Kisalföld, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

A HÍRÜGYNÖKSÉGEK JELENTIK Véget ért a munkáspárti kongresszus Eric Heffernek, a távozó elnöknek a zárszavával teg­nap kora délután, közel öt­napos tanácskozás után be­fejeződött a brit Munkáspárt idei országos kongresszusa. Búcsúzóul Heffer azt hang­súlyozta, hogy „a szocialista Nagy-Britannia” megterem­téséig még hosszú út vezet, nehéz és sok munkára van szükség. Ezt megelőzően a küldöt­tek határozatban sürgették a falklandi háború idején lejátszódott Belgrano-inci­­dens kivizsgálását, a tárgya­lások megindítását Argentí­nával a szigetek jövőjéről. Észak-Írországgal kapcso­latban állást foglaltak az es­küdtszék-mentes bíróságok feloszlatása és a rendőrség által használt gumilövedé­kek betiltása mellett. Az előbbi kérdésben a kong­resszus nem követte a párt­vezetőség álláspontját, ab­ban viszont igen, hogy le­szavazta a brit katonaság azonnali kivonását célzó ha­tározati indítványt. Helsinki békekonferencia A Helsinki közelében fek­vő Espoo városban tegnap megkezdték tanácskozásukat az európai, az amerikai és a kanadai békemozgalmak képviselői. A konferencia megnyitó­ján felszólaló küldöttek — köztük Romes Csandra, a Béke-Világtanács elnöke — hangsúlyozták hogy a külön­böző irányzatú békemozgal­mak tagjai csak egységesen fellépve érhetnek el sikere­ket. Az értekezleten harminc ország 150 képviselője vesz részt. Megvitatják a béke­mozgalmak szerepét a stock­holmi konferencia sikerének biztosításában, az atomfegy­vermentes övezetek létreho­zása, az űrfegyverek betiltá­sának kérdését. Ugyancsak szó lesz az 1986-ban megren­dezendő békeévről, valamint a mozgalmak közötti együtt­működésről. ■ Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára New York­ban fogadta Várkonyi Péter külügyminisztert. Honecker a párbeszéd mellett A szocializmus erősíté­sének döntő szerepe van a béke megőrzésében — állapí­totta meg tegnap elhangzott beszédében Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnö­ke. Honecker a Német Demok­ratikus Köztársaság közelgő 35. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adott át az or­szág kiemelkedő személyisé­geinek é­s kollektíváinak. Folytatnunk kell a politikai párbeszédet — hangsúlyozta. — Megtesszük a magunkét, hogy elősegítsük a nemzetkö­zi együttműködést. Megálljt kell parancsolni az Egyesült Államok és a NATO legag­­resszívabb körei részéről in­dított konfrontációs és fegy­verkezési politikának. Ennek megvalósításához józanságra, a világpolitika legsürgetőbb kérdéseinek reális megközelí­tésére van szükség — mon­dotta az NDK párt- és ál­lamfője. Mondale nagy lehetősége Elnökjelöltek vitája Vasárnap este kerül sor Ronald Reagan elnök és a demokrata párti ellenjelöltje, Walter Mondale első televí­ziós vitájára. A másfél órás vitát még egy hasonló követi majd, közben a két alelnök­­jelölt, George Bush alelnök és demokrata párti ellenfele, Geraldine Ferraro New York-i képviselőnő is talál­kozik a televízió nézői előtt egy hasonló vitában A The Washington Post cikkírója szerint a két vita „Mondale nagy lehetősége” arra, hogy javítson helyzetén. A lap és az ABC televíziós hálózat által közösen végzett legújabb közvéleménykutatás adatai szerint ugyanis Rea­gan elnök hatalmas arányban győzhet egy hónap múlva demokrata párti ellenfelével szemben. A vasárnap este sorra kerü­lő nyilvános televíziós vitát az előzetes becslés szerint legalább 75 millió néző látja majd. 2 n­wins.h­u A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztési tervei A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa tegnap ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Hava­si Ferenc, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Első napirendi pontként Gál Lászlónak, a SZOT fő­titkárhelyettesének előadói beszéde alapján a gazdaság­­irányítási rendszer tovább­fejlesztésének kérdéseit és az ehhez kapcsolódó szak­­szervezeti feladatokat vitatta meg a tanácsülés. Gál László elmondta, hogy a SZOT elnöksége munkabi­zottságokat hozott létre a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztési terveinek, az ezzel kapcsolatos vélemé­nyek tanulmányozására. Ta­pasztalataikra ajánlásaikra alapozva a szakszervezetek tevékenyen részt vettek és részt vesznek a jogszabályok előkészítésében. A SZOT titkára kifejtette, hogy a közeljövő egyik leg­kritikusabb kérdése az ár­emelkedések korlátok között tartása. Mint mondotta, élet­színvonalpolitikai céljaink nem engednek meg nagyobb mértékű inflációt, ugyanak­kor tudomásul kell vennünk, hogy a gazdaság működésé­nek volt és van árfelhajtó hatása. A továbbiakban a teljes és egyben hatékony foglal­koztatás nagy jelentőségéről szólt. Mint mondotta, fejlő­désünknek talán a legna­gyobb tartaléka, hogy min­den ember olyan mu­nkakör­­ben, munkahelyen dolgozzon, ahol a leginkább szükség van rá, s ott kell a legin­kább megtalálnia a számítá­sát is. Ezután arról szólt, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésé­nek egyik legfontosabb ele­me a szabályozók módosítá­sa, amely akkor sikeres, ha a szabályozók jól közvetítik a gazdasági környezet köve­telményeit, ösztönöznek a vállalati teljesítmények nö­velésére, s egyben stabilak is. Az új formák és módsze­rek kialakításához haszno­saknak bizonyultak az 1983—84-ben alkalmazott kí­sérleti jövedelemszabályozási formák, ezek tapasztalatait a szabályozás jövő évben élet­be lépő módosításakor fel­használják. A vállalatok általában az úgynevezett keresetszint-, és a keresetnövekmény-szabá­­lyozás között választhatnak majd, mindkettőnek meg­vannak az előnyei, de a koc­kázata is. A keresetszint­szabályozás teszi lehetővé a legkötetlenebb gazdálkodást, a legtöbb vállalat valószínű­leg ezt választja majd. Itt adott kereset után meghatá­rozott adót fizet a vállalat, vagyis az adó nem függ at­tól, hogy az előző év bér­­színvonalához képest milyen mértékben nőnek a bérek. A vállalat tehát erejéhez mérten fizet; ha magasabb a nyeresége, a bérek is na­gyobbak lehetnek. Azok a vállalatok, ahol az eredmé­nyek romlanak, a már elért kereseti szintet is kénytele­nek csökkenteni. A másik lehetőség, a keresetnövek­mény-szabályozás módszere viszont garantálja a már el­ért kereseti szintet, de a nö­veléshez a jövedelmezőség, a nyereség erőteljes fejlesztése szükséges. A költségek ter­hére elszámolt bérek mind­két szabályozási formában drágulnak, de a kereset­szint,­ illetve a keresetnö­vekmény után fizetendő progresszív adó — ha a bér arányos a teljesítménnyel — alacsonyabb lesz, mint ko­rábban. Az új formák tehát erőteljesebben ösztönöznek a teljesítmények növelésére, az ezzel arányos keresetnöveke­dést kevesebb fék, korlát akadályozza majd mint ed­dig. Azokon a területeken, ahol továbbra is a központi keresetszabályozás érvénye­sül, központilag oly módon határozzák meg a bérfejlesz­tés mértékét, hogy ne ma­radjon el az itt dolgozók ke­resete a másutt érvényesülő átlagos évi keresetnöveke­déstől. A szakszervezetek fontos intézkedésnek tartják ezt, mert az elmúlt időszak­ban az indokolatlan bérfe­szültségeknek egy része azo­kon a területeken alakult ki, ahol központi bérszabályo­zást alkalmaznak. Ezután az előadó részlete­sen foglalkozott az érdek­­egyeztetés kérdéseivel, ki­fejtve, hogy a népgazdasági irányítás legfelsőbb szintjén hangolják össze a dolgozók legszélesebb rétegeit érintő ügyeket, például a dolgozók foglalkoztatásának, reálbé­rének, az emberek reáljöve­delmének alakulását, a mun­ka biztonságának, a szociál­politikának, a vállalati szo­ciális ellátás helyzetének kérdéseit. Gál László végül a válla­latok irányításának módsze­reiről beszélt, s szólt a szak­­szervezetek növekvő felada­tairól. Tőkehíroontó Kínai kedvezmények Kína újabb kedvezmények­kel akarja megnyerni a kül­földi beruházókat és beru­házási szimpoziont rendez Pekingben, közölték a kínai lapok. Ku Mu államtanácsos pedig kilátásba helyezte a jövedelmi adó csökkentését mindazon vállalatok eseté­ben, amelyek külföldi tőke felhasználásával létesülnek Kína különleges beruházási övezetéül kijelölt 14 tenger­­melléki városában. Kína tavasszal hirdette meg, hogy a négy különleges gazdasági övezeten kívül 14 tengerparti városban is en­gedélyezi a különleges öve­zetekben alkalmazott, vagy azokhoz hasonló gazdasági módszereket. Ku Mu sürgette a külföldi cégeket, hogy ve­gyenek részt új, kulcsfontos­ságú kínai beruházások el­készítésében. Országos közművelődési tanácskozás Több helyi kezdeményezés Vitával folytatódott tegnap a Parlament kongresszusi termében az országos köz­­művelődési tanácskozás, amelyen az 1974. évi közmű­velődési párthatározat létre­jötte a közművelődési tör­vény 1976. évi megalkotása óta eltelt időszak legfonto­sabb tapasztalatait tekintet­ték át a kulturális életben tevékenykedő szakemberek. A konferencia vitájában felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Aczél György hangsúlyoz­ta: nem az 1974-ben szüle­tett közművelődési párthatá­rozat, s az akkor tartott konferencia jubileumát ün­nepelni találkoztak most a szakemberek, a terület fele­lős vezetői, hanem az a sür­gető igény hozta létre ezt a tanácskozást, hogy az új helyzetben értékeljük, meg­fogalmazzuk feladatainkat Emlékeztetett arra, hogy tíz éve kedvezőbb külső és belső körülmények között dolgoztunk. A szűkebb és tá­­gabb környezet változásai­nak jobban be kell hatolni­­uk a közművelődési intézmé­nyek falai közé, a kulturális életbe is. Régóta tudjuk — állapí­totta meg —, hogy a nép műveltségi szintje meghatá­rozó szerepet játszik az or­szág életében, előrehaladá­sában, ám e felismerés tár­sadalmi méretekben csak az elmúlt évtizedben vált álta­lánossá. S különösen napja­inkban érzékeljük, hogy gaz­daságunk nem létezhet, nem fejlődhet kiművelt emberfők sokasága nélkül. A gazdaság és a közművelődés fejleszté­sének ügye abban az érte­lemben is összefügg, hogy ha a magyar gazdaság ,,kö­zepesen fejlett”, ugyanúgy jellemezhető közművelődé­sünk állapota is. Ha ezt a „közepesen fejlett” szintet meg akarjuk haladni, első­sorban népünk műveltségét kell magasabbra emelni. A termelési kultúra, a munka­­kultúra magas szintjét elsa­játító, művelt, a világ jelen­ségeiben eligazodni­­ képes emberekre van szüksége a társadalomnak, hogy sikerrel birkózzon meg a mind ma­gasabb követelményekkel. A művelődés és a gazda­ság összefüggéseiről szólva hangsúlyozta még: szocialis­ta körülmények között a de­mokrácia nem adomány a nép számára, hanem a fejlő­dés követelménye. A magyar mezőgazdaság nem állhatna például a világ élvonalában szövetkezeti demokrácia nél­kül. Azért törekszünk most az üzemek, a vállalatok éle­tében is a társadalmi élet különböző területein a de­mokratizmus továbbfejlesz­tésére, mert az a hatékony termelés egyik rendkívül fontos feltétele. Ugyanakkor nincs demokrácia nagyobb tudású nép, a műveltségi színvonal állandó emelése nélkül. Népünk műveltségi szintje az elmúlt négy évtizedben példátlan mértékben emel­kedett. Társadalmunk képes hatalmas teljesítményekre, önmaga megújítására; ehhez a közművelődésben dolgo­zók, a tudományos, művészi értékek terjesztőinek erőfe­szítései is nagyban hozzájá­rultak. A vitában felszólalt Pozs­­gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára is. A korszerű köz­­művelődési szemlélettel kap­csolatban hangsúlyozta azt a követelményt, hogy a kul­turális élet színterein ne a művelődés tárgyának, hanem alanyának tekintsék az em­bereket. A Hazafias Nép­frontnak, mint politikai tö­megmozgalomnak a közmű­velődésben elfoglalt helyéről szólva kiemelte: döntő té­nyező, hogy a mozgalom résztvevőiben belső indíték legyen a mi műveltségesz­mény terjesztésére. Manapság különösen aktu­ális a közművelődés társa­dalmasítása, mert csak sze­rény anyagi eszközök fordít­hatók a kulturális fejlesztés­re — állapította meg. A ta­pasztalatok arról tanúskod­nak, hogy a társadalomban határozott együttműködési készség van: a nép aktív résztvevője kíván lenni a közművelődésnek. A kor­mányzati szerveknek pedig arról kell gondoskodniuk, hogy a közművelődés intéz­ményi eszközeit pénzügyi lehetőségeinknek megfelelő a társadalom rendelkezésére bocsássák — mutatott rá Pozsgay Imre. A népfront műveltségter­jesztő szerepéről szólva ki­fejtette: a rendezvényköz­pontúság állapotából a való­di mozgalom irányába kívá­natos lépni, tág teret adva a helyi kezdeményezéseknek, a művelődési központok kö­rül kialakuló társadalmi ak­tivitásnak. Ez pedig össze­függ a közművelődés demok­ratizálásának követelményé­­vel, azzal, hogy a közösségi fórumokon résztvevők mű­vei­ tájékozott állampolgá­rok legyeveV av’k társadal­mi szerepük tudatában van­nak. A közműveid Aci nárt4''so­rozat­nál.2 hangsal vozva Po?,s r?av Imre rámutatott • e hatá^ci­z^t tncó­ cTf*! « Irnkti'it'fl rpól­tDéo 30*10'- pv(erö,flÁcp'sp V) !’ ** hopv a np'TrDúvA'p, 'ban a pép kónyib­nven. A vitában a hozzászólók közül többen találkoztak az alapét­ásák kórképeivel és a közművelődé­sl-önintéz­­ményeinek feladataival. A magyar Pillével Úton a Challenger Az eddigi legnagyobb lét­számú, hétfőnyi személyzet­tel a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről tegnap reggel, helyi idő szerint hét óra után két perccel simán in­dult nyolc napra tervezett útjára a Challenger amerikai űrrepülőgép. A személyzet tagjai között két nő is van, s ugyancsak részt vesz az úton Kanada első űrhajósa is. A legutóbbi — többször is elhalasztott — rajthoz ké­pest ezúttal teljesen hibát­lan volt az előkészítés és , a start, amelyre pontosan, a tervezett időpontban került sor. A feladatok közé tartozik egy mesterséges hold pályá­ra állítása. Ugyancsak a fe­ladatok közé tartozik egy űrséta is, amellyel tapaszta­latokat kívánnak szerezni arról, hogyan hajtható végre az űrrepülő segítségével mesterséges holdak üzem­anyaggal történő feltöltése. Az űrséta egyik résztvevője Kathryn Sullivan űrhajósnő lesz, a harmadik amerikai női asztronauta. Az űrrepülőgép magával vitte a magyar tudósok által kifejlesztett Pille nevű mű­szert, amely elsősorban az űrutazás körülményeihez történő alkalmazkodás egyes elemeinek vizsgálatain szol­gál, és először a közös ma­gya­r-szovjet űrutazáson pró­bálták ki eredményesen. 1984. október 6., szombat

Next