Kisalföld, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-28 / 253. szám

Segítség a pályaválasztáshoz Az általános iskolák végzős növendékeinek februárban kell benyújtaniuk a továbbtanulásira szóló jelentkezési lapjukat. Az elmúlt években nem volt túlzottan nagy „tolongás” a szakmunkásképző intézetek kapui előtt, ezért a szakmák népszerűsítésével az intézeteknek kell közel kerülniük a gyerekekhez. Nos, erre találtunk jó példát a győri 400-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben, ahol főleg a hiányszakmák szemléltetésére törekedtek. Nyolc színes tabló mutatja be a gépi forgácsolók, géplakatosok, szerszámkészítők, vas- és fémszerelők, hegesztő kovácsok, öntők, csőhálózat- és berendezésszerelők, valamint az idén ebben az intézetben először oktatott textil- és ruházati gépszerelők munkáját. A képek mellett a kiállított munkadarabok is segítik a szakmák jobb megismerését. A kiállított tablók hetenként kerülnek más-más iskolába, először a győri Móra Ferenc Általános Iskola tanulóihoz. A tervek szerint nemcsak a győri iskolások, hanem a környező községek tanulói is megismerkedhetnek a bemutatott nyolc szakmával. .Nekem szülőhazám” Határidőváltozás A KISZ KBés az MHSZ OK által kibocsátott „Nekem szülőhazám..." elnevezésű honvédelmi játék piros-fehérzöld borítólapú rejtvényújságjának 2. oldalán a rendező szervek felhívással fordulnak a megfejtőkhöz: — Ha valamennyi rejtvényt megfejtette, lapozzon a 33. oldalra. Töltse ki a pályázati szelvényt, az egész oldalt tegye borítékba, s küldje be a következő címre: Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központja 1394. Budapest, Pf. 382. Beküldési határidő: 1982. november 10. A felhívás szövege — a határidő kivételével — változatlanul érvényes. A szervező bizottság a beérkezett jelzések hatására felülvizsgálta a nagyon rövidre szabott időtartamot — amely az amúgy is „megcsúszott” beindítás miatt még rövidebbre sikerült —, és ezért úgy döntött, hogy a pályázati rejtvény szelvényének beküldési határidejét 1982. december 15- re módosítja. Országra szóló Omega-koncert Budapest Sportcsarnok próbaterme. A székeken erősítők, hangfalak, a világot megjárt hangszerek némák, a magnóból az imént kipróbált szám zenekari alapja szól. Pihennek az OMEGA-fiúra. — Január 1-én nyilatkoztál először az őszi koncert tervetekről — mutatom az Esti Hírlapot Benkő Lászlónak a 20. születésnapját ünneplő Omega-együttes vezetőjének. — Mi történt azóta? — Mozgalmas tíz hónapunk volt — mondja. — Több külföldi turnén vettünk részt, jártunk Törökországban, és felléptünk a Portugál Kommunista Párt fesztiválján is. Idehaza zenész barátaim segítségével elkészítettem szólólemezemet, a „LEXIKON”-t, ez egyben előtanulmány az Omega ősszel megjelenő új albumához, melynek stúdiómunkáját a napokban fejeztük be. — Mikor tartják et be a sokak által régóta várt ígéreteket? — A koncertra gondolsz? November 11. és 14-e között, négy este lépünk színpadra a Budapest Sportcsarnok óriási arénájában. Február óta tanulmányozzuk a „ház” rejtelmeit, hangmérnökeink eddig 10 koncert hangosításában működtek közre, így hát van tapasztalatunk. Megpróbálkozunk Jancsó Miklós főrendezővel és alkotótársával Hernádi Gyulával egy olyan látványt álmodni a nézők elé, amely nemcsak méreteiben, de szcenikai rendszerével is újdonság lesz. A színpadot sem a megszokott helyen a küzdőtér végén, hanem a pálya mentén, a nézőtér teljes hoszszában építjük fel. — Mit hallhat majd az ötvenezer fiatal és a ti korosztályotokba tartozó közönség? — Az „Arc” című, valamint a legújabb lemezünk dalait játsszuk. — Az OMEGÁ-nak szerte az országban vannak rajongói. Hogyan teszitek lehetővé, hogy ők is láthassanak, hallhassanak benneteket. — Két előadásunkat november 13-án és 14-én az ország különböző részéből érkező fiataloknak szánjuk. A Budapest Sportcsarnok két estén csak az övék lesz. Jegyek és szállás a megyeszékhelyek Express irodáiban igényelhető, csoportos és egyéni utazásra egyaránt — Az OMEGA nemrég szerződött új lemeztársasághoz, a világhírű WEA-cég jelenteti meg az együttes lemezeit a nyugati piacon. A novemberi premier egyben világpremiernek is számít? — Bizonyos szempontokból igen. Meghívjuk a koncertekre a lemezipar külföldi irányítóit, menedzsereit is A produkcióval az Omega új korszaka kezdődhet, a két óriási: az amerikai közönség meghódítása. — Reméljük, sikerül. T. I. A feladat: komponálni A versenyzőknek összesen tizennégy féle feladatot kellett megoldaniuk. Volt „szimpla” zeneműfelismerés, volt olyan feladat, amelyiknek megoldásához a zeneműveket felismerve azokat a szerzők születése szerint időrendi sorrendbe kellett állítani, az egyik feladatnál pedig még komponálni is kellett... A legtalpraesettebbnek a soproniak csapata bizonyult: sebtiben kamaraegyüttest alakítottak így adták elő szerzeményüket. És ők lettek a nyertesei is a zene és ifjúság megyei komolyzenei vetélkedőjének, amit szombaton délelőtt rendeztek meg, éppen Sopronban. A szigorú zsűri elnöke, Vörös Tamás, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat osztályvezetője a díjakról is gondoskodott. A győztes csapat mind az öt tagját egy-egy Kodály lemezalbum emlékezteti majd a sikerre, a második helyezést elért csornaiak (mind az öten a Hunyadi Gimnázium tanulói) pedig három-három lemezt kaptak. A vetélkedőn a harmadik a kapuváriak csapata lett Megyei verseny Az előselejtezőket követően megyénk városainak kereskedelmi dolgozói mérik össze tudásukat holnap Győrött, a KPVDSZ Hámán Kató Kultúrotthonában. A megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat rendezvénye délelőtt kilenc órakor kezdődik, s a vetélkedőről következő ifjúsági oldalunkon számolunk be. A kérdőjelek pontokká zsugorodtak Vetélkedő a Flexumban Megismerni a várost, ahol élünk Kezdjük a kérdőjelekkel! Ki romboltatta le Moson várát? Ki adományozta a városnak a városi rangot? Mikor nevezték „égő városnak” Óvárt? Hol található Moson vármegye 1848-as zászlaja? Mikor egyesült Óvár és Moson? Ki raboskodott a Lajta-parti várban? Ki volt a Gazdasági Tanintézet első igazgatója?... A félszáz kérdés felsorolása helyett írjuk inkább a tényt: helytörténeti vetélkedő színhelye volt kedden délután a mosonmagyaróvári Flexum Kommunális Vállalat Halászi úti telepének étterme, ahol tizennégy csapat pontokká zsugorította a kérdőjeleket. Pedig — tegyük hozzá — nem könnyű kérdések tették próbára a vállalat dolgozóinak városismeretét. Tulajdonképpen maga az ötlet — hogy egy ilyen témájú vetélkedőt rendezzenek egy vállalatnál — pikáns. Merthogy a vállalat kinőtte ugyan korábbi nevét (Városgazdálkodási Vállalat), de tevékenységi körükből továbbra is következik, hogy a város ,,gazdáiról” van szó. S valóban nem lehet közömbös, vajon ők miként ismerik azt a várost, ahol élnek, amelynek — többi között — parkjaiért, útjaiért, épületeiért felelősek. Hogy a kérdőjelek a három órán át tartó versengésben mégis pontokká zsugorodhattak, annak titka lehet a kitűnő szervezés. Arról van szó, hogy nem az utolsó pillanatban fékezték meg a munkából hazaindulókat, mondván nekik, hogy üljenek már be a vetélkedőre, hanem a szervezők már jó előre megadták a vetélkedőhöz szükséges irodalomjegyzéket hadd tanulmányozzák a csapatok. A lázas készülődés nem volt hiába való! A vetélkedő vitathatatlan haszna az volt, hogy a versenyzők jóval több ismeretet szereztek városukról, mint amennyiről számot kellett adniuk, de ez érthető is, és nem is bánta a résztvevők közül senki. A vetélkedő nyitányát a Mosonmagyaróvárról készült film vetítése jelentette. Ezt követően fotókat töltöttek ki a versenyzők, szellemi agytornán vettek részt, melyből kiderült: mennyire jártasak az irodalomban, zenében, képzőművészetben, sportban, filmművészetben, s mennyire tudnak válaszolni a csalafinta kérdésekre. Volt diavetítés is: a városok épületeinek, emléktábláinak, szobrainak nevét és helyét kellett meghatározniuk. A vetélkedő hasznosságához és rangjához méltó volt a díjazás is. Az első helyen végzett csapat tagjai egyenként hatszáz forint vásárlási utalványt kaptak, a másodikak ötszázat, a harmadikak négyet, s így tovább díjban részesült hat csapat. Első helyen végzett egyébként a központi adminisztráció (vegyes nemű) csapata, második helyen a karbantartók „lányai” jeleskedtek, s harmadik helyen végzett a központi adminisztráció női csapata. A Földesi Lajos népművelő által vezetett sikeres vetélkedő végén villámértékelésre kértük a zsűri elnökét, Tuba László könyvtárigazgatót. — Véleményem szerint azok a csapatok vették könynyebben az akadályokat, akik városukban nyitott szemmel járnak, s érdeklődést tanúsítanak Mosonmagyaróvár történelmi múltja iránt. Ahhoz kétség nem férhet, hogy jó előkészítés előzte meg a vetélkedőt, ugyanis több versenyző arca ismerősnek tűnt, mivel nálunk a könyvtárban készültek fel könyvekből és egyéb helytörténeti kiadványokból. A szorgos felkészülés valóban nem volt haszontalan, sok ismereteket szerezhettek a vállalat dolgozói arról a városról, amelyben élnek. A vállalat KISZ-alapszervezetének szervező titkára, Kovács Éva a „miért tartottak ilyen témájú vetélkedőt?" kérdésre a legtermészetesebbnek tűnő szavakkal válaszolt. Tavaszszal akcióprogramban rögzítették, hogy a fiatalok részére megrendezik, de a nagy érdeklődésre való tekintettel a szakszervezeti bizottsággal közösen nem kötötték korhoz a részvételt. A szervező titkártól tudtuk meg azt is, hogy decemberben az egész város KISE-alapszervezeteit „hívják ki” hasonló versengésre. Azért hasonlóra, mert a városismereten túl a Szigetköz is szerepel majd az általuk kezdeményezett vetélkedőn. (Humor) Vélemények a szerelemről Sötét verem? Múlt heti ifjúsági oldalunkon — vitaindítóként — néhány versrészletet is közölve elmélkedtünk a szerelemről. A szerkesztőség címére érkezett levelekből, véleményekből — ígéretünkhöz híven — válogatunk az alábbiakban, s egyben megjegyezzük: továbbra is várjuk „Sötét verem" feliratú leveleiteket. Egy tizenhét éves fiú: — Szerelem volt, van és lesz, míg ember él a földön. Ez ugyan egy száraz mondat csupán, de a szerelem olyan valami, amiről nehéz beszélni. Manapság a fiúk sokszor hiszik, hogy na most olyan szerelmes vagyok, mint még soha, aztán egy hét múlva talán örökre elfelejtik a lányt. Vagy ha sokáig járnak is együtt, olyan piti dolgokon vesznek össze, hogy az röhej. Aztán vannak olyanok is, akik keresnek egy lányt, gyorsan ágyba vele, és kész, tehát nincs az az érzés, amit egy picit is szerelemnek lehetne nevezni. Pedig úgy érzem, erre az érzésre minden magam korabeli fiatalnak szüksége van. Sokan viszont kénytelenek eltitkolni a szerelmet a szüleik vagy a haverok előtt, pedig ez egyáltalán nem szégyen. Nagyon jó érzés, hogy az ember szeret valakit, és ha ez az érzés viszont érződik. Szerintem a szerelemnek ma is van létjogosultsága, még akkor is, ha némileg változott, más lett, mint apáink által annyiszor emlegetett „régi szép időkben”. Szabó Ildikó, Levél: — Szerintem a szerelem olyan bizsergés a szív körül, amit nem lehet megvakarni, s borogatni sem lehet. A szerelem egy betegség, de olyan, amivel nem lehet orvoshoz menni, s egyáltalán nem gyógyítható. Persze olyan betegség, amely a legszebb és a legjobb érzés a világon. „Tizenöt múltam". — Nagyon szerelemes voltam egy fiúba, bőgtem is miatta sokat, mert anyuék tiltották, amiért olyan szakadtabb forma volt a fiúm. Szakadt cuccokban járt, anyu mondogatta is, hogy minek égetem magam vele? De hatással voltam a fiúra, mert amikor a haverjai almát lopni hívták, én meg mondtam, hogy ne menjen, akkor nem ment velük. De sajnos bujkálnunk kellett, hátha az öcsém meglát és beárul otthon. Ezért megegyeztünk, hogy barátok maradunk. Ekkor a Józsi, így hívják, elkezdett udvarolni a barátnőmnek, de nem tehetek róla, hogy még ma is engem szeret. A barátnőm meg reménytelenül szerelmes. Én is voltam már ilyen helyzetben, egy hétig alig ettem, bezárkóztam a szobába, zenét hallgattam, és csak rá gondoltam. Akkor szoktam rá a cigire is. De a reménytelen szerelmet is ki lehet heverni. „Jó lenne választani”. — Egy éve járok egy fiúval, fél éve meg megismerkedtem egy másikkal. Az első mindent megtesz értem, a másik meg minden héten ír levelet. Mindegyik katona. A régebbi észre vehetett valamit, mert azzal fenyeget, hogy őrségben lelövi magát. Sajnos nem tudok választani. Ha az egyik nincs itthon, hiányzik. Ha a másikkal vagyok, közömbös, de őt látva meg a szívem szakad meg. Szóval, borzasztó érzés a szerelem.