Kisalföld, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-02 / 231. szám

Nyitókoncert HANS RICHTER HANGVERSENYE A televízió népszerű karmesterversenyének hangulatát idéz­te az Országos Filharmónia bérleti sorozatának ezévi nyitó­koncertje. A Győri Filharmonikus Zenekart — a zenészkollé­gák szimpátiaszavazata alapján — Hans Richter, a karmes­terverseny harmadik helyezettje vezényelte. Hans Richtert jószerével ismerősként fogadták. Kelle­mes modora, szerénysége, ze­ne iránti tisztelete csakúgy, mint a verseny egész mene­tében, ez alkalommal is si­kerének egyik kovácsa volt. Az általa választott művek partitúráit szinte a tökéletes­ség szintjén memorizálta, ve­zényléstechnikai megoldá­sait előre kidolgozta. Felké­szültségének precizitása azonban nem pótolta érez­hető rutintalanságát, zeneka­ri összhangzás és egységtar­tás megteremtésében való gyakorlatlanságát. A zenekar felkészültségéhez, arányai­hoz, adott diszpozíciójához, a pillanat diktálta szituáci­ókhoz való alkalmazkodás nehézségein vitathatatlan muzikalitása sem segítette át minden esetben. Műelemzé­sében, a zenei anyag feltárá­sában is jól érzékelhető tu­dat­­t, jelei voltak felfe­dezhetők, s ha egyes rész­­megoldásai vitathatók is, egy szép karrier sejtésére enged­­­hetnek következtetni. A zeneirodalom eltérő, stí­lusjegyeiben aligha kapcsol­ható remekműveiből szőtt programjának első részében Beethoven Op. 21. jelzésű C- dúr szimfóniáját vezényelte. Az est legfigyelemre mél­tóbb produkciója Bartók Táncszvitjének megformálá­sa volt. A szerkezetében, technikai követelményeiben, ritmizálásában is igen ko­moly követelményeket tá­masztó remekmű valóságos tartalmának feltárása, a kü­lönböző népek stilizált me­lódiaanyagának szintetizálá­sa a muzsikusok számára je­lentős próbatétel. Hans Richter koncepcióját hár­masszerkezetre alapította, s az egyes részeken belül élt a hangsúlyok, kontrasztok, te­matikai tagoltságok adta le­hetőségek szélsőséges kihasz­nálásával. Meglepő fordula­tokat is tartalmazó dirigálása nyomán az ogves hangszerek és hangszercsoportok karak­terisztikus jelleget öltöttek, a mű egészére egy magas hőfo­­kú feszültség vált jellemző­vé, melyet a hatásosan for­mált ritomellek oldottak a kívánt mértékig. A méltán nagy tapsot kiváltó előadás­ban jelentős szerepet vállal­tak a tudásuk legjavát nyújtó zenekari tagok, akik közül a fúvósok és ütősök elsősorban az öt tánctételben, a vonó­sok pedig az átvezető szaka­szokban és vibráló háttérze­nében nyújtottak átlagon fe­lülit. Az elgondolkoztató és helyenként újszerű elemeket is tartalmazó karmesteri fel­­so­­s teljességét, a kivitelezés hitelességét esetenként za­varta a Stravinszkijra emlé­keztető megoldások jelentő­sebb súlya. A programot Schubert: VIII (h-moll) „Befejezetlen” szimfóniája zárta. A rendkí­vül népszerű mű hatásosan, jól zárt romantikus egység­ben, a gazdag melódiaanyag sokszínű feltárásában szólalt meg. A karmesteri interpre­táció középpontjában a tra­gikum hangsúlyozása állt, ezt szolgálta a ritmikailag vissza­fogott szenvedélyes, helyen­ként rejtelmes, feszített elő­adásmód, amely néha­­„dies irae” hangulatba torkollott. Az ismét érezhető és elsősor­ban rutintalanságra visszave­zethető apróbb pontatlansá­gok összességében nem ha­tottak zavaróan, nem befo­lyásolták a megérdemelt si­kert, végsősoron azt, hogy a lelkesen ünneplő közönség jó érzéssel, kellemes emlé­kekkel távozzon. Kóbor László Programok Győr múzeumaiban A győri Xantus János mú­zeum kiállításokkal, előadá­sok szervezésével, hangverse­nyekkel, bemutató tanítással , egyszóval színes, nemcsak a múzeumhoz közvetlenül kapcsolódó programokkal készült a tegnap kezdődött múzeumi és műemléki hónap megünneplésére. A főépület­ben tegnap nyílt meg a Győri polgárok portréi című kiállí­tás, amely a képzőművészeti és helytörténeti gyűjtemény anyagából mutat be érdekes­ségeket Ma délután ötkor Szabó Péter helytörténész tart előadást a céhek szerve­zeti életéről. A jövő héten általános iskolai tanárok számára mutatnak be egy történelem órát a múzeum­ban, tartanak előadást a ré­gészeti munka módszereiről, a restaurálás alapjairól. A to­vábbi hetek programja is változatos: még mindig a fő­épület a színhelye annak az előadásnak, amely Madáchi­ról szól új szemlélettel, vagy amely a római kor, Győrt, s az újvárosi gyűjtőmunka eredményeit mutatja be. A barokk teremben hangver­senyt rendeznek, s a hónap végén honismereti filmek ve­títésével bővül a kínálat. A Borsos-ház lesz a színhe­lye október 10-én a Tájak — korok — múzeumok mozga­lom aranyjelvényeseinek, va­lamint a mozgalomban rég­óta és aktívan résztvevőknek megszervezett klub alakuló ülésének. Egy alkalommal Borsos Miklós művészetéről, a kiállításnak otthont adó épület értékeiről szóló ismer­tetéssel egybekötött tárlatve­zetést tartanak, majd itt lesz a Püspökvár feltárásá­nak eredményeiről szóló elő­adás is. Az Állami Zeneisko­la növendékhangversenyé­vel, s az ifjúmunkások és szakmunkások szakma- és ipartörténeti vetélkedőjével teljes a múzeumi hónap győ­ri programja. Ez utóbbi ver­­seny megyei döntőjét Sopron­­ban tartják majd október 19- én. Édes Anyanyelvünk „Az a tény, hogy anya­­nyelvem magyar és magyarul ikszelek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható” —, írja Kosztolányi Dezső az Ábécé a nyelvről és a lélek­ről című írásában. De vajon élün­k-e a nyelv szépségével, helyesen hasz­­náljuk-e? Ehhez nyújt se­gítséget az Édes Anyanyel­vünk című folyóirat, amely negyedévenként jelenik meg, s hasznos tanácsaival, színes érdekes cikkeivel mindenki csemegéje. Nyelvi játékok, vetélkedők gazdagítják az új­ságot, s mindezekhez kapcso­lódik a szerkesztőségben mű­ködő nyelvi tanácsadás, ahol minden kedden délután 4 és 6 óra között nyelvészpro­fesszorok várják a tanácsért hozzájuk fordulókat. A legújabb, 1980/3-as szám­ban jelent meg Fábián Pál Szende Aladár és Fü­löp La­jos összeállítása Útmutató az Országos Középiskolai Ta­nulmányi Verseny 1980181 tanévi magyar nyelvi pálya­­tételeinek kidolgozásához címmel. A szerkesztőség címe: Bu­dapest, VII. kerület Maja­kovszkij utca 99. Telefonszá­­ma: 210-720. A Majakovszkij utca 108 alatti História Ol­vasóteremben megtalálhatók a tan eddigi számai, s olvasni, előfizetni egyaránt lehet! 1980. október 2., csütörtök ­ Új eljárással, úgynevezett mikromódszerrel vizsgálják a megye szarvasmarha állomá­nyának brucellafertőzöttségét Győrött, az állategészségügyi állomáson. A Debreceni Állat­egészségügyi Intézet által kikísérletezett vizsgálati eljárás 90 százalékos anyagi megtakarí­­tást eredményez. Az állomáson évente 70 ezernél több vizsgálatot végeznek. Felvételünkön Bertalanné Tóth E­rzsébet és Kotek Andrea már az új módszerrel végzi a vizsgálatot. Timaffy László könyve a Szigetközről Ezekben a napokban került a boltokba Timaffy László győri néprajzkutató könyve Szigetköz címmel. A szerző nemcsak megyénkben, hanem országosan ismert mint a néprajztudomány kiváló mű­velője és mint szülőföldjé­nek, Szigetköznek szakértő­je. Számos helyi és országos kiadvány és számtalan kisebb-nagyobb tanulmány írója, most a Gondolat Kiadó Magyar Néprajz című so­rozatában jelent meg a könyve, amelyben — egye­bek között — Vajkai Aurél a Bakonyról és a Balatonról, ifjú Kodolányi János az Or­mánságról, Manga János a Palócföldről írt. Timaffy László a sziget­közi tájról írt személyes val­lomást a bevezetőben, majd a víz és az ember kapcsola­tának az állattartásnak, a néni gazdálkodásnak, a nép­­költészet és a népszokások­­nak sokszínű színes világát tárja föl érdekes, olvasmá­nyos könyvében. Módszertani útmutató Határozat és végrehajtás A győri járásban és a Csorna városi­ járási Párt­­bizottság területén tevékeny­kedő párt­ alapszervezetek által hozott határozatok elő­készítéséről, végrehajtásuk megszervezéséről és ellen­őrzéséről tanácskozott teg­nap délelőtti ülésén a me­gyei pártbizottság pártépítési munkabizottsága. A munkabizottság elé ter­jesztett anyagok közös vo­násaként említhető, hogy a győri járási és a csornai vá­rosi-járási alapszervezetek csak indokolt esetben hoz­nak saját határozatot. Arra törekednek, hogy a felsőbb párthatározatokból adódó helyi tennivalókat dolgozzák ki és hajtsák végre. Ter­jednek a felsőbb párthatá­rozatok végrehajtását szol­gáló állásfoglalások, továbbá az intézkedési- és feladat­tervek. Hiányosság viszont, hogy a tervek helyenként nem szabják meg konkrétan a kollektívák és az egyének feladatait. A győri járás alapszerve­zeteiben a határozathozatal előkészítésének hasznos se­gítője az információgyűjtés. Kajárpécek­ a taggyűlés előtti pártcsoportülésen vitatják meg a határozati javaslatot. A határozatok is­mertetésére többféle mód­szert alkalmaznak. Ennek bevált fóruma a titkári ér­tekezlet is. A végrehajtás ellenőrzése tervszerű a győri járásban Az ellenőrzés szakaszában került módosításra egyebek között a győrújbaráti téesz­­ben az ISV-beruházásra, a péri közösben a növények fajtaösszetételére, a Kisal­földi ÁG-ban a pártcsopor­tok átszervezésére vonatkozó határozat. A győri járásban az 1972. decemberi határozat óta a termelői pártszerveze­tekben jelentős fejlődés ta­pasztalható. A községi alap­szervezetekben a munkate­rület megosztottsága, a fia­talítás nehézségei miatt a politikai munka tartalmi színvonala lassabban javul. A Csorna városi­ járási Pártbizottság területén nö­vekedett az alapszervezetek önállósága és felelőssége a határozatok végrehajtásában. ,A pártmunka tervezésénél rendszeresen visszatérnek egy-egy határozat végrehaj­tásának ellenőrzésére. A na­gyobb alapszervezetekben (MOFÉM, MEZŐGÉP, Mi­hályi, Bősárkány) a taggyű­lések elé kerülő jelentéseket megelőzik a különböző fel­mérések, amelyeket a párt­­csoportok és az egyes párt­tagok végeznek. Tervsze­rűbbé vált az állami és gazdasági vezetők beszámol­tatása a párthatározatokkal összefüggő gazdasági, vá­rospolitikai stb. feladatok végrehajtásáról. Az eredmények mellett a győri járásban éppúgy, mint Csorna városban és járásban jócskán akad hiányosság is a párthatározatok előkészí­tésével, a végrehajtás meg­szervezésével és ellenőrzésé­vel kapcsolatban. Ezért mindkét pártbizottság to­vábbi feladatának tartja az alapszervezeti vezetőségek tevékenységének helyszíni segítését, valamint a reszort- és terület­felelősi munka ha­tékonyságának a javítását. ti. M. Újra a zeneiskolában ÉVNYIT­Ó Október 1.: a zenei világ­nap különösen fontos ese­­ménnyé lépett elő az idén Győr zenei életében. A hír valószínűleg nem meglepő, hiszen a megyeszékhely min­dig is híres volt arról, hogy szívesen ad otthont a mu­zsikusoknak, régi komolyze­nei hagyományokkal rendel­kezik, s ezeket a hagyomá­nyokat mind a mai napig aparja és továbbfejleszti. Éppen ezért érintette ér­zékenyen a városi zeneokta­tást, hogy három évvel ez­előtt ahogy az már mű­emléképületeknél gyakran előfordul , felújításra szo­rult a Liszt Ferenc Állami Zeneiskola épülete. A Liszt Ferenc utcai ház valamikori lakói közül nem egyre mél­tán büszke ma is a város példaként említhetjük Révai Miklóst, aki hosszú ideig ta­nított az iskola falai között. Az alsófokú zeneoktatás 1952-től vált állami feladat­tá, ekkor fogadta be az isko­la a zenét tanuló kisdiáko­kat Ha átmenetileg nehezebb körülmények között kellett is dolgoznia az utóbbi három évben tantestületnek, diák­ságnak annál nagyobb volt az örömük a felújított iskola tegnapi avatásán. Mint a megnyitón elhangzott: nem­csak a zeneoktatás került jobb körülmények közé, ha­nem Győr is gazdagabb lett egy rendbehozott műemlék­­épülettel. A felújítás eredmé­nyét egyébként már hetek óta sokan megcsodálják az arrajárók közül. Az idei tanévet hétszáz­­húsz tanuló kezdheti meg a szép, új környezetben. Az ünnepségen természetesen nemcsak a zeneoktatás elkö­vetkezendő feladatairól be­széltek, koncertet is hallhat­tak a megjelentek. A­ zeneis­kola felsőbb osztályaiba járó növendékei adtak ízelítőt tu­dásukból Három év után új­ra megszólalhattak a csellók, hegedűk fuvolák zongorák az épületben, zenével kezdték az évet a legifjabb muzsiku­sok. Rendelő Mezőőrsön Elkészült, s tegnap ünne­pélyesen felavatták Mezőőrs új orvosi rendelőjét. Az 1,8 millió forintos költséggel épült létesítményben a mo­dern rendelőn kívül orvosi szolgálati lakás is helyet kapott. Ahogy az avatón Happ Ferenc, a Győri Járási Hivatal elnöke elmondta: széleskörű társadalmi össze­fogás eredményeként került sor az építésre. A lakosság a helyi tanács felhívására pénzzel és társadalmi mun­ka hozzájárulással vette ki részét, a község termelőszö­vetkezete százezer, a megyei tanács 770 ezer forinttal se­gített. A terveket a tanácsi tervező vállalat készítette, a kivitelező a Pannonhalmi Építőipari Szövetkezet volt. Az egy év alatt elkészült modern létesítmény mellett ma még — lebontásra ítélve — látható, mintegy kont­rasztként, az a régi ütött­­kopott ház, amely eddig az orvosi rendelőnek adott „otthont”. KIUHPÖID 5

Next