Kisalföld, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-17 / 296. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1982. DECEMBER 17., PÉNTEK ÓRA: 1,40 FORINT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM Az országgyűlés téli ülésszaka Elfogadták az ország • •• rr r­e a­­r­ A. r . A. jövő évi költségvetését Csütörtökön összeült az országgyűlés. Az ülésen jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitója után a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Interpellációk. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. sült kisjövedelmű háztartá­soknak, főként egyedülállók­nak a megsegítéséül a máso­dik félévben növelni tudjuk a tanácsok szociális segély­keretét. A társadalmi jutta­tások szükségesnek ítélt emelését csek mor hajthatjuk végre, ha fedezetét részben más jövedelmek átcsoporto­sításával teremtjük elő, ezért egyes szervek költségvetési támogatását mérsékelnünk kell, illetőleg ezek befizetési kötelezettségét növelni és emelni szükséges a 7000 fo­rint feletti keresetek után fizetendő nyugdíj-járulékot is A miniszter beszédének befejező részében kiemelte, hogy költségvetésünk kiáll­j­a a nemzetközi összehasonlí­tás próbéjét, ám végrehajtá­sát csak rendkívül takaré­kos gazdálkodással érhetjük el. S ehhez a társadalom szé­les körének segítsége, aktivi­tása szükséges. Szűrős István, a törvény­­javaslat bizottsági előadója elmondotta, hogy az előze­tes viták során a képvise­lők elismerésre méltónak mi­nősítették az idei költség­­vetési terv teljesítését. Ered­ményeink biztosítják a fo­lyamatos átmenetet az 1983- as évre, s jó úton haladunk társadalmi, gazdasági vív­mányaink megvédésében. A bizottságok egyöntetűen ja­vasolják az országgyűlésnek az 1983. évi állami költség­­vetési terv elfogadását. Min­denekelőtt egyetértettek ab­ban, hogy a gazdálkodásban változatlanul a népgazdasági egyensúly javítása és ennek révén nemzetközi fizetőké­­pességünk megőrzése élvez­zen elsődlegességet. Tóth Edit, a Taurus Gu­migyár szegedi gyáregységé­nek gyártásközi ellenőre a helyi energiatakarékossági intézkedések sikeréről és vállalata exportjának idei növeléséről számolt be az or­szággyűlésnek. Felhívta a figyelmet, hogy a jó munká­hoz a dolgozók pontos tájé­koztatására is szükség van. Ezután kapott szót Horr Béla (Győr-Sopron m. 12. vk.) az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára. Hetényi István expozéja A pénzügyminiszter beve­zetőben emlékeztetett rá, hogy az idei esztendő a gaz­dálkodás nemzetközi felté­teleit tekintve rendkívül ne­héz volt, ennek ellenére megvalósítottuk a terv alap­vető feladatait. A különböző intézkedések lehetővé tet­ték, hogy fenntartsuk az or­szág fizetőképességét, a ter­melés alapvető folyamatos­ságát, a kielégítő áruellátást. A miniszter fel’"'ívta a fi­gyelmet: 1983-ban is elsőbb­séget kell adni annak, hogy a nemzetközi fizetőképessé­günket fenntartsuk, külke­reskedelmi egyenlegünket to­vább javítsuk. A terv sze­rint a rubelviszonylatú ki­vitel a következő évben 7—8 százalékkal, a behozatal 1— 2 százalékkal növekszik. A nem rubelviszonylatú ex­port volumene 6 százalék­kal növekszik, az import pe­dig 1—2 százalékkal csökken. A nemzeti jövedelem fél—egy százalékos növekedését ter­vezzük és a belföldi felhasz­nálás az idei színvonalnak 96—97 százaléka lehet. El­sősorban a felhalmozás csök­ken, a beruházások csökke­nése mintegy 10 százalékos. A lakosság fogyasztása az idei színvonalhoz képest fél—­­egy százalékkal fog mérsék­lődni. A fogyasztás és a la­kosság egy-egy személyre ju­tó reáljövedelme 1983-ban így,is­­meghaladja, illetve el­éri az 1980. évi színvonalat, a reálbér azonban nem éri el azt. A fogyasztói árak színvonala várhatóan 7,5 százalékkal nő, a terv azon­ban az alapvető fogyasztási cikkekre vonatkozó árintéz­kedést nem tartalmaz és az árszínvonal-növekedés na­gyobb része az idén végre­hajtott árintézkedések hatá­sából adódik. Az átlagbérek tervezett növekedése 3,5— 3,8 százalék. A népgazdasági terv szerint 1983-ban az ipa­ri termelés 1—2 százalék­kal, a mezőgazdasági terme­lés pedig 2,3 százalékkal növekszik. Hetényi István szólt az egyes iparágak feladatairól, a szabályozás, a vállalati irányítás és érdekeltségi rendszer új módozatairól, a költségvetés részleteiről. Is­mertette azokat az intézke­déseket, amelyek hozzájárul­nak­ ahhoz, hogy a tervidő­szakban elkészülj­ön a terve­zett .117­0—300 ezer lakás, to­vább gyarapíthassuk az ál­talános iskolai tantermek számát, s a kórházi ágyak száma a tervezett ütemben növekedjék, így a jövő végére elérje a százezret. El­mondotta: nyugdíjakra és kevéb társadalombiztosítási célokra az idei kiadásoknál 9 százalékkal többet irányoz­­tunk elő. Ez az összeg fede­zi az eddigi kötelezettségek­kel járó növekvő kiadásokat, és lehetővé teszi, hogy az év derekától a kétgyermeke­sek és az eddig jogosult egy­­gyermekesek családi nyplé­­gát gyermekenként havi 110 forinttal felemeljük. A fiatal családok és a pályakezdők támogatására az egy­gyer­­mekesek körében hatéves korig a 130 forintos jövede­­lempótlék ennél jóval na­gyobb összegű családi pót­lékká alakul át. Szeptem­ber 1-től emelni tervezzük a kis nyugdíjjal bíró, régen nyug­díjazottaknak az állpláját; az arra rászoruló idős, vagy egészségileg súlyosan káró­ Háry Béla beszéde Tisztelt Országgyűlés! Képviselő­társaim! Győr-Sopron megyében az a vélemény, hogy a megye dolgozói hozzájárultak az 1982-es év eredményeihez, ugyanakkor mi is okozói vagyunk a jelentkező gon­doknak. A megye exportorientált ipara teljesítette a belföldi, a szocialista országok felé irányuló kötelezettségét és több mint 10 százalékkal nö­veli a dollár területre irá­nyuló exportját. A három­negyedéves mérlegadatok azt tükrözik, hogy csökkent az ipari termelés anyagigé­­nyessége, tovább javult a hatékonyság. A költségvetési befizetések és támogatások pozitív egyenlege tovább nö­vekedett. (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál, Németh Károly és Lázár György az ülésteremben. Kádár János látogatása a Népszabadságnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára csütörtökön este lá­togatást tett a Népszabadság szerkesztőségében. A lá­togatásra elkísérte Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, és Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője. Berecz János, a Népszabadság főszerkesztője a lap munkájáról tájékoz­tatta Kádár Jánost, aki a szerkesztőbizottság tagjaival folytatott beszélgetés során az időszerű politikai kér­désekről és a pártsajtó előtt álló feladatokról szólott. Emlékh­angverseny Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóján A magyar és az egyete­mes kultúra kimagasló alak­ja, a világ zeneirodalma és a zenepedagógia korszakos ha­tású alkotója, Kodály Zoltán születésének 100. évforduló­ján, csütörtökön este emlék­hangversenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A Kodály Zoltán Emlékbi­zottság ünnepi estjén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Kodály Zoltán Emlékbizottság elnö­ke, Sarlós István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Jelen volt a kormány több tagja, a tár­sadalmi és tömegszervezetek számos vezetője, a Kodály Zoltán Emlékbizottság tag­jai, politikai, társadalmi és kulturális életünk kiemelke­dő személyiségei. Az ünnep­ségen részt vett a Budapes­ten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője is. A díszünnepségen Láng István, a magyar zeneművé­szek szövetségének főtitkára mondott beszédet. Ezután Köpeczi Béla mű­velődési miniszter emelke­dett szólásra. — Kodály Zoltánra, a ma­gyar kultúra nagy alkotójára és ösztönzőjére emlékezünk. Ő a kultúrát a nemzeti fel­­emelkedés egyik eszközeként fogta fel, és ezért törődött mindennel, ami a művelő­déssel volt kapcsolatos. Úgy akart reformot, hogy a hazai hagyományokra kívánt épí­teni, s azt kereste, mi az a sajátos, amivel a magyar nép ki tudja fejezni önma­gát, és hozzá tud járulni az egyetemes kultúrához — mondotta elöljáróban. Majd arról szólt, hogy Kodály Bar­tókkal együtt irányította a figyelmet a magyar népdal­ra, s ez a korabeli magyar zenei életben egyszerre volt művészi és társadalmi újítás. Hagyománykeresésük nem­csak a folklór felfedezésé­ben nyilvánult meg, hanem a magyar irodalom történel­met idéző értékeinek elisme­résében és zenei felhaszná­lásában is. Kodály vallásos­sága is e hagyománytiszte­letnek a része, s nem vá­lasztható el történelemfelfo­gásától. A következőkben hangoz­tatta: Kodály maga is tudta, és műveiben elmondta, hogy a magyar nép múltja tele van megpróbált­atással és szenvedéssel, de sohasem sünnedt bele a pesszimista történelemszemléletbe: min­dig a cselekvő hazaszeretet hirdetője volt. A felszabadu­lás után különösen táplála az a remény, hogy — amint mondta — „itt valaha szép élet lesz, sőt szebb, mint va­laha volt”. — Amellett, hogy mindig kereste a kultúra magyar jellegét, sohasem zárkózott el a világ nagy értékei elől ő írta egy helyen: „az ide­gen kultúra hatása nélkül elsenyved a nemzeti kultúra. A legnagyobb nemzeti moz­galmak éppen egy-egy ide­gen behatás következményei voltak.” Tudatosan hirdette, hogy a magyar kultúra sajá­tossága az összeurópaiság érvényesítése, s ebből prog­ramot csinált. Kodály­­ zenepedagógiai munkásságát méltatva kifej­tette: „ az ő ösztönzéséből jött létre egy olyan óvodai és iskolai hálózat, amelyben ma sok százezer gyermek sajá­títja el a zenei nevelés ele­meit. A szakosított képzés­ben jelenleg mintegy 80 ezer fiatal vesz részt, ami nem­zetközi mércével mérve sem kevés. Ő kezdeményezte és irányította a kórusmozgal­­mat, amelyben tömegek szó­laltathatták meg a „zene leg­természetesebb formáját”. Nemcsak nálunk, hanem a világban mindenütt hatalmas lendületet adott a zenei ne­velésnek. Azt tartotta, hogy az esztétikai és különösen a zenei műveltség nélkül nincs igazi kultúra. — Kodály a teljes ember­séget akarta megvalósítani, a mások és a maga életében is. Amikor — a Tanácsköztársa­ság bukása után — felelős­ségre akarták vonni a zene­­művészeti főiskolán tanúsí­tott magatartásáért, a követ­kezőket mondta: „a napi po­litikával nem foglalkoztam. Átvitt értelemben azonban politika minden taktus, min­den népdal, amit feljegyez­tem”. Ebben az értelemben volt politikus Kodály Zoltán, aki mindig arra figyelt, hogy mivel lehet használni a kö­zösségnek — mondotta Kö­peczi Béla, majd így fejezte be ünnepi beszédét: ^ ■— A nagyszerű, maradan­dó, nemzetet és világot gaz­dagító művek és tettek em­berére emlékszünk, amikor Kodály Zoltán tevékenységét és alakját felidézzük, megfo­gadva és az utódokra is vo­natkoztatva bölcs figyelmez­tetését: „visszanézni a megtett útra, akár hegyek között, akár az életben, nem szeret­tem soha. Mindig csak arra néztem, ami előttem volt.” Nézzünk mi is előre. Becsül­jük meg azt a nagy értéket, amelyet roppant életműve je­lent számunkra, s erre is ala­pozva építsük tovább a kor­szerű magyar kultúrát, és ezen belül a zenei műveltsé­get — a mindig szolgálni kész nép- és hazaszeretet, a cselekvő humanizmus szelle­mében. Az emlékhangverseny résztvevői ezután Kodály kórusműveiből hallhattak részleteket. Többek között felcsendültek a Fölszállott a páva, a Jézus és a kufárok, valamint Psalmus Hungari­­cus hangjai. Közreműködött a Magyar Rádió és Televízió énekkara — karigazgató Sapszon Ferenc —, valamint az Állami Hangversenyzene­kar, Ferencsik János vezény­letével.

Next