Kisalföld, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1983. JÚLIUS 24., VASÁRNAP ARA: 1,00 FORINT XXXIX. ÉVFOLYAM, 174 SZÁM Hazaérkezett a Szovjetunióból a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, a Magy­ar Szocialista Munkáspárt­ Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével szombaton kora délelőtt hazaérkezett az a magyar párt- és kormány­küldöttség, amely a Szovjet­unió Kommunista­­Pártja Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertaná­csa meghívására július 13— 23.­­ között hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban. A küldöttség tagja volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ha­vasi Ferenc, a Központi Bi­zottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára. Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter. • a Központi Bizottság tagjai és Rajnai Sándor, ■ a Magyar Népköztársaság­­ moszkvai­­ nagykövete, a Központi­ Bi­zottság tagja, aki állomáshe­lyén maradt.­­ A küldöttség kíséretének tagjai voltak: Roska István külügyminiszter-helyettes. Kótai Géza, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának helyettes vezetője. Karvalics László, a Központi Bizottság agitációs- és propaganda osz­tályának helyettes vezetője, Ambrus János külkereskedel­mi miniszterhelyettes, Tóth József, a külügyminisztérium főosztályvezetője és Benkó József, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok titkárságá­nak főosztályvezetője. A párt- és kormánykül­döttség fogadására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Központi Bizottság titkára. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára. Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­­tese, a Központi Bizottság tagja. Horn Gyula, a Köz­ponti Bizottság külügyi osz­tályának vezetője. Kamara János,­­belügyminisztériumi államtitkár, a Központi Bi­zottság tagja. Hogy János külügyi és Urbán Lajos köz­lekedési államtitkár. Jelen volt Valerij Musza­­tov követtanácsos, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. A----­----P (A látogatásról kiadott hi­vatalos közlemény) a 2. olda­lon. Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren Aczél György üdvözli. Üdülőb­eli ellenőrzések Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség a nyári sze­zonban fokozott figyelmet fordít az üdülőkörzetek ke­reskedelmi- és vendéglátó hálózatának ellenőrzésére. A megyei kereskedelmi felügye­lőségek munkatársai a szak­­szervezeti társadalmi ellen­őrökkel, vállalati belső ellen­őrökkel, valamint a Kennn szakembereivel közösen az idei nyáron már végigjárták elsőként a Dunakanyar üdü­lőhelyeit, majd a Balaton északi és déli partját. A Dunakanyarban 57, a Balaton körül 118 üzletet és vendéglátóhelyet ellenőriztek, s tapasztalataik mindkét üdülőkörzetben kedvezőtle­nebbek voltak a tavalyinál. Míg az elmúlt évben a ha­sonló vizsgálatok során a Du­nakanyarban ellenőrzött he­lyek 48, idén 58 százalékában találtak különféle hiányossá­gokat A Balatonnál a felelős­­ségrevonások aránya tavaly 35, az idén már 50 százalék volt. Izzó planéták A fővárost is meghódította a Győri Balett Öt estén át a Budapest Sportcsarno­­ban mutatta be az együttes Markó Iván Kossuth díjas balettművész vezetésével az Izzó pla­néták című új produkciót. Írásunk az 5. oldalon. Kiapadhatatlan forrás „Alapvető érdekeink, céljaink közösek, kapcsolata­ink a kölcsönös tisztelet és bizalom, a népeink közti barátság jegyében fejlődnek” — jelentette ki a ma­gyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére a Moszk­vai Kremlben adott díszvacsorán Kádár János. Sza­vai jól jellemzik a Szovjetunió és a Magyar Népköz­­társaság viszonyának jellegét és azt a légkört is, amelyben a delegáció szovjetunióbeli látogatására sor került. A magasszintű szovjet—magyar találkozóknak több évtizedes hagyományai vannak. Hogy csak a legutób­biakra utaljunk: 1974-ben ugyancsak Kádár János ve­zetésével járt hasonló küldöttség a Szovjetunióban, és látogatását öt évvel később legfelsőbb szintű szovjet delegáció viszonozta hazánkban. A párbeszéd termé­szetesen ezután is folyamatos volt. Erre jó alkal­mat kínált az SZKP XXVI. kongresszusa, majd a Szovjetunió 60 éves jubileuma alkalmából Moszkvá­ban tartott ünnepségsorozat, valamint több két- és többoldalú tanácskozás. Mindez — mint Jurij Andro­pov pohárköszöntőjében megállapította — ,... abból az objektív szükségszerűségből adódik, hogy tovább fokozzuk országaink együttműködésének hatékonysá­gát, és lényegesen magasabb, úgy mondanám, minő­ségileg új­­szintre emeljük.” A Kádár János vezette küldöttség mostani moszk­vai tárgyalásai annak az általános elvi platformnak a rögzítését újbóli megerősítését szolgálták, amely or­szágaink sokrétű együttműködésének alapjául szolgál. Jurij Andropov ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a véleménycsere megerősítette nézetazonosságunkat és szándékaink egységét. Azok a különbségek, amelyek a Szovjetunió és Ma­gyarország eltérő nagyságrendjéből és adottságaiból magától értetődő természetességgel következnek, nem akadályozzák ezt az alapvető egyetértést, a módszer­beli eltérések pedig kifejezetten gazdagítják közös tapasztalatainkat. „Azt természetesen nem ajánl­hatjuk és nem is ajánljuk senkinek sem egyes megoldásainkat, hiszen ezek a mi sajátos­ságainkból következnek, azoknak felelnek meg. De ha más országok kommunistái úgy ítélik meg, hogy vannak közöttük használható tapasztalatok, ez nagy megtiszteltetés számunkra” — mondotta az álta­lános törvényszerűségek és a nemzeti sajátosságok összefüggéseiről szólva az MSZMP KB első titkára csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén a Pravda mun­katársának a kérdésére válaszolva. Teljes volt az egyetértés a politikai, gazdasági és egyéb kérdésekről folytatott tárgyalásokon abban, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok népeink érdekei­vel összhangban sikeresen és dinamikusan fejlődnek, és hogy barátságunk felbecsülhetetlen értékű, ki­apadhatatlan erőforrás hazánk számára. A Szovjet­unió hagyományosan a legfontosabb gazdasági part­nerünk, amellyel külkereskedelmi forgalmunknak har­madát bonyolítjuk le. Tavaly az árucsereforgalom megközelítette a 8 milliárd rubelt. Különösen nagyra becsüljük a szakosítás és kooperáció területén a köz­úti járműgyártásban, a timföld- és alumíniumgyártás­ban, az agrokémia és az atomerőművi gépgyártásban elért eredményeket. Noha az ilyen magasszintű talál­kozók nem elsősorban konkrét gazdasági megállapo­dások aláírását szolgálják, feltétlenül örvendetes, hogy a látogatás napjaiban több fontos gazdasági egyezmény született, mint például a nagymúltú tim­föld- és alumínium egyezmény 1990-ig szóló meghosz­­szabbítása, a kukoricatermesztésben, a baromfi­­tenyésztésben, valamint a szovjet könnyűipar rekon­strukciójában való együttműködésünk kiterjesztése. A tárgyalásokon kidolgozták az 1986—90-es évekre a tervegyeztetés alapelveit, s elhatározták, hogy 1995-ig meghosszabbítják a gyártásszakosítási és kooperációs programot. Alkalmat adott a moszkvai látogatás a nemzetközi helyzet áttekintésére, a főbb európai és világproblé­mákkal kapcsolatos közös álláspont kifejtésére is. Itt kiemelésre kívánkozik, hogy mind szovjet, mind pe­dig magyar részről hangsúlyozták az enyhülés vívmá­nyai melletti elkötelezettséget, a két fél egyetértését abban, hogy a nemzetközi helyzet további romlásának a megakadályozását központi kérdésként kell kezelni. Az úgynevezett eurohadászati fegyverzetről szólva Jurij Andropov aláhúzta: „Nem a rakéták számának a­ növelése vezet előrehaladáshoz, hanem az a törek­vés, hogy megtalálják a kölcsönösen elfogadható dön­téseket ..Nemcsak a két szocialista ország, hanem az európai és a nemzetközi stabilitás érdekei is ezt kívánják. A tárgyalásokról kiadott dokumentumok és a két fél vezető képviselői beszédeikben nem hagynak kétséget affelől, hogy egyrészt a szocialista országok nem engedik meg a történelmileg kialakult nemzet­közi erőegyensúly megsértését, másrészt viszont to­vábbra is bíznak a tárgyalások, köztük az amerikai— szovjet fegyverzetkorlátozási tárgyalások lehetőségei­ben. E tárgyalásokon a szocialista országok célja egy olyan megállapodás elérése, amely — Kádár János szavaival élve — „minden érdekelt fél egyenlő biz­tonságát garantálja a fegyverzet alacsonyabb szint­jén". A magyar párt- és kormányküldöttség látogatásá­nak eseményeit nap mint nap magunk is nyomon kö­vethettük a rádióban, a televízióban, az újságok ha­sábjain. Jóleső érzés volt látni, hogy a szovjet embe­rek milyen meleg szeretettel fogadták képviselőinket, hogy a tárgyalások milyen szívélyes, baráti légkör­ben folytak. Mint ahogy immár a látogatás eredmé­nyei alapján jóleső érzés tudni, hogy országépítő munkánkban és nemzeti tevékenységünkben a Szov­­jetunió továbbra is biztos támaszunk. Óvári Miklós Kubába elázott Óvári Miklósnak az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott szombaton Kubá­ba. A küldöttség, amelyet a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a kubai kormány hívott meg, részt vesz a Moncada laktanya elleni támadás 30. év­fordulójának Santiago de Cubában rendezendő ünnep­ségein.

Next