Kisalföld, 1975. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

4 Úttörői­ rádiós vetélkedője Felszabadulásunk 39. évfor­dulója tiszteletére a Magyar Úttörők Országos Szövetsége, a Gyermekrádió, a Magyar Néphadsereg, a Határőrség, a Munkásőrség és a Magyar Honvédelmi Szövetség „Trombita harsog, dob pereg’ címmel úttörő honvédelmi vetélkedőt hirdetett, amelyre ütenükből is beneveztek az úttörő határőrök. A beneve­zés a t­­óján (a nevezés hat feladatból állt) a soproni Or­solya téri általános iskola út­törő csapatának Bajcsy-Zsi­­linszky Endre határőr szaka­sza került a rádiós döntőbe. A rádiós vetélkedőn ismét hat feladatot kellett a versenyző csapatnak megoldania. Az út­törőknek például fel kellett kutatniuk Sopron felszabadu­lásának történelmi körülmé­nyeit, be kellett mutatniuk a határőrök életét, riportot kel­lett készíteniük a határőrök életéről és válaszoltak a had­történész kérdéseire. A vetél­kedőn az úttörőkkel együtt versenyeztek annak a határ­őr egységnek tagjai is, ame­lyik már tíz éve patronálja az iskola határőr szakmáját. A vetélkedőt „Trombita har­sog, dob peres” címmel a Kossuth rádió vasárnap 10 óra 03 perckor sugározza. A soproni Orsolya téri általános iskola úttörői pécsi és kőszegi úttörőkkel vetélkednek. Kisalföld Ötvenezer kezelés egy év alatt Pár évvel ezelőtt nyílt meg Győrött a Vízmű és Fürdő Vállalat gyógy­fürdője. A megnyitás évétől szá­mítva a beutaltak száma kétszere­sesre emelkedett. A múlt évben több mint ötvenezer kezelést végeztek, l­egtöbb mozgásszervi beteg a súly­fürdőre, valamint a tangentoros ke­zelésre kapott beutalást. A megnyitás óta lényegesen bő­vültek a fürdőkezelések fajtái is. A jó gyógyhatású termálvízbe különbö­ző gyógynövény-kivonatokat kever­nek. Köztük például vadgesztenyés kivonatot, mely rendkívül jó hatás­sal van a visszérgyulladására­­ és visszértrombózisra. Az új fürdővi­zek sorába említhetjük meg a szé­­mavirág-fürdőt, mely a reumás meg­betegedések gyógyítására szolgál. A Fürdő Vállalat a már ismert elektromos kádfürdők mellett be­szerzett 350 000 forint értékű, szén­­savfürdésre alkalmas berendezést, melyet a közeli jövőben állít üzem­be. A Győrből és környékéről be­utalt betegeken kívül már az or­szág más tájairól is érkeznek be­utaltak, valamint számos külföldi országból is vannak vendégek és többségükben eredményes gyógyke­zeléssel térnek haza. — Ma túsz — 9 Képeinken: Súlyfürdő-kezelésen a beutaltak. Mozgásszervi beteg tan­­gentoros kezelése. 1975. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Alkotó rajztanárok­ is matematikusok Megyénkben 62 olyan rajzta­nár él, aki oktató, nevelő munkája mellett alkot is. A kétévenként Győrben, illetve Sopronban megrendezésre ke­rülő megyei pedagógus kép­­e­zőművészeti kiállításnak az­­ a célja, hogy az alkotó rajz­pedagógusoknak, fórumot, megjelenési lehetőséget ad­jon. Az immár hagyományos­sá váló kiállítások tapaszta­latai azt mutatják, hogy a rajztanárok nagyrészt­ él ez­zel a lehetőséggel. Jól tud­ják, hogy az alkotói szándék, az alkotói kedv belső lénye­géből eredően megsemmisül, legalábbis eltorzul a nyilvá­nosság, a fórum, a közönség bíráló vagy segítő véleménye nélkül. A február 16. és 28. között a soproni Festőteremben ren­dezett IV. megyei pedagógus képzőművészeti kiállításra 30 alkotó rajztanár küldte el munkáit. A beküldött alkotá­sokat a Népművelési Intézet értékelte és közülük tizenket­tőt benevezett az országos pedagógus képzőművészeti kiállításra. Az alkotó pedagógusok ki­állítása, mint mondottuk, az alkotóknak mindenekelőtt a nyilvános szereplés lehetősé­gét adja, ami nélkül tartal­masan, igaz módon alkotni voltaképpen nem lehet. De nemcsak erről van szó! Ta­lán nem járunk távol­i igaz­ságtól, ha azt mondjuk, hogy tanítványainak tartalmas kép­zőművésze a szemléletét, íz­­léskultúráját valójában csak az a rajztanár tudja kialakí­tani, aki maga is tevékenyen­­alkot, akinek a rajz, a kép­zőművészet nem egy a tan­tárgyak közül, hanem életé­nek, emberi mivoltának szer­ves része. Ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni ! A többi között ezért is örvendetes, hogy a kiállítást nagyon sok fiatal is megte­kintette. A bemutatott alkotások ér­tékelésére, az egyes alkotók esztétikai arculatának bemu­tatására, jellemzésére itt nem vállalkozhatunk, hiszen az egy hosszabb, elemző jellegű tanulmány megírását köve­telné. Csupán azokat a voná­sokat, jellegzetességeket vil­lanthatjuk fel, amelyek a ki­állítás egészére, legalábbis a bemutatott művek többségé­re jellemzők voltak. Mindenekelőtt az alkotások realista ábrázolásmódját kell hangsúlyoznunk. Többségében olyan műveket láttunk — tájképeket, csendéleteket, szo­ba-belsőket —, amelyek té­mája a természet, a közvet­lenül érzékelhető külső való­ság, illetve valóság-részlet látványa volt. (Gáspárdy Sándor, Derszik Etelka, Rázó József, és Zuber Titusz alko­tásaira gondolunk elsősor­ban.) Emberalakos ábrázolás­sal, a valóság, a történelmi és társadalmi folyamatok bel­ső lényegének, fontos ten­denciáinak képzőművészeti megragadásával, érzékletes esztétikai kifejezésével vi­szonylag ritkán találkoztunk. (Ilyen törekvések jellemezték Barabás László, Giczy János, Hámori Mátyás, Szarka Ár­pád képeit és Sz. Egyed Emma bronzplakettjeit.) Elmond­hható, hogy megyénk alkotó rajzitanáraitól (leg­alábbis azoktól, akiknek al­kotásait a mostani kiállítá­son láthattuk) távol áll az elvontságra törekvés, a mo­­dernkedő művészetre jellem­ző üres formai játék. Kifeje­zésmódjuk, szerkesztési elvük, formanyelvük ennek megfe­lelően világosan áttekinthető és érthető, inkább hagyo­mányosnak, mint modernek érezzük. A megyei pedagógus kép­zőművészeti kiállítás célja, mint erre a bevezetőben utal­tunk az, hogy fórumot te­remtsen az alkotó rajztaná­roknak. Ettől elválaszthatat­lanul lényeges célja és fel­adata még az érdeklődők, el­sősorban az ifjúság képző­­művészeti látásmódjának és ízlésének nevelése. A kiállí­tás látogatottsága, a fiatal ér­deklődők nagy száma azt mu­tatja, hogy a IV. megyei pe­dagógus képzőművészeti kiál­lítás ezt a fontos feladatát is betöltötte. (KA) Február 26-án kisdobos ma­tematikusok mérték össze tu­dásukat Mosonmagyaróvár­ott az általános iskola diákottho­nában. 1. helyezést ért el: Lenzsér Péter (6-os sz. általá­nos iskola), 2. lett Freimann Mária (1-es sz. általános is­kola), 3. lett Kovács Mihály, Dobai Antal, Kollár Attila a 3-as és a 10-es általános isko­lából. A nyertes pajtásoknak a városi Úttörő Elnöksége ju­talmul értékes könyveket adott. O­lső-turiki­­ú díját Női hálóingek, kombinék 20% engedménnyel kaphatók március 3­ 8-ig az alábbi ruházati boltokban: 26-os boltban, Győr, Lenin u. 32. 30-as Anyák boltjában, Győr, Lenin u. 11. 44- es Anyák boltjában,­­ Mosonmagyaróvár, Magyar u. 15. 45- ös Anyák boltjában, Mosonmagyaróvár, Lenin u. 168. 56-os áruházban, Sopron, Lenin krt. 81. 63- as Divatáru boltban, Sopron, Lenin krt. 106. 64- es Divatáru boltban, Sopron, Lenin krt. 16. 90-es Kis-Rába Áruházban, Kapuvár, Fő tér. 1. SZÉP AJÁNDÉK NŐK NAPJÁRA. Győr-Sopron megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat II Mosonmagyaróvári IBUSZ Kirendeltség (ÁFÉSZ Áruház) szervezésében induló autóbusz-különjáratok programja. 1975. április 26-án autóbusz-különjárat indul POZSONY—PÖSTYÉN-be panoráma autóbusszal. Részvételi díj: ebéddel együtt 180 Ft 1975. március 22-én Hangulatos disznótoros vacsora-autóbusz indul PANNONHALMÁRA, a Pince Étterembe. Részvételi díj: 86 Ft. 1975. március 23-án autóbusz-különjárat indul BÜKFÜRDŐ-KŐSZEGRE panoráma autóbusszal. Részvételi díj ebéddel együtt: 135 Ft. 1975. április 16-án autóbusz-különjárat indul BUDAPESTRE, a Magyarország—Wales labdarúgó-mérkőzésre. Részvételi díj: ebéddel, belépővel együtt kb. 160 Ft. 1975. július 19—20-án autóbusz-különjárat indul MÁTRAFÜRED-MÁTRAHÁZA-PARÁDFÜRDŐ-EGER útvonalon. Részvételi díj: szállással, étkezéssel együtt 380 Ft. 1975. augusztus 2­3-án autóbusz-különjárat indul SZEGEDRE, a „Bánk bán" c. opera megtekintésére. Részvételi díj: szállással, étkezéssel, belépőjeggyel együtt 410 Ft. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás az ÁFÉSZ Áruházban lévő IBUSZ-kirendeltségen, telefon: 16-420. Csoportok részére tetszés szerinti helyekre és időpontokban úgy belföldre, mind külföldre társasutazás szervezését vállaljuk. Fizessen elő a Kisalföldre!

Next