Kisalföld, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-10 / 58. szám
Bűvölt az iparcikk Eurostar Három tél kereskedelmi kínálata és társai a nyugdíjig (3. oldal) (3. oldal) (3. oldal) Ki legyen Nem mind arany, Sikerült a fesztiválgazda? ami fénylik a visszavágás (4. oldal) (5. oldal) (7. oldal) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1986. MÁRCIUS 10., HÉTFŐ ÓRA: 1,80 FORINT XLII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Vasárnapi körkép TAVASZ VAROSAM Fehér özön, módjával — Mélyre húzódtak a kártevők— Rekord hó a hegyekben — Az Agrometeorológiai Szolgálatról jelentjük Az év 11. hete kezdődik mával, tegnap 1986. hatvannyolcadik napja már a kikelet jegyében telt el. A rovat szerkesztésével megbízott krónikást ez egyszer az évszak „ihlette”, a tavaszvárás jegyében tudósít. Lehet-e ennél időszerűbb téma a hosszúra nyúlt tél után? Valamilyen módon mindnyájunkat érinti az, hogy miként teleltek a gabonák, milyenek a kilátások hogyan készült a tavaszra egy palántaneveléssel is foglalkozó gazdaság; miként telelt a szőlő a Bakony alján, Pannonhalmán, ahol a gazdaság részes művelésbe adta ki ültetvényét; mit mond a legsürgősebb tavaszi teendőkről a növényvédelmi szakember; mi a helyzet a töltéseken, mi az előjelzése a vízvédelmi szolgálatnak; és végül, mit ígér az Agrometeorológiai Szolgálat? A krónikás nem szeretné félrevezetni az olvasót, nem tegnap csupán, egész héten gyűjtötte e tudósításhoz a híreket. Melegvizes csövek hálózzák le a növényház földjét, fűtővezetékek haladnak a levegőben, kívülről a nap melegíti üvegét. Lehet benn vagy 30 fok, és mesésen zöldell a sokezernyi paprikapalánta. A csornai Petőfi Termelőszövetkezet üvegházában vagyunk, és Kovács Miklósné áruforgalmi főnök azon igyekszik, hogy lebeszéljen a tudósításról. Megszállják majd agazdaságot a fóliások, nem győzik a magyarázkodást. Nevelni tudnak ugyan negyedmillió palántát, zömmel paprikát, de már az utolsónak is van gazdája. Március végétől folyamatosan szedik fel. Ha ilyen kelendő, miért nem termesztenek többet? — kérdezné a laikus újságíró. Aztán elmagyarázzák neki, hogy a palántanevelés mennyire munkaigényes. Magról vetik, aztán a helyben „gyártott” hatszorhatos tápkockákat egyenként átültetik. Így aztán a Fehér özön paprikafajta nagyon is módjával lesz. Hogy mégis tudósítunk róla? A városi ember egy hete még a télben járt, jó, ha tudja: négy-ötcentis már az a palánta, amelyiken a zsíroskenyér mellé való terem majd. Kevés híján 80 ezer hektár volt a megyében az őszi vetés, s noha száraz idő követte a búza, árpa földbekerülését, később minden álomszerűen alakult. Jó volt a kelés, ha védte a zsenge növényt, amikor védeni kellett. — Summásan: jól teleltek az ősziek — mondja Herold István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője. Aztán egy mélyről jövő sóhajtás: — Csak most már nagyon kellene a tavasz! Nem biztos, hogy ez az idő is kedvező A megyében 121 000 hektár vár még vetésre, és ennek egytizedébe a koratavasziak kerülnek. A megyében a nagygazdaságok és kistermelők számára egyaránt megnyugtató a vetőmagellátás. Burgonyából kísérletképpen egy sor külföldi fajta megjelent, az ígéretes linczirózsafajtából nemcsak mutatóban lesz. Ami tavalyelőtt és tavaly kifagyott, 1985-ben pótolták, az idén pedig részes művelésre adta ki 212 hektáros szőlőültetvényét a pannonhalmi termelőszövetkezet. A nagyközségiek, környékbeliek, ám még győriek is éltek a lehetőséggel. A bérlő megmetszi a szőlőt, elvégzi a kézimunkát, a permetezés a tsz dolga. A bérlő aztán, attól függően, mennyire „beállt”, milyen termőképes a szőlő, a termés egy részét megkapja. Pontosabban az érte járó pénzt, mert a szőlő a gazdaság pincészetébe kerül. A tsz szakemberei a hét végén ügyeletet tartanak, tanácsot adnak például a metszésnél. Tegnap reggel és délelőtt köd borította a határt, a pannonhalmi Széldomb kordonos szőlőire dél felé sütött rá a nap. Itt találtuk a győri Csillag Jenőt és feleségét, mindketten a Rába MVG- ben keresik kenyerüket. Minden egyes „szőlősnap” egy-egy kirándulás számukra. Fél hektár, 1680 tőke, ennyi a bérreményük. A munkáért szeretik a szőlőt, őket készpénzben fizeti a gazdaság. Huszonkétezer forint egy esztendőre és hármójukra, mert egyébként a fiúk is besegít. Csakhát szombaton iskolabál volt, hagyták, hadd aludjon a gyerek. A föld embere a langymeleg kikelet után sóvárog, a vízügyes pedig kifejezetten rettegné a hirtelen jó időt. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság két szakemberével, dr. Bárdy Pál vízrendészeti osztályvezetővel és Szűcs Ferenc területi előadóval a tel- és árvízi kilátásokról beszélgetünk. Aligha van, ha van egyáltalán olyan, akit ne érintene a téma. Csütörtökön még átlagosan 20— 30 cm volt a megyében a földeket borító, hóban tárolt vízmennyiség, a Duna vízgyűjtő területein pedig 20— 25 köbkilométer. Képtelen felfogni az ember, mennyi is ez valójában. Talán eligazít ez az arány: 85 százaléka ez a hőmennyiség az eddigi maximumnak és 40 százalékkal több az átlagnál. Ez magyarázza a vízügyesek óhaját, hogy csak módjával jöjjön a jó idő. Ugyanis ha hirtelen érkezne a felmelegedés, ráadásul csapadékkal, mérhetetlenül próbára tenné a töltéseket. Az igazgatóságnak 433 kilométer elsőrendű árvízvédelmi tél(Folytatás a 2. oldalon) Három község harangjának hangja hallatszik fel a Széldombra. Hóban metszenek a bérlők. ■■■■■■■■HnGnBMEBmBI Közművelődés a lakóhelyen Győri vélemények és javaslatok Nagyon reális, a tényeket híven tükrözhető jelentést tett a Győr Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának asztalára a művelődési osztály. A beszámoló tárgya a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ munkája volt, amelyet közkeletűen sokan neveznek ifjúsági háznak is. Ismert, hogy az 1930 évi intézményi integráció óta nyolc művelődési házat tartanak számon ebben a szervezeti keretben. Az irányításnak ez a média próbát jelentett az intézménynek Mindezt tetézték olyan gondok is, amelyek korábbi időben nem éppen jó hírét keltették az inézménynek. Ez az idő elmúlt, az egyenletes munka ma már jó hír gyanánt kamatozik. A lényegesebb azonban az ügyben az, hogy az integrációból fakadóan a tizenegy főállású és az öt mellékállású népművelő megfelel-e a követelményeknek. Az új szerepkörnek és a feladatoknak csak a kezdetén vagyunk — ezt tükrözte a beszámoló feletti vita. Számos javaslat elhangzott, amely megvalósításra és újabb vizsgálódásra vár. Alighanem nem mondunk újat, ha a gazdálkodás iránt a takarékosságot, a művelődési munka iránt a lakossági rétegek felé a nyitottságot szabta meg alapvető mércének a tanácsi testület. Ám, hogy az elveket mily nehéz valóra váltani, az is tükröződött az ülésen. .Az állami támogatás a korábbinál szűkebbre szabott, a lakossági igények kielégítése sem könnyebb, mint korábban. Nehéz eldönteni, hogy az úgynevezett peremkerületek közművelődési egységei valóban „gazdátlanok” vagy csak a lakók érzékelik így. Az érintett városi közművelődési intézmény úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi szervezet megfelelő lehetőséget kíél a lakóterületi rrtunkához is. Jogos ellenben az az igény, amelyet határozati javaslatként fogadott el a végrehajtó bizottság, hogy a győri Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ a korábbinál eredményesebb kapcsolatokra törekedjék a városi KISZ-bizottsággal és az oktatási intézményekkel. E sorban ugyancsak lényeges törekvés a lakóterületek iránti figyelem (különös tekintettel az ifjúságira), amely a jelek szerint mégsem neveznető ideálisnak. Bár a népművelők erőfeszítése nem lebecsülendő (körülményeiket és szerény kereseti viszonyaikat is mérlegelve elismeréssel illette őket a vb), egymagukban nem válthatják valóra a legszebb elképzeléseket sem. A tárgyalt téma a legjobb szándékai ellenére kissé helybenjárásnak tűnt, mégpedig azért, mert a közművelődés városi intézményi hálózatát nagyon is csak az irányítás felől közelítették meg az előterjesztők. Cseppet sem mellékes persze, hogy ennek az intézményhálózatnak milyenek a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei, de minősítést mégiscsak a közönség alkot róla. A közönség, amelyet nem érdekel az, hogy az intézményt ki tartja fenn és ki működteti.. A közönség felől érkező közelítés azért is szükséges, mert így talán konkrétabbak ennek az integrációnak a távlatai,amely, mint hallottuk , előbb-utóbb kibővül a városkörnyéki intézményhálózattal is. Többen úgy vélekedtek, hogy ez meghaladja a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ tervét, mások pedig elfogadható megoldást láttak benne, minthogy ez már másutt bevált, elfogadott működtetési forma. Az irányításban nincs hiány.A divatos kifejezéssel élve több szektorú ez a „műfaj”. jegyezhetjük meg a vita alapján, a tárgyalt intézmények úgynevezett horizontális rendszerben azonos célokkal dolgoznak. A vertikális rendszerű intézmények (például a Heszky Erzsébet úti és a Balázs Béla nevét viselő a Kun Béla lakótelepen) több célúak, jobban ráépülnek az iskolára. Bizonyára azért is van ez így, mert egyetlen közművelődési egység sem dolgozhat az eltérő korosztályú emberek érdeklődése és öntevékenysége nélkül. A végrehajtó bizottság arra ösztönözte a művelődési központot, hogy munkáját a többi hasonló intézménnyel koordinálja, a közönség valódi igénye szerint szervezze. Ennek a módozatait, a jövőben keresni, kutatni, a meglévőket fejleszteni kell. V. L. Környezetvédelem Ábrahám Kálmán, államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke szombaton hazaérkezett Génfből, ahol részt vett az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság környezeti kormánytanácsadói, március 4-e és 7-e között megtartott ülésszakán. A tanácskozáson a tagországok képviselői megvitatták a környezetvédelem hosszú távú stratégiáját. Somogyi Imrének, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága titkárának vezetésével vasárnap magyar pártküldöttség utazott Indiába. A küldöttség az Indiai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására részt vesz a párt március 12-én, Patnában megnyíló XIII. kongresszusán. A delegáció tagja Südy Zoltán, a Központi Bizottság külügyi osztályának munkatársa.