Kisalföld, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-03 / 1. szám
A jogszabályok január 1-től JÓ TUDNI... Közérdekű rendelkezésekről röviden Január 1-től életbe lépett több olyan jogszabály, amely közvetlenül érinti az állampolgárokat, több más új rendelkezés pedig a közösségi érdekű vállalati gazdálkodás jobbítását szolgálja. Az állampolgárokra vonatkozóan a leglényegesebb új rendelkezések közé tartozik az általános jövedelemadóról szóló minisztertanácsi és pénzügyminiszteri rendelet, amely mintegy két és fél millió adófizetőt érint. A különféle foglalkozások szerint korábban eltérő mértékű adóztatás helyett ezentúl az adó egységes lesz, s az adó mértékét a jövedelem szabja meg. Az esetek túlnyomó részében mérséklődik az adóteher. A legmagasabb adókulcs 75-ről 65 százalékra csökkent, s ezt is csak az évi 600 ezer forinton felüli jövedelem után kell fizetni, az eddigi 200 ezer forint helyett. A legalacsonyabb — 20 ezer forint bevételig számított — adó mértéke 6-ról 2 százalékra csökkent. Kedvezőbb lesz az idős kor és a munkaképesség csökkenése miatt adómentességet élvezők helyzete: 48 ezer forintig adómentesek, s csak az fb-t meghaladó . Jövedelmük után kell adózniuk. Szigorúbb következményei lesznek viszont az adóalap (a nyereség) eltitkolásának: az eddigi — többnyire szabálysértési — bírság helyett 20— 60 százalékkal felemelt adót fizetnek azok, akik ki akarják játszani az adóügyi szabályokat. Emelték a kamatlábakat egyes tartós betéteknél, ösztönzendő a lakosságot arra, hogy takarékoskodjék a pénzével, a megtakarított pénzt felhasználhassák az állampolgároknak folyósítható hitelekre. Az Országos Takarékpénztár a takaríssprolbetéteknél két év után az eddigi 5.5 helyett 6.5.három, év után a korábbi 6 helyett 7, öt év után 7 helyett 8, hét év után pedig 8 helyett 9 százalék kamatot fizet. A másik tartós lekötésű betétfajta, az ifjúsági takarékbetét kamata hat év után a korábbi 5 plusz 1 helyett 5 plusz 1.5, hét év után 5 plusz 1 helyett 5 plusz 3 százalék. Felemelték a lakástakarékossági betét kamatát is: öt év után változatlanul évi 5 plusz 1 százalék jár, de hét év után a korábbi 5 plusz 1 helyett 5 plusz 3 százalékot, tíz év után 5 plusz 2 helyett 5 plusz 4 százalék kamatot fizetnek az ügyfeleknek. Valamennyi kamatláb-emelés visszamenőleg érvényes, tehát azokra a takaréklevelekre, ifjúsági takarékbetétekre és lakástakarékossági betétekre is, amelyeket, korábban váltottak. □ □ □ Átrajzolódott Magyarország közigazgatási térképe: az alkotmány módosításával megszüntették a járásokat, megszűntek tehát a járási hivatalok és a járási területbeosztás is. Ismeretes, hogy tizenkét korábbi nagyközség január 1-től városi rangot kapott. A megváltozott közigazgatási rendszerben erősödik a megyei és a községi tanácsi szervek kapcsolata: egyes nagyközségi tanácsok közvetlenül, a városokhoz hasonló módon, illeszkednek a megyei irányításhoz, míg a többi községi és nagyközségi tanács bizonyos megyei kapcsolatai egy-egy ezre í-di jelölt — többségében városi kisebb részben nagyközségi jogállású — település tanácsi szerveinek segítségével realizálódnak. Az Elnöki Tanács összesen 139 tanácsot jelölt ki a megyei irányításban való közreműködésre. A lakcímbejelentésekről és -nyilvántartásról szóló minisztertanácsi rendelet egyszerűsítette és számítógépes feldolgozásra alkalmassá teszi a ki- és bejelentő lapokat. Az új előírások azt célozzák, hogy csökkenjenek az adminisztrációs feladatok, s az állampolgárok könnyebben, gyorsabban intézhessék el a bejelentéssel kapcsolatos ügyeiket. Ezentúl a korábbi terjedelmes bejelentő lap helyett egyfajta, egyetlen szelvényből álló, a régebbinél kevesebb, összesen tíz rovatot tartalmazó „Bejelentőlap’’-ot kell lakcímváltozáskor kitölteni, s ezt csak egyetlen helyre, a tanácshoz kell elvinni. További könnyítés, hogy ha valaki személyi igazolványának kiváltásával, cseréjével, érvényesítésével egyidejűleg változtat lakást, akkor a bejelentő lapot a rendőrségen nyújthatja be. □ □ □ A külföldre utazásról és az útlevelekről szóló jogszabályok módosítása nyomán a korábbi nyolcféle helyett négyféle útlevelet ad ki a hatóság: diplomata és szolgálati útlevelet, valamint magánútlevelet és külföldön élők útlevelét. A legtöbb embert az a módosítás érinti, hogy megszűnt a piros és a kék útlevél, s ezután egységesen csak két magánútlevél lesz, amellyel valamennyi országba lehet utazni. Módosították az útlevél illetéket is. A korábbi 49-féle útlevél-illeték helyett, lényegében csak egyféle illetéket kell fizetni. Korábban 20 forinttól 4000 forintig terjedt az illeték, ezentúl pedig mind a szolgálati, mind pedig a magánútlevélnek 350 forint lesz az illetéke. A kishatárforgalom illetéke 20-ról 100 forintra emelkedett, míg a kivándorlási kérelmek illetékét 4000-ről 1000 forintra mérsékelték. 1984. január 1-i hatállyal a Minisztertanács módosított egyes gazdasági szabályozókat, hogy hatásosabban ösztönözzenek a teljesítmények növelésére, a népgazdasági és a vállalati jövedelmek közötti jobb összhang megteremtésére. A változások elsősorban a termelői árak rendszerére, a vállalati jövedelem- és keresetszabályozás egyes elemeire koncentrálódnak. Egyszerűbbé és rugalmasabbá válik a vállalatok egy részénél azoknak a termelői áraknak a megállapítása, amelyek az exportárakhoz kötődnek, sőt azok a vállalatok, amelyek jó eredménynyel vesznek részt a hazai és a külpiaci versenyben, szabadon állapodhatnak meg vevőikkel az árban. Ez azonban szükségessé teszi a rendszeres árellenőrzést és indokolt esetben szoigorú szankciók alkalmazását is. A vállalati gazdálkodás iránt fokozott követelményeket támasztó intézkedés, hogy 10 százalékkal magasabb társadalombiztosítási járulékot kell a vállalatoknak fizetniük , vagyis költségesebb lesz a munkaerő, kifizetődőbb, ha takarékoskodnak vele. Ugyanakkor javulnak a feltételek ahhoz a törekvéshez, hogy a társadalombiztosítás önfinanszírozóvá váljék. Növeli a vállalati gazdálkodás önállóságát, hogy a vállalati tartalékolási rendszerben megszűnt a kötelező tartalékalap-képzés, s a tartalékolás mértékéről maga a vállalat dönt. Egyszerűsödtek az amortizációs normák a vállalatoktól függ, hogy az adott évben amortizáció címén a gép elhasználódásának tényleges értékét számolják el vagy annál kisebb összeget, tehát késleltethetik az értékcsökkenési leírást. Ugyanakkor a vállalati beruházások tervszerűsége érdekében elkerülhetetlenné vált a vállalatok, a szövetkezetek fejlesztési pénzforrásainak mérséklése. 1983- ban ugyanis a reális lehetőségeket túlhaladó összegeket költöttek beruházásokra. Ezért 1984-ben a vállalatok és a szövetkezetek fejlesztési alapjuk egy részét kötelesek külön számlán elhelyezni, illetve az ennek megfelelő összeget zárolni, s ezen öszszeg bizonyos hányadát a legfontosabb célokra — energiaracionalizálásra, az anyagfelhasználás csökkentését, a hulladékok, a másodlagos nyersanyagok hasznosítását szolgáló fejlesztések gyorsítására — használhatják fel. A mezőgazdasági cikkek egy részének felvásárlási árai és a pénzügyi szabályozók is módosulnak. A termelési költségeket növelő áremelkedésekkel, valamint, egyes támogatások megszüntetésével, illetve mérséklésével összhangban 1934-ben a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszintje 4,4 százalékkal növekszik. A fejlesztési forrásokat mérséklik, az itteni szabályok azonban a mezőgazdaság sajátosságai miatt némileg eltérnek az általános szabályoktól. A fejlesztési források zárolása alól mentesülnek a kedvezőtlen termőhelyű, valamint az aszály miatt 1983-ban veszteséggel zárt nagyüzemek, s az általánosnál kisebb mértékben zárolják a fejlesztési forrásokat azoknál a gazdaságoknál, amelyeknél az osztály miatt jelentősebb kiesés volt a növénytermelésben. A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelem-érdekeltségének növelése és a társadalombiztosítási járulék emelésének részbeni ellensúlyozása végett a jövedelemadójuk átlagosan 20 százalékkal mérséklődik, ugyanakkor az átlagosnál jobb szántóterületeken gazdálkodó üzemek földadója növekszik. □ □ □ A vállalati bér- és kereset, szabályozási rendszer úgy alakul, hogy több vállalat élhet a rugalmasabb kereset szabályozás lehetőségével, mégpedig azok a vállalatok, amelyeknek termékeikből kielégítő a kínálat. A vállalati dolgozók alapbér-rendszerénél az a leglényegesebb változás, hogy a bérkategóriák felső határát átlagosan 15, alsó határát pedig csaknem 10 százalékkal emelik. E rendelkezés azonban nem jelent egyben béremelést is, csupán a lehetőségét teremtette meg, hogy a vállalatok a magasabb kategóriahatárnak megfelelően emeljék a kiemelkedő munkát végzők bérét, ha arra anyagi fedezetük is van Egyébként a munkabér legkisebb összegét — amely 1983 december 31-ig 1350 forint volt — 2000 forintban határozza meg az új szabályozás Az új besorolásokat 1984. december 31-ig mindenképpen el kell készíteniük a vállalatoknak, s biztosítaniuk kell hogy dolgozóik alapbére 1986 december 31-ig legalább elérje bérkategóriájuk új klshatárát. Arról is rendelkezett a Minisztertanács, hogy a korábbi fogyasztói áremelésekkel kapcsolatos személy jövedelemkiegészítéseket frt összegű bérpótlékká alakítják: a vállalatok, a nem mezőgazdasági szövetkezetek , a költségvetési intézmények dolgozóinak az eddigi havi 290 forint bérkiegészítés helyett 310, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak 200 forint helyett 210 forint bérpótlékot fizetnek. 1984, január 3., kedd Kiegyensúlyozott a termelés Évkezdés a megye üzemeiben Tovább tart a lassú piaci élénkülés A rendelésállomány sikeres rajtot biztosít A gazdasági szabályozók megszokott év eleji változtatása és az ugyancsak megszokott számtalan bizonytalansági tényező ellenére Győr-Sopron megye üzemeiben nem okoz különösebb gondokat az évkezdés. A megszokott ütemű termelés folytatódik, s szinte mindenütt megkötöttek már három hat hónapra szóló szállítási szerződést. Az iparvállalatok további termelésnövelést terveznek, s bíznak abban, hogy a többletterméknek teljes egészében helyet találnak a külhoni piacokon. Az év első munkanapja az üzemek többségében meghitt percekkel kezdődik. Köszöntik egymást a munkatársak és sok helyütt munkásgyűléseket tartanak, ismertetik az idei terveket, lehetőségeket a dolgozókkal. Húsipar Tegnap a Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál (amely a nettó devizahozam szempontjából megyénk legjelentősebb nagyüzeme) mindenütt munkásgyűléseket tartottak: Győrött, Kapuvárott, Sopronban és Mosonmagyaróvárott. Az évkezdés e megszokott programja nyugodt és bizakodó hangulatban telt, hiszen igen eredményes óév zárását is jelentette. Kőrös László, a vállalat igazgatója mondta: — Az alapanyag-ellátás, a jó minőség, a rend és a fegyelem jegyében szerveztük az előző évet. Úgy vélem, elképzeléseinket sikerült valóra váltani, s ezért így is elismeréssel és köszönettel szólok partnereinkről, az állattenyésztő gazdaságok munkatársairól és a kistermelőkről. Hazánkban soha nem volt ilyen jelentős a sertésállomány, s ez megalapozza 1984- es még nagyobb szabású terveinket is. — Mennyire kidolgozottak az új esztendő tervei? — Nagyon régóta, lényegében májustól folyt a tervezés 1984-re, miután a trösztünk már akkor nyilvánosságra hozta új ösztönzőrendszerét. Mintegy 570 ezer sertés vágásával számolunk, ez az 1983-as 12 százalékos tervtúlteljesítés után további 8 százalékos növekedést jelent. Termelő kapacitásunk változatlan, ezért a többlet elérése kizárólag dolgozóinkon múlik. A közösségek tavaly is bizonyították, hogy képesek megoldani a legnagyobb feladatokat is, vállalták a túlórákat, szombati munkát. Nagyon bízunk bennük az idén is, hiszen nélkülük aligha érhetjük el tervezett 42 millió dolláros tőkés exporttervünket. Graboplast A Győri Pamutszövő és Műbőrgyárban két termelési tényező eldöntetlen még. Az egyik: a belföldi anyagellátás, ezen belül a fonal, a pamutszövet, a hurkolt kelme, a pvc-por, a stabilizátorok, a lágyító, hogy csak néhányat említsünk. A tőkés importkeret sem ismert, pontosabban még csupán ígéret van arra, hogy minden rendben lesz. Feltéve, hogy a hazai és külföldi anyagok biztosítottak lesznek, azt mondhatom: 1984. évi terveink megalapozottak, a folyamatos munkának nem lesz akadálya — válaszolta kérdésünkre Tomaskovics Gyula, a Graboplast vezérigazgatója .Tervünk 45,5 millió négyzetméter termék gyártása amiből összesen 14,8 millió négyzetmétert szállítunk külföldre, a konvertibilis és a rubel elszámolású piacokra. Egymillió-kétszázezer négyzetmétert késztermékké dolgozunk föl saját üzemeinkben, a többi a belföldi felhasználóké. Talán mondanom sem kell: ez a mennyiség messze elmarad az igényeiktől, de hát ennyi van, ennyivel kell gazdálkodni. A Graboplastban is biztosított a tervszerű munka folytatása. Az exportra négy —hat hónapos időtartamra már aláírták a szerződéseket. Lehetett volna hosszabb időre is, ám célszerűbb ez a módszer. Az alapanyagok ára ugyanis emelkedik, a termékeké nem. Éppen ezért a további ártárgyalások után döntenek majd a második félévi szerződésekről, szállításokról. Győri Rekord Amikor tegnap délelőtt a Rekord Győri Mezőgép igazgatójától, Tóvizi Imrétől az évkezdésről érdeklődtünk, néhány órás türelmet kért. Mint mondta, Győrtől Peresztegig hat telephelyen dolgoznak a vállalat munkásai, először tájékozódni kívánt arról, hogy az év utolsó napjaiban megtett előkészületek után csakugyan zavartalanul kezdődött-e tegnap a munka. — Valamennyi gyárunkban a megszokott hétköznapi munkarendben, teljes terheléssel dolgoznak — mondta később tájékoztatásként Szabó Béla termelési főosztályvezető. — Kedden, de legkésőbb szerdán mér a megszokott ütemben hagyják el a késztermékek a vállalatot; kardánok, hajtóművek és adapterek az NDK számára. Tőkés piacra január Idén küldjük az első tételeket. A Rekord 1984-re 1,3 milliárd forint értékű termék előállítását tervezi, mintegy 11 százalékkal többet a tavalyinál. Tavaly a vállalat az eredetileg tervezettnél kevesebb terméket exportált az ismert iraki piaci nehézségek miatt. A 140 millió forint értékű nyugati kivitelre az idei terv meghaladja a 200 milliót. (Ferenczi—N. Magyar) A Rokarfl győri gyárában 80 hajtóművet szereltek össze az első munkanapon. KIJAI POID — 3