Kisalföld, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-06 / 235. szám
A HÍRÜGYNÖKSÉGEK JELENTIK Véget ért a munkáspárti kongresszus Eric Heffernek, a távozó elnöknek a zárszavával tegnap kora délután, közel ötnapos tanácskozás után befejeződött a brit Munkáspárt idei országos kongresszusa. Búcsúzóul Heffer azt hangsúlyozta, hogy „a szocialista Nagy-Britannia” megteremtéséig még hosszú út vezet, nehéz és sok munkára van szükség. Ezt megelőzően a küldöttek határozatban sürgették a falklandi háború idején lejátszódott Belgrano-incidens kivizsgálását, a tárgyalások megindítását Argentínával a szigetek jövőjéről. Észak-Írországgal kapcsolatban állást foglaltak az esküdtszék-mentes bíróságok feloszlatása és a rendőrség által használt gumilövedékek betiltása mellett. Az előbbi kérdésben a kongresszus nem követte a pártvezetőség álláspontját, abban viszont igen, hogy leszavazta a brit katonaság azonnali kivonását célzó határozati indítványt. Helsinki békekonferencia A Helsinki közelében fekvő Espoo városban tegnap megkezdték tanácskozásukat az európai, az amerikai és a kanadai békemozgalmak képviselői. A konferencia megnyitóján felszólaló küldöttek — köztük Romes Csandra, a Béke-Világtanács elnöke — hangsúlyozták hogy a különböző irányzatú békemozgalmak tagjai csak egységesen fellépve érhetnek el sikereket. Az értekezleten harminc ország 150 képviselője vesz részt. Megvitatják a békemozgalmak szerepét a stockholmi konferencia sikerének biztosításában, az atomfegyvermentes övezetek létrehozása, az űrfegyverek betiltásának kérdését. Ugyancsak szó lesz az 1986-ban megrendezendő békeévről, valamint a mozgalmak közötti együttműködésről. ■ Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára New Yorkban fogadta Várkonyi Péter külügyminisztert. Honecker a párbeszéd mellett A szocializmus erősítésének döntő szerepe van a béke megőrzésében — állapította meg tegnap elhangzott beszédében Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke. Honecker a Német Demokratikus Köztársaság közelgő 35. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adott át az ország kiemelkedő személyiségeinek és kollektíváinak. Folytatnunk kell a politikai párbeszédet — hangsúlyozta. — Megtesszük a magunkét, hogy elősegítsük a nemzetközi együttműködést. Megálljt kell parancsolni az Egyesült Államok és a NATO legagresszívabb körei részéről indított konfrontációs és fegyverkezési politikának. Ennek megvalósításához józanságra, a világpolitika legsürgetőbb kérdéseinek reális megközelítésére van szükség — mondotta az NDK párt- és államfője. Mondale nagy lehetősége Elnökjelöltek vitája Vasárnap este kerül sor Ronald Reagan elnök és a demokrata párti ellenjelöltje, Walter Mondale első televíziós vitájára. A másfél órás vitát még egy hasonló követi majd, közben a két alelnökjelölt, George Bush alelnök és demokrata párti ellenfele, Geraldine Ferraro New York-i képviselőnő is találkozik a televízió nézői előtt egy hasonló vitában A The Washington Post cikkírója szerint a két vita „Mondale nagy lehetősége” arra, hogy javítson helyzetén. A lap és az ABC televíziós hálózat által közösen végzett legújabb közvéleménykutatás adatai szerint ugyanis Reagan elnök hatalmas arányban győzhet egy hónap múlva demokrata párti ellenfelével szemben. A vasárnap este sorra kerülő nyilvános televíziós vitát az előzetes becslés szerint legalább 75 millió néző látja majd. 2 nwins.hu A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztési tervei A Szakszervezetek Országos Tanácsa tegnap ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Első napirendi pontként Gál Lászlónak, a SZOT főtitkárhelyettesének előadói beszéde alapján a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének kérdéseit és az ehhez kapcsolódó szakszervezeti feladatokat vitatta meg a tanácsülés. Gál László elmondta, hogy a SZOT elnöksége munkabizottságokat hozott létre a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztési terveinek, az ezzel kapcsolatos vélemények tanulmányozására. Tapasztalataikra ajánlásaikra alapozva a szakszervezetek tevékenyen részt vettek és részt vesznek a jogszabályok előkészítésében. A SZOT titkára kifejtette, hogy a közeljövő egyik legkritikusabb kérdése az áremelkedések korlátok között tartása. Mint mondotta, életszínvonalpolitikai céljaink nem engednek meg nagyobb mértékű inflációt, ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy a gazdaság működésének volt és van árfelhajtó hatása. A továbbiakban a teljes és egyben hatékony foglalkoztatás nagy jelentőségéről szólt. Mint mondotta, fejlődésünknek talán a legnagyobb tartaléka, hogy minden ember olyan munkakörben, munkahelyen dolgozzon, ahol a leginkább szükség van rá, s ott kell a leginkább megtalálnia a számítását is. Ezután arról szólt, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének egyik legfontosabb eleme a szabályozók módosítása, amely akkor sikeres, ha a szabályozók jól közvetítik a gazdasági környezet követelményeit, ösztönöznek a vállalati teljesítmények növelésére, s egyben stabilak is. Az új formák és módszerek kialakításához hasznosaknak bizonyultak az 1983—84-ben alkalmazott kísérleti jövedelemszabályozási formák, ezek tapasztalatait a szabályozás jövő évben életbe lépő módosításakor felhasználják. A vállalatok általában az úgynevezett keresetszint-, és a keresetnövekmény-szabályozás között választhatnak majd, mindkettőnek megvannak az előnyei, de a kockázata is. A keresetszintszabályozás teszi lehetővé a legkötetlenebb gazdálkodást, a legtöbb vállalat valószínűleg ezt választja majd. Itt adott kereset után meghatározott adót fizet a vállalat, vagyis az adó nem függ attól, hogy az előző év bérszínvonalához képest milyen mértékben nőnek a bérek. A vállalat tehát erejéhez mérten fizet; ha magasabb a nyeresége, a bérek is nagyobbak lehetnek. Azok a vállalatok, ahol az eredmények romlanak, a már elért kereseti szintet is kénytelenek csökkenteni. A másik lehetőség, a keresetnövekmény-szabályozás módszere viszont garantálja a már elért kereseti szintet, de a növeléshez a jövedelmezőség, a nyereség erőteljes fejlesztése szükséges. A költségek terhére elszámolt bérek mindkét szabályozási formában drágulnak, de a keresetszint, illetve a keresetnövekmény után fizetendő progresszív adó — ha a bér arányos a teljesítménnyel — alacsonyabb lesz, mint korábban. Az új formák tehát erőteljesebben ösztönöznek a teljesítmények növelésére, az ezzel arányos keresetnövekedést kevesebb fék, korlát akadályozza majd mint eddig. Azokon a területeken, ahol továbbra is a központi keresetszabályozás érvényesül, központilag oly módon határozzák meg a bérfejlesztés mértékét, hogy ne maradjon el az itt dolgozók keresete a másutt érvényesülő átlagos évi keresetnövekedéstől. A szakszervezetek fontos intézkedésnek tartják ezt, mert az elmúlt időszakban az indokolatlan bérfeszültségeknek egy része azokon a területeken alakult ki, ahol központi bérszabályozást alkalmaznak. Ezután az előadó részletesen foglalkozott az érdekegyeztetés kérdéseivel, kifejtve, hogy a népgazdasági irányítás legfelsőbb szintjén hangolják össze a dolgozók legszélesebb rétegeit érintő ügyeket, például a dolgozók foglalkoztatásának, reálbérének, az emberek reáljövedelmének alakulását, a munka biztonságának, a szociálpolitikának, a vállalati szociális ellátás helyzetének kérdéseit. Gál László végül a vállalatok irányításának módszereiről beszélt, s szólt a szakszervezetek növekvő feladatairól. Tőkehíroontó Kínai kedvezmények Kína újabb kedvezményekkel akarja megnyerni a külföldi beruházókat és beruházási szimpoziont rendez Pekingben, közölték a kínai lapok. Ku Mu államtanácsos pedig kilátásba helyezte a jövedelmi adó csökkentését mindazon vállalatok esetében, amelyek külföldi tőke felhasználásával létesülnek Kína különleges beruházási övezetéül kijelölt 14 tengermelléki városában. Kína tavasszal hirdette meg, hogy a négy különleges gazdasági övezeten kívül 14 tengerparti városban is engedélyezi a különleges övezetekben alkalmazott, vagy azokhoz hasonló gazdasági módszereket. Ku Mu sürgette a külföldi cégeket, hogy vegyenek részt új, kulcsfontosságú kínai beruházások elkészítésében. Országos közművelődési tanácskozás Több helyi kezdeményezés Vitával folytatódott tegnap a Parlament kongresszusi termében az országos közművelődési tanácskozás, amelyen az 1974. évi közművelődési párthatározat létrejötte a közművelődési törvény 1976. évi megalkotása óta eltelt időszak legfontosabb tapasztalatait tekintették át a kulturális életben tevékenykedő szakemberek. A konferencia vitájában felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Aczél György hangsúlyozta: nem az 1974-ben született közművelődési párthatározat, s az akkor tartott konferencia jubileumát ünnepelni találkoztak most a szakemberek, a terület felelős vezetői, hanem az a sürgető igény hozta létre ezt a tanácskozást, hogy az új helyzetben értékeljük, megfogalmazzuk feladatainkat Emlékeztetett arra, hogy tíz éve kedvezőbb külső és belső körülmények között dolgoztunk. A szűkebb és tágabb környezet változásainak jobban be kell hatolniuk a közművelődési intézmények falai közé, a kulturális életbe is. Régóta tudjuk — állapította meg —, hogy a nép műveltségi szintje meghatározó szerepet játszik az ország életében, előrehaladásában, ám e felismerés társadalmi méretekben csak az elmúlt évtizedben vált általánossá. S különösen napjainkban érzékeljük, hogy gazdaságunk nem létezhet, nem fejlődhet kiművelt emberfők sokasága nélkül. A gazdaság és a közművelődés fejlesztésének ügye abban az értelemben is összefügg, hogy ha a magyar gazdaság ,,közepesen fejlett”, ugyanúgy jellemezhető közművelődésünk állapota is. Ha ezt a „közepesen fejlett” szintet meg akarjuk haladni, elsősorban népünk műveltségét kell magasabbra emelni. A termelési kultúra, a munkakultúra magas szintjét elsajátító, művelt, a világ jelenségeiben eligazodni képes emberekre van szüksége a társadalomnak, hogy sikerrel birkózzon meg a mind magasabb követelményekkel. A művelődés és a gazdaság összefüggéseiről szólva hangsúlyozta még: szocialista körülmények között a demokrácia nem adomány a nép számára, hanem a fejlődés követelménye. A magyar mezőgazdaság nem állhatna például a világ élvonalában szövetkezeti demokrácia nélkül. Azért törekszünk most az üzemek, a vállalatok életében is a társadalmi élet különböző területein a demokratizmus továbbfejlesztésére, mert az a hatékony termelés egyik rendkívül fontos feltétele. Ugyanakkor nincs demokrácia nagyobb tudású nép, a műveltségi színvonal állandó emelése nélkül. Népünk műveltségi szintje az elmúlt négy évtizedben példátlan mértékben emelkedett. Társadalmunk képes hatalmas teljesítményekre, önmaga megújítására; ehhez a közművelődésben dolgozók, a tudományos, művészi értékek terjesztőinek erőfeszítései is nagyban hozzájárultak. A vitában felszólalt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. A korszerű közművelődési szemlélettel kapcsolatban hangsúlyozta azt a követelményt, hogy a kulturális élet színterein ne a művelődés tárgyának, hanem alanyának tekintsék az embereket. A Hazafias Népfrontnak, mint politikai tömegmozgalomnak a közművelődésben elfoglalt helyéről szólva kiemelte: döntő tényező, hogy a mozgalom résztvevőiben belső indíték legyen a mi műveltségeszmény terjesztésére. Manapság különösen aktuális a közművelődés társadalmasítása, mert csak szerény anyagi eszközök fordíthatók a kulturális fejlesztésre — állapította meg. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a társadalomban határozott együttműködési készség van: a nép aktív résztvevője kíván lenni a közművelődésnek. A kormányzati szerveknek pedig arról kell gondoskodniuk, hogy a közművelődés intézményi eszközeit pénzügyi lehetőségeinknek megfelelő a társadalom rendelkezésére bocsássák — mutatott rá Pozsgay Imre. A népfront műveltségterjesztő szerepéről szólva kifejtette: a rendezvényközpontúság állapotából a valódi mozgalom irányába kívánatos lépni, tág teret adva a helyi kezdeményezéseknek, a művelődési központok körül kialakuló társadalmi aktivitásnak. Ez pedig összefügg a közművelődés demokratizálásának követelményével, azzal, hogy a közösségi fórumokon résztvevők művei tájékozott állampolgárok legyeveV av’k társadalmi szerepük tudatában vannak. A közműveid Aci nárt4''sorozatnál.2 hangsal vozva Po?,s r?av Imre rámutatott • e hatá^ciz^t tncó cTf*! « Irnkti'it'fl rpóltDéo 30*10'- pv(erö,flÁcp'sp V) !’ ** hopv a np'TrDúvA'p, 'ban a pép kónyibnven. A vitában a hozzászólók közül többen találkoztak az alapétásák kórképeivel és a közművelődésl-önintézményeinek feladataival. A magyar Pillével Úton a Challenger Az eddigi legnagyobb létszámú, hétfőnyi személyzettel a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről tegnap reggel, helyi idő szerint hét óra után két perccel simán indult nyolc napra tervezett útjára a Challenger amerikai űrrepülőgép. A személyzet tagjai között két nő is van, s ugyancsak részt vesz az úton Kanada első űrhajósa is. A legutóbbi — többször is elhalasztott — rajthoz képest ezúttal teljesen hibátlan volt az előkészítés és , a start, amelyre pontosan, a tervezett időpontban került sor. A feladatok közé tartozik egy mesterséges hold pályára állítása. Ugyancsak a feladatok közé tartozik egy űrséta is, amellyel tapasztalatokat kívánnak szerezni arról, hogyan hajtható végre az űrrepülő segítségével mesterséges holdak üzemanyaggal történő feltöltése. Az űrséta egyik résztvevője Kathryn Sullivan űrhajósnő lesz, a harmadik amerikai női asztronauta. Az űrrepülőgép magával vitte a magyar tudósok által kifejlesztett Pille nevű műszert, amely elsősorban az űrutazás körülményeihez történő alkalmazkodás egyes elemeinek vizsgálatain szolgál, és először a közös magyar-szovjet űrutazáson próbálták ki eredményesen. 1984. október 6., szombat