Kisalföld, 1976. december (21/32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-12 / 294. szám
Iskola felújítás, szívességből Ajándék munkának ne nézd a határidejét! A harmadik év a Majd a jogutód Mihez kell értenie egy általános iskolai igazgatónak? A politikai, a szakmai felkészültség, a vezetői hajlam nagyon fontos dolog, de az alábbi példa azt tanúsítja, hogy szüksége lehet építőipari ismeretekre, összeköttetésekre, pénzügyi, költségvetési gyakorlatra. És hogy miközben építőipari, felújítási munkák fő-fő szervezőjévé lép elő, mikor végzi el a munkaköre adta feladatokat? Azért arra is lehet időt szakítani. Mert a felújítás mégis csak fontos. Ha ugyanis nincs kőműves, akkor nincs is hol igazgatónak lenni. Ez tény. A televízió híradójában még a nyáron sugárzott riportra bizonyára már , kevesen emlékeznek. A győr-szabadhegyi József Attila Általános Iskola felújításáról volt szó, és arról, hogy az építők, a Győr városi Tanács költségvetési üzemének kőművesei a tanévkezdésre elvégzik a munkákat. Nos, azóta jópár hét eltelt, az iskola felújítása nem fejeződött be, a költségvetési üzem munkásai pedig — most már úgy is itt a tél, felkiáltással — egy másik építkezésre, a győr-szentiváni orvosi rendelő építéséhez vonultak el. De ez a történetnek már majdnem a vége. A felújítás bonyodalmai ugyanis még 1974-ben kezdődtek. + + + — Már-már három éve a városi tanács biztosította a pénzt az iskola felújítására — magyarázza Mészáros József iskolaigazgató. — Mindenekelőtt költségvetési tervet kellett készíteni, mert enélkül nem indulhatott a munka. Először erre kellett embert keresni, majd pedig a kivitelezésre. A tanács művelődésügyi osztályának gazdasági csoportja nem talált senkit, ezért én kértem meg mérnök ismerőseimet, hogy csinálják meg a költségvetési tervet. A gazdasági csoport azt mondta, hogy kifizeti nekik az érte járó pénzt. A költségvetési terv tehát elkészült, de közben a tanácson kiderült, hogy egyéni vállalkozóknak a gazdasági csoport nem fizethet. Erről Lengyel Ernő, a gazdasági csoport előadója ma a következőket mondja: — Társadalmi munkában készült a költségvetési terv, bár nem úgy indult. Valóban nem úgy indult. De most már legalább van neve a gyereknek. Úgy hívják, hogy társadalmi munka. + V + A költségvetési terv után kivitelezőt kellett keresni. A művelődésügyi osztály gazdasági csoportja ebben az esetben sem talált vállalkozót. Építőiparban dolgozó ismerőseit megkérdezve, az igazgató először arra az elhatározásra jutott, hogy kisiparosnál csináltatja meg a felújítást. — Nagyon hamar le kellett mondanom erről a tervről — folytatja Mészáros József. — Ugyanis figyelmeztettek, mintegy jóindulatúan, hogy ha kisiparossal dolgoztatunk, akkor megvádolhatnak, hogy csúszót fogadok el a maszektól, annak fejében, hogy ő kapta meg a munkát. Hiába háborodott fel az igazgató ezen a feltételezésen, a kisiparosról mégis jobbnak látta lemondani. Végezetül a járási építési költségvetési terem tetőfedő részlegénél dolgozó ismerőse megígérte, hogy vállalják a munkát. Mészáros József: — Amikor megegyeztünk, akkor a járási költségvetési üzem egyik műszaki vezetője mondta, hogy még van szabad kapacitásunk, a tervbe is be tudják építeni a felújítást. + 4 + Kőhalmi Zoltán, a járási építési költségvetési üzem vezetője: — A múlt év elején, januárban kaptuk meg a költségvetési tervezetet, amelyen egy kézzel írt évszám, 1974. található. Mi a szerződéstervezetet, észrevételeinkkel együtt még február végén elküldtük a városi tanácsnak, de válasz csak augusztus közepén érkezett, a várt március helyett. Az iskola igazgatójának mi elmondtuk, hogy mert nekünk elsősorban a járási feladatokat kel elvégezni, csak részletekben, segítségként, terven felül vállaljuk a felújítást, és nem is biztos, hogy be tudjuk fejezni. Az üzem valóban nem fejezte be a felújítást, és ezt 1975-ben nyár végén közölte is a tanács művelődési, osztályának gazdasági csoportjával. Az elvégzett munkákról pedig még az év végéig elküldte a számlákat. Lengyel Ernő: — Miután a járásiak lemondták a munkát, megkértük a városi tanács költségvetési üzemét, hogy fejezze be az iskola felújítását. Szabó Gyula, a városi költségvetési üzem vezetője: — Nekünk ez év, tehát 1976 tavaszán szóltak a művelődési osztálytól, hogy vállaljuk el a munkát. Ez nem volt bent az éves tervünkben. De ennek ellenére szívességből elvállaltuk. Azt gondoltuk, hogy meg is tudjuk csinálni, de a felújítás közben kiderült, sokkal többet kell elvégezni, mint amennyi az előzetes tervekben szerepelt. És közben beköszöntött a hideg idő, már nem tudtunk kint dolgozni. Egyébként tavaly év végén, amikor elküldtük a körlevelet, hogy mindenki jelentse be építési igényét, a tanács nem válaszolt. Lengyel Ernő: — Nem tudtunk előbb szólni, mert a járási építőipari költségvetési üzem minket is csak akkor értesített. Ki tudja eldönteni, hogy ki, mikor, kinek, mit mondott? A járási építőipari költségvetési üzemnél azt a felvilágosítást adták, hogy ők már 1975 nyarának végén szóltak, és a tanács illetékesei akkor azt válaszolták: nem baj, ha félbe marad a munka, a városi költségvetési üzem majd megcsinálja. 4 4 4 Lengyel Ernő:— Bonyolult ügy. Az előző ötéves tervidőszakban a felújítási munkák terve felborult a Gombos iskola miatt. És kivitelezőt is nehéz találni. Arra a kérdésre pedig, hogy tiltják-e szabályozók,a rendeletek kisiparos foglalkoztatását, Lengyel Ernő a következőket válaszolja: — Nem, nem tiltja semmi, de az osztálynak az az álláspontja, hogy kisiparossal nem dolgoztat, mert százezer forintnál nagyobb munka esetén a maszeknak engedélyt kell kérnie. És ez bonyolult. Egyébként a József Attila Iskola igazgatója magára vessen. Ő volt az, aki sürgette a felújítást, és sürgette a hivatali ügyintézést is. Lengyel Ernőnek legalább is ez a véleménye. Mészáros József: — Persze, hogy sürgettem. A szél már hordta le a vakolatot a gyerekek fejére, a párkányzatból hatalmas darabok potyogtak. Egyszerűen, balesetveszélyes volt az iskola. + + + A járási építőipari költségvetési üzem tehát állítólag szívességből vállalta a munkát, terven felül, nem csoda hát, ha nem tudta befejezni. A városi költségvetési üzem úgyszintén terven felül vállalta, ő sem tudta befejezni. A költségvetési tervet készítők szintén baráti alapon vállalták a feladatot, ők meg pénzt nem kaphatnak érte. Ajándék lónak ne nézd a fogát, tartja a közmondás. Ajándék munkának pedig a határidejét. Egyébként az ügy további részleteivel egy kisebb könyv oldalait lehetne megtölteni. Ezeket a részleteket természetesen mindenki megemlítette. Arról azonban, hogy a gyerekeknek milyen körülmények között kell tanulniuk, a tanároknak milyen körülmények között kell oktatniuk, csak az igazgató szólt. És ez legalább annyira nyugtalanító az ügyben, mint az, hogy a József Attila Iskola felújítása a vázolt bonyodalmakkal jár. Persze szigorúan közgazdasági szemmel is lehet elemezni az eseményeket. — A felújítási munkákra az a jellemző — magyarázza Kőhalmi Zoltán —, hogy a tanács több pénzt ad rájuk, mint amennyi az építőipari kapacitás. Ezért azután törvényszerű, hogy évente a felújítási munkáknak mintegy 10—15 százaléka elmarad. A szabadhegyi iskola ebbe a hányadba tartozik. Ez magyarázatnak kielégítő lehet. Megnyugtatásnak azonban kevés. + + A városi költségvetési üzem január elsejével megszűnik. Félben levő építőipari munkáit a jogutódnak, a járási építőipari költségvetési üzemnek kell majd befejeznie. A történetnek tehát várhatóan, majd csak tavasszal vagy a nyáron lesz vége. Szalay Antal 1976. december 12., vasárnap Korábban érkezik a jogosítvány Gépjárművezetői vizsgabizottsági kirendeltség nyílt Sopronban, az Ógabona tér 6. szám alatt. Eddig Sopron és a soproni járás lakóinak gépjárművezetői jogosítvány szerzése eléggé nehézkes volt. A Soproni Autóközlekedési Tanintézet és a Győr-Sopron megyei Gépjárművezetői Vizsgabizottság között kétszer, olykor háromszor is fordult az ügyirat, amíg a jelentkező a kormány mögé ülhetett A továbbiakban az érvényes vizsgától számítva 8—10 nap alatt vehetik át jogosítványaikat Sopron és a soproni járás újdonsült gépjárművezetői. Hová tartoznak? Népművelők parlamentje Munka és munkahely • Közoktatás és közművelődés Azok a Győr-Sopron megyében dolgozó fiatalok, akik a közművelődésben és a megye művészeti életében tevékenykednek, meglehetősen sokféle gonddal, de mindenképpen a megoldás szándékával jöttek el az ifjúsági parlamentre. A megyei tanács művelődésügyi osztályának beszámolója összegezte a megye kulturális életében elért eredményeket, és szólt a gondokról is. Rámutatott a személyi, tárgyi feltételek hiányára és a munkaerő-vándorlás okaira is. A győri Petőfi Sándor Ifjúsági Házban rendezett parlament szekcióülésein eleven vita bontakozott ki. Falusi gondokról A művelődési házak igazgatói és a népművelők szekcióülésén a fiatalok arról szóltak, hogy gyakran elszigetelten, az iskolák segítsége, támogatása nélkül dolgoznak. A művelődési házak kezdeményezéseit sok helyütt fogadja érdektelenség. Alig tartanak kulturális kapcsolatot a helyi KISZ-alapszervezetekkel. Az információcsere hiánya vagy a kölcsönös érA színészek és a zenészek szekciójában a legégetőbb kérdésről, a munkakörülményekről, valamint a fiatalok lakásgondjairól beszéltek a résztvevők. Vannak zenészek, akik évek óta albérletben laknak, de ott is kétséges lesz a maradásuk, amint gyermeket várnak. Ebéd-hozzájárulást csak minimálisat kapnak, az utazás költségei, a továbbtanulással járó kiadások jelentős része őket terheli, Fektelenség-e az oka, de mindenképpen szükséges a változtatás, hiszen csak akkor képzelhető el közösségi művelődés, ha az intézmények nem egymás mellett, hanem egymással összehangolva tevékenykednek. Külön szekcióban tanácskoztak a könyvtárosok, a levéltárosok, a muzeológusok, moziüzemi dolgozók, akik között sok a pályakezdő és az olyan fiatal, aki most tanul, vagy még nem tekinti befejezettnek tanulmányait. A fiatalok arról szóltak, hogy A parlamenten részt vevő fiatal színészek elmondták: szeretnék látni a színház felépülése mellett a nagy arányú egyéb készülődést is a megnyitásra: az új színészek és műszakiak szerződtetését, lakások építését, átadását. A közös gondokról A szekcióüléseken szinte mindenütt felvetődött a „hovatartozás” kérdése. A lakásgondok hozták felszínre azt a visszás jelenséget, hogy a tanács felügyeletéhez tartoznak a népművelők, a színészek, a muzeológusok, a zenészek, a könyvtárosok, de ha segítséget kérnek vagy támogatást, akkor mindjárt más a helyzet. Lakást a megyei tanács csak a tanácsnál dolgozóknak adhat. Kedvezményben is csak őket részesítheti. A tanácsi alkalmazottak kategóriájába sorolják őket, de féláru igazolványt nem kapnak! A jutalmazási rendszerben is megkülönböztetésben van részük, mert a tanácsi dolgozók a fióralap hat százalékát kaphatják jutalmul, a népművelők csak egy százalékot! A népművelők nem részesülnek lakásépítési kölcsönben, és autóvásárlási kedvezményt sem kaphatnak, holott munkájukat éppen olyan fontosnak tartják, mint a pedagógusokét. A szekcióüléseken elhangzottakra Jankovits György megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője válaszolt. A parlamenten azonban számos olyan kérdés is felvetődött, ami helyileg nem oldható meg, hanem országos rendezést kíván. Az országos parlament küldöttei lettek: Scharek Béla (művelődési ház igazgatója), Kovács Erika (könyvtáros), Vas Zoltán Iván (színész) Fejérvári Sándor (zenész), Kilcsán József (muzeológus), Bethlen B. Lászlóné (moziüzemi dolgozó). C. V. az alacsony fizetésükből kell fedezniük tanulmányaikat, és aki egyetemi végzettséget szerzett, az is csak a legritkább esetben kapja meg a fizetésemelést. Szóltak a könyvtárosok a szűkös könyvbeszerzési keretről, a raktárak zsúfoltságáról, a községi mozikban dolgozók pedig arról, hogy a túlmunkát és a moziban eltöltött vasárnapokat, ünnepeket nem fizetik meg. Az alacsony bérek mellett ez különösen gondot okoz a moziüzemi vállalatoknál dolgozó fiatalok számára. Tizenhat éve albérletben Tv-jegyzet Zichy-gyémántok - irodalmi gyémántok Milyen hajszálon múlik, hogy a szigorú következetességgel gondolkodó ember, épp a gondolkodás következtében az őrület örvényébe ne essen? Kossuthról jutott eszembe. Kossuthról, akit pénteken este Mocsár Gábor: Gyémántok című tévéjátékában Mensáros László alakított. Mensáros öreg, túlságosan öreg volt ehhez a szerephez. Mert Kossuth Lajos 1848 végén, 1849 elején még nem lehetett ennyire megtört, meggyötört. Nem is volt az! Mensárosnak Kossuth szerepére való kiválasztása ennek ellenére mégsem, volt elhibázott. Ez a fajta töprengés, megfontolás ráncos archoz, tétova léptű emberhez illik. A gyémántokban Kossuth új oldaláról mutatkozott be: szónokolt szóvirágok nélkül, indulatokat csendesített higgadtan. Széchenyire emlékeztetett, ő maga és a politikája is. A „miért” az írót, történészt egyaránt foglalkoztatja napjainkban is. Drámák születnek új koncepciókkal, és a történelem is újraértékelésre vállalkozik. Nem véletlenül. „Micsoda negyvennyolcunk volt nekünk!” — Fekete Sándor felkiáltása illik ide. Példátlan, egyedülálló: a forradalom vezetői egyszersmint az írás mesterei is voltak! Regények, novellák születnek a népiesség hatása alatt, és drámák íródtak. A reformkor kezdetétől a kiegyezésig olyan nevekkel találkozunk, mint Széchenyi, Kossuth, Deák, Petőfi, Jókai, Madách, Tompa, Arany, Eötvös és szinte végtelen a sor. És itt vannak az irodalmi-történeti értékű memoárok mint például a Madarásztestvéreké, vagy Görgey Artúré. Görgey emlékirata vádirat az osztrák császári udvar morális hadviselésére, hiszen az ő fejérenem mondtak halált, pedig még az országgyűlés elnökeit és Kossuth kormánybiztosát is kivégezték. Mocsár Gábor tévéjátéka egy gyémántszem a korból, amely megcsillantja a forradalomban részt vállalók megejtő, emberi gyötrelmekkel teli egyéniségét. (Oláh) A héten mutatta be a budapesti Radnóti Színpad Jean Kross: Négy monológ c. drámáját Sopronban, Darvas Iván, Mensáros László, Keres Emil és Szabó Tünde főszereplésével.. Felvételeinken Szabó Tünde és Mensáros László 5