Kisalföld, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-01 / 128. szám
■ Egészségügyi újítók találmányaiból nyílt kiállítás a múlt héten délelőtt Budapesten, az OMKER Népköztársaság úti kiállítótermében. A kiállítás segítséget kíván nyújtani az egészségügyben már elfogadott és bevezetett újítások tömeggyártásához, és általános elterjedésükhöz. Képünkön, a sebbel közvetlenül nem érintkező, rögzítő, fedő Ramofix rugalmas kötözőanyaggal bepólyált próbabábu látható. Üdítőital milliószám Felkészülés a nyári idényre Megújult a kemping • Akadozik a sörellátás, a Vikingek készen állnak Bár még több mint három hét választ el bennünket a meteorológiai nyártól, a bel- és külföldi turisták igazi áradata még várat magára: az idegenforgalomban érdekelt vállalatok és üzemek többségében már felkészülten állnak elébe az új szezonnak. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan? !'f— Az idén is mintegy 45 ezer vendéget várunk — mondja Sűríts Ádám, a győri kiskúti kemping vezetője. — Különösen nagy forgalomra számítunk a 32 szobás motelben, és a faházakban, ezenkívül egy-egy éjszakára 600—900 sátras vagy lakókocsis vendéget is fogadhatunk. A faházak teljes felújítására volt szükség, kívül-belül új védőréteget kaptak, valamennyibe új, korszerű villamos hálózatot szereltettünk. A motelben megkétszereztük a zuhanyzók számát, és így már 16 hidegmeleg vizes tusoló áll a vendégek rendelkezésére. Valamennyi lakószobába még június elejéig bevezetjük a központi fűtést. Ezzel természetesen nemcsak a téli idegenforgalomnak nyitunk kaput, hanem arra is gondoltunk, hogy az esetleg kedvezőtlen nyári időjárás se űzze el a turistákat. Új, színes műanyagból összerakható játszótér várja a gyerekeket. Ami pedig bizonyára kedves színfoltunk lesz és valószínűleg sok vendégünk tetszését megnyeri, a kicsinyek hamarosan pónilovakon járhatják körbe a kemping területét. Még az idén, de már csak az ősszel elkészül az új, műanyag borítású teniszpálya, amely a következő évben nyújthat kellemes időtöltést és szórakozást e sport rajongóinak. ■V ^ "4-A sörellátásban az idén is várhatóak fennakadások. Karcsú István, a Soproni Sörgyár győri kirendeltségének vezetője mondta, hogy a tavalyihoz hasonlóan biztosítani tudják a több mint 90 ezer hektoliter palackozott és mintegy 20 ezer hektoliter csapolt sört. Ez azonban, mint ahogyan azt a májusi felmérések igazolják, az idén sem lesz elegendő. Sokan tehát, úgy látszik, szomjasak maradnak a kánikulai napokon, elsősorban azért, mert a soproni gyár szállításai akadoznak. A már májusra megrendelt sörújdonságot, az Alpesi sört például még a mai napig sem kapta meg a győri palackozó. Fekete László műszaki vezetőtől tudjuk, hogy a Győr-Sopron megyei Szikvíz-, Üdítőgyártó és Szeszfőzde Vállalat ugyancsak szállítási gondokkal küzd. Ugyanis a vállalat saját gépkocsijaival fuvaroz, a legújabb energiatakarékossági rendelkezés miatt a tartalék gépkocsikat a kánikulai napokon sem tudják munkába állítani. És amit érdemes volna megszívlelni: jó lenne, ha a különböző vendéglátóipari egységek és üzletek minden évben előre jeleznék megrendeléseiket, és nemcsak akkor, amikor a higanyszál hirtelen emelkedése következtében a hagyományos Pepsi és Traubi szállító vállalatok nem tudják kielégíteni az igényeket. A már jól ismert Viking üdítőitalokból az idén is mintegy 15 millió palack kerül ki az üzletekbe. A forró napokon pedig a havi 400— 500 ezer üveg kapacitású üzem 1 millióra is növelheti termelését. + ♦ + A tej alapanyagú édességek forgalmazásában mintegy 10 százalékos növekedéssel számol a Győr-Sopron megyei Vendéglátóipari Vállalat. A győri, mosonmagyaróvári és soproni üzleteikbe mintegy 3 ezer mázsa fagylaltot és 200 ezer darab jégkrémet küldenek a Győri Tejipari Vállalattól. Az idén először jelenik meg a piacon a berettyóújfalui tejipari üzem új terméke, a grillázs fagylalt, amely már kapható is néhány cukrászdában, vendéglőben. A választékot bővíti az új őszibarack, sárgabarack, málna és meggy konzervfagylalt is. A gyakran keresett és közkedvelt csokoládéfagylaltból azonban a gyártók előreláthatólag az idén sem szállítanak eleget. K. Z. Egymillióból hatvankettő A társadalombiztosítás vitás ügyei Méltán tarthat számot közérdeklődésre az a tanácskozás, amelyet a minap tartott Győrött az SZMT mellett működő társadalombiztosítási bizottság. A társadalmi aktívák a felnőtt, munkaviszonyban álló dolgozók igencsak szerteágazó társadalombiztosítási ügyeivel kapcsolatos teendőkről vitatkoztak. A társadalmi féltés, a társadalmi gondoskodás kapcsán valamennyi dolgozó ezer szállal kapcsolódik a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz. Ha megbetegszik, nem kell aggódnia, hogy miből él, mert táppénzt kap. Ha gyermeket szül, a mama segélyt kap. Ha baleset éri a dolgozót, gondoskodnak róla, ha nyugdíjas korát eléri, a törvényeknek megfelelően megállapítják nyugdíját. A SZOT Társadalombiztosítási Igazgatóság és a kifizető helyek Győr-Sopron megyében évente majdnem 1 millió esetben döntenek arról, hogy miként gondoskodnak a munkaviszonyban álló dolgozóról. Ennek az igen fontos munkának a menetét törvények irányítják, szabályozzák, segítik. A körültekintő, lelkiismeretes munka ellenére is előfordulhatnak gondok, súrlódások, viták, perek a munkavállaló és a munkáltató, a Társadalombiztosítási Igazgatóság és a dolgozó, avagy a vállalat és a Munkaügyi Bíróság között. A vitás ügyeket mindkét fél számára megnyugtatóan, törvényesen, igazságosan kell lezárni. Hogy mégis milyen viták lehetnek? Íme: Az egyik vállalat dolgozója lovasfogatot kért munkadójától azért, hogy téli tűzifáját hazaszállíthassa. A vállalat meg is adta a fogatot, lovaskocsi-hajtóval együtt, aki szintén a vállalat dolgozója volt. De mit tett a véletlen? A lovak az erdőben megvadultak, a lovaskocsi hajtója nem tudta őket megfékezni. Leesett a bakról és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy egész életre nyomrékká vált. A vállalatnál működő társadalombiztosítási tanács első fokú döntése szerint ez a baleset nem minősül üzemi balesetnek, és a dolgozót hetvenöt százalékos táppénz illeti meg. A dolgozó — és igaza volt! — nem nyugodott bele az őt súlyosan sértő döntésbe. Fellebbezett. A szakszervezeti aktívák másként ítélték meg a helyzetet. Kimondták: a csaknem tragédiával járó baleset igenis, üzemi baleset. Ebbe a döntésbe viszont a vállalat nem nyugodott bele, a Munkaügyi Bírósághoz fordult. A bíróság döntése: a lovaskocsi hajtója üzemi baleset áldozata lett, így őt megilleti a százszázalékos táppénz. Persze egyáltalán nem általános, hogy egy sérült embernek ennyit kell a maga igazáért futni! A vitás ügyek ugyanis elenyésző számban vannak. A múlt esztendőben hozott csaknem egymillió határozat közül mindössze 62 esetben fordultak keresettel a bírósághoz az érdekeltek. A jövőben ez a szám is csökkenhet, ha mindazok, akik a társadalombiztosítási ügyekkel foglalkoznak — dolgozóink érdekében — az eddigieknél is gondosabban, körültekintőbben mérlegelik a tényeket. A Társadalombiztosítási Bizottság tanácskozása minden mondatában arra utalt, hogy erre a lehetőség adott. (Sindulár) 4 — KIJAIFOU) Ellenőrzés víziútjainkon A fekete krónika egyre ijesztőbb A felelőtlenség tragédiához vezet A több napi esőzés elvette a folyami fürdőzést szeretők kedvét, üres a győri dunai szabadstrand, amikor motorcsónakkal elhúzunk előtte. A három mentőöv azért a helyén van. Ha fürdőzök nincsenek is, dolguk akad, az evezősöket figyelik, próbálják őket a bójasoron túlra terelni.________ — Most ugyan nem zavarnak senkit — mondja a vízijárőr, Józsa Sándor főtörzsőrmester —, de bizony csúcsforgalomban is beeveznek a fürdésre kijelölt helyre, panaszkodnak is miattuk eleget a strand őrei. Motorcsónakunk vezetője később még hozzáteszi: — Persze, panaszkodnak az evezősök is. Amikor tucatjával indulnak-érkeznek az ETO vízitelepén, kicsi a hely, nem férnek el máshogy. A folyónak ezen a szakaszán mindig nagy a forgalom, egymást érik a kajakok, kenuk, „lépésben” lavírozhat köztük a motoros. — Az idő az oka, vagy tényleg kevesebb lett a Dunán a motorcsónak? Nehezebb, mint a közúti — Valóban ritkábban találkozni velük — mondja a főtörzsőrmester —, mióta drágább lett a benzin, meg szigorú a vizsga. Főleg az idősebbek már nem nagyon vállalkoznak a hajózási szabályzat megtanulására. Milos György hadnagy, a megyei rendőrfőkapitányság közlekedési és közbiztonsági rendészeti főelőadója előveszi, mutatja a szabályzatot. Ha nem hiszem, hát most meggyőződhetek róla: a vízi KRESZ bizony nehezebb, bonyolultabb mint a „szárazföldi”. Az írott szabályokon túl hosszú oldalakon sorakoznak a hajózás nélkülözhetetlen jelzőtáblái, zászló- és hangjelzései.. (Szóval nem elég csak annyit tudni, hogy „a hajóvonták találkozása tilos”.) — Képesítés nélkül csak az evezős kishajók és csónakok, a 10 négyzetméternél kisebb vitorlafelületű vitorlás csónakok és vitorlásdeszkák, s a 125 köbcentisnél kisebb motorcsónakok vezethetők. Ez utóbbiak legfeljebb a horgászoknak vannak. A csónakházak stégjei mellett nagyobb motorosok sorakoznak. Aki nem ismeri a folyót... Néhány horgászt látunk a part mentén — egyikük meg is ígérteti velünk, ha véletlenül látunk valahol egy nagyobbacska halat, feléje irányítjuk —, aztán visszafordulunk. Az evezősöket figyeljük, megnyugtató, hogy a kisebbek mellett ott a motoros kísérő. — Nem szabad félni a víztől ám mindenesetre tisztelni kell — mondja Milos György. — És persze ismerni a sodrását, örvényeit, forgóit. Nem elég, ha valaki jó úszónak tartja magát. Kiváló úszók is fulladtak már vízbe a hirtelen ijedelemtől. Ha már szóba került, ideje elmondani: hazánkban 1976— 80. között, ötéves átlagban évente 267-en fulladtak vízbe. 1981-ben már 342-en, tavaly pedig 346-an. Az idei esztendőben már az eddigi fekete krónika is rosszabb, mint a tavalyi hasonló időszakban volt. Megyénkben tavaly is, tavalyelőtt is 10—10 haláleset volt. Az idén, alighogy megjött a jó idő, már ketten vízbe fulladtak. — Mindenütt észlelhető a gondatlanság — magyarázza Milos György. — Felügyelet nélkül hagyott kisgyerekek a vízparton, látszólag békésen homokoznak a víz szélén, elgurul mellettük egy labda .. . Csak kettőt-hármat kell lépniük utána a hirtelen mélyülő vízben... A vízbefulladások okai között kevés a vízi közlekedési baleset (csónakok, hajók ütközése). Annál több viszont az ittasan való csónakázás. A tragédiák nagy része fürdőzés közben történik, tiltott helyen, a fürdőző számára ismeretlen vízben. És itt is „előkelő” helyen áll az okok között az ittasság. Nagyon igaz, amit a hadnagy mond: a tragédiák hátterében túlnyomóan a felelőtlenség húzódik. tölebet a megelőzésért A vízijárőrök jó együttműködésben végzik munkájukat a komáromi vízirendőrőrs győri csoportjával, vannak szép számmal önkéntes vízirendőrök is: horgászok, halászok, evezősök, szóval vízen élő emberek. Mégis azt mondja Milos hadnagy: — Hiába tesszük meg, amit tudunk, nem tudunk mindenütt ott lenni. Emelkedik a vízbefulladások statisztikája, a megnövekedett szabadidő mind több embert csal a vízpartokra. Az országos átlagnál itt a megyében jobb a helyzet, ha még azt is számítjuk, hogy az átlagosnál több a vizünk. Olyan, széles körű társadalmi szervezet kellene, mint a közlekedésbiztonsági tanács; erősebb, hatékonyabb felvilágosító, megelőző munka... Mert a „víziemberek” között se mindenki olyan, mint például Szakács Tibor, a Rábatext vízi túrázóinak vezetője. Útban „hazafelé” a Rábatext vízitelepén beszélgetünk. Először arról, ki kölcsönözhet csónakot. Szigorú a rend, rögtön az első pontja: csak az, aki igazolással bizonyítja, hogy hivatalos vizsgát tett, jól tud úszni. Figyelmeztetésből sosem elég Nem is sokan vállalkoznak erre, az alkalmi csónakázók , helyett inkább a túrázókról beszélgetünk. Van miről, a rábatextesek az NDK-ba készülnek legközelebb. Persze, állandóan járják a hazai vizeket. Dohog is Szakács Tibor: — Nehezen birkózunk a bürokráciával, bonyolult az intézése, hogy az illetékes tanácsoktól engedélyt szerezzünk a táborverésre, akármilyen elhagyott helyről is van szó. Aztán meg útközben eső, vagy más miatt jöhetnek kényszermegállók, és ha engedély nélkül táborozunk, megbüntethet a rendőr. Pedig, Szakács Tibor esküszik rá, a vízi túrázó nem olyan, mint a szárazföldi, nem hagy maga után szemetet. („A fiam kikötés után azonnal veszi a lapátot, s már ássa is a szemetesgödröt. Továbbinduláskor betemetjük.”) Miután elköszönünk, kísérőim megjegyzik: ha csak a túrázók lennének a vizeken... Tavaly 82 személy ellen tettek szabálysértési feljelentést, 128-an fizettek helyszíni bírságot. A figyelmeztetéseknek se szeri, se száma. 3.. 1983. június 1., szerda