Kisalföld, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-17 / 297. szám
Fele tudással... Fel-fellobbanó vitáktzében, nézetütközések és nézetegyeztetések folyamatában sokszor és sokhelyütt szó esik napjainkban a szakmunkásképzés jó és kevésbé jó oldalairól. A vitázók aligha tekintenekmindig az évtizedek távlatába, hiszen a gyáraknak ma is és holnap is, mihamarabb teljesértékű munkát végző, felkészült fiatalokra van szükségük. Jelenleg a középfokú oktatásnak mintegy a felét a szakmunkásképzés jelenti .Az utóbbi tíz évben különösen nagyot lépett előre a képzés.A szakmák általánosságban elmélet-igényesebbek lettek. Emelkedett a közismereti órák száma, legutóbb éppen a történelem kapott méltán, szerény, de nagyon fontos óraszámot az új szakmunkásképzési tantervben. Kazinczy-versenytől a legkülönbözőbb szakmai versenyekig és vetélkedőkig jónéhány ismert, és elmepallérűző, szép módszer jelentkezik abban a szélessodrú folyamatban, amelynek kívánatos „eredménye" a mainál műveltebb, intelligensebb, ugyanakkor szakmai tekintetben is felkészültebb ifjú szakmunkás lenne. Gyári szakemberek a megmondhatói: mennyit léptünk előre e tekintetben, — és.J.éntünk-e eleget? A viták, konkrét tények alapján a képző intézmények pedagógusai panaszkodnak az általános iskolából érkező, gyengécske tudású gyerekhadra, akiket — ebben, mert a legkevésbé jól választják a szakképzést — az esetett egy részében még ez adott szakma elemi alapjaira is igencsak nehé megtanítani, nemhogy a megnövekedett közismereti anyagra. A nevelők kevésnek találják a gyakorlati órák számát, általában az oktatásra szánható időt, és nem érzik a közismereti tárgyak óráin a siker lehetőségét: a gyerekek tekintélyes része magyar-, meg történelemórákon piheni ki a szakmai órák fáradalmait. .. Megfontolandó: valóban az iskolának kell-e alapjaiban bővebb műveltséget adni a leendő ifjú szakmunkásoknak , vagy a munkahelyi környezet egészítse ki, mélyítse el, illetve pótolja, akiknél kell, a humán műveltség hiányosságát? Nemcsak korunk igénye — és sokféle gazdasági, közösségi gondunk sem odázza el — a művelt és szakmailag is felkészült ifjú szakmunkásnemzedék formálása. S ha változtatni akarunk iparunk szerkezetén, hatásfokán termelékenységén — e folyamatban értelmes kísérőként kell jelentkeznie a mainál műveltebb munkáskollektíváknak. Lázadás? Amerika moziba jár Huszonkét éve nem volt annyi mozilátogató az Egyesült Államokban, mint az idén. Ez pedig sokak szerint valóságos rejtély, miután az ötvenes évek óta tartó moziválság éppen a videoláz és a kábeltévézés tetőpontján megy át új fellendülésbe. Amerikában akülöndíj fejében kizárólag filmeket sugárzó kábeles televízióadók vagy házimozi-hálózatok előfizetőinek száma az idén várhatóan eléri a 22,8 milliót. Emellett a videomagnók kereskedelmi forgalma idén ötven százalékkal, a videoszalagra vett filmek üzleti és kölcsönzőhálózati forgalma pedig hetven százalékká nőtt a tavalyihoz képest. Mivel az egyéb, úgynevezett kereskedelmi televízióállomások is közvetítenek egy-két filmet naponta, a moziba járás növekedésének okát nehéz kimutatni. A szociológusok az eddig lefolytatott részleges vizsgálatok alapján inkább csak gyanítják, semmint állítják, hogy a fellendülés mögött az amerikaiak kezdődő lázadását kell keresni a ,,tévérabság” és az otthonülő életmód ellen. Illik, nem illik? Diákok és a színház Soproni helyzetkép 1983 Szeretik-e a fiatalok a színházat? Miért kelnek szárnyra újabb és újabb hírek az országban különféle diákelőadások botrányairól? Komolyan veszi-e a színház fiatal közönségét, vagy úgy érzi: nekik a gyengébb produkció is elég? Megoldódott-e Sopronban a színház ügye? Olyan kérdések ezek, amelyek bizonyára sokakat foglalkoztatnak manapság. Szerkesztőségünk két soproni diáktól kapott a kérdésekhez kapcsolódó írást, s ha úgy tetszik, vitaindítóul is szánjuk közlését. A felszabadulás előtt Sopronnak — igaz, gyakran cserélődött —■ volt saját színtársulata. A felszabadulás után a volt megyeközpontnak már nem. Az épület helyreállítása után a színház (természetesen társulat nélkül) 1080-ig külön intézményként működött, majd a Liszt Ferenc Művelődési Központ fennhatósága alá került. A város lakóit ma is foglalkoztatja a színház, önálló soproni társulat alakulásáról néha kósza hírek röppennek fel, de ezekről rövid idő után kiderül, hogy nem igazak. Legutóbb a televízió Stúdió 83’ című műsorában egy végzős színész osztály egyik tagja említette Sopront, mint lehetőséget arra hogy együttmaradva itt színtársulatot alapítsanak. Ekkor határoztuk el, hogy megtudjuk, mi az igazság a soproni színházat illetően. Bár az idén szinte versengés folyt a diákbérletek megvásárlásáért, a közönség soraiban még mindig ülnek olyan fiatalok, akik az előadást zavarták. Mégis jó volt látni a telt házat a bérletes előadásokon, és azt, hogy a nyilvános főpróbákra is milyen sokan kíváncsiak voltak. A gyakorivá vált színvonalas produkciók, a közönségtalálkozók a színház felé fordították a soproniakat Közönség tehát van, de lesz-e önálló társulat is Sopronban — ezzel a kérdéssel fordultunk Gollnhofer Sándorhoz, a városi tanács általános elnökhelyetteséhez, és Venesz Ernőhöz, a művelődési központ igazgatójához. — Ideális lenne, ha Sopronban is önálló társulatot tudnánk fenntartani — mondta Gollnhofer Sándor — ám ennek nagyon súlyos pénzügyi feltételei vannak A színház ma ráfizetéses sokkal többe kerül egy előadás, mint amennyi a jegyekből a bevétel. De a színészeknek lakást, a szakembereknek műhelyeket is kellene biztosítani, a díszlet és a színházi technika is pénzbe, kerül, nem is beszélve a fizetésekről ... Az elkövetkezendő tizenöt évben nem lesz Sopronnak önálló színtársulata. — Minden elképzelés megvalósítása a pénztől függ — mondta Venesz, Ernő is. — Az önálló színházhoz sok pénzre lenne szükség, amivel pedig a város tanácsa nem rendelkezik. A vállalatokra sem gombolhatunk, erejükhöz mérten így sem keveset vállalnak különböző városi feladatok megvalósításából. A színházra visszatérve: városunkban az idei évtől a győri Kisfaludy Színház dolgozik, saját kockázatára. — A tapasztalatok máris igazolják, hogy jó volt ez a kezdeményezés — mondja erről Gollnhofer Sándor. — Az eddigi előadások sikert arattak, és reméljük, a többi is elnyeri majd a közönség tetszését. Lelkesen játszanak Sopronban a győri színészek, és igyekezetüket a nézők hálásan jutalmazzák. A színvonalnak csak emelkedni szabad! Legyünk hálásak a jó előadásokért, legyünk kritikusak — de a megengedett illemhatárok között. Wilcsinszky Adrien Frang Gizella Sopron, Széchenyi István Gimnázium ■ PÁLYAV ASZTÁS ELŐTT Látni, megismerni a gyárat, az értékteremtő munka hétköznapjait — alighanem ez az egyik leghatásosabb módja a gyerekek pályára orientálásának. Az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola gyakorló iskolájának tanulóit legutóbb a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat munkájával igyekeztek jobban megismertetni egy színes pályaválasztást vetélkedő keretében. Képünkön: hetedik-nyolcadik osztályos tanulók a GYAEV házgyárában. (Szűk Ödön felvétele) W.Nt.lA€Nl Köllő Miklós Részletek egy házirendből: „I. Délelőtt IQ-töl jegyváltás és szorgos előkészületek az esti előadásra«... IV. fél 8- tól háromnegyed 8-ig üdítő kacagás, háromnegyed 8-tól negyed 9-ig szívderítő kacagás. Negyed 9-től 15 perc szünet, kacagási fáradalmak kipihenése. .. Másnap kora reggeltől késő estig a műsor dicsérete. Rokonok, jóbarátok betanácsolása.. — Hova is? ! — Természetesen a Centi .Színpadra, nyitóműsorunkra az Egy Centi Kabaréra. A csalafinta bevezető tisztázása végett elárulom, hogy nem a Mikroszkóp — vagy a Vidám Színpad új műsorára utaltunk, hanem a Dominó Pantomim Egyesületére, amelynek elnökével, művészeti igazgatójával, Köllő Miklóssal találkoztunk. — Az önöké az első állandó „lakhelyű” pantomim színpad, ön volt a megteremtője, építője, vezetője táncosa, koreográfusa, rendezője. — Igen, de természetesen nem egyedül készítettem a színpadot, ezt az egyesület, mint önálló jogi személy .teremtette”. — Közismerten laposak pénztárcáink, ebben az időszakban nem merészség ilyen vállalkozásba kezdeni? — Kérem önt és az olvasókat is, hogy ne tekintsék ezt vállalkozásnak. Az utóbbi néhány évben igencsak reflektorfénybe került a pantomim művészet, úgy érzem egyébként, hogy ezért a lassan húsz éves Dominó is sokat tett. Hiszen nemrégiben a pantomim ,, fővárosában’ Franciaországban mi nyertük el a Cannes-i nagydíjat. Ez Marcel Marceau hazájában nem kis dolog. Vagyis nemzetközi hírű a magyar pantomim, s mint ilyennek, elképzelhető már egy bázisszínpad. De továbbra is járjuk az országot. — Mit kell tudni a színházról? — Az Üllői út elején egy régi laktanya egyik termét tölti be a színpad, illetve a nézőtér A dolog pikantériája hogy a zordon laktanyában ez a terem olyan, mint egy ékszerdoboz, összesen kilencvenhárman férnek el benne egyszerre. — Mennyibe került az építés, rezsi, terembér, milyen árban lesznek a Színház jegyek? — Jórészt önerőből építkezünk, „csak” az anyag került pénzbe. Ez a „csak” is több, mint százezer forintot jelent. A rezsi és a terembér úgy tizennégyezer forint havonta. A jegyek pedig nyolcvan forintba kerülnek. Az esténként, ha kilencven fizetővendéggel számolunk, hétezerkétszáz forint Az első hónapban csak húsz, míg később harminc előadást tervezünk. Ha nem lesz minden teltház, akkor is rentábilisak vagyunk. Annyit szeretnénk keresni, hogy eltartsuk magunkat, valamint, hogy közművelődési programjainkat — pantomim stúdió bemutatók — finanszírozhassuk. — Nem ,.lelőve” az előadást, hallhatnánk néhány szót a bemutatkozó darabról? — Mért,,k'pgy lépünk a cetl, a darabban adunk cseppnyi fanyar humort, percekbe süvített drámát röppen- nevetést, vágyig külső-bel'' életünk' pillanatokba sűrítet tükörképét — mint egy centit életünkből. ■ Amon László: ÖRÖMZENE Művészek az iskolában Együttműködési szerződést kötött a közelmúltban a győri Heszky Erzsébet úti általános iskola és közművelődési egység pedagógus KISZtervezete és a Kisfaludy Színház Simon István KISZ szervezete. Ennek jóvoltából -a szabadidős programok szervezése sokkal egyszerűbb lesz az iskolában, hiszen a fiatal művészek vállalkoznak arra, hogy tartalmassá, emlékezetessé tegyék őket. A tanórán kívüli oktatásban is segítenek majd. A színház fiataljainak cserében segít az iskola a közönségszervezésben, megkeresi a szülőké mozgósít programokra. Rögtön az első ilyen körferműködés nemescélért, a Nemzeti Színház építéséért zajlik majd, a színházi KISZ-esek ugyanis januárban a Sportcsarnokban szerveznek művésztalálkozót, műsort, ball A / oldalt szerkeszti: I’IO MARIA CI.VAS JÓZSEF