Kisalföld, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-13 / 267. szám
Újra fiatalodik a falu KÖZMŰVELŐDÉS SZILSÁRKÁNYBAN — A közművelődésről Szilsárkányban? — kérdez vissza Demjén Ferencné, a szilsárkányi közös tanács elnöke. — Ha egy mondattal kellene válaszolni, azt mondhatnám: nem vagyunk vele elégedettek. Igaz, klubkönyvtárunknak szakképzett vezetője van, pedagógus, sok próbálkozása, kezdeményezése volt már, a látogatottság mégis alacsony. Mivel nemcsak egy mondatot ér meg a község közművelődésének helyzete, mivel sok tanulsággal szolgálhatnak a szilsárkányi tapasztalatok, folytattuk a beszélgetést. Mindjárt a leglényegesebbel, a falu lakóinak összetételével. A közelmúltban végzett felmérés tanúsága szerint a lakók több, mint egynegyede a nyugdíjas koron túl van. Sokan foglalkoznak háztáji gazdálkodással, korán kelnek, korán fekszenek, fáradtak ahhoz, hogy a művelődési programokat látogassák. A Kisfaludy Színház kamaraprogramjain, a 70-es évek elején még teltház volt minden előadáson, de mivel annak nem volt folytatása, hát a téesz, az iskola szervez színházlátogatásokat Csornára, Győrbe. Ha van elég jelentkező, így oldják meg a színházi igényeket. Kell a mozi? Szilsárkányban január 1- től megszűntek a mozivetítések. Nem véletlenül: korszerűtlen, zajos géppel, recsegő hangszórókkal dolgoztak a vetítők, sokszor élvezhetetlen volt az előadás. A mozigépész is felmondott: családot alapított, nem maradt ideje a vetítésre. Az öreg épületben egyedül a könyvtár népszerűsége változatlan. Elsősorban a fiatalok, az iskolások látogatják, de tudják jól: megbízzák őket az idősek, a szülők is, egy-egy könyv kikölcsönzésére. Hogy mit terveznek a jövőre, arról így szól a tanácselnök asszony: — A klubkönyvtár épületét fel kell újítanunk. A pénzünk meg is lesz hozzá, rendbetesszük a tetőt, a mellékhelyiséget, festetünk. Bővítésre sajnos még nincs szükség, a 150—200 embert befogadó épület egyelőre bőven elég a 830 lakosú község igényeinek ellátására. Ha az idő rosszra fordul, az iskolások tornaóráit is a nagyteremben tartják. Amíg mozi volt, a takarítónak nehéz volt a dolga — ki-be kellett rakodni a székeket télen. Most, hogy nincs mozi, ez megszűnt. De az élet változásával szeptemberben újra kérnünk kellett, hogy indítsák be a vetítéseket. Az utazási költségek megnőttek, ritkábban mozdulnak ki a környékre az emberek. Moziba sem szívesen mennek Csornára. A másik ok: úgy tűnik, olyan folyamat indult el a közelmúltban, amelynek eredményeképpen újra fiatalodni kezd a falu. Csornáról, Győrből, Nyergesújfaluról készül most visszaköltözni egy-egy család, fiatalok. A városi élet ma már nem egyértelműen kedvező számukra, jobban jönnek ki, ha itthon építkeznek. A telkek iránt megnőtt a kereslet, nemcsak hazajönnek a fiatalok, de fontos változás: nem mennek el. A változásnak feltehetőleg még egy oka is van. Szilsárkány január 1-től városkörnyéki községi státuszt kapott. Egyelőre még nem érezni a változást, de sokat várnak a csornai irányítástól, a Csornához tartozástól, hiszen egy városnak több lehetősége van a fejlesztésre, a fejlődés támogatására, mint a járásnak. Azt is remélik többek között, hogy most már a csornai rendezvények plakátjait, műsorfüzeteket is eljuttatják a faluba, eddig ugyanis csak az újságból értesülhettek a programokról. S ami még fontosabb, reménykednek az infrastruktúra megteremtésében, hiszen ahhoz, hogy helyben maradjanak a fiatalok, szükséges a vízellátás, az étkeztetés és más hasonlók megoldása ctak a lakók. Az áfész árubemutatóján is nagy volt az érdeklődők száma. De ha érdekes, eljönnek a TIT-előadásokra is. De megy a hajtás, fáradtak az emberek, igazán jól elő kell készíteni a rendezvényeket, ha közönséget akarnak. Most jobb időket vár a kultúrás, hiszen ahogy fogy a mezőgazdasági munka, úgy szaporodnak a programokon a látogatók. Főleg a könyvtárban. A beszélgetésből azért mégis kitűnik: elsősorban a gyerekekre épít a pedagógus-népművelő. Rajtuk keresztül persze a szülőket is érdeklődővé lehet tenni. Még egy dologra panaszkodik Ivánkovics Lászlóné Működött pávakör Szilsárkányban három éve alatt ezüst fokozatnál rosszabbat nem kapott a minősítőkön. Pedig nem nagy a falu, mindenkit ismernek. A pávakörösök közül a szókimondóbbak azt mondták: „Nem értékelik ebben a faluban az ilyen munkát”. — A többségük téesztag volt — mondja a népművelő —, az elnököt felkérték hát arra, legyen a pávakör vezetőségének tagja. Elzárkózott. Itt vagyok tizenhárom éve, s azt tapasztaltam, régen többet tettek a faluért az emberek. Tűzoltóknak tanítottam a színdarabot, lelkes közönség előtt játszották. Ma belefeledkeztek a munkába az emberek, ez köti le őket Lehetőségek a jövőben Hozzátehetjük: a falu lakóinak hetven százaléka eljár dolgozni a környező iparcentrumokba. Sokan három műszakban dolgoznak. S valóban megvan mindenütt a háztáji is. Egyetértünk Ivánkovics Lászlónéval: nem lehet elvárni tőlük, hogy kimozduljanak esténként. Hogy változik-e a helyzet azzal, ha fiatalodik a község? Ez még a jövő titka. De egy biztos, a mostani tanácsi vezetés fontos témának tartja a kultúrát. Saját erőből igyekeznek szakembereket keresni a község népi barokk műemlékeinek, házainak felújítására, rendszeres tanácskérők a műemléki felügyelőségnél is. Ez a tény, valamint a falu fiatalodása együtt mindenesetre biztató. CPic) Kubai filmhét kubai filmhetet rendeznek november 15. és 20. között a budapesti Filmmúzeumban. A Karib-tengeri ország filmművészete kevéssé ismert Magyarországon. Néhány évvel ezelőtt egy hasonló rendezvényen számos kubai filmet mutattak be, filmszínházaink műsorán azonban csak elvétve találunk kubai filmalkotásokat, így a filmmúzeum vetítései jó alkalmat adnak a tájékozódásra. A filmmúzeum vetítésein két dokumentumfilmet tekinthet meg a közönség: Rolando Diaz Rodriguez Basellaidról szóló alkotását, a Kerek és szögletes kapuba érkezik-et, valamint Humberto Solás 1974-ben készült Simparele című munkáját, amely Haitiről szól. A kubai filmhéten hét játékfilmet mutatnak be. Fogy a munka er — no a látogatottság Ivánkovics Lászlónét, a művelődési ház vezetőjét az iskolában sikerült elérnünk. Mint mondja, honismereti szakkört vezet, kollégái segítenek más szakkörök — bélyeggyűjtő, néptánc — vezetésében. Aminek szerinte ma sikere van a faluban az a képzőművészeti vásár, az árubemutató. A Képcsarnok Vállalat árusítással egybekötött bemutatóján hatvanezer forint értékű képet vásárol Győr-Sziget fürdőkörnyéke Sikeres volt a tervpályázat Lapunkban már közöltük, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Győr város Tanácsával közösen tervpályázatot hirdetett Győr-Sziget fürdőkörnyékének rendezésére. A tervpályázaton kilencen vettek részt. A pályaművek bírálatára október 8—9—10-én került sor Győrött. A pályázat igazolta, hogy a terület alkalmas a kiírásban rögzített elképzelések színvonalas megvalósítására idegenforgalmi központként is. A pályatervek összességében megfelelő támpontot adnak a további tervezéshez. A bíráló bizottság azt is megállapította tervpályázat alapján, hogy a városrész kialakult szerkezetében, illetve az általános rendezési tervben lényeges változtatásokra nincs szükség. Az idegenforgalmi központ legcélszerűbb helyeként a pályatervek a Keksz- és Ostyagyártól délre fekvő, a városközponttal és a termálfürdővel, valamint a strandfürdővel egyaránt jó kapcsolatban lévő területet jelölték meg Az is nyilvánvaló lett, hogy valódi idegenforgalmi központ csak akkor alakítható ki, ha az egyes létesítmények minden szempontból harmonikus, szerves egységet képeznek. Az idegenforgalmi központ előnyös építészeti megoldásainak főbb szempontjai a pályatervek alapján a Híd utcának gyalogos utcává történő alakítása, a központot a Keksz- és Ostyagyár, valamint a Stromfeld utca felől megfelelő zajvédelmet nyújtó zöldterülettel és épülettel történő lezárása. Fő törekvés a Híd utcai városkép valamint a meglévő értékes építészeti és környezeti létesítmények megőrzése, amelyek intim patinás fürdőhelyszerű hangulatot nyújtanak. A bíráló bizottság azokat a terveket ítélte meg kedvezőbben, amelyek a többi között lehetővé tették a Bercsényi liget egybefüggő zöldterületként hasznosítását. A bíráló bizottság 150 ezer forintos első díjban részesítette Kiss István és munkatársa, Nenádor Mihály szegedi lakosok pályaművét. A 120 ezer forintos második díjat Szabó Sándor, Mátéffy György, Könczey Gábor, László Zsolt, Novák Ildikó, Papp Mihályné, Sike Péter budapesti lakosok munkája kapta. Ugyancsak 120 ezer forintos díjban részesítette a bizottság azt a pályaművet, amelyet Aczél Gábor, Pál István, Lombár István, Lukovich Tamás, Füleki Erzsébet, Guzsiák Éva és P. Nyírő Katalin budapesti pályázók készített. A 70 ezer forintos harmadik díjat kapta Róth János, Szalay Tihamér, Weiner Judit, Szálka Miklós, Kecskés Tibor műve. Ugyancsak harmadik díjat (70 ezer forint) kapott Koczka István, Szász László, Stojanov Miklós, Andrásné Bárány Klára, Rálish Erika és Egedyné budapesti pályázók által készített pályamű. Végül 60 ezer forintos negyedik díjat kapott Jurcsik Károly, Bolberitz Henrik, Csejtei György győri építészek által készített pályamű. A díjazásban részesített pályaművek Győr város Tanácsa tulajdonába kerülnek, ezáltal a tervekben szereplő javaslatokat ezután ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja. IB. 1982. november 13., szombat ■ Tóvári Tóth István Munkácsy-díjas festőművész a Győri Keksz- és Ostyagyár kultúrtermében rendez kiállítást november 29-én. Az érdeklődők mintegy 35 olajfestményt láthatnak majd a tárlaton. Köztük jónéhány kép már a Budapesten 1984-ben megrendezendő életműkiállításon is szerepelni fog. Felvételünkön a művész a Hévízi padok című képével látható. Ilz eszperantista mozgalom megyénkben Nyelvtanfolyamok, utazások, világkongresszus A Magyar Eszperantó Szövetség országos választmánya az 1982. évi őszi ülésén megvitatta a mozgalom előtt álló feladatokat. A mozgalom céltudatos tevékenységet kíván kifejteni a következő területeken: információ-propaganda, nyelvoktatás, tudományos és gyakorlati nyelvalkalmazások, valamint mozgalomszervezés. A feladatok közül kiemelkedő jelentőségű mind szélesebb tömegek, elsősorban a szocialista brigádmozgalom segítségével, a munkások számára is lehetővé tenni az eszperantó nyelv elsajátítását, egyebek között a nyelvtanfolyamok szervezésével. Hasonló fontosságú az általános, közép-, szakmunkásképző, illetve a felsőoktatásban részt vevő fiatalok részére lehetővé tenni az eszperantó nyelv elsajátítását. Ennek jegyében folynak jelenleg megyénkben az őszi nyelvtanfolyam-szervezések. Hazánkban eddig mintegy 600 pedagógus tett különböző fokozatú eszperantó nyelvvizsgát és eredményesen oktatja az eszperantó nyelvet iskolákban, úttörő-, ifjúsági- és művelődési házakban. A Magyar Eszperantó Szövetség Győr-Sopron megyei bizottsága ezen kívül rendszeresen hirdeti, népszerűsíti az úgynevezett nonstop-jellegű levelező tanfolyamot azok részére, akiknek nem áll módjában a hagyományos nyelvtanfolyamokat látogatni. Az eszperantó nyelv általános iskolai oktatása, gyakorlása az úttörőfoglalkozásokon is történhet. A tudományos-technikai úttörőszemle keretében szervezett eszperantó vetélkedők lehetővé teszik, hogy a kispajtások szervezett formában tegyenek próbát felkészültségükből. Középiskolások részére második idegen nyelvként tanítható az eszperantó nyelv, illetve eszperantó érdeklődési körök szervezhetők a középiskolákban. A felsőoktatásban résztvevők részére nyelvtanfolyamok, klubok szervezésével lehet biztosítani a szakmai, tudományos eszperantó nyelvhasználatra történő felkészülést. A fiatalok részére korosztálytól függetlenül az eszperantó az internacionalizmusra való nevelés eszközeként is szolgálhat. Hazánk eszperantistái számára az 1983. évi, Budapesten megrendezésre kerülő 68. Eszperantó Világkongresszus, és a Debreceni Ifjúsági Világkongresszus előkészületei, megszervezése jelent szép és nemes feladatot. Már megkezdődtek és folytak az előszervezési munkák. Természetesen az érdeklődők sok-sok hazai és külföldi rendezvény közül válogathatnak az igen gazdag eszperantista programtervből. Ilyenek például a nemzetközi számítástechnikai tudományos konferencia, amelynek munkanyelve az eszperantó; a hagyományos szilveszteri, budapesti programmal párhuzamosan, országos ifjúsági találkozó Kaposvárott; a májusi békehónap alkalmával számos megyében békehónapi eszperantó találkozó lesz: a szokásos eszperantó nyári egyetem Gyulán, középiskolás táborozás Balatonszemesen, és a legkisebbekre is gondolva, nemzetközi eszperantista úttörőtáborozás a zánkai úttörővárosban. A Magyar Eszperantó Szövetség és az Expressz Utazási Iroda közötti megállapodás jegyében az Expressz Bulgáriába és Lengyelországba szervez speciális nyelvhasználó, nyelvgyakorló utazásokat. Az eszperantó helyi csoportok Sopronban, Mosonmagyaróváron és Győrött a művelődési házakban, valamint a MESZ Győr-Sopron megyei Bizottsága a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központban minden érdeklődőt készségesen tájékoztat és hozzásegít az eszperantó nyelv tanulásához, gyakorláshoz, és biztosítja a mozgalomhoz csatlakozás lehetőségét. Novemberben héthónapos kezdő eszperantó nyelvtanfolyam indul Győrött a művelődési központban. Jelentkezéseket ugyanitt fogadnak el a már megindult középfokú, társalgó tanfolyamokra is november 15-ig. Ugyancsak itt lehet jelentkezni a nonstop-rendszerű, programozott levelező nyelvoktatásra is. Eőry István az eszperantó szövetség megyei bizottságának titkára