Kisalföld, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
A Győr-Sopron Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat asztalos tanműhelyében évente 23 tanuló sajátítja el az épületasztalosipari alapismereteket. Az itt készült termékeket a vállalat saját építkezéseinél felhasználja. József Attila emlékhely Új köztéri műalkotások Győrött A győri Városgondnokság nyilvántartása szerint a megyeszékhelyen összesen 85 köztéri műalkotás található. Közöttük olyan híresek, mint a Frigyszekrény, amelynek tervezője, Fischer von Erlach, szobrásza pedig Antonio Corradini volt, vagy a Hab Madonna, amely állítólag Közép-Európa egyik legszebb barokk szobra, közelében pedig Meggyes Ferencnek a párizsi Világkiállításon Nagydíjat nyert I. Istvánt ábrázoló lovasszobra. Győr az utóbbi években is több kiváló köztéri műalkotással gazdagodott. (Bíró Tamás: Égtájak, Somogyi József: Nimród. Eskulits Tamás: Mosolygó Vénusz.) A nehéz gazdasági körülmények ellenére Győrben a közeli jövőben újabbb köztéri alkotásokat állítanak fel. Németh Ferencnétől, Győr Város Tanácsa tervosztálya főelőadójától, a győri köztéri műalkotások gazdájától tudjuk, hogy augusztus közepén a nemrégiben újjávarázsolt Józsa palota gyönyörű udvarán a több százéves platánfa közelében állítják fel Lantos Györgyi Hódmezővásárhelyen élő szobrászművész „Niké” című bronzszobrát, amely 170 centiméter magas és 250 centiméter nagyságú díszített párkányú kőoszlopon áll majd. A szobor gipszmintája elkészült, a Képzőművészeti Lektorátus zsűrije elismeréssel fogadta el. A szobor bronzba öntése folyamatban van. Ki volt Niké? A monda szerint Pallasz titánnak és feleségének Sztüxnek leánya, a győzelem istennője. A világ két leghíresebb Niké szobra: az egyik Paiónisz alkotása, amelyet 1875- ben az olümpiai ásatások alkalmával találtak meg, napjainkban is az olümpiai múzeumban őrzik. A másik pedig a Szamothrakéi Niké, ismeretlen görög mester alkotása, időszámításunk előtti második századból. Az utóbbi a párizsi Louvreban található. Az ókorban Nikét szárnyas szép nőalaknak ábrázolták, győzelmi koszorúval. A Győrött felállítandó szobor is hasonló. .. A Molnár Ferenc u. 1. szám alatti ház átjáró udvarában még májusban felállítják Som János keramikusművész ivókútját. A Vörös Hadsereg útján, az Egészségügyi Szakiskola és Kollégium előtti térre kerül Pölöskei József budapesti szobrász és ötvösművész szoborral kombinált térplasztikája. Az alumíniumlemezekből készült szabályos életfa tetején bronzmadárka, szájából víz csorran majd. Az idén nyáron kerül a helyére. Jövőre április 11-én, a költészet nap-NAPI HÁROM csomag Munkás cigaretta. Ez volt az adagja Varga József tanár úrnak Rábacsanakon, s nehéz volt őt úgy látni, hogy ne „füstölögjön”. Hanem amikor megtudta, hogy benevezték a „Nemdohányzó község” mozgalomba, máról holnapra felhagyott a dohányzással. Elvégre a helyi általános iskola tanárának alik jó példáit mutatni! A tét ugyanis nagy: ha a község lakói betartják, amit vállaltak, akkor egy év elmúltával esélyesek lesznek a Hungária Biztosító által kitűzött ötszázezer forintos pályadíjra. Rábacsának hatszáznyolcvan lelket számláló község, s mint azt Rakli Zoltán, a helyi élelmiszerbolt vezetőhelyettese elmondta, naponta átlagosan száz csomag cigarettát visznek haza a helybeliek. Ehhez persze hozzá kell számítani azt is, amit a bejárók hazahoznak. Vagyis: ez a község sincs különleges helyzetben, füstölnek itt is. Adódik a kérdés : milyen megfontolások alapján nyújtották be a pályázatot? Aki válaszol: Jondó István, a községi tanács elnöke. — Kis falu a miénk, s mindenki ismeri egymást. Abból indultunk ki, hogy mint annyi más akcióban, itt is egységes lesz a vélemény. Ráadásul nem is az alapoknál kezdtük, hiszen a Hungária Biztosító felhívását megelőzően mi már elkezdtük a füstmentes programot. A tanácsházán például már senki sem dohányzik, s az önmegtartóztatást elvárjuk az ügyfelektől és a vendégektől is. Pedig jómagam is nagy dohányos voltam még évekkel ezelőtt. Éppen ezért tudom, hogy nem könnyű feladat, de azt is tudom, hogy erős akarattal le lehet mondani róla. A közintézményekben is csak a kijelölt helyen lehet dohányozni, s a helyi vendéglőkben is külön „szakasz” van a dohányosoknak. A kiírt pályázat alapfeltétele, hogy a község lakói nyilvános helyen — utcán, hivatalban, étteremben — — ne dohányozzanak. A program azonban több ennél: az akciót meghirdető Hungária Biztosító és Egészségnevelési Intézettel karöltve az ötletes felvilágosító munkát értékeli elsősorban. Rábacsarnak lakói először a falugyűlésen hallottak a szándékról, később ezt valamennyi társadalmi fórumon megtárgyalták, s így született a pályázat. Ennek keretében megfogalmazták a konkrét programot. Például: a helységnévtábla mellett hatalmas transzparens tudatja hamarosan az ide érkezőkkel, hogy ez egy nemdohányzó község. A dohányzást tiltó táblák megjelennek minden közintézményben, s falragaszokon mindenki olvashatja a közös vállalást. Számos egészségnevelési ankét segíti a rádöbbenést, külön előadásokat szerveznek az iskolásoknak és a KISZ-eseknek, s ezt a programot hirdeti a maga módján a helyi plébános is. A helyi étteremben nem illik dohányozni. Nagy szerepet vállal ebben Sánta Lajos üzletvezető, aki elsősorban rábeszéléssel győzi meg a vendégeket: a közös cél érdekében — s persze saját egészségük megőrzése érdekében — ne dohányozzanak! Az a tény, hogy a dohányzás káros az egészségre, mindenki előtt ismert. Ám a szenvedély, az szenvedély. S ha igaz, hogy az efféle betegség leküzdésében a környezetnek nagy szerepe van, akkor egy egész falu elég hatásos agitátor lehet. — Van a községnek egy nagy terve: szeretnénk építeni egy új vendéglőt — mondja Pozsgai Béla, a községi pártbizottság titkára. — Ebben a leromlott épületben most száznyolcvan emberre főznek, nagy baj lenne tehát, ha be kellene zárni, önerőből viszont a Szil és Vidéke Áfész nem tud itt épületet emelni. Ha nyernénk ezen a pályázaton, akkor az az ötszázezer forint éppen elég lenne az építőanyagra. A község apraja, nagyja most versenylázban ég. Az idősek klubjában már csak két bácsika ragaszkodik régi szenvedélyéhez, s napi néhány szálra szűkítette adagját Csizmazia Béláné vezetőnő is. A község utcáit járva sehol sem találkoztam cigarettázó emberrel, s mint mondják: maholnap bújni kell annak, aki füstölni akar, hiszen az otthonokban a családtagok a legszigorúbb ellenőrök. S bár a felvilágosítás a legfőbb cél, valahogyan azt is ellenőrizni kel: vajon miképp tartják meg ígéretüket a rábacsanakiak ? — Győr-Sopron megyéből egyedül Rábacsanak község diákosai neveztek erre a pályázatra — mondja Dombi László, a Hungária Biztosító megyei igazgatója. — Nevezésüket elfogadták, s a jövőben társadalmi zsűri tesz látogatásokat a községben. Nem lesz „csikkszámlálás”, viszont jó pontnak számít, ha ott helyben erről az akcióról mindenki tud, s mindenki igyekszik az akaratától függően mindent megtenni. A nemdohányzó ember egészségesebben él, s a rábacsanakiak igyekezetét méltányolva abban a községben tíz százalék engedménnyel köthetnek életbiztosítást a helybeliek. AZ AKCIÓ egy évre szól, jövő ilyenkorra eldől, sikerül-e elnyerniük a pályadíjat. Az igazi tét persze nem a pénz, hanem az egészséges életmód. Kalocsai Mihály ján szeretnék felavatni a József Attila lakónegyedben a Jereváni és a Zöld utca sarkán a József Attila Emlékhelyet. Alkotója a Budapesten élő Rieger Tibor szobrászművész, a Kék iskola előtti Trombitás fiú mestere. Hatméteres kőtömbön 150 centiméter magasságban József Attila bronzportréja lesz látható. A tömb többi részén pedig József Attila legszebb költeményeiből olvashatók idézetek. A kőtömb tetején pedig vörösrézből domborítva József Attila Mama című költeményének apotheozisa látható majd. I. B. SHITWIll H ■ 11| ■■hUJmíímmJmihÍíiéémbMmHHHHHHR Füstmentes év Rábacsanakon HIJASFÖLD 4 BELPOLITIKA Az Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat tervei Növekvő forgalom, több nyereség Két új ABC-áruház Győrben Győrben kereken száz, Mosonmagyaróváron huszonöt üzletével szolgálja a lakosság ellátását az évi kétmilliárd forint értéket forgalmazó Győr-Sopron Megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat. A cég forgalma is, nyeresége is dinamikusan nőtt az elmúlt évek során; az utóbbi 1985-ben 43, tavaly már 55 millió forint volt, az idei nyereségterv pedig 62 millió forint, ez az első negyedév eredményei alapján elérhetőnek látszik. — Minek köszönhető a kedvező változás? — kérdeztük Járay Árpádot, a vállalat igazgatóját, aki másfél éve tölti be ezt a posztot. — Hálózatunk valamennyi boltját új üzemeltetési formára állítottuk át. 1986 novemberére fejeződött be a korszerűsítés, azóta minden egységünk önállóan gazdálkodik — elsősorban ennek köszönhető a siker. Vannak jövedelem-érdekeltségű, egyszerűsített jövedelem-érdekeltségű, szerződéses és bérleti üzemeltetésű egységeink. Közös vonásuk a beszerzési önállóság, vagyis mindegyik maga dönthet arról, honnan veszi az árut. Arra természetesen ügyelünk, hogy ne minden termék beszerzésénél a gazdaságosság legyen a fő szempont, hisz akkor csorbát szenvedhetne az alapellátás. Jövedelmezőségre elsősorban ott törekszünk, ahol luxusigényeket elégíthetünk ki, bár sokszor nem is szó szerint luxust, hanem „csak” valamivel többet, jobbat, újabbat nyújtunk, mint tette azt korábban a kereskedelem. Ilyenek az importból és a közvetlen beszerzésből származó áruk, amelyek áruházi cserék, kishatármenti forgalom vagy államközi egyezmény révén kerülnek üzleteinkbe, vagy éppen közvetlenül a termelő üzemek szállítják. A beszerzési és az ármunka korszerűsítéséhez tartozik az is, hogy a szabadáras termékek meghatározott körét a boltok áreltéréssel adják; ez az áreltérés maximum 9 százalék lehet, és nem érintheti az alapvető élelmiszereket, valamint az olyan árukat, mint például a kávé. A Győr-Sopron Megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat 120 áruszállító partnerrel áll kapcsolatban, közülük az egyik legnagyobb a Kisalföld Füszért. A szállítók zömével kétoldalú megállapodást, szállítási szerződést kötött, s az abban foglaltakat igyekeznek betartani illetve megkövetelni, s nem ritka a kötbér; ebből évente 300—400 ezer forintot kap a cég, de akadt olyan termelőszövetkezet, amelyik egyetlen üzlet elmulasztása miatt egy új Volga árát tette le... — Az utóbbi időben nemcsak a szorosan profiljukba vágó tevékenységekkel is foglalkoznak. .. — Valóban, a Bécsi Söröző és az Apostol étterem megnyitásával bővült a profilunk. Büszkék vagyunk mindkét győri vendéglátó egységünkre, hisz színvonalasak és gazdagodott általuk a megyeszékhely. Ezen kívül a külker-nagyker tevékenységünk tavaly elérte a százmillió forintos forgalmat, és ezen belül is foglalkozunk az alapvető profilunktól eltérő áruk forgalmazásával. Mondhatni az építőanyagtól a vastalicskáig mindent árusítunk. — Ebben az évben milyen fejlesztéseket várhatnak a vásárlók a vállalattól? — Először azt mondanám, mit végeztünk tavaly. A hálózat egységeinek külső-belső felújítására 7,4 millió forintot fordítottunk, 40 korszerű pénztárgéppel és 10 elektromos mérleggel javítottuk a boltok technikai felszereltségét (előbbi darabonként 50 ezer, utóbbi 70 ezer forintba kerül). A felújításokat illetve a technikai felszereltség javítását az idén is folytatjuk. Hálózatunk tovább bővül Győrben: a Kun Béla lakótelep II. ütemében egy 600 négyzetméteres, az Árpád úton pedig egy 100 négyzetméteres ABC-áruházat nyitunk. Terveink megvalósításához a megyeszékhelyen és Mosonmagyaróváron is sok segítséget kapunk a városi tanácstól. Az idén szeretnénk korszerűsíteni a központi szervezetet is, áttérünk a gépi adatfeldolgozásra. Az élelmiszer-kereskedelem országszerte munkaerőgondokkal küzd. Önöknél mi a helyzet? — Sajnos, nem jobb, mint a fővárosban: négy győri boltunk is zárva van létszámhiány miatt, noha többször meghirdettük azokat. Jelentős a fluktuáció, egyre több szakképzetlen dolgozót vagyunk kénytelenek alkalmazni, s a szakember-utánpótlás minősége sem kielégítő. Ez azzal magyarázható, hogy az átlagbér 66—67 ezer forint, bár tavaly 6,5 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, erre az évre pedig 4 százalékot terveztünk. Hozzá kell tenni: az év végén kifizetett többletjövedelmek nem számítanak bérnek, a jövedelem-érdekeltségű boltok körülbelül 150 dolgozójának tavaly 2,7 millió forintot fizettünk ki éves szinten. — Számíthatnak-e arra a győriek, hogy éjjel-nappal nyitvatartó üzletben vásárolhatnak? — Ezt csak központi támogatással tudnánk megoldani és szakszervezetünk is elzárkózik ez elől. T. J. 1987. április 1., szerda