghatódva és tisztelettel áll a Jókai-emléktábla alatt, a zöldre festett zsalus két ablak között. Csak ez és a kapu maradt meg abból a házból, ahol a nagy mesemondó a gyermekkorát töltötte. Innen járt iskolába a közeli kollégiumba, ahol jóval előtte, egy diákbálon Csokonai meglátott és egész életre megszeretett egy lányt: Lillát. A temetőben, ahol a Dunán feljött szláv hajósok, kereskedők nyugszanak, az „Aranyember” domborműves sírköve áll. Domonkos János dúsgazdag gabonakereskedő nemcsak Jókai fantáziájában, hanem a valóságban is élt. A 700 éves város viharos történelmének tanúja a vár. A bejáratánál lévő szobor, a „kőszűz” felírása: Nec alté, nec marté! (Sem csellel, sem erővel!) Azt hiszem, nemcsak ez a felirat riasztotta el a törököt százötven éven át. A szabadságharcban Klapka tábornok honvédei még Világos után sem adták meg magukat. A múzeumban láttam az asztalt, amelyen Haynau és Klapka aláírták a vár feladásáról szóló egyezményt, az okmányon a dátum: 1819. szeptember hó 27. A megadás szabad elvonulást biztosított a seregnek. Most itt, közel a várhoz, a parkban áll a híres tábornok életnagyságú bronzszobra. Csendes a belváros. A legjellegzetesebb utcában a Nádorban, egy ház előtt Lehár Ferenc melódiáit idézzük. Éppen egy évszázada itt született s indult a világsiker felé. A kora tavaszi napfényben ragyognak a vakítóan fehér sokemeletes háztömbök. A színek változtatásával megtörik az egyhangúságot. A hatodik lakótelepet építik már. A szidliszkóra mindenki szívesen költözik. A fiatalok nem kölcsönt, hanem jelentős összeget kapnak a vállalattól és az államtól a lakás vásárlásához. Hol van már a régi „utcarend”. Már csak a régiek tudják, melyik volt a Molnár utca, ahol a vízi molnárok, a Fazekas utca, ahol a fazekasok laktak. Hajósok éltek a Hajós utcában, kalaposok a Kalapos utcában. De hogy kiké volt a Csapó utca, nem találom ki ilyen könnyen. Még a válaszból, hogy a szűrcsapók, sem derül ki sokkal több. Szerencsére Miska bácsi felvilágosít, hogy ők készítették a virágokkal ékesített cifraszűröket. A Halász utca a híres dunai halászfamíliák otthona volt, a Huszlicskáké, Czillingeké, meg a találó jelzőkkel megkülönböztetett Bús, Szép és Bambusz Szalaiaké. A Szlovákiában élő magyarok értői és ápolói a népi kultúrának. A 25 év óta munkálkodó CSEMADOK magyar kulturális szervezet eredményes tevékenységét nemzetiségi törvény alapozta meg. Szabados Péter, a CSEMADOK járási bizottságának a titkára éppen telefonál. Ez jó alkalom, hogy végignézzem a tablókat. A képek és a sok oklevél már sokat elárul. A legfrissebbel kezdi a titkár: — Nagy a készülődés most minden faluban a „Tavaszi szél vizet áraszt” versenyekre. Ez a magyarországi „Páva”-vetélkedőhöz hasonló Magyar és szlovák népdalok kerülnek majd elő az ismeretlenségből. Negyven alapszervezet működik a járásban. Énekkarok, kisebb éneklőcsoportok, irodalmi színpadok és a színjátszó csoportok színes, eleven kulturális életet teremtenek a falusi kultúrházakban. Népszerűek nálunk is a citerazenekarok. A leghíresebbek a marcellháziak. Perbetén Dombi Mihály bácsi messzeföldön híres citerákat készít, már a szlovákok is megkedvelték. A komárnéi szervezetünk legnagyobb feladata a Jókai-napok megrendezése. A májusi ünnepségsorozatra a színjátszók Jókai A fekete bárány című regényének feldolgozásával készülnek. Most,hogy a színjátszókról esik szó, abbamarad az írógépkattogás. A kis iroda „mindenese”, Marics Ferencné a régi nagy szerepekre gondol. Mondják, ő volt a város „pacsirtája”, sok zenés darab főszereplője. Minden évben megrendezik a csallóközi dal- és táncünnepélyt Kolozsnémán, a szabadtéri színpadon. Magyar és szlovák nemzetiségűek közös, vidám ünnepe ez. Minden szervezet önellátó, de sokat segítiük a falvak szövetkezetei, a JEDNOTÁ-k is a költségek előteremtésében. Legbüszkébbek arra, hogy mindig és minden faluban van, mikor fela népdalok, maszlovákul, közös Molnár Sándor „telt ház” csendülnek gyárul és örömre. Szobrok, festmények a Festőteremben Vasárnap délelőtt Becht Rezső író nyitotta meg a mostanában felújított soproni Festőteremben Soproni Stöckert Károly szobrászművész és Szarka Árpád festőművész kiállítását. A TIT Sopron városi szervezete a Győr-Sopron megyei és a Sopron városi Tanács művelődésügyi osztályai jó ötletet valósítottak meg a két soproni művész munkássága egy részének bemutatásával. A május 5-éig nyitva tartó szobor- és festménykiállítást vasárnap és hétfőn 400-an látogatták meg. A Berzsenyi Dániel Gimnázium IV/B osztálya például osztályfőnöki órán látta a tárlatot. A rendezők mutatós katalógust is készítettek. (A kiállítás értékelésére visszatérünk.) Ötletet vegyenek! Furákat gondolhatott az idegen, aki vasárnap a győri Petőfi Sándor Ifjúsági Ház felé sétált , vásári ricsaj csapott az épületen kívülre. Az aulában valóban vásár volt: „standjaikról” árulták portékájukat a fiatalok, a jobbnál jobbnak minősített. «Módszereket, azokat, amelyekkel klubfoglalkozásaikat színessé, érdekessé teszik. Az egésznapos módszervásár délelőtt tíz órakor kezdődött a megye legjobb ifjúsági klubjainak kitüntetésével. Az oklevelek mellé a megyei tanács művelődési osztálya, a KISZ megyei bizottsága és az Ipari Szövetkezetek megyei Szövetsége takarékbetétkönyvet is adott. A jutalmazások után tizenkét megyei klub mutatkozott be a színházteremben: elmondták, eljátszották, hogy ők milyen műsorokat, programokat szerveznek saját klubjukban. A szünetben aztán szabadon adták-vették a jó klubéletet szolgáló módszereket, vetélkedők forgatókönyveit, klubfoglalkozások műsortervét. A módszervásáron a megye valamennyi ifjúsági klubja ott volt, remélhetően sokat kamatoztattak az öszszességében jól sikerült találkozón. A módszervásáron bemutatkozó ifjúsági klubok közül a zsűri a püski Faluház, a győri Richards-gyár, a Révai gimnázium ifjúsági klubját és a Reflex értelmiségi klubot jelölte ki az országos módszervásáron való részvételre, ők képviselik majd megyénket az év második felében, Hódmezővásárhelyen tartandó ifjúsági találkozón. " 5 Apacsok,, ^ Ssiutás, színkromzai* NDK kalandfilm BBMhrmjA. április fifs - május, ?- ig a gyem BÁBA filra vs/mhíz