Kisalföld, 1986. május (42. évfolyam, 102-128. szám)
1986-05-15 / 114. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! , 1 . . AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1986. MÁJUS 15., CSÜTÖRTÖK ÓRA: 1,80 FORINT XLII. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Gyes, gyed, táppénz Fontos intézkedések— kedvező fogadtatás Napirenden a társadamensbiztosítás Az elmúlt másfél év során több alkalommal is hírt adtunk a társadalombiztosítási változásokról, s ez a korszerűsítési folyamat kétségtelenül felgyorsult. A politikai határozatok nyomán a társadalmilag kiemelten kezelendő rétegek fokozottabb támogatásának igénye egybeesik országos érdekeinkkel, így a jogszabályok is újabb lehetőségeket teremtenek például a nyugdíjasok, vagy a gyermeket nevelő családok fokozottabb anyagi segítésére. Az elmúlt évben kétségkívül a népesedéspolitikai intézkedések kerültek az érdeklődés homlokterébe, hiszen a meglévő támogatási rendszer sok szempontból korszerűsödött, s új intézményrendszerek sehr a a népesedéspolitikai intézkedések bevezetésének hatásáról, s a végrehajtás tapasztalatairól hallgatott meg tájékoztatót tegnap délelőtti ülésén a Megyei Társadalombiztosítási Tanács. Mint azt Sárváry Rudolf, az MTT elnöke bevezetőjében, majd összefoglalójában is említette, az intézkedések általában kedvező visszhangra találtak, ám az eredményességhez ezen túl egyfajta szemléletváltozásra is szükség van, s továbbra is fontos, hogy az intézkedések a gyakorlati élethez igazodjanak. A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság tájékoztatóját Óvári Imre igazgatóhelyettes terjesztette a testület elé. Elsőként az 1985 március elsején bevezetett gyermekgondozási díj kedvező hatásairól szólt. Az a tény, hogy az országban az elmúlt időszakban mintegy 146 ezer anya vette igénybe ezt a támogatási formát, önmagáért beszél. A gyesnél szélesebb körű, magasabb összegű ellátást nyújtó gyermekgondozási díj havi legalacsonyabb összege ugyanis a nyugdíjak legalacsonyabb összegéhez igazodik, s legfeljebb annak kétszerese lehet. Győr-Sopron megyében egyegy édesanya átlag 2670 forintot kapott ilyen címen az elmúlt évben. 1985-ben a gyed et 3020-an, a gyest p pedig 7070-en vették igénybe. 1986 márciusában már 4760- an részesültek gyedben, s a gyesen lévők száma 5100-ra csökkent.Ez a tendencia megfelel az országos elveknek, miszerint a gyermekgondozási segélyt hosszú távon a gyermekgondozási díj váltja fel. A szülési szabadságot érintő leglényegesebb változás, hogy annak időtartamát meghosszabbították, s a jogszabály rendelkezése szerint abból négy hetet a szülés várható időpontját megelőzően kell kiadni. Az MTT tagjai egy változásról is értesülhettek: a Magyar Közlöny legújabb számában megjelent, hogy az anyát halva születés esetén is megilleti a szülés utáni hat hét szülési szabadság. A szülési szabadságot illető változások kedvező visszhangra találtak, ám hatása ellentmondásos, ugyanis megyei adat, hogy a terhes nők nyolcvan százaléka már a szülés várható időpontja előtt egy hónappal betegállományba kerül. Az anyasági segély összege, mint ismeretes, a korábbi 2500 forintról 4000 forintra módosult. Amennyiben az anya a terhesség huszadik hete után jelentkezik az első orvosi vizsgálaton, számára csak ezer forint jár. Ha pedig a kötelező négyszeri vizsgálatot elmulasztja, nem kap semmit. A gyermekápolási táppénz rendszere, amellett, hogy a többség elégedettségét kivívta, ugyancsak rejteget buktatokat. Az egyik az, hogy a gyermek egyéves kora után az apa is igénybe veheti, a táppénzt mégis az anya munkahelyén számfejtik. A másik gond, hogy a rendelet szerint a fel nem használt táppénzes napok a következő évekre átvihető. Ez utóbbi rendelkezés nagyban megnöveli az adminisztrációs munkát, holott a statisztikai adatok azt mutatják, hogy az engedélyezett 84, 42 és 14 nap helyett a szülők évenként átlagban csak 8— 10 napot vesznak igénybe. Ez utóbbival kapcsolatban a testületi vitában is elhangzott, hogy a táppénzszámfejtés legutóbbi változása nagy visszatartó erő, s erősíti a szándékot: táppénzt és gyermekápolási táppénzt is csak az vegyen igénybe, aki arra feltétlenül rászorul. Kalocsai M. ■i A Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat nyúli vízműtelepe Nyálon kívül öt település közműves vízellátását biztosítja. Naponta háromezer köbméter vizet termel. Mihail Gorbacsov beszéde Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára telvíziós beszédet mondott tegnap este a csernobili katasztrófáról. A pártfőtitkár állásfoglalásainak tartalmát lapunk 2. oldalán közöljük. Szovjet vendég látogatása V. Sz. Kusikov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Közgazdasági Intézetének igazgatóhelyettese tegnap háromnaposmunkalátogatásra megyénkbe érkezett. Délelőtt a megyei pártszékházban fogadta őt Kreiter Mária, a megyei pártbizottság titkára és tájékoztatta megyénk társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. Délután propagandistáknak előadást tartott az SZKP XXVII. kongresszusáról, majd a megyeszékhely nevezetességeivel ismerkedett. Ma Sopronba látogat, holnap délelőtt kerekasztal-beszélgetésen vesz részt a győri közgazdász klubban. s Építőgépész-szematórium Sopronban is szakismeret is a hatékonyság leírása A várható létszámcsökkenés a kapacitás kihasználatlansága továbbra is erőpróbára készteti honi építőiparunkat. Nem mindegy tehát, hogy a célok eléréséhez milyen gépállomány áll az építők rendelkezésére, mmiint ahogyan az sem, hogy a nehezebb helyzetben lévő gazdálkodó szervek miként juthatnak hozzá a korszerűbb gépparkhoz, illetve a gépek hatékonyabb üzemeltetését milyen tartalékok, feltárásával oldhatják meg. A gépesítés színvonala ugyanakkor nagymértékben függvénye az építőgépészek szakmai tudásának, újító kedvének. Képzés és gépgazdálkodás ma ezek az építőipar talán legfontosabb kulcskérdései. Nem véletlen, hogy a Sopronban tegnap megkezdődött kétnapos szakmai találkozón is ezeket vitatták meg az ország minden részéből egybegyűlt szakemberek, építőgépészek és kivitelezők, gyártók és forgalmazók. A Liszt Ferec Művelődési Központban megrendezett szemináriumot Krancovits István, a GYÁÉV vezérigazgatója nyitotta meg és köszöntötte a résztvevőket, köztük Hencz Józsefet, a városi pártbizottság első titkárát, Páll Györgyöt, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Karikás Györgyöt, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjét, dr. Kovács Ferencet, minisztériumi főtanácsost, az oktatási osztály vezetőjét, Hevesi István minisztériumi főtanácsost és dr. Gunda Mihályt, a Gépipari Tudományos Egyesület soproni szervezetének elnökét. A köszöntő után Hencz József tájékoztatta az egybegyűlteket Sopron történelmi múltjáról és mai szerepéről. Karikás György, az ÉVM főosztályvezetője vitaindítójában értékelte az építőipar helyzetét, felvázolta a megújuláshoz szükséges feladatokat. Beszélt a piackutatás fontosságáról és a meglévő eszközök hatékonyabb kihasználásáról. Néhány nagyberuházás végrehajtása áll az elkövetkezendő években az építőipar dolgozói előtt, ilyen például a bős—nagymarosi vízilépcsőrendszer, a paksi atomerőmű fejlesztése. Ezáltal valamelyest bővülhet a termelés értéke, az évtized végéig meghaladhatja a 100 milliárd forintot — mondta a főosztályvezető. Megállapította, hogy a termelői kapacitások arányos fejlesztést, a szűkös beruházási viszonyok között a tartalékok feltárásával a gépkölcsönzés és a lízing terjesztésével, a meglévő állóeszköz-állomány csökkentésével és az ösztönzési rendszer további fejlesztésével lehet megoldani. A vitaindítót követően Unger János gépészeti főosztályvezető az építőgépkezelői és az építőipari szakmunkásképzés feladatairól szólt. Bódó Sándor gépészeti osztályvezető, a felsőfokú építészgépész-képzés aktuális kérdéseivel foglalkozott. A délután folyamán még többen szóltak hozzá a képzés, továbbképzés, oktatásügy témakörében. Ma délelőtt a szakmai találkozó a gépgazdálkodás helyzetével és továbblépés lehetőségeivel foglalkozik. Szó lesz többek között az állóeszköz-kategóriába tartozó gépállomány gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekről. Az építőipari szakemberek ugyanennek a témakörnek egy, a KNEB által indított vizsgálat tapasztalatain keresztül is leszűrhetik a tanulságait. A szakmai találkozó ma délután közös határozati javaslat elfogadásával az építőgépész szakemberek munkájának elismerésével, jutalmak és kitüntetések átadásával ér véget. K. Z. Agrotek telep Győr-Szabadhegyen Üzlet - együttműködésben Hol vannak már azok a régi „jó” pazarló idők? Még négy-öt esztendővel ezelőtt is, a MÉM illetékesei minden esztendőben átvizsgálták az erő- és munkagépek listáját és azokat, amelyeknek gyártása már régebben befejeződött, vagy valamilyen okból nem feleltek meg az igényeknek, korszerűtlenné nyilvánították. Ez egyben azt is jelentette, hogy ezeknek az alkatrészeit nem őrizgették tovább, hanem árkedvezménnyel piacra dobták. Erre a célra még az időközben megszűnt Agrotröszt hozott létre Győrszabadhegyen eső raktárát a régi Agrokertelep épületeiben. Itt nemcsak tárolták, hanem árusították is a „kiselejtezett” gépek részegységeit. — Mostanra sokat változott a helyzetünk — mondta Havasi Márton, az Agrotröszt örökébe lépett Agzotek győri telepének vezetője .— Kezdjük talán azzal, hogy mostanság már a MÉM nem nyilvánít hivatalosan korszerűtlennek gépeket. A régi készleteinkből a kapósabbnak számító cikkek már elfogytak. Ezeket az alkatrészeket teljes áron értékesítettük, vagy itt helyben adtunk megegyezés szerint engedményt. Most ez sem lehetséges. Vállalatunk a Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat (az Agrotek) saját nyereségének terhére értékelheti le az árusított alkatrészeket. Ezt meg is tettük. Vannak olyan alkatrészek, amelyeket az eredeti ár feléért, negyedéért vagy nyolcadáért értékesítünk. Mindez a telepen a forgalom visszaesését jelentette volna. Ám ezt szerencsére a vállalat illetékesei sem akarták, ezért nálunk helyezték el az SZK—5-ös, SZK—6-os kombájnok, néhány rizs- és kukoricabetakarító gép teljes áron forgalmazott alkatrészeit is. A győri telepen a felsoroltakon kívül még sok régebbi erő- és munkagép részegységeit is őrizgeti és árusítják. A kartonok tanúsága szerint több mint kétszáznyolcvan féle géptípushoz (ebből harmincnégy erőgép) lehet még alkatrészeket kapni Győrszabadhegyen. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindent, hisz akad olyan munkagép is, amelyhez csak néhány csavar van, a másikhoz pár száz tömítés. De példul az MTZ, a Huba 250-sek vagy a DT traktorokhoz sokszor olyan apróságokat könnyen meg lehet vásárolni Győrszabadhegyen, amelyeket különben hiába keresnek az egész országban. Érdekes dolog az is, hogy a vevők többsége az Alföldről érkezik, így például rendszeres vásárlójuk a szegedi Komplex Kisszövetkezet, de jónéhány téesz, maszek is havonta egyszer-egyszer visszatér. Ezt a boltot együttműködésben hozták létre. Mégpedig úgy, hogy az Agrotek adta az épületet és a személyzetet, az Agroker Vállalat pedig a szükséges árukészletet. A nyereségen megosztoznak. — Talán az egyik leglátogatottabb mezőgazdasági bolt Győrött a miénk — mondta Vass Gyula üzletvezető. — Ennek egyik oka, hogy vetőmagvakból és növényvédőszerekből talán az átlagosnál jobb az ellátásunk. Mégpedig azért, mert a vetőmag vállalatnak itt az Agrotek-telepen van egy raktára, így ha valami kifogy, könnyen pótolhatjuk. A növényvédőszerellátásról pedig az Agroker gondoskodik példaszerűen. Arra törekszünk, hogy minél több kis kiszerelésű növényvédőszert szerezzünk be, mert a hobbikert-tulajdonosok ezeket vásárolják szívesebben. A bolt tavalyi forgalma 18 millió forint körül volt. Idén többre számítunk, mert már az első negyedévben több mint ötmillió forint bevételünk volt. N. E.