Kisalföld, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-14 / 62. szám

• • Ötvenéves a Márciusi Front A magyarországi demokra­tikus erőket egyesítő Márciu­si Front létrejöttének 50. év­fordulója alkalmából emlék­ünnepséget rendezett pénte­ken az MSZMP KB Párttör­téneti Intézete, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az MTA Történettudományi Intézete és a Magyar Írók Szövetsége az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az ese­ményen részt vett Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitá­­ciós és propagandaosztályá­nak vezetője és Pozsgay Im­re, a HNF Országos Taná­csának főtitkára. A Himnusz elhangzását követő megnyitójában Kállai Gyula, a HNF CT elnöke emlékeztetett arra: olyan po­litikai mozgalom születésére emlékeznek, amely nemcsak nevében, hanem társadalmi és politikai céljaiban is szer­vesen kapcsolódott történel­mi múltunk haladó hagyo­mányaihoz, elsősorban 1848— 49 nagy történelmi művéhez, s a korabeli feladatok mel­lett a történelmi örökséget is magára vállalva formálni kezdte egy új népi demok­ratikus, majd szocialista Ma­gyarország megteremtését. A Márciusi Front fiataljai­nak mozgalma népfront-jel­­legű volt, a haladó társadal­mi erők közös fellépésének politikai színteréül szolgált. Pintér István történész, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos ta­nácsadója a Márciusi Front­nak a haladó erők tömöríté­sében, a fasizmus elleni küz­delemben betöltött szerepét méltatta előadásában, melyet felszólalások követtek. Az emlékülés Huszár Ist­vánnak, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete igaz­gatójának zárszavával ért véget. Az ünnepséget követően felavatták a Márciusi Front tiszteletére az egyetem Mú­zeum körúti oldalán elhelye­zett emléktáblát. Franciaország és a Gorbacsov-javaslat tíz elnök felemelte szavát Francois Mitterrand való­ságos védőbeszédet mondott a minap Párizsban a diplo­máciai tudósítók ebédjén a Gorbacsov-kezdeményezés, a közepes hatótávolságú szov­jet és amerikai rakéták Európából való teljes kivo­nása mellett. A francia köz­társaság elnöke azért kény­szerült erre az érvekkel jól alátámasztott megnyilatko­zásra, mert kormányában is csak pár napja hallgattatta el — alkotmányos előjogával élve — a szovjet javaslat hangos ellenzését. A sajtó, sőt a szocialista párti politi­kusok jó része pedig leg­alább akkora bizalmatlan­sággal, nyílt ellenségességgel fogadta a javaslatot. Amíg az elnök fel nem emelte sza­vát, a külügyminisztérium is elutasítóan kommentálta „Európa atommentesítésé­nek” gondolatát. A Gorbacsov-javaslat kö­rül kibontakozott indulatos vita feltárta, hogy a bizton­sági politikában a­ De Gaul­­le-i hagyományokon kiala­kult évtizedes egyetértés in­gatag alapokon nyugszik. Az új helyzet megosztja a jobb­oldalt, sőt a szocialista pár­tot is. Ez pedig új jelenség a francia politikában. A Gor­bacsov-javaslat ellenzői olyan hevesen keltek ki a rakétakivonás gondolata el­len, amire Európában sehol másutt nem volt példa. Volt, aki blöffnek, más szemfény­vesztésnek, vagy csapdának nevezte a javaslatot. Giraud hadügyminiszter már a szö­vetségesek pozitív reagálását is kárhoztatta azzal, hogy a nyugati hatalmak Hitlerrel kötött szégyenletes münche­ni egyezményéhez hasonlí­totta a szovjet javaslat támo­gatását. A nyugat-európai reagálá­sok összképét tekintve feltű­nő, hogy a francia jobboldal még a hagyományosan legat­­lantistább angoloknál is el­lenségesebb. A bizalmatlan­ság eredői többfélék. Jelent­kezik az amerikai „atomer­nyő” elvesztésének félelme, egy „atommentesített” Euró­pában a VSZ hagyományos erőinek fölénye a NATO-val szemben, amit az összeha­sonlításokban képtelenül el is túloznak. Erősen aggódnak attól, hogy az esetleges raké­takivonás olyan leszerelési folyamatot indíthat el, ami előbb-utóbb felveti a francia nukleáris erők csökkentését. Végül a közel negyedszá­zados francia—nyugatnémet különleges partneri viszony sem tüntette el sok francia politikus elméjéből a néme­tek iránti újfajta bizalmat­lanságot. E rögeszmés féle­lem úgy szól, hogy a szovjet politika mindig készenlétben tartja a „német kártyát” az­az felajánlhatja a két német állam újraegyesítését a szi­gorú semlegességért cserébe. És amikor Bonnban támo­gatnak bármely szovjet ja­vaslatot, mint ezt a legutób­bit is, e francia politikusok megerősítve látják legsöté­tebb sejtelmeiket, hogy az NSZK adott esetben két kéz­zel kapna az alkalmon. KÜLPOLITIKA­I AfetiiAUTÁSOK ­ Magyar művészek tragikus balesete Tragikus közlekedési bal­eset érte Spanyolországban a budapesti Aquincum fúvós­ötöst: tagjai közül Karmamó­­czki János életét vesztette, Kovács Imrét és Lakatos Györgyöt súlyos sérülésekkel szállították kórházba, Erős József lábsérüléseket szen­vedett. A szerencsétlenséget egy ittas gépkocsivezető okozta. Az Aquincum fúvósötös vi­lághírű együttesek sorában kapott meghívót a Costa del Sol kulturális­­központjába, Marbellába, azt követően, hogy tavaly megnyerte a rangos anconai fúvósötös­versenyt. Az együttest nem­rég alakította meg az Álla­mi Operaház zenekarának négy ta­gja és az Állami Hangversenyzenekar emnek fúvósa. Egy nappal Marbellába ér­kezésük után, február utolsó szombatján a fúvósötös tag­jai egy közlekedési lámpával jelzett gyalogátkelő helynél a járdán várakoztak, amikor egy nagy sebességgel érkező személygépkocsi­­nem tudta bevenni a kanyart, és belé­jük rohant. A baleset oko­zóját a rendőri szervek őri­zetbe vették. 2 - HIJASPÖ 1D Veress Péter az NSZK-ban Nyugatnémet - magyar gazdasági tárgyalások Veress Péter külkereske­delmi miniszter és Martin Bangemann, az NSZK gaz­dasági­­ minisztere pénteken Bonnban aláírta a Magyar­nyugatnémet Gazdasági, Ipari és Műszaki Vegyesbi­zottság 9. ülésének jegyző­könyvét. Veress Péter nyu­gatnémet partnerével meg­vitatta a két ország gazda­sági kapcsolatainak idősze­rű kérdéseit, a kooperációk elmélyítésének és magyar­­országi vegyesvállalatok alapításának lehetőségeit. A magyar miniszter NSZK-beli tartózkodása alatt szintén tárgyalt Hans- Dietrich Genscher alkancel­­lárral, az NSZK külügymi­niszterével, Franz Josef Strauss bajor miniszterel­nökkel és Anton Jaumann bajor gazdasági és közleke­dési miniszterrel, s látoga­tást tett a Knorr Bremse, a Klöckner és a Mannesmann cégeknél, amelyek hagyo­mányos kapcsolatokat ápol­nak a magyar gazdasággal. A nyugatnémet—magyar gazdasági vegyesbizottság Münchenben megtartott kétnapos ülésén a felek ér­deklődésének középpontjá­ban az a kérdés állt, miként lehet növelni az NSZK és Magyarország már eddig is jelentős volumenű, kétolda­lú kereskedelmi forgalmát, illetőleg erősíteni ,a már több, mint 300 kooperációs szerződésre támaszkodó gazdasági együttműködését. A nyugatnémet gazdasági minisztérium által a ta­nácskozás alkalmából nyil­vánosságra hozott adatok szerint az NSZK-nak a KGST-országokkal folyta­tott kereskedelmében Ma­gyarország a Szovjetunió után a második legfonto­sabb partner. ♦ ♦ + A vegyesbizottság ülése előtt Mainzban, Rajna-Pfalz tartomány székhelyén ma­gyar napokat tartottak. A rendezvényen, amelyen je­len voltak számos NSZK- beli nagy- és közepes vál­lalat képviselői, a magyar kiküldöttek tájékoztatást ad­tak a Magyarországgal való kereskedelem és együttmű­ködés fejlesztésének lehető­ségeiről, a Magyarországon külföldi tőkével létrehozott vállalatokra vonatkozó sza­bályozókról, működésük feltételeiről. Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Martin Bangemann, az NSZK gazdasági minisztere. Bécsi helyzetkép Az utótalálkozó javaslatai Változatlanul tárgyszerű, kiegyensúlyozott légkörben folyik a bécsi európai utó­­találkozó. Mintegy 110 javas­lat került eddig a tárgyaló­asztalra, amelyek megvitatá­sa majd rendszerezése — amint máris látható — az előirányzottnál jóval több időt vesz majd igénybe. A magyar küldöttség, amely elismerten igen tevé­keny szerepet játszik a ta­nácskozáson, a helsinki fo­lyamat három kosarának keve­retében összesen­ 24 javasla­tot terjesztett elő, önállóan, vagy más, szocialista és nyu­gati országokkal közösen. Az emberi kapcsolatok területén — többek között — indítvá­nyoztuk a kevésbé elterjedt nyelvek irodalmának ter­jesztését, az együttműködést az ifjúság művészeti neve­lésében, az ifjúsági találko­zók, az egyetemi cserék, a televíziós társaságok közötti együttműködés elősegítését, az utazások könnyítését. Élénk figyelmet és vissz­hangot­ keltettek javaslata­ink, állásfoglalásaink a nem­zetiségek jogainak védelmé­ben. Az ügyrendi kérdések tisztázása után a hétfőn foly­tatódó előkészítő tanácsko­zásokon immár érdemi kér­dések is napirendre kerül­nek — egyúttal a nézetkü­lönbségek: hír szerint a NATO-államok az (állítóla­gos) katonai „egyensúlyhi­ány” megszüntetésében lát­ják a feladatot. Az eredeti napirend sze­rint február közepéig tartott volna a vita a bécsi talál­kozón. A javaslatok beter­jesztése és indoklása, más javaslatok értékelése azon­ban várhatóan eltart még az április 11-én kezdődő szüne­tig. Csernobili per Kijeviben hamarosan meg­kezdődik a csernobili atom­erőmű katasztrófájáért fele­lős személyek pere — közöl­te pénteken Andranyik Pet­­roszjanc akadémikus, a Szovjetunió Állami Atom­energia Bizottságának elnö­ke. Szovjet és külföldi újság­írók előtt felszólalva Petrosz­­janc közölte továbbá, hogy megkezdték a csernobili atomerőmű ötödik és hato­dik energiablokkjának építé­sét. Ifjúsági díjak Március 15. alkalmából pénteken a Parlament Vadász­ termében ünne­pélyesen átadták az ifjú­sági díjakat. Az ünnep­ségen részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára, Horváth István, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Czi­­nege Lajos, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. Varga-Sabján László, az ÁISH elnökhelyettese megnyitószavát követően az ifjúsági díjakat Deák Gábor államtitkár, az Ál­­­­lami Ifjúsági és Sporthi­vatal elnöke, államtitkár adta át. Egyéni ifjúsági díjban részesült: Bánhidy László, az esztergomi Dobó Katalin gimnázium tanára; Borics Lászlóné nevelőszülő, Jászberény; dr. Czeizel Endre orvos­genetikus, Budapest; Göndöcz István, a fonyó­­di Karikás Frigyes gim­názium tanára; Janicsák István zenész, a Z’ZI La­bor együttes vezetője; Keleti István, az Arany János Színház igazgató­ja, Budapest; Makovecz Imre építész, Budapest; Novák Ferenc, a Magyar Néphadsereg Művész­­együttesének koreográfu­sa; dr. Parti János, a magyar kajak-kenu vá­logatott szövetségi kapi­tánya és Szabó Éva, a Magyar Rádió ifjúsági osztályának szerkesztő­riportere. Kollektív ifjúsági díjat kaptak: Zsombó község tanácsának dolgozói; a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Lenin ifjúsági szocialista brigádjának tagjai; a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Köz­pont munkatársai, a Mű­egyetemi Atlétikai és Football Club szabadidő­szakosztályának vezető­sége és az újszászi „öt­­próbás klub” tagjai. Megyei kulturális fesztivál (Folytatás az 1. oldalról.) A bizonyításhoz azonban ma nem elég az egyes emberi­­cselekedet, hanem a közös munka, az összefogás, az egy­másra figyelés, a tisztesség­gel, felelősséggel végzett tel­jesítmény szükséges. A régi korokban az ünne­pek, a megemlékezések az el­fáradt, kimerült emberek fel­frissülését szolgálták. Ma egy­re inkább önmagunk vizs­­­­gálatára, számvetésére valók — folytatta a megyei KISZ- bizottság titkára. — Úgy mondjuk, megmérettetünk­ Ennek alapja a tett, az ered­ményes munka. Ünnepléseink értéke annyi, amennyi hasz­nos cselekedet van mögötte. Most, a huszonnegyedik me­gyei diáknapokra való felké­szülés mögött is nagyon sok hasznos cselekedet, emberi érték található. Az itt lévő fiatalok az iskolai diáknapo­kon már megmérettettek, de tudásuk, értékük az elkövet­kező két napban új erőpróbá­ra bocsáttatik. Bemutatják, hogy megyénk tanuló ifjúsá­gának közművelődési igé­nyessége, kulturális érdeklő­dése sokrétű. A mostani fesz­tivál csak a legjobbak részé­re ad módot a szereplésre, de tudjuk azt, hogy több ezer azoknak a fiataloknak a száma, akik egész évben folyamatosan kulturálódnak. Befejezésül méltatta a kul­turális seregszemle névadó­jának, Kisfaludy Károlynak szellemi örökségét, és azt mondta: A kommunista if­júsági mozgalom 69 éve és a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulója arra szólít ben­nünket, hogy óvjuk és véd­jük, forradalmi lendülettel fejlesszük tovább azokat a hagyományokat, amelyek alapján Kossuth és Petőfi, folytatását Kun Béla, Ságvá­ri, Killián és Komócsin Zol­tán neve fémjelzi. A váro­sok küldöttei a Kisfaludy­­szoborhoz vonultak és koszo­rút helyeztek el annak ta­lapzatán. A megnyitó után vers és a zeneművészeti szakközép­­iskolások ütéseinek műsora következett- Pálfalvy A. János dalokkal a Varnyu country muzsikával szórakoztatta a megnyitó közönségét. Legvé­gül az Apolló együttes adott könnyűzenei koncertet. A versenyzők: kórusok, énekesek, muzsikusok, diák­költők, diákírók, színjátszók, filmesek, táncosok, bábosok és egyéb mutatványosok a megyeszékhely számos in­tézményében ma és holnap mérik össze tudásukat. Ered­ményhirdetés vasárnap dél­után. V. L. 1987. március 14., szombat

Next