Kisalföld, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. DECEMBER 17., PÉNTEK ÓRA: 1,40 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM Az országgyűlés téli ülésszaka Elfogadták az ország • •• rr re ar A. r . A. jövő évi költségvetését Csütörtökön összeült az országgyűlés. Az ülésen jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitója után a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Interpellációk. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. sült kisjövedelmű háztartásoknak, főként egyedülállóknak a megsegítéséül a második félévben növelni tudjuk a tanácsok szociális segélykeretét. A társadalmi juttatások szükségesnek ítélt emelését csek mor hajthatjuk végre, ha fedezetét részben más jövedelmek átcsoportosításával teremtjük elő, ezért egyes szervek költségvetési támogatását mérsékelnünk kell, illetőleg ezek befizetési kötelezettségét növelni és emelni szükséges a 7000 forint feletti keresetek után fizetendő nyugdíj-járulékot is A miniszter beszédének befejező részében kiemelte, hogy költségvetésünk kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbéjét, ám végrehajtását csak rendkívül takarékos gazdálkodással érhetjük el. S ehhez a társadalom széles körének segítsége, aktivitása szükséges. Szűrős István, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta, hogy az előzetes viták során a képviselők elismerésre méltónak minősítették az idei költségvetési terv teljesítését. Eredményeink biztosítják a folyamatos átmenetet az 1983- as évre, s jó úton haladunk társadalmi, gazdasági vívmányaink megvédésében. A bizottságok egyöntetűen javasolják az országgyűlésnek az 1983. évi állami költségvetési terv elfogadását. Mindenekelőtt egyetértettek abban, hogy a gazdálkodásban változatlanul a népgazdasági egyensúly javítása és ennek révén nemzetközi fizetőképességünk megőrzése élvezzen elsődlegességet. Tóth Edit, a Taurus Gumigyár szegedi gyáregységének gyártásközi ellenőre a helyi energiatakarékossági intézkedések sikeréről és vállalata exportjának idei növeléséről számolt be az országgyűlésnek. Felhívta a figyelmet, hogy a jó munkához a dolgozók pontos tájékoztatására is szükség van. Ezután kapott szót Horr Béla (Győr-Sopron m. 12. vk.) az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára. Hetényi István expozéja A pénzügyminiszter bevezetőben emlékeztetett rá, hogy az idei esztendő a gazdálkodás nemzetközi feltételeit tekintve rendkívül nehéz volt, ennek ellenére megvalósítottuk a terv alapvető feladatait. A különböző intézkedések lehetővé tették, hogy fenntartsuk az ország fizetőképességét, a termelés alapvető folyamatosságát, a kielégítő áruellátást. A miniszter fel’"'ívta a figyelmet: 1983-ban is elsőbbséget kell adni annak, hogy a nemzetközi fizetőképességünket fenntartsuk, külkereskedelmi egyenlegünket tovább javítsuk. A terv szerint a rubelviszonylatú kivitel a következő évben 7—8 százalékkal, a behozatal 1— 2 százalékkal növekszik. A nem rubelviszonylatú export volumene 6 százalékkal növekszik, az import pedig 1—2 százalékkal csökken. A nemzeti jövedelem fél—egy százalékos növekedését tervezzük és a belföldi felhasználás az idei színvonalnak 96—97 százaléka lehet. Elsősorban a felhalmozás csökken, a beruházások csökkenése mintegy 10 százalékos. A lakosság fogyasztása az idei színvonalhoz képest fél—egy százalékkal fog mérséklődni. A fogyasztás és a lakosság egy-egy személyre jutó reáljövedelme 1983-ban így,ismeghaladja, illetve eléri az 1980. évi színvonalat, a reálbér azonban nem éri el azt. A fogyasztói árak színvonala várhatóan 7,5 százalékkal nő, a terv azonban az alapvető fogyasztási cikkekre vonatkozó árintézkedést nem tartalmaz és az árszínvonal-növekedés nagyobb része az idén végrehajtott árintézkedések hatásából adódik. Az átlagbérek tervezett növekedése 3,5— 3,8 százalék. A népgazdasági terv szerint 1983-ban az ipari termelés 1—2 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 2,3 százalékkal növekszik. Hetényi István szólt az egyes iparágak feladatairól, a szabályozás, a vállalati irányítás és érdekeltségi rendszer új módozatairól, a költségvetés részleteiről. Ismertette azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tervidőszakban elkészüljön a tervezett .1170—300 ezer lakás, tovább gyarapíthassuk az általános iskolai tantermek számát, s a kórházi ágyak száma a tervezett ütemben növekedjék, így a jövő végére elérje a százezret. Elmondotta: nyugdíjakra és kevéb társadalombiztosítási célokra az idei kiadásoknál 9 százalékkal többet irányoztunk elő. Ez az összeg fedezi az eddigi kötelezettségekkel járó növekvő kiadásokat, és lehetővé teszi, hogy az év derekától a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi nyplégát gyermekenként havi 110 forinttal felemeljük. A fiatal családok és a pályakezdők támogatására az egygyermekesek körében hatéves korig a 130 forintos jövedelempótlék ennél jóval nagyobb összegű családi pótlékká alakul át. Szeptember 1-től emelni tervezzük a kis nyugdíjjal bíró, régen nyugdíjazottaknak az állpláját; az arra rászoruló idős, vagy egészségileg súlyosan káró Háry Béla beszéde Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Győr-Sopron megyében az a vélemény, hogy a megye dolgozói hozzájárultak az 1982-es év eredményeihez, ugyanakkor mi is okozói vagyunk a jelentkező gondoknak. A megye exportorientált ipara teljesítette a belföldi, a szocialista országok felé irányuló kötelezettségét és több mint 10 százalékkal növeli a dollár területre irányuló exportját. A háromnegyedéves mérlegadatok azt tükrözik, hogy csökkent az ipari termelés anyagigényessége, tovább javult a hatékonyság. A költségvetési befizetések és támogatások pozitív egyenlege tovább növekedett. (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál, Németh Károly és Lázár György az ülésteremben. Kádár János látogatása a Népszabadságnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön este látogatást tett a Népszabadság szerkesztőségében. A látogatásra elkísérte Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, és Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője. Berecz János, a Népszabadság főszerkesztője a lap munkájáról tájékoztatta Kádár Jánost, aki a szerkesztőbizottság tagjaival folytatott beszélgetés során az időszerű politikai kérdésekről és a pártsajtó előtt álló feladatokról szólott. Emlékhangverseny Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóján A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló alakja, a világ zeneirodalma és a zenepedagógia korszakos hatású alkotója, Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóján, csütörtökön este emlékhangversenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A Kodály Zoltán Emlékbizottság ünnepi estjén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Kodály Zoltán Emlékbizottság elnöke, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen volt a kormány több tagja, a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője, a Kodály Zoltán Emlékbizottság tagjai, politikai, társadalmi és kulturális életünk kiemelkedő személyiségei. Az ünnepségen részt vett a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője is. A díszünnepségen Láng István, a magyar zeneművészek szövetségének főtitkára mondott beszédet. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter emelkedett szólásra. — Kodály Zoltánra, a magyar kultúra nagy alkotójára és ösztönzőjére emlékezünk. Ő a kultúrát a nemzeti felemelkedés egyik eszközeként fogta fel, és ezért törődött mindennel, ami a művelődéssel volt kapcsolatos. Úgy akart reformot, hogy a hazai hagyományokra kívánt építeni, s azt kereste, mi az a sajátos, amivel a magyar nép ki tudja fejezni önmagát, és hozzá tud járulni az egyetemes kultúrához — mondotta elöljáróban. Majd arról szólt, hogy Kodály Bartókkal együtt irányította a figyelmet a magyar népdalra, s ez a korabeli magyar zenei életben egyszerre volt művészi és társadalmi újítás. Hagyománykeresésük nemcsak a folklór felfedezésében nyilvánult meg, hanem a magyar irodalom történelmet idéző értékeinek elismerésében és zenei felhasználásában is. Kodály vallásossága is e hagyománytiszteletnek a része, s nem választható el történelemfelfogásától. A következőkben hangoztatta: Kodály maga is tudta, és műveiben elmondta, hogy a magyar nép múltja tele van megpróbáltatással és szenvedéssel, de sohasem sünnedt bele a pesszimista történelemszemléletbe: mindig a cselekvő hazaszeretet hirdetője volt. A felszabadulás után különösen táplála az a remény, hogy — amint mondta — „itt valaha szép élet lesz, sőt szebb, mint valaha volt”. — Amellett, hogy mindig kereste a kultúra magyar jellegét, sohasem zárkózott el a világ nagy értékei elől ő írta egy helyen: „az idegen kultúra hatása nélkül elsenyved a nemzeti kultúra. A legnagyobb nemzeti mozgalmak éppen egy-egy idegen behatás következményei voltak.” Tudatosan hirdette, hogy a magyar kultúra sajátossága az összeurópaiság érvényesítése, s ebből programot csinált. Kodály zenepedagógiai munkásságát méltatva kifejtette: „ az ő ösztönzéséből jött létre egy olyan óvodai és iskolai hálózat, amelyben ma sok százezer gyermek sajátítja el a zenei nevelés elemeit. A szakosított képzésben jelenleg mintegy 80 ezer fiatal vesz részt, ami nemzetközi mércével mérve sem kevés. Ő kezdeményezte és irányította a kórusmozgalmat, amelyben tömegek szólaltathatták meg a „zene legtermészetesebb formáját”. Nemcsak nálunk, hanem a világban mindenütt hatalmas lendületet adott a zenei nevelésnek. Azt tartotta, hogy az esztétikai és különösen a zenei műveltség nélkül nincs igazi kultúra. — Kodály a teljes emberséget akarta megvalósítani, a mások és a maga életében is. Amikor — a Tanácsköztársaság bukása után — felelősségre akarták vonni a zeneművészeti főiskolán tanúsított magatartásáért, a következőket mondta: „a napi politikával nem foglalkoztam. Átvitt értelemben azonban politika minden taktus, minden népdal, amit feljegyeztem”. Ebben az értelemben volt politikus Kodály Zoltán, aki mindig arra figyelt, hogy mivel lehet használni a közösségnek — mondotta Köpeczi Béla, majd így fejezte be ünnepi beszédét: ^ ■— A nagyszerű, maradandó, nemzetet és világot gazdagító művek és tettek emberére emlékszünk, amikor Kodály Zoltán tevékenységét és alakját felidézzük, megfogadva és az utódokra is vonatkoztatva bölcs figyelmeztetését: „visszanézni a megtett útra, akár hegyek között, akár az életben, nem szerettem soha. Mindig csak arra néztem, ami előttem volt.” Nézzünk mi is előre. Becsüljük meg azt a nagy értéket, amelyet roppant életműve jelent számunkra, s erre is alapozva építsük tovább a korszerű magyar kultúrát, és ezen belül a zenei műveltséget — a mindig szolgálni kész nép- és hazaszeretet, a cselekvő humanizmus szellemében. Az emlékhangverseny résztvevői ezután Kodály kórusműveiből hallhattak részleteket. Többek között felcsendültek a Fölszállott a páva, a Jézus és a kufárok, valamint Psalmus Hungaricus hangjai. Közreműködött a Magyar Rádió és Televízió énekkara — karigazgató Sapszon Ferenc —, valamint az Állami Hangversenyzenekar, Ferencsik János vezényletével.