Kisalföld, 1975. április (20. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-02 / 77. szám
1975. ÁPRILIS 2., SZERDA Himod 30 esztendeje Az emlékezetes nap 30. évfordulóján a falu úttörői nagy eseményt éltek át. A lenini páncélautó másolata a Békés megyei Battonnyáról, az első szabaddá vált magyar faluból március 29-én reggel fél 9-re Himodra érkezett. Az iskola előtti téren a falu legöregebbjei, a tsz-tagok, a tanári testület, a község párt-- és állami vezetői és a gyerekek fogadták az érkező páncélautót, amely magával hozta a felszabadulási lángot is. Előkerültek a fényképezőgépek, és a kora tavaszi verőfényben minden pajtást megörökítettek a lenini páncélautó előtt. — A nagy eseményt — magyarázza Áldozó Gézáné igazgatónő — azzal egészítették ki a kisdobosok és úttörők, hogy a Vörös Csillag országos vetélkedőben lelkesen részt vesznek. A vetélkedő öt része a következő: az őrsök expedíciós tetteinek összegyűjtése és értékelése; hasznos társadalmi munka végzése; a csillagkereső játékban való változatos részvétel; megemlékezés a Magyar Tanácsköztársaságról; és végül, a felszabadulási emléktábortűz rendezése. A himodi kisdobosok a forradalmi ifjúsági napokra készülve lépésről lépésre teljesítették a Vörös Csillag országos vetélkedő feladatait. És amikor a falu felszabadulásának 30. évfordulójához érkeztek, az első négy feladat teljesítését kiállításon mutatták be. Mi látható a hirnodi M isko kt.kiállításán, amelynek rendezését a pedagógus elvtársak irányították. A lelkes iskolai kutató csoport megtudta, hogy Himod 1945. március 29-én késő este szabadult fel. A község közelében lévő csapod-röjtökmuzsaji katonai repülőteret és az ott tárolt fegyvereket a menekülő németek elkeseredetten védték. Ám a hitleri csapatok készülődéséről a Varjú-tanyai illegális rádió értesítette a szovjet, parancsnokságot. Ez jó segítséget adott a németek körülzárásához — olvasható a dokumentum a kiállításon. Tanulságosak a falu 30 éve legfontosabb eseményeit szemléltető adatok. Himodon a felszabadulásig a község 3600 holdnyi területének 56 százaléka herceg Eszterházy és a győri püspökség tulajdonában volt. A 450 családból 132-nek egyáltalán nem volt földje. A legtöbb paraszt 1—5 holdnyi területet birtokolt. 5—10 vagy annál nagyobb földterülettel mindössze 18 család rendelkezett. A felszabadulás véget vetett az urak hatalmaskodásának, és Himodon 1591 holdnyi földet felosztottak. A 30 esztendő fejlődő változásait mutatja, hogy majdnem minden családnak van rádiója és televíziója. 386 család gáztűzhelyen főz és 367 lakásban mosógépet is használnak. Minden házba bevezették a villanyt. A faluban a felszabadulás óta 193 új házat építettek. Vízvezetéket 50 család szereltetett. A napilapok közül sokan olvassák a Népszabadságot és a Kisalföldet. Eddig 26-an vásároltak személygépkocsit. A Vörös Csillag vetélkedőben a gyerekek megállapították és a táblákon feltüntették, hogy a falu a szabad demokratikus három évtizedében művelődési házat, iskolát, óvodát és autóbuszvárót építtetett 3 675 000 forintért. A kiállítás érzékelteti a mai falusi gyerekek kézügyességét, rajzkészségét. Bizonyosan ez lesz a véleménye mindazoknak, akik a kiállítást április 4-ig megtekintik. f—ier.) A lenini páncélautó Himodon. Kisalföld Átadták a vízműt Darnózselin „Frigyes bácsi, ő a vízműlelke. Pedig rá sok asszony fogát szente. Seprű nyelet is ígértek néki. Mert a kutat nem jó helyreméri." Nem az egyetlen mulasztás, amit célba vett a kékre fagyott darnózseli úttörők jókedvű csasztuskája. Kiss Ferencné pedagógus vezetésével — igazán nem az ünneprontás szándékával — csak ízelítőt adtak egy ilyen nagy munka buktatóiból, mint volt a helybéli vízmű építése. A lényeg az a megbékélő, köszönő két sor, amellyel zárult a tegnapi átadóünnepség kis műsora: „Könnyű lesz majd mosni, főzni, etetni a disznót Csapi vízből lemosni a szurtos, piszkos lurkót Gutori István tanácselnök szavai szerint 1969-ben kelt határozat a vízmű építéséről. A társulat 1973. május 10-én alakult meg 360 taggá. A közhasznú vállalkozás egyegy családra 7310 forint kiadást rótt. Ebből 910 forint a társadalmi munka értéke. Az adósság — tíz évig — részletekben törleszthető. A névre szóló köszöneteket messze viszi a metsző, hideg szél. Távolban, most már a legmagasabb építmény, a csillogó alumínium gömfokút őrködik a községen. A megidézettek sorba lépnek a képzeletbeli asztalhoz. A tanácselnök szólítására. A MÉLYÉPTERV — a tervek készítője. A Pest megyei Vízmű Vállalat — a 93 méter mély kutat fúrta. A Győr és környéke Vízmű és Fürdő Vállalat — a csöveket fektette, a vízműtelepet építette. A Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat — a víztornyot gyártotta és állította. S nem éppen logikai sorrendben: az Északdunántúli, Vízügyi Igazgatóság az előterveket készítette. A jelenlévők közül többnek az emlékezete hátrál. Harminc évvel ezelőtt április 1- éi szabadult fel Bajnózsel. A szemtanúk, a túlélők, a megérők szerint napos idő volt, húsvét lehetett. Az a nemzedék, amely évtizedekkel később igazán élvezője, használója lesz az egészséges víznek, későbbi évek szülötte. Legjobb esetben is riadt gyermekszemmel bámul az elcsendesült világba. A helyi vízmű társulat elnöke is szól. Komolyan arról, amiről a csasztuska rigmusban. Kotek Imre, a mosonmagyaróvári járási hivatal elnökhelyettese átvágja a szalagot Következik — program szerint is — a vízmű megtekintése. Percek alatt megtörténik. Ami látványosság lenne, az a föld alatt van. A vízmű hatmillió forintba került. A termelőszövetkezet 2000 köbméter töltőanyaggal segített. (Pákovics) Bővített könyvtár Csornán Annával, Cser Imrével beszélgettünk a könyvtár gondjairól. A könyvtár dolgozói elmondták elképzeléseiket, s a városi tanácsra várt a feladat, hogy a szakemberek álmai valóra váljanak. Az anyagi gondokat könynyítette a megyei tanács, segítsége: 50 000 forintot kaptak, a felújítás és bővítés költségeinek mintegy 10 százalékát. Ehhez még majdnem félmillió forintot kellett hozzáadnia a tanácsnak. A létesítmény az építők lelkiismeretes munkájáról vall. A csillogó parkett, a falak szolid színei a Lakáskarbantartó és Útépítő Költségvetési Üzem elismerésre méltó munkáját bizonyítják A szanyi TOVALL munkásai ízlésesen és határidőre készítették el a polcokat. Velük együtt dicsérhetjük a könyvtár dolgozóit, akik a 30. évfordulóra vállalták, hogy az udvart kicsinosítják és a könyvtár belső rendjét megteremtik. A könyvtár 37 ezer kötet befogadására alkalmas. A jelenlegi könyvállomány mellett még 12 ezer kötetet lehet korszerűen elhelyezni. Pödör Pál megmyitó szavai után Pernesz Gyula emelkedett szólásra. A többi között ezt mondta:: „A könyvtáros tudást, érzéseket, emberi kapcsolatokat közvetít a műveken és a szavain keresztül az olvasóknak. Felelősséggel mondhatom, hogy a könyvtárosok igyekeznek is élni a kapott lehetőségekkel. Nem öncélúan, nem a könyvek■ Fart pour Vart tiszteletből és szeretetéből fakadóan, hanem abból a társadalmi és alapvetően szocialista törekvésből, hogy minél jobb minél hasznosabb lehetőséget nyújtsanak a művelődésnek.” Majd Babits Mihályt idézte: „ ne mondjátok hogy a [Könyv ma nem kell, hogy a könyvnél több az [élet és az Ember, mert a Könyv is Élet, és él. [mint az ember ] így él: emberben könyv és [Könyvben az Ember/" Tegnap délután avatták a bővített csornai Járási és Városi könyvtárat. Az ünnepségein a többi között megjelent Szaló Lajos, a Győr-Sopron megyei Tanács általános elnökhelyettese, Wettner István, az MSZMP csornai járási Bizottságának első titkára. Groschner Ottó, a csornai pártbizottság titkára. A hazánk felszabadulásának 30 évfordulója tiszteletére felújított és gyermekönyvtárral bővített városi és járási könyvtárat Pödör Pál, a Városi Tanács elnöke adta át Pernesz Gyulának, a megyei Kisfaludy Könyvtár igazgatójának. Pödör elvtárs a többi között ezt mondta: „Négy nappal ezelőtt avattuk városunk iparának büszkeségét, a naponta 150 ezer liter tej feldolgozására alkalmas tejporgyárat. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára tervezett létesítmények között most kibővített könyvtárunk átadása van soron.” Jó most visszagondolni azokra a gondterhes órákra- hangsúlyozta Pödör Pál -, amikor Szabó Józseffel, Sebestyén ) Az ötlet Kiss Lajosé, a Magyaróvári Kötöttárugyár honismereti szakkörének vezetőjéé, a segédanyag raktár dolgozójáé volt; valami újszerű, valami soha nem volt megmozdulással tisztelegjen a gyári közösség a felszabadulás 30. évfordulójának. Először a turisták között keresett társakat egy kerékpár túrához, amelynek végcélja a Magyarországon utolsóként felszabadult Nemesmedves. A kezdeményezésnek gyorsan híre futott az üzemben, és napokon belül ötvenen jelentkeztek. Közülük választották ki azt a 15 nőt és 15 férfit, akik a harmincéves évfordulón részt vesznek a gyár felszabadulási háló túráján. + + + A kis csapatot tegnap reggel — a város felszabadulásának évfordulója előtt egy nappal — szinte az egész gyári közösség elbúcsúztatta. Reggel nyolc órakor a Magyaróvári Kötöttárugyár valamennyi (97) szocialista brigádjának és mindegyik (13) KISZ-alapszervezetének képviselője kézszórókat helyezett el a szovjet katonai temető sírjain, ugyanakkor a brigádok és az ifjúkommunisták felkötötték szalagjaikat a kerékpáros hálatúra által Nemesmedvesre kerülő díszes kopjafára. A felsorakozott gyáriak, és a szovjet alakulatok előtt Vörös Károlyné szocialista brigádvezető emlékezett meg a felszabadulásról, a szabadságot hozó szovjet emberekről. A munkás gyászinduló hangjai, és díszsortűz kíséretében a gyáriak egymás után helyezték el a hála virágait a sírokon. A kegyeletes ünnepség után a résztvevők átkísérték a harminc vállalkozókedvű kerékpárost a KISZ-ház elé. Ott szálltak nyeregbe a kék melegítés, egyentrikós fiatalok és idősebbek, s vettek búcsút munkatársaiktól. Frank Péter, a KISZ mosonmagyaróvári városi bizottságának titkára köszönt el a kötöttár úgy áriáktól, kívánt jó utat nekik. Az indulás előtt még volt idő egy villámkérdésre Himy János targoncavezetőhöz: — Mi vár a háromnapos úttól? — Sok-sok élményt! ♦ ♦ ♦ A hála túra harminc résztvevője között majd minden rétege megtalálható a dolgozóknak. Például a kétgyermekes Varga Lászlóné, vagy Mennesdorfer Ilona, aki előtornász a munkahelyi testnevelésiben. Kopf Anna, alapszervi KISZ-titkár, Sipos István, két gyermekes családapa, Ladocsy Béla, a KISZ- szervezet sportfelelőse vagy éppenséggel a kísérő Korosa János sportköri elnök, aki már nagypapa. Gépkocsival utolértük a kis csapatot, Bősárkányban tértek be egy kis hűsítőre a kisvendéglőbe. A hangulat remek volt, s a csípős, szeles idő sem ronthatta a kerékpározók jókedvét. Este Répcelakon tértek nyugovóra, ma Szombathelyen alszanak, holnap Csákánydoroszlón, s onnan kerekeznek majd a Nemesmedvesen április 4-én délelőtt kezdődő ünnepség szígére — ahonnan egyébként a televízió egyenes közvetítést ad. Jó utat kötöttárugyáriak! (cs—a) Kerékpáron Nemesmedvesre A kötöttárugyáriak hála-túrája 3