Kisalföld, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-10 / 58. szám

Bűvölt az iparcik­k Eurostar Három tél kereskedelmi kínálata és társai a nyugdíjig (3. oldal) (3. oldal) (3. oldal) Ki legyen Nem mind arany, Sikerült a fesztiválgazda? ami fénylik a visszavágás (4. oldal) (5. oldal) (7. oldal) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1986. MÁRCIUS 10., HÉTFŐ ÓRA: 1,80 FORINT XLII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Vasárnapi körkép TAVASZ VAROSAM Fehér özön, módjával — Mélyre húzódtak a kártevők­— Rekord hó a hegyekben — Az Agrometeorológiai Szolgálatról jelentjük Az év 11. hete kezdődik mával, tegnap 1986. hatvan­nyolcadik napja már a kike­let jegyében telt el. A rovat szerkesztésével megbízott krónikást ez egyszer az év­szak „ihlette”, a tavaszvárás jegyében tudósít. Lehet-e ennél időszerűbb téma a hosszúra nyúlt tél után? Va­lamilyen módon mindnyá­junkat érinti az, hogy mi­ként teleltek a gabonák, mi­lyenek a kilátások hogyan készült a tavaszra egy pa­lántaneveléssel is foglalkozó gazdaság; miként telelt a szőlő a Bakony alján, Pan­nonhalmán, ahol a gazdaság részes művelésbe adta ki ül­tetvényét; mit mond a leg­sürgősebb tavaszi teendők­­­ről a növényvédelmi szak­ember; mi a helyzet a töl­téseken, mi az előjelzése a vízvédelmi szolgálatnak; és végül,­ mit ígér az Agrome­teorológiai Szolgálat? A kró­nikás nem szeretné félreve­zetni az olvasót, nem tegnap csupán, egész héten gyűjtötte e tudósításhoz a híreket. Melegvizes csövek hálóz­zák le a növényház földjét, fűtővezetékek haladnak a le­vegőben, kívülről a nap me­legíti üvegét. Lehet benn vagy 30 fok, és mesésen zöl­­dell a sokezernyi paprikapa­lánta. A csornai Petőfi Ter­melőszövetkezet üvegházában vagyunk, és Kovács Miklós­­né áruforgalmi főnök azon igyekszik, hogy lebeszéljen a tudósításról. Megszállják majd a­­gazdaságot a fóliá­sok, nem győzik a magyaráz­kodást. Nevelni tudnak ugyan negyedmillió palántát, zömmel paprikát, de már az utolsónak is van gazdája. Március végétől folyamatosan szedik fel. Ha ilyen kelendő, miért nem termesztenek töb­bet? — kérdezné a laikus újságíró. Aztán elmagyaráz­­zák neki, hogy a palántane­velés mennyire munkaigé­nyes. Magról vetik, aztán a helyben „gyártott” hatszor­­hatos tápkockákat egyenként átültetik. Így aztán a Fehér özön paprikafajta nagyon is módjával lesz. Hogy mégis tudósítunk róla? A városi ember egy hete még a télben járt, jó, ha tudja: négy-öt­­centis már az a palánta, am­elyiken a zsíroskenyér mellé való terem majd. Kevés híján 80 ezer hek­tár volt a megyében az őszi vetés, s noha száraz idő kö­vette a búza, árpa földbeke­rülését, később minden álomszerűen alakult. Jó volt a kelés, ha védte a zsenge növényt, amikor védeni kel­lett. — Summásan: jól telel­tek az ősziek — mondja He­rold István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője. Aztán egy mélyről jövő sóhajtás: — Csak most már nagyon kelle­ne a tavasz! Nem biztos, hogy ez az idő is kedvező A megyében 121 000 hektár vár még vetésre, és ennek egytizedébe a koratavasziak kerülnek. A megyében a nagygazdaságok és kisterme­lők számára egyaránt meg­nyugtató a vetőmagellátás. Burgonyából kísérletképpen egy sor külföldi fajta meg­jelent, az ígéretes linczi­­rózsafajtából nemcsak muta­tóban lesz. Ami tavalyelőtt és tavaly kifagyott, 1985-ben pótolták, az idén pedig részes műve­lésre­ adta ki 212 hektáros szőlőültetvényét a pannon­halmi termelőszövetkezet. A nagyközségiek, környékbeli­ek, ám még győriek is éltek a lehetőséggel. A bérlő meg­metszi a szőlőt, elvégzi a ké­zimunkát, a permetezés a tsz dolga. A bérlő aztán, at­tól függően, mennyire „be­állt”, milyen termőképes a szőlő, a termés egy részét megkapja. Pontosabban az érte járó pénzt, mert a sző­lő a gazdaság pincészetébe kerül. A tsz szakemberei a hét végén ügyeletet tartanak, tanácsot adnak például a metszésnél. Tegnap reggel és délelőtt köd borította a határt, a pan­nonhalmi Széldomb kordonos szőlőire dél felé sütött rá a nap. Itt találtuk a győri Csillag Jenőt és feleségét, mindketten a Rába MVG- ben keresik kenyerüket. Minden egyes „szőlősnap” egy-egy kirándulás számuk­ra. Fél hektár, 1680 tőke, ennyi a bérrem­ényük. A munkáért szeretik a szőlőt, őket készpénzben fizeti a gazdaság. Huszonkétezer fo­rint egy esztendőre és hár­mójukra, mert egyébként a fiúk is besegít. Csakhát szombaton iskolabál volt, hagyták, hadd aludjon a gye­rek. A föld embere a langyme­­leg kikelet után sóvárog, a vízügyes pedig kifejezetten rettegné a hirtelen jó időt. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság két szakemberé­vel, dr. Bárdy Pál vízrendé­szeti osztályvezetővel és Szűcs Ferenc területi előadó­val a tel- és árvízi kilátá­sokról beszélgetünk. Aligha van, ha van egyáltalán olyan, akit ne érintene a téma. Csü­törtökön még átlagosan 20— 30 cm volt a megyében a földeket borító, hóban tárolt vízmennyiség, a Duna víz­gyűjtő területein pedig 20— 25 köbkilométer. Képtelen felfogni az ember, mennyi is ez valójában. Talán eligazít ez az arány: 85 százaléka ez a hőmennyiség az eddigi ma­ximumnak és 40 százalékkal több az átlagnál. Ez magyarázza a vízügye­­sek óhaját, hogy csak mód­jával jöjjön a jó idő. Ugyan­is ha hirtelen érkezne a fel­­melegedés, ráadásul csapa­dékkal, mérhetetlenül próbá­ra tenné a töltéseket. Az igazgatóságnak 433 kilométer elsőrendű árvízvédelmi tél­(Folytatás a 2. oldalon) Három község harangjának hangja hallatszik fel a Széldombra. Hóban metszenek a bérlők. ■■■■■■■■HnGnBMEBmBI Közművelődés a lakóhelyen Győri vélemények és javaslatok Nagyon reális, a tényeket híven tükrözhető jelentést tett a Győr Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának asztalára a művelődési osz­tály. A beszámoló tárgya a Petőfi Sándor Városi Műve­lődési Központ munkája volt, amelyet közkeletűen sokan neveznek ifjúsági háznak is. Ismert, hogy az 1930 évi in­tézményi integráció óta nyolc művelődési házat tartanak számon ebben a szervezeti keretben. Az irányításnak ez a média próbát jelentett az intézménynek Mindezt tetéz­ték olyan gondok is, amelyek korábbi időben nem éppen jó hírét keltették az inéz­­ménynek. Ez az idő elmúlt, az egyenletes munka ma már jó hír gyanánt kamatozik. A lényegesebb azonban az ügyben az, hogy az integrá­cióból fakadóan a tizenegy főállású és az öt mellékállá­sú népművelő megfelel-e a követelményeknek. Az új szerepkörnek és a feladatok­nak csak a kezdetén vagyunk — ezt tükrözte a beszámoló feletti vita. Számos javaslat elhangzott, amely meg­valósí­tásra és újabb vizsgálódásra vár. Alighanem nem mon­dunk újat, ha a gazdálkodás iránt a takarékosságot, a művelődési munka iránt a lakossági rétegek felé a nyi­tottságot szabta meg alapve­tő mércének a tanácsi testü­let. Ám, hogy az elveket mily nehéz valóra váltani, az is tükröződött az ülésen. .Az ál­lami támogatás a korábbinál szűkebbre szabott, a lakossá­gi igények kielégítése sem könnyebb, mint korábban. Nehéz eldönteni, hogy az úgynevezett peremkerületek közművelődési egységei való­ban „gazdátlanok” vagy csak a lakók érzékelik így. Az érintett városi közművelődési intézmény úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi szervezet megfelelő lehetőséget kí­él a lakóterül­eti rrtunkához is. Jo­gos ellenben az az igény, amelyet határozati javaslat­ként fogadott el a végrehajtó bizottság, hogy a győri Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ a korábbinál ered­ményesebb kapcsolatokra tö­rekedjék a városi KISZ-bi­­zottsággal és az oktatási in­tézményekkel. E sorban ugyancsak lényeges törekvés a lakóterületek iránti figye­lem (különös tekintettel az ifjúságira), amely a jelek sze­rint mégsem neveznető ideá­lisnak. Bár a népművelők erőfeszítése nem lebecsülen­dő (körülményeiket és sze­rény kereseti viszonyaikat is mérlegelve elismeréssel illet­te őket a vb), egymagukban nem válthatják valóra a leg­szebb elképzeléseket sem. A tárgyalt téma a legjobb szándékai ellenére kissé hely­­benjárásnak tűnt, mégpedig azért, mert a közművelődés városi intézményi hálózatát nagyon is csak az irányítás felől közelítették meg az elő­terjesztők. Cseppet sem mel­lékes persze, hogy ennek az intézményhálózatnak milye­nek a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei, de minő­sítést mégiscsak a közönség alkot róla. A közönség, ame­lyet nem érdekel az, hogy az intézményt ki tartja fenn és ki működteti.. A közönség fe­lől érkező közelítés azért is szükséges, mert így talán konkrétabbak ennek az in­tegrációnak a távlatai,­amely, mint hallottuk , előbb-utóbb kibővül a városkörnyéki in­tézményhálózattal is. Többen úgy vélekedtek, hogy ez meghaladja a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ tervét, mások pedig elfogad­ható megoldást láttak benne, minthogy ez már másutt bevált, elfogadott működte­tési forma. Az irányításban nincs hiány.A divatos kifejezéssel él­ve több szektorú ez a „mű­faj”. jegyezhetjük meg a vita alapján, a tárgyalt intézmé­nyek úgynevezett horizontá­lis rendszerben azonos cé­lokkal dolgoznak. A vertiká­lis rendszerű intézmények (például a Heszky Erzsébet úti és a Balázs Béla nevét viselő a Kun Béla lakótele­pen) több célúak, jobban rá­épülnek az iskolára. Bizonyá­ra azért is van ez így, mert egyetlen közművelődési egy­ség sem dolgozhat az eltérő korosztályú emberek érdek­lődése és öntevékenysége nélkül. A végrehajtó bizott­ság arra ösztönözte a műve­lődési központot, hogy mun­káját a többi hasonló intéz­ménnyel koordinálja, a kö­zönség valódi igénye szerint szervezze. Ennek a módoza­tait, a jövőben keresni, ku­tatni, a meglévőket fejleszte­ni kell. V. L. Környezet­védelem Ábrahám Kálmán, ál­lamtitkár, az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal el­nöke szombaton hazaér­kezett Génfből, ahol részt vett az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottság környezeti kor­mánytanácsadói, már­cius 4-e és 7-e között megtartott ülésszakán. A tanácskozáson a tagországok képviselői megvitatták a környe­zetvédelem hosszú távú stratégiáját. Somogyi Imrének, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága tit­kárának vezetésével va­sárnap magyar pártkül­döttség utazott Indiába. A küldöttség az Indiai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívására részt vesz a párt március 12-én, Patnában megnyíló XIII. kongresszusán. A delegáció tagja Südy Zoltán, a Központi Bi­zottság külügyi osztá­lyának munkatársa.­

Next