Kisalföld, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-21 / 300. szám
Két sportágban a legjobbak között Szuszával nem fogadtak . Tiszteletkor Győr felett Az egyik ismerősöm meglátta a fényképét az íróasztalomon. Néhány másodpercig nézegette, aztán megkérdezte: Ez nem a Morvay Guszti? Hiszen mindenki így hívja őt (a „becsületes” neve Lajos), a hatvanas években ismert alakja volt a Győri Vasas ETO labdarúgócsapatának. Ennyi idő távlatából is szívesen emlékeznek rá a szurkolók. A kicsi, de elegáns Royals presszóban ültünk le, hogy felelevenítsük pályafutásának érdekesebb momentumait. Miközben a felesége által felszolgált feketéjét kavargatja, lassan gombolyodik az emlékezés fonala. — Édesapám profi labdarúgó volt a Somogy FC-ben, majd Csehszlovákiában és Görögországban játékosedzőként dolgozott — mondja. — Tőle örököltem a gömbérzéket. Iskolás koromban én is futballoztam, egy ideig mégis úgy tűnt, hogy nem labdarúgó, asztaliteniszező lesz belőlem. Tizenkét éves korában Dunántúl kölyökbajnokságot nyert a Kaposvári MTE színeiben. Nem sokkal később tagja az NB I-es csapatnak, szerepelt a magyar bajnokságban bronzérmet nyert együttesben. — A nyári szüneteket kivéve szinte csak pingpongoztam — folytatja. — Ennek meg is lett az eredménye, hiszen 16 éves koromban a hetedik voltam a hazai rangsorban, bekerültem a válogatott keretbe. Ezt azért tartom nagy dolognak, mert a magyar asztaliteniszsport világhegemóniáját olyan nagyságok jelentették, mint Sidó, Soós, Kóczián, Gyetvai, Szepesi. 1953-ban párosban a kaposvári Antallal megnyertük a magyar nemzetközi bajnokságot. Aztán hárman megsérültek a csapatból, még egy évig játszottunk az NB I-ben. Ebben az időben szombaton pingpongoztam, vasárnap pedig utaztam a labdarúgókkal. 1956-tól egy évet az NSZK- ban töltött, pinpongbemutatókon vett részt és játszott a helyi focicsapatban — hamis igazolással. A kaposvári labdarúgók időközben feljutottak az NB II-be, s hazahívták. Egy év múlva viszont már az ETO-ban szerepelt. — Az utolsó hét kaposvári meccsen jobbhátvédként játszottam, s négyszer a mezőny legjobbja voltam. Ennek ellenére, amikor Győrbe jöttem és megkérdezték tőlem, mit játszom, azt válaszoltam mindent, csak jobbbekket nem. Hét évig játszottam az ETO-ban, Hidegkúti Nándi és Szusza Feri idejére esett a legszebb korszak, bajnokságot nyertünk, szerepeltünk a BEK-ben. Orczifalvy edzősége alatt egyszer három hónapra eltiltatott a labdarúgástól. A Győri Dózsának akkor még NB I-es asztalitenisz-csapata volt, beszálltam hozzájuk, de aztán természetesen visszatértem az ETO-ba. Ahogy meséli, világéletében szeretett fogadni. A lóversenyt ugyan sohasem kedvelte, de kártyában már annál több szerencsével forgatja a lapokat. — Fogadás nélkül nem tudtuk elképzelni a focit sem, Szuszával azonban nem mertünk versenyre kelni, mert jobban rúgott valamennyiünknél. Egyszer a Barna Sanyinak 15 lövésből 13-at berúgott a tizenhatosról. Az öltözőben ülve több mint ötszázat dekázott a labdával. Nálunk nem a pénz dominált, csak egy kicsivel éltünk jobban, mint az átlagember. Talán ezért volt játékosabb a foci. Én azonban megértem a mai fiatalokat is, mert az élsport ma már elsősorban üzlet és ezen keresztül mérik a játékosok. Mivel nem tudott megegyezni az ETO vezetőivel, a hatvanas évek közepe táján átigazolt a Debreceni VSC- be. Másfél évig játszott ott, de sohasem érezte jól magát igazán. Visszatért Győrbe, s amolyan levezetésként a Mosoni Vasasban játszott, amellyel a megyei bajnokságból az NB III-on át eljutottak az NB II-be is. A focitól később sem szakadt el, az ETO öregfiúk csapatában most is rúgja a labdát. Az évtizedek alatt számos sztori történt vele, amelyek többsége a labdarúgással kapcsolatos. Közülük talán a legkedvesebbel zárjuk a beszélgetést: — Mindig tartottunk magunknál aprópénzt, egy kis fontot vagy dollárt, hogy a külföldi utakról visszafelé a repülőgépen iszogathassunk. Amikor Amszterdamból a kupamérkőzésről utaztunk haza, a gép elejében már ugyancsak jó hangulatban voltunk Józsa Zolival, Keglovichcsal, Orbánnal, Palotaival, Orosz Lacival. Bécsben személyzetcsere volt a KLM-gépen, s az új pilóta megkérdezte, kik vagyunk. Elmondtuk, ő tudta, hogy döntetlenre játszottunk, ezért felajánlotta, hogy letér a légifolyosóról és tesz egy tiszteletkört Győr felett.. . Papp Győző OTTHON AZ SSE A LEGJOBB A legegyszerűbb bontás, ha az otthon, illetve idegenben elért eredmények alapján választjuk ketté a szerepléseket. Hazai pályán biztos első a Soproni SE. Itt némileg torzítanak a számok, mert a csapatok fele kilencszer, a másik fele viszont eggyel kevesebbszer játszott megszokott környezetében. Így is megmutatkozik azonban, hogy milyen előny a hazai pálya: tizennégy csapat rúgott több gólt otthon, mint amennyit kapott. Meglepetés, hogy az újonc Peremarton a csoport nagy hármasa közé ékelődött ezen a táblázaton, és hátrább szorította a Bauxitbányászt. A másik három feljutó csapat viszont az alagsorban szerénykedik. Megyei együtteseink közül három eredménye mondható még jónak, az újonc petőháziaknak azonban nem sok előnyt jelentett ebben az évadban a hazai pálya. IDEGENBEN HOLTVERSENY Ha az idegenben elért eredmények alapján állítjuk össze a táblázatot, pontszám és gólkülönb 1. Soproni SE 9 25— 5 18 2. Keszthely 8 25— 6 14 3. Peremarton 9 20— 6 14 4. Bauxitbányász 8 15— 4 14 5. Motim TE 9 16— 6 14 6. MÁVDAC 8 19— 7 13 7. H. Katona SE 9 18— 6 13 8. A. Bányász 9 14— 7 13 9. Pápai SE 9 10— 5 13 10. S. Postás 8 17—11 12 11. Sárvár 8 22—15 11 12. Péti MTE 8 16— 7 10 13. Répcelak 8 18—10 10 14. Sabaria SE 8 6—49 15. Z. Volán 9 12—13 8 16. Szentgotthárd 8 9—12 7 17. Petőháza 9 5—14 3 18. Latex-Kőszeg 9 4—21 2 1987. december 21., hétfő Újra Kaszparov a világbajnok Sevillának bizonyára nagyszerű reklámot jelenített a sajtókvilágbajnoki páros mérkőzés megrendezése. Kaszparov és Karpov küzdelme jó időre a spanyol városra irányította a nemzetközi sajtó figyelmét, különösen a drámai befejezés okozott sok izgalmait világszerte. Az utolsó előtti partiban Anatolij Karpov nyernitudott, s így felcsillant annak lehetősége, hogy visszaszerezze a koronát. Az utolsó, 24. játszma függőben maradt, de a címvédő Kaszparov előnyösebb helyzetben várhatta a folytatást. Végül a 64. lépésben fejeződött be a hatalmas csata. A söttét bábukat vezető Karpov feladta a játszmát, s így 12:12- es döntetlennelért véget a mérkőzés. A szabályok értelmében a döntetlennel a világbajnoki címvédő megvédte elsőségét. Könyv a jubileumra Hetvenöt év kék-fehérben Nem kerül ugyan a könyvesboltokba, mégis újabb kötettel gazdagodhat a sporttémájú kiadványok iránt érdeklődők könyvespolca. A háromnegyed évszázados jubileumát ünneplő MÁVDAC megjelentette „Hetvenöt év kék-fehérben” című kiadványát, amelyhez az egyesületnél lehet majd hozzájutni. A Dózsa sportegyesületének nyomdájában készült könyv szerkezetileg három nagy fejezetre tagolható: levéltári dokumentumok, élő tanúk elbeszélése alapján a felszabadulásig foglalkozik a klub történetével, majd a felszabadulástól napjainkig részben szakosztályonként tekint vissza több mint negyven esztendő mozgalmas krónikájára. A könyv a MÁVDAC arcképcsarnokával zárul, amelyben a teljesség igénye nélkül az egyesületért vezetőként, sportolóként sokat tett sportemberekkel ismerkedhet meg az olvasó. A három szerző: Papp Győző, Pálkövi Gyula és Szabady János egy esztendeig tartó munkával kutatta a múlt emlékeit elsősorban megsárgult újságokban, hiszen a MÁVDAC neve, eredményes sporttevékenysége már évtizedekkel korábban ismert volt. A könyv inkább a lexikális ismereteket bővíti, azon túl, hogy az egykori események résztvevőinek, tanúinak a személyes élmények felidézése, nyomtatásban megjelenése is jelentős. És a „szerzőtrió” biztos abban, hogy a felszabadulás után szerepelt valamennyi MÁVDAC-labdarúgó megtalálhatja nevét a felsorolásokban ... M. G. A sereghajtó ellen Sz. Ikarus — Soproni VSE 87-79 (50-38) Sz. Ikarus—Soproni VSE 87—79 (50—38). Székesfehérvár, NB I-es női kosárlabda-mérkőzés, 100 néző. Vezette: Parádi, Jónás. Az Ikarus legjobb dobói: Beákné 20, Tóth 19. SVSE: ZAGORSKA 25 6, KOVÁCS 18, 12, Bencze 1, Brand 4, Kmetovics 8. Csere: Kiss 4, Beloberk 19/3, Posfai 2, Czir ják. Edző: Novák Gábor. Elképzelhetetlenül rosszul kezdtek a soproniak, olyanynyira, hogy a 9. percben 26— 4-re vezettek a hazaiak. A későbbiek során az SVSE javult valamit, azonban a taktikusabb és kifejezetten jól játszó autóbuszgyári csapat biztosan őrizte előnyét. A második játékrészben a soproniak kezdő ötöse, Bencze kivételével kipontozódott, a helyettesek — Beloberkkel az élen — meglepően jól tartották magukat. Az Ikarus váratlan győzelme megérdemeltnek mondható. NB I-es ifjúsági mérkőzés: Ikarus—Soproni VSE 85—53 (45—22). Legjobb dobók: Práznek 22, Mészáros 18. A Bakony-csoport a számok tükrében Hetedszer indult útjára a labda a Bakony-csoportban augusztusban. Az 1987 88. évi versenykiírás azonban sokban eltért az előzőktől. Megváltozott a bajnokság neve: már nem területi bajnokságért küzdenek az együttesek, hanem III-ra módosult a név. Megváltozott a bajnoki cím értéke is: részben nőtt, részben pedig csökkent. Nőtt, mivel nem kell a bajnoknak osztályozót játszani, hogy előbbre léphessen, ez a rang biztosítja a magasabb osztályt. De egyben csökkent is, mert nem kell feltétlenül az első helyen végezni a feljebb jutónak, elég ahhoz a második hely megszerzése is. Várható volt, hogy ez a módosítás fokozni fogja a küzdelmet, a kisebb területre korlátozott NB I-es szereplés, a kevesebb költség több csapat számára teszi lehetővé a feljutás célul tűzését. Ez azonban csak elképzelés maradt: mindössze három olyan csapat volt az idény folyamán, amelynek szereplésén látszott az előbbrelépési törekvés: a Soproni SE, a Bauxitbányász és a Keszthely. A többieknek csak statisztaszerep jutott. Szemléltetően mutatják ezt a számok, amelyek csalhatatlan mércéi a szerepléseknek. Százötvenhárom mérkőzést játszottak a csapatok, háromszázhat pont talált tehát gazdára az idény folyamán. Ebből nyolcvannégy került az említett három együttes birtokába, az egésznek majdnem huszonnyolc százaléka. Az első félév végére eldőlt tehát, hogy ezek közül a csapatok közül kerül ki minden bizonynyal a két feljutó. Még jobban megerősítik ezt a feltevést azok az adatok, amelyek a táblázat boncolgatása közben kerülnek napvilágra. Még tekintetében is holtverseny van az élen. De az LSE eredményét kell itt is értékesebbnek tartanunk, mert nyolc mérkőzésen szerzett annyi pontot, mint a vetélytársa kilencen. Itt is található egy meglepetést okozó újonc: volt megyei bajnokunk a harmadik a rangsorban! Ez a táblázat egyébként választ ad arra a kérdésre, hogy miért került ebben az idényben lépéshátrányba a vezető hármas küzdelmében az NB II-ből most idekerült Keszthely. Megyei együtteseink közül még a MÁVDAC helyezése elfogadható, a Motim TE és az S. Postás azonban elmaradt a várakozástól. Ezen a téren kell javulniuk, ha jelentősebb szerepet akarnak játszani a csoportban. Kétségtelenül döntő tényező volt a küzdelemsorozatban a hazai pálya, de azért nem annyira, mint az lenni szokott: a mérkőzések majdnem felén sikerült ugyanis pontot vagy pontokat szereznie a vendégcsapatnak. A hetvenhét hazai győzelem mellett negyvenkét találkozón osztoztak meg a pontokon a csapatok, harmincnégyszer pedig a vendégeké lett a győzelem. „LEGEK” AZ ÉVADBAN A legtöbbször előforduló eredmény: 1—0, huszonegyszer végződött így mérkőzés. A leggyakoribb döntetlen: 0—0, tizennyolcszor nem láthattak gólt a nézők. A legnagyobb különbségű győzelem: 8—0, a Pápai SE szenvedte el az LSE otthonában. A legszélsőségesebb eredmények: Sárvár—LSE 1—6, Sárvár— S. Postás 7—1, mindkettő Sárváron. A legeredményesebb csapat: Soproni SE, 40 gól. A legeredménytelenebb: Latex- Kőszeg 9 gól. A legtöbb győzelem: Soproni SE 15 mérkőzés. A legtöbb vereség: Latex-Kőszeg 15 találkozó. A legtöbb döntetlen: Ajkai Bányász és Sabaria SE 8—8 alkalommal. Vereség nélkül: Soproni SE, döntetlen nélkül: Pápai SE, győzelem nélkül: Latex-Kőszeg. A legjobb védelem: Bauxitbányász, hét kapott gól. A leggyengébb védelem: Latex-Kőszeg, negyvenhat kapott gól. A legtovább vezetett megszakítás nélkül: Bauxitbányász, az első fordulótól a tizedikig. A legtovább állt azonos helyen: Latex-Kőszeg, a második fordulótól az utolsóig. A mérkőzésenkénti gólátlag: 2.7 + ♦ ♦ Az őszi idény befejezése után lejátszottak még egy fordulót a tavaszból a csapatok. Ez a ,,ráadásforduló” nem szűkölködött meglepetésekben. Ez pedig arra enged következtetni, hogy váratlan fordulatok várhatók még a második félévben. Az pedig nem is baj, hiszen úgy lesz változatos, érdekes a küzdelemsorozat. Kieli János 1. Soproni SE 8 15— 3 14 Bauxitbányász 9 15— 3 11 3. P. Cukorgyári SE 8 14— 8 10 4. Sabaria SE 9 10—17 9 5. H. Katona SE 8 19—17 8 6. Keszthely 9 10— 8 8 7. Sárvár 9 11—17 7 8. MÁVDAC 9 9—12 6 9. Peremarton 8 6—12 6 10. A. Bányász 8 6—13 5 11. Motim TE 8 5—13 5 12. Répcelak 9 8—19 4 13. S. Postás 9 5—22 4 14. Z. Volán 8 7—17 3 15. Pápai SE 8 5—24 2 16. Szentgotthárd 9 5—25 2 17. Péti MTE 9 4—19 1 18. Latex-Kőszeg 8 5—23 — Forma—1-es Magyar Nagydíj: augusztus 7-én Párizsban megtartotta rendes évi ülését a Nemzetközi Autós Szövetség (FISA) végrehajtóbizottsága. Nyilvánosságra hozták a végleges 1988. évi Forma—1- es világbajnoki versenynaptárt. A III. Magyar Nagydíj a 16 viadalból álló sorozat kilencedik állomása. A versenyt augusztus 7-én rendezik a Hungaroringen. A tartalék helyszín szükség esetére: Montreal. Az 1988-as versenynaptár: Április 3.: Brazil Nagydíj, Rio de Janeiro. Május 1.: San Marinó-i Nagydíj, Imola. Május 15.: Monacói Nagydíj, Monte-Carlo. Június 5.: Mexikói Nagydíj, Mexikóváros. Június 19.: az Egyesült Államok Nagydíja, Detroit. Július 3.: Francia Nagydíj, Le Castellet. Július 10.: Brit Nagydíj, Silverstone. Július 24.: az NSZK Nagydíja, Hockenheim. Augusztus 7.: Magyar Nagydíj, Hungaroring. Augusztus 14.: Osztrák Nagydíj, Zeltweg. Augusztus 28.: Belga Nagydíj, Spa. Szeptember 11.: Olasz Nagydíj, Monza. Szeptember■ 25.: Portugál Nagydíj, Estoril. Október 2.: Spanyol Nagydíj, Jerez. Október 30.: Japán Nagydíj, Suzuka. November 13.: Ausztrál Nagydíj, Adelaide. A TOTÓ A TOTÓ 51. heti szelvényén szereplő mérkőzések helyes tippjei: 1, x, x, x, 1, X, 1, 1, 1, x, 1, 1, x + egy, 2. HUMFÖLD 7