Kisalföld, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-27 / 278. szám

igazodni a változó igényekhez Növekvő követelmények a kereskedelemben Milyen feladatai lesznek a kereskedelemnek a hatodik ötéves tervben? Melyek azok a változások, amelyekkel a tervek összeállításakor fel­tétlenül számolni kell? Mik a fejlesztési elképzelések, az alapvető üzletpolitikai el­képzelések? Ezekre, s a hoz­zájuk kapcsolódó egyéb kér­désekre kaphattak választ megyénk kereskedelmi vál­lalatainak vezetői, képviselői a győri­­közgazdászklubban kedden délután tartott ösz­­szejövetelen. Dr. Spilák Ferenc, a Bel­kereskedelmi Minisztérium közgazdasági főosztályának vezetője mondott bevezető — egyébként igen alapos, részletes — előadást az ötö­dik ötéves terv tapasztala­tairól, illetve arról, melyek lesznek a fogyasztási cikk kereskedelem feladatai a kö­vetkező tervidőszakban. Az előadás elsősorban a szakembereknek szólt, s en­nek megfelelően nagyobb teret kapott a „mutatók”, a gazdálkodási szabályozók is­mertetése. Mivel azonban kereskedelem elképzelhetet­len „fogyasztók” nélkül , nem csupán a szakembereket érdekelhetik a tervek. Közismertek azok az alap­elvek, amelyek népgazdasá­gunk helyzetéből adódóan meghatározzák, ha úgy tet­szik behatárolják a követ­kező évek tennivalóit min­den téren. Fontos változások indultak meg, s folytatódnak a fogyasztási cikk kereske­delemben is. Röviden a leg­fontosabbakról. A beruházásokra fordítható összeg a hatodik ötéves terv időszakában sem lesz na­gyobb, mint volt a kereske­delemben. S mivel a beruhá­zási költségek évről évre nő­nek, a fejlesztési lehetőségek ennek arányában mérsék­lődnek. A kereskedelmi vál­lalatoknak azzal is számol­niuk kell, hogy a következő esztendőkben jelentősen csökken az állami támoga­tás. A cél elsősorban az át­lagszinthez emelni a ke­reskedelmi ellátottság szín­vonalát az ország azon területein, amelyek elmara­­­­­dottabbak.­­Az egyes me­gyék között nagyok az eltéré­sek. Győr-Sopron megye ebben a tekintetben átlag felettinek számít.) A hatodik ötéves terv élet­színvonal-politikájához iga­zodva egyebek között arra lesz szükség, hogy az áru­alapok sokkal jobban iga­zodjanak a lakossági igé­nyekhez. (Kicsit vulgárisan fogalmazva: a lakosság job­ban „megnézi", mire költi pénzét.) A vegyiáru és ruhá­zati cikkeknél javítani kell az ellátást, az élelmiszerke­reskedelemben a választék és a minőség javítására kell a legnagyobb figyelmet fordí­tani. Az iparcikkeknél az élettartam (elhasználódási idő) növekedése a fontos. Ahogy elhangzott az elő­adásban: ha ez a „kihordási idő” tíz százalékkal növe­kedne, az évente 8 milliárd forint megtakarítást jelen­tene! Sokkal jobban differen­ciálni kell az árualapokat, le­gyenek kellő mennyiségben és választékban olcsó cikkek, ugyanakkor viszont a jelen­leginél igényesebb, exkluzív áruféleségek is. Továbbra is meghatározók a kereskedelemben a népe­sedéspolitikából adódó fel­adatok. Mint közismert, a hatodik ötéves terv első fe­lében megvalósul a „minden­­szombat szabadszombat” vagyis megnövekszik az em­berek szabadideje. Erre a kereskedelemnek is alaposan fel kell készülnie. Nagyobb­ szerepet kap a jövőben az ipar és a kiske­reskedelem közvetlen kap­csolata, amely az utóbbi tíz évben alig fejlődött. Rövidí­teni kell minden lehetséges módon az árunak azt az út­ját, amelyek a gyártótól a vevőhöz jut. Számos formá­ban lehetséges ez anélkül is, hogy valamiféle zűrzavar lenne a vége. Vannak terü­letek (elsősorban a tartós fogyasztási cikkeknél), ahol az is a jobb ellátást segí­tené, ha például minta után közvetlenül maga a gyártó értékesítené. (S jutna ily módon ösztönző kereskedel­mi haszonhoz, azonkívül rá­kényszerülne a vásárlói igé­nyek változására való azon­nali reagálásra ...) A fentebb leírtak csupán rövid kivonatot jelentenek a fogyasztói cikk kereskedelem elkövetkező feladataiból. Annyit még hozzátehetünk: megyénk kereskedelmi vál­lalatainak többsége már idei üzletpolitikáját is úgy ala­kította ki, hogy megfeleljen a változó követelményeknek, jó alap legyen a jövő terv­időszakra. J. F. A­­ neve egy oldalnyit megtölt a budapesti telefon­könyvben. Érett férfi — magával ragadó természe­tességgel. Ebbe időnként kis zavar lopózik, amely mosoly formában játszik a szája körül. Mint színész „pályakezdő-féle”. — Elég későn, 1974-ben kezdtem az amatőr színját­szást a KISZ Művészegyüt­tesben. Más bélyeget gyűjt, én hobbiból ezt csináltam, mivel ehhez éreztem ked­vet. Aztán mikor 1977­-ben filmszínész osztályt indí­tottak a Színművészeti Fő­iskolán, jelentkeztem. Fel­vettek, elvégeztem. Közben dolgoztam a Madáchban, József Attilában, a Vígszín­házban. 1978 júliusától 1980 nyaráig a filmgyárhoz kö­tött szerződés. Németh Lászlóra igazán nem lehet azt mondani, hogy gyermekkori nosztal­giából, romantikus elképze­lésektől hajtatva választot­ta a színészi pályát, tizen­egy évi munka után. Hogy megfontolásához kellő ön­ismeret is társult, arra bi­zonyíték sikeres felvételije, az a tény, hogy több film­ben, darabban játszott. S ehhez még tegyük hozzá: hálás alkat, jó karakter. — Szerencsére nem ska­tulyáztak be. Sok filmben játszottam kisebb-nagyobb szerepet nyomozótól mun­kásfiguráig, elég széles ská­lán foglalkoztattak. Osz­tályfőnököm Gábor Pál volt, de sokat tanultam Ké­nyi Tamástól, Szőnyi G. Sándortól, Zsombolyai Já­nostól is. Az eddigi legko­molyabb feladatot a Pillan­tás a hídról Eddie szerepe adta, ezt a vizsgán alakí­tottam. Persze, a karakter azért behatárol. Hamletet biztos nem fogok játszani, hacsak nem állítja valaki színre egy modern, „gitá­ros” Hamlet történetét... Egyelőre Harag György Kisfaludy-játékában adó­dik lehetősége a bemutat­kozásra, mint mondta: há­lás, jó szerep az övé, kü­lönleges munka volt együtt dolgozni Harag Györggyel, s persze, nehéz is. Az idei három prózai bemutató mindegyikében játszik, s természetesen annak örül­ne, ha nagyobb lehetősége volna a bizonyításra. An­nál is inkább, mert a film és a színház közül a szín­házat választotta, s ha ő egyszer választ ... — Tizenetö” évig dolgoz­tam Budapesten mint mű­szaki előkészítő. Érdekes volt a munkám, de egy idő után éreztem, hogy semmi újat nem ad. Azt mondani, hogy szerettem volna vala­mi érdekeset csinálni, va­lami nekem való feladatot megoldani, ez így túl egy­szerűen hangzana. De könnyen átálltam korábbi életemről erre az egészen más útra, hiszen megsze­rettem, ezt választottam. Most, amikor újabb válasz­tásom színhelyét kellett el­­döntenem, több dolog is Győrbe hívott. Egyrészt Szikora János rendezővel már dolgoztam. Másrészt a győri színház új, s nem­csak architektúrájában, de talán a lehetőtlének tekin­tetében is többet nyújth­at. A város is kultúrált, értő közönséget remélhet a szí­nész. Hogy jól választot­tam-e, majd később elvá­lik. (p­ó) Új arcok a színházban NÉMETH LÁSZLÓ 1980. november 27., csütörtök) Poszterkiállítás Szentendrén A nő, a táj, az autó és a ló a legkeresettebb posztertéma. Ez derült ki szerdán Szent­endrén a Pest megyei Műve­lődési Központban megnyílt első hazai poszterkiállításon amelyet a Képzőművészeti Alap és a Piért rendezett. A bemutatón mintegy 100 féle különböző méretű, témájú „szobaplakátot” sorakoztat­tak fel. A bemutató megrendezése azért is időszerű volt, mert a Piért piackutatása szerint kielégítetlen a poszter iránti kereslet, pedig a vállalatnak megfelelő a választéka a ki­méretű, az ajtónyi vagy akár az egész falat borító képekből, fotókból. A keres­kedelmi hálózatban azonban meglehetősen kevés hel­yen jobbára csak a saját bolthá­lózatban árusítják ezeket az alkotásokat, így a közönség­ tájékozatlan a tényleges kí­nálatról. A vállalat az eddi­gieknél szélesebb körben kí­ván­ja értékesíteni e termé­keit, s már megkezdte a poszterállványok szétosztását az ÁPISZ- és az ÁFÉSZ-bol­­toknak, hogy a kínálatot a vásárlók számára bemutat­hassák. A Piért rendelés után néhány nappal szállítja a ki­választott képeket. Kará­csonyra a jelenlegi 25—30 helyett már több mint száz­ötven üzletben árusíthatják a posztereket. A tervek szerint a Képző­­művészeti Alap, amely soro­zatgyártás előtt zsűrizi az új posztereket, a budapesti Deák téri — jelenleg egyetlen — poszterboltjához hasonlóan öt nagy­városban: Győrött, Pécsett, Szegeden, Debrecen­ben és Miskolcon hasonló üz­letet nyit, ahol a teljes ha­zai választékot bemutatja, árusítja. A szentendrei kiállítás de­cember 14-ig tart nyitva. ■ II.I BEMUTATÓRA KÉ­SZÜL A GYŐRI BALETT. — Az Igazság pillanata — Ceremo­­nia és rituálé Federico Garcia-ért címmel a színház balett-termében ú­j bemutatóra készül a Győri Balett. Tervezte és betanítja: Markó Iván. A premier december 12-én lesz. A ké­pen: Kiss János, Bombicz Barbara és Greiner Éva. Amatőr művészeti napok Néptánc és kórushangverseny A győri amatőr művészeti napokat november 28-tól december 4-ig rendezik a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központban. Az eseménysorozatot hol­nap délután 3 órakor Va­dász Anna, a győri városi tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője nyitja meg. A megnyitón közreműködik a többi között a Kun Béla Zenei Általános Iskola énekkara, a Móra Ferenc Általános Iskola néptánc­együttese, a Mező Imre Út­­törőház gyermekszínpada és néptáncegyüttese. . A városi, művelődési köz­pontban működő amatőr­film-stúdió tagjai szombaton fél 5-kor mutatják be film­jeiket. A budapesti Utca­színház 6 órakor a Műm­ama című játékot mutatja be. A pécsi Bóbita Bábegy­­gyüttes vendégjátékát , a Mesezsák című előadást va­sárnap délután 3 órakor lát­hatja a közönség. Hétfőn az immár hagyományos gyer­mekjátékszín kínál progra­mot. Az amatőrszínpadok be­mutatója kedden délután 4 órakor kezdődik. Szerdán a győr-szentiváni művelődési házban hobbi-kiállítás nyí­lik, este amatőr művészeti csoportok mutatkoznak be a település lakosainak. December 4-én , délután a városi művelődési központ­ban amatőr képzőművészeti csoportok festményeiből, fotóiból, grafikáiból nyílik kiállítás. Az érdeklődőknek szakmai tárlatvezetést tar­t Kovács Gábor festőművész.­ Szalontai Judit muzeológus és Markó Ödön fotóművész. Este kórushangverseny lesz a városi­­tanács dísztermé­­ben. Fellép a városi . tava­cs Liszt Ferenc kórusa, a Col­legium Musicum Női Kar, az Apáczai Csere János Ta­nítóképző Főiskola „Tavas­” kórusa és népdalkórusa. Nemzetközi filmkollokvium Ez év őszén érdekes esemé­nyre került sor Goethe városá­ban, Weimarban. ..Antifasizm­­us és film — történelem, jelen, jövő feladatok” címmel többn­apos kollokviumon vitatták meg a vendéglátókon kívül nyolc ország filmszakemberei a címadó témát. A találkozón film- és televíziós szakemberek legjobb­jai fejtették ki véleményüket, így az NDK filmeseit tömörítő szövetség elnöke, Lothar Beltag rámutatott arra: mivel a mai fiatal generáció csupán a történelemkönyvekből ismeri a Hit­­ler-fasizmust, meg kell találni a módját az antifasiszta filmek olyan előadásmódjának, amely velük is megérteti a történe­lemnek ezt a sötét korszakát. A találkozó alkalmával 16 estén 20 filmet mutattak be az antifasiszta filmalkotások legjobbjaiból, közöttük az emléke­zetes „Ballada a katonáról” című szovjet, a „Bizalom” című magyar, a „Merénylet” című csehszlovák, a „Háborús film­tudósítók” és a „Csillagok” című NDK-produkciót. Karácsonyi készülődés Még pár nap és szállin­góznak a fenyőfák az erdők­ből a városokba, a falvak­ba. Semmi mással össze nem téveszthető illatuk a kará­csony esti hangulatot hozza közelebb. A fenyőöltöztető estet — jóval az ünnep előtt — meg­előző a prózai, de szintén karácsonyi örömet adó ké­szülődés a közösségek aján­dék­vásárlása. A tanácsok­nál a szociálpolitikai ügyek intézője, a vállalatoknál és a gyárakban a szakszervezeti bizalmi hálózat méri föl; hány nagycsaládos van, hány öreg, beteg, elesett ember, hány dolgozó, hány gyer­mek, aki számíthat a közös­ségre, az ajándékozó öröm­re, az összegyűlt pénzre, hogy abból karácsonyi meg­lepetésként vagy pénzt, vagy játékot remélhessen. És legyen bár nyugodt, a családok karácsonya — az ajándék mindig öröm, min­dig kedves. A kislány örül a babának, a kisfiú a kocká­nak, a nagyobb gyerek a meséskönyvnek, a beteg a díszes üdvözlő kártyának, a személyes látogatásnak, a fenyőággal díszített kis édes­ségcsomagnak, az öregek an­nak, hogy nem felejtik. A fiatalok tudják: sok fára­dozással az idősebbek rak­ták le a jelen alapjait és ab­ból amit valamikor adtak a közösségeknek, abból egy morzsát most visszakapnak. Sok szakszervezeti meg­bízott, a szűkebb közösségek bizalmija kel ezekben a na­pokban útra zsebében az egész évben gyűjtögetett pénzzel, gondolatában az aggódással: elegendő lesz-e az anyagi alap a sok gyer­meki kedvességhez, am­i ajándéknak szán a vállalati fenyőfa alá a kicsiknek ren­­­dezett ünnepen? Azon a délutánon, ahova meghív­nak minden gyermeket, mert gyönyörködni akarnak a legapróbbak örömében. A vásárlási körútról nagy szatyrokkal, nem egyszer — ha nagyobb vállalatról, gyárról van szó — autóval térnek meg ..a Télapó meg­bízottjai.” Sok gyereknek, sok apró ajándékot oszta­nak. .. És majd otthon, a csalá­­­­di ünnepen, amikor ki-ki a maga ajándékát keresi a gyertyafényes fenyő alatt, ott találják a munkahelyi kö­zösségek a­jánd­ékát is. Jól­lehet, a fényes holmik kö­zött „szerényebbek” a mun­kahelyi figyelmességek. A könyvekről, babákról, kis­autókról, az öregeknek adot­t édességcsomagokról és a meleg sálról ne a forintnyi értéke jusson eszébe a csa­ládnak, hanem az a gondos­ság, az a körültekintő figye­lem, amellyel a szakszerve­zet tisztségviselői, a tanácsok dolgozói ezeket az ajándé­kokat a közösség összegyűj­tött forintjain megvásárol­ták azért, hogy kicsinek és nagynak karácsonyi örömet szerezzenek. K.S.A. KIÍMFÖLD 5

Next