Kisalföld, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-12 / 214. szám
A KISALFÖLD INTERJÚJA A honvédelmi nevelésről A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei szervei és szervezetei most készítik jelentésüket az , ötéves tervfeladatok végrehajtásáról. Mérlegelik, hogyan teljesítették képzési, sport- és mozgalmi feladataikat, valamint értékelik, milyen színvonalon végezték a bevonulás előtt álló fiatalok általános honvédelmi előképzését, a leszerelt tartalékosok utóképzését. A Magyar Honvédelmi Szövetség Győr-Sopron megyei Szervezetének egy éve Kovács Árpád alezredes személyében új titkára van. Megkértük, hogy néhány kérdésre válaszolva tájékoztassa olvasóinkat az elért eredményekről, a meglevő gondoláról és a szövetség előtt álló újabb feladatokról. — 1975 és 1980 között milyen követelmények határozták meg a szövetség munkáját? — A honvédelmi törvény megjelenésével megnövekedett és sokrétűbb lett az MHSZ feladata is. A fiatalok hazafias honvédelmi nevelése és képzése, a honvédelmi és a minőségi sportfeladatok elvégzése mellett számottevővé kellett fejleszteni a megye egész lakosságát érintő sporttevékenységet is. A célkitűzések megvalósításáért vezetőségeink és klubjaink sokoldalú együttműködést alakítottak ki az állami, a társadalmi szervekkel, valamint aegyveres testületekkel. A tőlük kapott erkölcsi és anyagi támogatás tette lehetővé, hogy a szövetség az elmúlt öt évben tovább erősítse helyét, szerepét és tekintélyét a társadalomban, növelje munkájának hatékonyságát a lakosság körében. — Mely számok bizonyítják a szövetség társadalmi bázisának erősödését? — A megyében tevékenykedő 247 klub és szakosztály ma már 15 300 tagot számlál. A honvédelmi, a lövész, a könnyűbúvár, a repülő és ejtőernyős, a modellező, valamint a rádiós klubjainkban ma már minden 10. életévét betöltött személy tevékenykedhet. Számottevő a megye lakosságát érintő egyéb tevékenységünk is. Évente például két, két és fél ezer ember szerez jogosítványt az MHSZ gépjárművezető-képző iskoláján. Az összetett honvédelmi versenyeken évente 90—95 ezer fiatal vesz részt. A „Honvédelmi kupa” lövészversenyeken ma már közel 250 ezer lőgyakorlatot hajtanak végre. Ezeket a versenyeket mind-mind az „Edzett ifjúságért” mozgalom keretében szervezzük. — Milyen eredménnyel? — Az elmúlt öt év alatt például modellezőink három arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szereztek világbajnokságokon. Európa-bajnokságokon két arany-, két ezüst- és négy bronzérmet nyertek. Országos versenyekről húsz arany-, huszonnyolc ezüst- és harmincegy bronzérmet hoztak haza. Munkájuk elismerése az is, hogy modellezési főelőadónk, névszerint Bathge Károly tagja a Hajómodellezők Világszövetsége Elnökségének. Ugyanakkor több mint hetven minősített sportlövészünk van. Amatőr rádiósaink a világ minden pontjával tartanak összeköttetést. Munkájuk kitűnő minőségét több száz diploma ismeri el. Tehát klubjaink nemcsak szórakozási, sportolási, hanem komoly versenyzési lehetőségeket is biztosítanak. — Hogyan ítéli meg az MHSZ munkáját segítő társadalmi aktivitást? — A honvédelmi nevelést nem elég segíteni, támogatni, azt minden vezetőnek kötelességszerűen kellene végezni. A legtöbb gondunk, problémánk abból adódik, hogy Van olyan munkahelyi vezető, aki a honvédelmi nevelőmunka segítését „szívességnek” tartja. Az ilyen és hasonló hozzáállás miatt néhány helyről nem csak az anyagi, az erkölcsi támogatás is elmarad. Hogy mit jelent számunkra egy-egy vezető jó hozzáállása? Az ÉPFU-nál például az igazgató egyben a klubtitkár is. Ott működik a megye legeredményesebb tartalékos, klubja. Csornán a városi pártbizottság első titkára maga kezdeményezte a lőtér építését. A kivitelezést — társadalmi munkában — a városi tanács elnökhelyettese vezette. A kétmillió forint értékű létesítmény időben példás minőségben készült el. És még sorolhatnám, a Volán, a Keksz- és Ostyagyár, a Szeszipari Vállalat, a Rábatext, a Közmű, és Mélyépítő Vállalat, a Graboplast, a Richards stb. által mutatott jó példát. Ugyanakkor egy sor vállalat, intézmény segítőkészségét hosszú évek óta nélkülöznie kell az MHSZ-nek. — Véleménye szerint meddig? — Mindaddig, ameddig a határozatok csak a honvédelmi nevelőmunka fontosságát és segítésének irányelveit rögzítik, de nem rendelkeznek a munkahelyi vezetők ezirányú beszámoltatásáról. Itt említem meg: csak széls társadalmi összefogást, a vállalatok, intézmények még odaadóbb támogatását élvezve tudjuk megvalósítani az előttünk álló újabb feladatokat. — Melyek azok? — A meghatározott kiképzési tervek teljesítése mellett tovább kell szélesíteni a szövetség mozgalmi jellegét. Fel kell újítani az MHSZ győri, soproni és kapuvári bázisát. Új sportágakat meghonosítani. Egységesíteni a technikai eszközöket, a megyében is megszervezni a fiatalok táborszerű kiképzését. Tovább kell erősítenünk a klubok, a szakosztályok szervezeti életét is. A honvédelmi klubokon belül létre kell hozni a motoros szakosztályokat. Olyan középfokú tanintézetekben, ahol még nem működik klub, meg kell teremteni a szervezeti élet alapjait. Ápolni, szélesíteni kell kapcsolatainkat a szocialista országokban működő testvérszervezetekvel és még sorolhatnám. — Köszönjük a válaszokat! Román Dénes HÁROM EGYSÉGBEN ellenőrzött a közelmúltban Horváth Tamásné kereskedelmi felügyelő és Fehér Gábor társadalmi ellenőr. Ezt tapasztaltuk: Csornai Rábaközi Afész 12- es számi önkiszolgáló élelmiszerboltja. Az üzlet előtt bazárszerű árusítás. A színes sátor alatt gyümölcsöt, zöldséget kínál Takács Edit. Jól, pontosan mér. A próbavásárlásnál az egy kiló paradicsom 1 kiló, a fél kiló szilva fél kiló. Se többet, se kevesebbet nem kér érte, mint amennyi jár. A boltban meglepő, hogy a desszertek, a különféle sütemények frissek! Véletlenül sem tárolnak olyat, amelyiknek lejárt a szavatossági ideje. Ez derék. És hogyan mérnek? A hentesárunál Kenyeres István serénykedik: — Mit adhatok? Vásárolunk tőle kenyeret, sajtot, felvágottat, parizert. A mellette álló fiatal nő — Májer Ilona — nem tudja megállni szó nélkül: — Tessék nekem is mondani, mit adhatok. Ő méri a gépsonkát. A pénztárgép számlája 105 forintot mutat. A felügyelő elveszi a kosarat. Visszamészi az árukat. Az eredmény: 3 forint 50 fillér többletszámolás a vásárló kárára. Hiába volt, hogy a kenyeret nem csomagolták szabályosan, a 130 forintos sornkát pedig egy dekás papírba mérték. Itt a többletszámolás 1 forint 30 fillér. Sopron, 472-es számú Gyöngyvirág eszpresszó. Két nagy adag fagylaltnak harminc dekának kellene lenni. A visszamérésnél kiderül: csak 24,8 deka. Vagyis több mint egy gombóccal kevesebbet mért Udvardi Mária. A boltvezető-helyettes rosszalta a dolgot. Találunk mást is. A fagylaltgépből kifogyott a portéka. Már ott van vödörben a másik. Lenn a padozaton, fedő nélkül! — és két felszolgáló fölfalá járkel mellette. A Köjálnak sem tetszene! Fertődön az áfész 2-es számú Gránátos eszpresszójában a meglepetések óráját éljük. „Éhes turistáiként” érkezünk, délelőtt tíz óra húsz perckor. A hűtőben pár szem hajdani cukrászsütemény. Kétféle fagylalt. A pult mögött mosolygós vendéglátós nő. — Tessék parancsolni! — Kávét szendvicset és fagylaltot. — Ma nem jött friss zsemle. Tessék átmenni a másik épületbe, a tejboltba, ott olyan szendvicset adnak, amilyet akar. — Tegnapi ? — Nincs, csak zsúrkenyér. — Nem baj. Jó lesz. Kis tányéron, szalvétával, két , szép, étvágygerjesztő szendvics. Rajta egy szelet ementáli sajt, két karika (140 forint kilója) paprikás téli szalámi, piros arannyal és zöldpaprikával. Amikor minden így együtt van: — Próbavásárló voltam! Ekkor az elárusító megszólal : — Jaj, ezt a szendvicset ne tessék ám lemérni, mert én ezt csak úgy adtam magának ...! — Miért adta? Szimpatikus voltam? — Szimpatikus! — kap az alkalmon. — Tetszik tudni, ez csak amolyan névnapi maradvány. A felügyelő kíváncsi a raktárban búvó névnapi maradványra, amit a kereskedelmi szabályzat úgy mond, hogy „idegen áru”. A szendvicset adta: Sterlik Mihályné. A fagylaltot mérte: Németh Marianna. A felügyelő elkészíti a jegyzőkönyvet. A fentieken túl kifogásolja, hogy egy II. osztályú eszpresszóban nem tud reggelizni, tízóraizni a vendég, aki rmindent maga vitt az asztalához, továbbá, hogy egyetlen asztalon sem talált űrlapot. A TELJESSÉGHEZ tartozik még, hogy tavaly ez a vendéglátói egység 2000 forint bírságot fizetett azért, mert nem volt bizonylat annyi nyersanyagról, mint ahány reggelit a turistáknak kiadtak. (Sindulár) Fogyasztói érdekvédelem Szendvics rohatmsenvből 1980. szeptember 12., péntek........................... Sajnos nem minden iskola büszkélkedhet könyvtárral, s még kevesebb helyen mondhatják el: népszerű az iskolai könyvkölcsönzés. Mint Klatsmányi Mercédesz gönyűi tanárnőtől megtudtuk, az általános iskola könyvtárába szinte minden gyerek jár, a tanulók hatvan százaléka pedig rendszeres látogatója a könyvek birodalmának. Kétezer kötet közül válogathatnak gyerekek és pedagógusok egyaránt, a kötelező és ajánlott olvasmányok mellett ott sorakoznak a polcokon a nevelők számára nélkülözhetetlen szakkönyvek, kézikönyvek, lexikonok, szépirodalmi és ifjúsági olvasmányok. A legnagyobb forgalom a „nagy tízpercek” idején van, hiszen ilyenkor hosszasabban böngészhetnek a diákolvasók. Ötvenhárom előadás Színházi évad Sopronban Sopronnak színháza van — tehát akadnak színházi gondjai is, ahogy ilyen esetekben ez már-már általános. A.. televízió korában ugyanis a színjátszás sehol sem tartozik , a túlságosan jövedelmező kulturális vállalkozások közé, különösen ott, ahol egyszerre hat tv-állomás igyekszik elhódítani a nagyérdeműt. Sopron színházi gondjai csekélyebbek, mint más városoké, hiszen esetében a színház csupán épület és nem társulat, de nagyobbak is ugyanezért. A ,, Petőfi” önmagában csak lehetőség, bár annak nem csekély, lévén a legjobban tervezett kőszínházak egyike. Kicsinek sem mondható, de méreteiből arányos nagyságú fenntartási költségek következnek. Nincsenek hát könnyű helyzetben a Liszt Ferenc Művelődési Központ munkatársai, akik egy ésszerű átszervezés folytán a színház gazdáivá váltak. Feladatuk nem csekélyebb, mint feltámasztani a helyi színikultúrát, visszaszerezni az utóbbi időben elpártolt közönséget. Ha jó a műsorpolitika, erre van esély, hiszen a nemlétező társulatnak vannak előnyei is. A színház felelősei elvben a legjobb előadásokat hívhatják a városba, köztük fővárosi produkciókat is, feltéve, ha azt a költségvetés és a várható érdeklődés engedi. Az érdeklődésre a Liszt Ferenc Művelődési Központ vezetői szerint nem lehet panasz, a gazdálkodás azonban ebben az esetben is szigorúbb kell legyen, mint mondjuk két évvel ezelőtt. Ebből a most kezdődő szezonban az következik, hogy a tervezett tíz helyett hét előadásból áll a bérlet-sorozat. Ez azonban nem jelenti, hogy a program szegényes lesz. Ebben az idényben ötvenhárom előadást láthat a soproni közönség, melyből hét bemutató lesz. A gyermek- és ifjúsági előadások száma a tavalyival nagyjából megegyezik — ez a műsorterv leggazdagabb része. Ami a bérleti előadásokat illeti, ezek műfajtól függetlenül főleg vígjátékok. Van köztük klasszikus komédia, vígopera és operett. A közelség és a hagyományosan jó kapcsolatok miatt a legtöbb, vendég, vendég-együttes, dunántúli. Pestről a Madách és a Népszínház társulata lesz a soproniak vendége. A győri Kisfaludy Színház a zenés műfajokon kívül egy Kisfaludy Károly összeállítással szerepel, a kaposvári Csíki Gergely színház két Shakespeare-vígjátékot és egy Kreisz-szatírát hoz. A pécsiek Molnár Ferenc: Tüll és bársony című komédiáját mutatják be. . A Népszínház előadásai közül várhatóan kiemelkedik az ifjúsági bérletben meghirdetett Sütő András-darab, a „Vidám sirató egy bolyongó porszemért”. A színház közönségszervezői minden előadásra telt házat várnak. A tervek szerint, meghonosítják azt a másutt már bevált szabályt, hogy az előadás kezdetéig, ha a bérlettulajdonos nem,foglalja el helyét, akkor oda jegyet adnak ki. m. 1. rr-rrrrrrr Veveműsor Győrből Tévékamera áll a Borsos gyűjtemény földszinti termében. Az emeletről Mozartmuzsika hallatszik. A kamera kis kontroll ernyőjén látszik a muzsika forrása is: az Éder-együttes. Hogy mit keresnek éppen a Borsos-házban, arra viszont házonkívül, a közvetítő kocsiban kapjuk meg a választ Gsenterics Ágnes rendezőtől. — Október 1-én, a zenei világnap alkalmából a televízió egyes csatornáján ötven perces műsort láthatnak a nézők színesben. A dolognak az a története, hogy Borsos Miklós meghívta a televíziót egy kis házi muzsikálásra. — Miből áll a műsor? — Három napig forgatunk. Tegnap Borsos Miklóssal beszélgetett Czigány György, közben bemutattuk a kiállított alkotásokat is. Ma, az Éder-vonósnégyes három tagja játszik Drahos Béla fuvolaművésszel kiegészülve. Délután Rohmann Imre zongoraművész és Perényi Miklós gondonkaművész játszik. A harmadik napon pedig a Győri Leánykar kerül sor Szabó Miklós karnagy vezetésével. — Mire kell vigyázni egy ilyen műsor esetében? — A zenei felvételek színvonalára, tisztaságára és arra is ügyelni kell, hogy Borsos Miklós munkáit is bemutassuk. A zenei anyagot egyébként Mozart, Debussy, Chopin és Schumann művei adják. — amimin —5 /