Kisalföld, 1976. április (21. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-13 / 88. szám
A mai magyar kórusmuzsika szemléje volt Pedagógus énekkarok fesztiválja Sopronban Sopronban rendezték meg a VI. országos pedagóguskórusfesztivált a múlt héten. Az események Kodály Zoltán „A magyarokhoz” című hatalmas kánonjának szabadtéri előadásával kezdődtek a Tűztorony tövében. A kétnapos találkozón huszonnyolc pedagógus-énekkar mutatta be műsorát. A vendégegyüttesek közül kiemelkedő teljesítményt nyújtott: a Békés megyei Pedagógus Nőikar (vezette: Sárhelyi Jenőné, a Mátészalkai városi és járási Művelődési Központ Pedagógus Kórusa (vezette: Erdős Jenő), a Szerencsi járási Pedagógus énekkar (vezette: Reményi János), a Kecskeméti Pedagógus énekkar (vezette: Vörös János), a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa (vezette: Tillai Aurél és Dobos László), a Füzesabonyi Férfi Kamarakórus (vezette: Vöröskényi Lajos), a Kazincbarcikai Pedagógus-énekkar (vezette: Horváth Kiss László), a Salgótarjáni Pedagógus kórus (vezette: Virág László), a Budapesti Pedagógus-énekkar (vezette: G. Horváth József), a Szolnoki Pedagógus-kórus Buday Péter és Rigó Éva vezetésével. Az énekkarok ezen a fesztiválon minősítésüket is kérhették. Ennek alapján a bíráló bizottság (Fasang Árpád, Maróti Gyula, Cs. Emődy Györgyi) más minősítések mellett" a legmagasabbat, a „fesztivál fokozatot” a szerencsi, a salgótarjáni, a budapesti és a vendéglátó soproni pedagógus-énekkarnak adta. Az énekkari fesztivál befejezésekor átadták a Kodály Zoltán Emlékérmeket a kiváló munkát végző énekkari vezetőknek. Megyénkből Palotai György, a soproni pedagógus kórus vezetője részesült ebben a kitüntetésben. Mindegyik kórusnak átadták a 700 éves Sopron emlékplakettjét, emléklappal. Fasang Árpád és Bárdos Lajos, külön, személy szerint is megkapták ezt a kitüntetést. A VI. pedagógus-kórustalálkozó mind a résztvevők számát tekintve, mind pedig színvonaloban kiemelkedett az eddigiek közül. Az énekkari hangversenyek telt ház előtt peregtek, a kórusok tagjainak alkalmuk volt egymást is meghallgatni és értékes tapasztalatokkal gazdagodni. A műsorok többnyire századunk mai magyar szerzőinek műveiből álltak: Kodály Zoltán, Bartók Béla és Bárdos Lajos darabjai mellett szinte valamennyi magyar kórusnál is több szerzeménnyel. Sok eredeti bemutatóra is sor került. (Tillai: Andrásfalvi nóták, Kálmán Lajos: Regölő-népdalszvit, Sárközi István: Fényre fény hull, Merész Ignác: Tűz, Pertis Jenő: Az éjben kiált valaki, Ligeti György: Éjszaka, Reggel.) Bemutató volt Bárdos Lajosnak erre a találkozóra komponált, az Új Vazul éneke című darabja is, amelyet a befejezéskor az egyesített kórusoknak a fergeteges sikerre való tekintettel ismételniük kellett. Reneszánsz és barokk művekből talán két tucatnyi, klasszikus, valamint romantikus művekből elenyészően csekély számú darab hangzott el a négy kórushangversenyen. Mindezek a tények a mai magyar kórusmuzsika erőteljes térhódítását mutatták, s egyfajta elszürkülését más korok, stílusok több szólamú vokális irodalmának. A helyes egyensúly kialakítása a jövő feladata lesz. A kórusfesztivál nagyszerű seregszemléje volt a magyarországi énekes mozgalom egyik részének: 28 énekkar adott számot a pedagógusokból álló együttesek művészi tevékenységéről, és egyúttal előkészítője volt az idei soproni ünnepi hetek kétnapos kamarakórus-fesztiváljának is. Nagy Alpár ■ Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző külön ez alkalomra írt művét az egyesített kórus mutatta be a Liszt Ferenc Művelődési Központban. A koncert után virággal köszöntötték a kiváló művészt. (Lobenwein Tamás ferv.) A Hold láthatatlan felének atlasza A Szovjetunióban elkészült annak a három részből álló atlasznak az utolsó része, amely a Holdnak a Földről láthatatlan feléről készített fényképfelvételeket dolgozza fel és mutatja be. A Sternberg-Intézet munkatársai által összeállított atlasz harmadik kötete mintegy kétszáz, a Szonda—6, a Szonda—7 és a Szonda—8 bolygóközi űrállomások által készített fényképet tartalmazza a Hold túlsó feléről. A jó minőségű felvételeken a Hold felszínének sok részletét meg lehet különböztetni. A fotók vizsgálata során megállapították, hogy Holdunk déli pólusán 10 000 méter magasságú hegyek is vannak, tehát több mint ezer méterrel magasabbak a Csomolungmánál, a Föld legmagasabb hegycsúcsánál. Az atlasz különböző ábrákat és táblázatokat is tartalmaz, amelyek a laikusok számára is könnyen érthetővé teszik a felvételeket. A kötet felsorolja mindazoknak a különböző nemzetiségű tudósoknak a nevét is, akikről a Hold „láthatatlan” oldalának felszíni alakzatait elnevezték. A három, kötetes atlasz első része 1960-ban jelent meg. Azoknak a vizsgálatoknak az eredményét tartalmazta, amelyeket a Hold másik oldalát először lefényképező Luna—3 automatikus bolygóközi állomás felvételei alapján végeztek a szovjet kutatók. Az 1967-ben megjelent második kötet a Szonda—3 űrállomás felvételeit mutatta be. ■ 1 4—KUMFOU»----- A diákszínjátszás gondjai ARANY CSURGÓRÓL A múlt héten Csurgón rendezték meg az V. országos Csokonairól elnevezett diákszínjátszó napokat. A résztvevő 25 együttes közül 12-en nyerték el a diákszínpadok kategóriájában az országos minősítés arany fokozatát, köztük a győri Kazinczy Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola irodalmi színpada Z. Szabó László vezetésével A Kalevala egy szép részletét mutatták be. . A tény mindenképpen örvendetes, hisz a megyénket képviselő együttes a mezőny első felében végzett. De látva nemcsak a diákszinjátszás országos jelenét, hanem a megyénk színpadait felvonultató Kisfaludy-napok márciusi győri bemutatóit, szinte kötelességünk elmondani, leírni: valami baj van megyénk diákszínjátszó mozgalmával Talán még időben szólunk a mozgalom megyei gondjairól. Csurgóra elsősorban a sokszínűség volt a jellemző. A különböző megyéket képviselő együttesek körülbelül fele-fele arányban jelentkeztek valamely irodalmi műalkotás színpadi feldolgozásával, illetve szerkesztett lírai műsorral. A kortárs magyar szerzők (Görgey Gábor, Hernádi Gyula, Weöres Sándor, Juhász Ferenc és mások) mellett helyet kaptak a modern külföldi szerzők (Claudel, Ritszosz, Neruda), tankönyvek lapjairól megelevenedő klasszikusok (Arany, Móricz, Szophoklész) és diákok maga fabrikálta, csetlő-potló rímei egyaránt. Voltak fennköltek és komolykodók, mesterkéltek és tizenhat évük minden robbanó energiáját felszabadító, életvidám produkciók egyaránt. Voltak farmernadrágosok és az alkalomhoz készült jelmezben kényelmetlenkedők, voltak népi játékok naiv báját sugárzók és sok decibelre erősített beat-hatást segítségül vívók. De egyben mind közösek voltak: a szándék tisztasága mellé nagyfokú tudatossággal, hivatásszeretettel végzett munka gyümölcseit láthatta az országos fesztivál nézője. A munka pedig ott születik az iskolákban. Ahol a szabad idejüket feláldozó, önzetlen pedagógusok szakértelmüket, tehetségüket adják a következő generáció színpadismereteihez. Azon munkálkodnak, hogy a holnap dolgozó ember friss szemmel járjon a világ dolgaiban, füle, szeme legyen az irodalom szépségeire, hogy a színpadra állítás gondjait, kínjait, örömeit, gyötrelmeit átélten mívelve fogékony lehessen a színházi előadások szépségeinek, titkainak befogadására. Az önművelés fontosságát sokan hangsúlyozták már, demiért csak szavakban látják be fontosságát? Az életre szóló élmények zömét az ifjúkorban kapja az ember, miért nem kapnak több támogatást, elismerést a színpadvezető, „megszállott” pedagógusok, miért nem áldoznak az iskolák többet a műkedvelő mozgalomra, miért nem vonják be a munkába jobban az arra hivatott iskolai és iskolán kívüli szakembereket. színházi és nem színháznál dolgozó ,,megszállott”, rátermett vezetőket? Fájdalmas volt látni, hogy a szakmunkásképző tiszteletre méltó próbálkozásai mellett milyen szürke volt a Kisfaludy-napok középiskolás színpadainak mezőnye! Hol vannak a nagy múltú gimnáziumok, hol a szakközépiskolák hasonló próbálkozásai? A Kazinczy Gimnázium színpada önmaga tiszta formavilágát ismétli — még magas színvonalon. Utánuk pedig: nagy-nagy űr, mert a pedagógusokból az aktív támogatás híján fogy a lelkesedés, nem vállalják teljes szívvel azt a többletmunkát, amely az alkalmi szereplések, ünnepi műsorok kötelezettségén felül nagyobb sikereket és szellemi eredményeket eredményezhetne a munkálkodó diákok részére és a támogatók hasznára. Takács László a Mosonmagyaróvári Ifjúsági Irodalmi Színpad vezetője Néptáncosok területi találkozója 14 kapuvári együttes jó szereplése Négy megye — Komárom, Vas, Veszprém és Győr-Sopron — tizenkilenc együttesének részvételével rendezték meg szombaton és vasárnap a kapuvári Rábaközi Művelődési Központban a szövetkezeti néptáncosok VI. országos találkozójának területi döntőjét és minősítését. Az ünnepélyes megnyitóra szombaton délután került sor. Takács András, a MESZÖV és a Győr-Sopron megyei Szövetkezeti Együttműködési Bizottság soros elnöke mondott megnyitót. Köszöntötte az együttesek mintegy 650 tagját, a megjelent nagy számú érdeklődőket és a vendégeket. Ezután a megyénket képviselő tíz együttes mutatta be versenyprogramját. Este a Hanság Szálló termeiben rendezték meg a néptáncosok bálját és a hivatalos versenyen kívüli verbunk- és dalversenyeket. Vasárnap a Komárom, a Vas és a Veszprém megyei együttesek minősítésével és az országos döntőre való válogatással folytatódott a négy megye néptáncosainak találkozója. Vásárhelyi László, a Népművelődési Intézet főelőadója, a zsűri elnöke, a tanácskozás után kérdésünkre elmondotta, hogy a szövetkezeti néptáncosok találkozóját kétévenként rendezik meg. Az országos versenyeket megelőzik a területi döntők és minősítő bemutatók. Eddig Szekszárdon, Szentesen, Kecskeméten és most Kapuváron tartottak területi döntőt és minősítő versenyt. Hátra van még a nyíregyházi, amelyet április 24-én és 25-én rendeznek. Az öt területi találkozó után jelölik ki azokat az együtteseket, amelyek részt vesznek a szövetkezeti néptáncosok VI. országos találkozóján. A zsűri elnöke a kapuvári találkozón részt vevő együttesek bemutatóit alapvetően jónak értékelte. Különösen a Kapuvári Áfész néptánccsoportjáról nyilatkozott elismerően. Az együttes a kapuvári lakodalmast adta elő, s olyan magas színvonalon, hogy a zsűri 23,9 ponttal jutalmazta. Ilyen magas pontszámot az eddigi területi döntőkön még egyetlen együttesnek sem adott a zsűri. A találkozón egyébként megyénk tánccsoportjai közül jól szerepelt még a szanyi szövetkezeti bizottság „Bokréta” és Sobor néptáncegyüttese. Az előbbi 19, az utóbbi pedig 18,5 pontot kapott a zsűritől. Az elismerés hangján szólt még a zsűri elnöke a szövetkezetek lelkes anyagi és erkölcsisegítségéről is, amelylyel az együttesek munkáját támogatják és ezzel hozzájárulnak az értékes népitánc észenei hagyományok megőrzéséhez, ápolásához és továbbadásához. Az országos és a területi találkozók fórumot adnak az együtteseknek, hogy bemutassák, hogyan sáfárkodtak a szövetkezetektől kapott anyagi és erkölcsi segítséggel: a kapuvári találkozó bemutatói azt igazolták, hogy az együttesek nagyobb része jól gazdálkodik. Kutatják a népzene és a néptánc helyi hagyományait, produkcióikat a hitelességre, a magas művészi színvonalra való törekvés jellemzi. A területi találkozó vasárnap este az eredményhirdetéssel és tizenkét együttes gálaműsorával ért véget. A gálaműsorban utolsóként lépett fel a kapuvári együttes. Versenyprogramját, a kapuvári lakodalmast adta elő. A Rábaközi Művelődési Központ nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség a Kapuvári Áfész néptánccsoportja műsorát nagy tetszéssel fogadta és vastapssal jutalmazta. K. A. ■ Jelenet a nagy sikerű kapuvári lakodalmasból. Győri amatőrfilmes sikerek A hét végén tartották meg Veszprémben az országos amatőrfilm-fesztivált, ahol nagy győri sikerek születtek. A négy első díj közül egyet győri amatőrök, dr. Haffner Szabolcs és Csenár Imre kaptak Embert mozgásáról című filmjükért. A két harmadik díj közül az egyik szintén győri filmesnek jutott, Ámon Andrásnak gitártanulmányok című alkotásáért. A Magyar Televízió elnökének különdíját Kovács Róbert—Szaló Lajos És elmúlt egy esztendő című filmje kapta a Veszprém megyei Tanács és a Dimitrov Művelődési Központ által a legjobb néprajzi filmnek felajánlott díjat a Csenár Imre , dr. Haffner Szabolcs szerzőpáros által készített özv. Pozsgai Pálné című filmnek ítélték A televízió Pergő képek című műsorának májusi adásában bemutatja a nyertes győri filmeket. Most olcsóbb Az Iparcikk Kiskereskedelmi Válalat kezdeményezésére 400 forinttal olcsóbban árusítják a mély gyermekkocsikat Győrött, a Lenin úti Kultúrcikk-áruházban. A vásárlók három típusú gyerekkocsiból válogathatnak , amíg a készlet tart. Tegnap még 200 gyermekkocsi várta az érdeklődőket. A bolt vezetősége azoknak a vidéki vásárlóknak is rendelkezésére áll, akik telefonon jelentik be igényüket. 1976. április 13., kedd