Kisalföld, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-04 / 53. szám
1991. március 4., hétfő KIMLFÖLD A fuvola ára elérte a pianínóét... Egy intézmény, tíz helyen - Milyen hagyományra tekint vissza Győr zenei életében az iskola? - A város helyzete szerencsés, mivel a zeneoktatás minden szintjének intézményei megtalálhatók benne, valamint hivatásos szimfonikus zenekar, zenés színházi tagozat, és balett-társulat működik. Az iskolánkban hat alkalommal megrendezett konferenciákra a Zeneművészek Szövetsége és a Zeneakadémia is épített, hiszen gyakorlatilag a zenepedagógusok egyetlen fóruma volt, ahol lehetőség nyílt friss irányzatok megismerésére, szakmai véleménycserékre. Talán nem túlzás állítani, hogy Nyugat-Dunántúl egyik legerőteljesebb zenei bázisa Győr. Ami a jövőt illeti, az önkormányzat szóbeli garanciát adott az eredményesség fenntartására. - Milyen profillal működik az alsófokú zenei képzés? - Elsősorban zenei közmű- A napokban zajlanak a körzeti és a háziversenyek a győri Liszt Ferenc Állami Zeneiskolában. A rendezvényről rendszeresen hírt adunk, ezúttal azonban azért kerestük fel Pintér Ferenc igazgatót, hogy a város zeneoktatásának helyzetéről beszélgessünk. vétséget kell adnunk. A „B" tagozatos növendékeink előkészítő tananyagot is kapnak, hogy megfeleljenek a zeneművészeti szakközépiskola követelményeinek. Intézményünk az ország élvonalához tartozik, sokan kerültek tovább jó nevű zenekarokba, tanárként a főiskolára, vagy szakközépiskolába. Több évtizedes gondunk viszont a széttagoltság: nagy a város, de kicsi az épület. - Hány helyszínen végzik az oktatást? - Az iskolán kívül 9 kihelyezett tagozatunk van: ütős, vonós, réz- és fafúvós, zongora és magánének szakon 73 tanárral dolgozunk, akikre körülbelül 1100 növendék jut. Egy 130 ezer lakosú városban másképpen nem lehet megoldani, hogy a különböző kerületekben élő tehetséges fiatalok ne kallódjanak el. Igazából arra a kulturális centrumra lett volna szükség, amelynek megépítését a városi könyvtár mellé tervezték, de végül nem valósult meg. Ha itt helyet kapunk, elfértek volna a növendékeink. - Hogyan buják a szülők anyagilag gyermekük taníttatását? - Maga a tandíj szinte jelképes, félévente 100-150 forint, munka mellett tanulóknak körülbelül a kétszerese. Legutóbb egy fővárosi tanácskozáson szóba került az emelés, de ennek láthatóan semmi értelme, ugyanis annyit nem kérhetünk, amennyi a tényleges költségeket fedezné. Egyelőre tehát nem ez jelent kiadást, hanem a hangszervásárlás. Nálunk ez általában nem probléma, tudunk hangszert adni a gyerekek kezébe, de ha továbbra is ilyen mértékben emelkednek az árak, gondba juthatunk. Egy fuvola 60-70 ezer forint, annyi, mint a pianínó. A tanulóhegedű 6-7 ezerbe kerül, ráadásul a különböző méreteket gyakran cserélni kell, a húrkészlet is 3-4 ezer forint, ezt a családi pénztár aligha győzné. Komolyabb összeget csak eredményes zenei továbbtanulás esetén érdemes beruházni. - Önök hogyan tudják fenntartani az intézményt? - Az úgynevezett fejkvóta, ami tanulónként 19 ezer forint, éppenhogy a fenntartási költségekre elegendő. Újabb támogatás nélkül aligha tudnánk a jelenlegi oktatási szintet biztosítani. B. Z. Napló helyett BÖJTBEN BALOK? Számos meghívót kaptunk farsangi bálra, külön kiemelték, mi lesz a büfében, mit nyerhet a szerencsés a tombolán, de nem mentünk el sehová. Szóval, egyik kezünkben jótékony célú és nem jótékony célú daridókra szóló nyomtatott kártyák vannak, a másikban pedig cetli, rajta egy olvasónk kérdése: „Ugye, a böjtben nem lesznek bálok?" Böjt van. Mulatságok mindenütt. A mi kérésünk az, akinek ezzel kapcsolatban véleménye van, fogjon tollat, úja meg nekünk. TALPIG LÉZERBEN. A LézerSzínház Egy óra Dire Straits című bemutatóját egy szombaton este tartotta Budapesten. A galaktikus fénykoncertek folytatódnak, a Dire Straits fényálom egy nyugalmas, harmonikus világ hírnöke - addig még sok víz lefolyik a Rábán -, ebből kaphattak az érdeklődők kóstolót a Planetáriumban. Külön érdekesség: ez volt a színház tízéves működésében a legelső teljesen automatikus üzemben bemutatott program. Munkanélküli lett a lézerista, a koncertek előadója? Szerencsére nem. A parancsnoki hídon ott volt. MKB. Az ismeretlen telefonáló csak ennyit üvöltött: „Mocskos, kommunista banda!” Nietzschével szólva: „A tisztátalan viszonyokból tisztán kikerülni, ezt pedig még meg kell tanulnunk. Ha pedig a szükség úgy kívánja, tisztára kell tudnunk mosakodni a mocskos vízben is." De tudunk-e? Harsogni mindenesetre sokkal könnyebb. ADY-LEMEZ. „ Mert ennek a nyomorult poéta-fajzatnak nincs nagyobb büntetés, mint ha a verseit rosszul olvassák fel" - írta Ady. Most akkor örülhet. Verseit Kállai Ferenc színművész tolmácsolja kitűnően azon a korongon, amelyet a Hungaroton jelentetett meg. Szerepel rajta a Menekülés az Úrhoz. A halottak élén, a Párizsban járt az ősz, az ülés szekerén, az Én kifelé megyek. Jó hallgatni Kállait, az ember együtt mondhatja vele az utóbb emlegetett költemény egyik szakaszát: „Hátuk egyre messzebb az Élet, / Elől jönjön az Ismeretlen, / Nem gyűlölöm, kiket gyűlöltem, / Nem szeretem, kiket szerettem: / Én kifelé megyek. ” A lemezen huszonhat vers van. PÁRTTAGKÖNYV ÉS PROTEKCIÓ. A Felsőón Újság (OZ) legújabb száma szerint Burgenlandban 27 népiskolában a német mellett oktatják a horvát nyelvet, kettőben pedig a magyart. Anton Berlakovich, a pándorfalui (Parndorf) iskola igazgatója, a cikk szerzője, sajnálattal állapítja meg, hogy a kétnyelvű iskolák is a helyi politikai csatározások színterei lettek, így meglehetősen kevés idő jut a lényegre, a nemzetiségi gyerekek anyanyelvi oktatására. Hasonló megállapításra jutott Wolfgang Reuter, a Szabadság Párt burgenlandi szervezetének elnöke is, aki egy, az újságban közölt nyilatkozatában megállapítja, hogy Hans Lipetz tartományfőnök hivatalba lépése óta egy-egy vezető állás betöltésénél az adott párttagkönyv és a protekció a meghatározó. Ilyen szempontból a jelenlegi állapotok sokkal rosszabbak, mint Theodor Kéry, a korábbi tartományfőnök idején. DÍJAZOTTAK. Az Eötvös József Alapítvány kuratóriumi ülésén a támogatásban részesített pályázatok között, örömünkre, megyebelieket is találtunk: Haydn Vegyeskar (Kapuvár), koncertszervezésre, utazási költségek fedezésére 50 000 forint; Kerényi György Állami Zeneiskola (Csorna), a Rábaközi Napok megrendezésére és egy holland delegáció fogadására 80 000 forint; Haydn Művelődési Ház (Fertőd), a Haydn Kórus tevékenységével kapcsolatos kiállítás megrendezésére 10 000 forint; Hungária Gyermekkar (Kapuvár), a Bárdos Lajos éneklő-hetek rendezvényeinek szervezésére 80 000 forint. (Jool Balett világpremier Amerika felfedezésének 500. évfordulóján balett világpremier színhelye lesz Budapest; az új, s talán műfajában is rendhagyó táncdráma magyar szerzők alkotása; az egész estét betöltő, Cristoforo című balettet ugyancsak hazai művészek állítják színpadra. A világpremier 1992. február 28-án lesz a Magyar Állami Operaházban. Ezt követően - a tervek szerint - bemutatják Kolumbusz Kristóf szülőhelyén, Genovában, majd az amerikai kontinens több nagy városában. A Cristoforobalett egy nagy szerelmi történet; India, Cristoforo és Amerika története - mondta a szövegkönyvet író Kóródy Ildikó. Ebből kíván Kerényi Miklós Gábor látványszínházat létrehozni. Katona József Színház-beli öltözőjében beszéltünk meg találkozót Máthé Erzsivel ott, ahol egy éve is van már talán, hogy nem járt - mondja némi rezignációval. Nem volt dolga. Régen kapott szerepet a színházban, és régen nincsenek már műsoron azok az előadások amelyekben szerepelt. - Nem akartam én színésznő lenni - meséli Máthé Erzsi - kereskedelmit végeztem, gondoltam, valahol titkárnő leszek. De újra meg újra kaptam valami ösztönzést. Fizika-kémia tanárnőm például sokszor mondta: azért feleltet, mert szereti hallani az orgánumomat. Meg ilyenek. Úgy, hogy mégsem titkárnőnek mentem, hanem felvételizni a Színiakadémiára (akkor még úgy hívták a főiskolát). A jelentkezők közül a 13- as sorszámot kaptam, szerencséje lesz, kislány, mondta ott nekem egy idős úr, talán titkár, tudja, hogy a Szeleczky Zita is 13-as volt a felvételijén? Hát a Szeleczkynek szerencsét hozott a szám, nekem nem, kidobtak. De akkor már izgatott a dolog, a végére akartam járni, megkérdeztem: van még hely, ahol próbálkozhatom? Volt, a Színészegyesületi Iskola, egyenest odamentem, ott felvettek. Várkonyi Zoltán, Rátkai Márton, Ascher Oszkár. Ők mind tanítottak ott, rangos tanári kar volt! Vizsgaelőadásunkat Gobbi Hilda rentdezte, az Éjjeli menedékhelyet adtuk elő, én voltam benne Násztya. Gobbi már akkor is a világ legenergikusabb lénye és legkitűnőbb szervezője volt, elintézte, hogy vizsgaelőadásunkat a Nemzetiben tarthattuk meg (a régiben, az azóta leromboltban, a Blaha Lujza téren), a színháztól kaptunk kosztümöket és mindenféle segítséget. Hilda pedig odaparancsolta az egész szakmát, a többi között Somló István, a Vígszínház akkori társigazgatója (Tolnay Klári és Benkő Gyula voltak a társai) is látta a produkciót, és utána azonnal szerződtetett. - Utána azonban vidékre került, ugye? - Egy év múlva jött az államosítás, és én a pécsi színházhoz kerültem, ahol Szendrő József, a későbbi férjem volt az igazgatóm. Három év Pécs, majd a budapesti Nemzeti Színház következett. - Amelynek kamaraotthonában, a Katona József Színházban mutatkozott be Kossuthné szerepében, Illyés Gyula Fáklyaláng című drámájában. Erről milyenek az emlékei? - Mindig csekély önbizalmú és nagyon drukkolós lány voltam, akkor kiváltképp. Emlékszem, egyetlen kérésem volt a rendezőhöz, a zseniális Gellért Edéhez: ne kelljen azt mondanom, hogy Lajos. A szöveg egy-két helyen így szólt, hiszen Kossuth feleségeként hogyan is szólítottam volna az uramat másképp, de nekem, Máthé Erzsi Kossuthnénak ez mégis profánul hangzott. Csak úgy lelajosozzak egy ilyen óriást? Gellért beleegyezett, ezt a nevet nem ejtettem ki. Aztán jött az Uborkafa, benne Máthé Erzsi Glavovics Piroskája, a szolgalelkű titkárnő, remek emberábrázolás és kiugró siker. Akkor ismerték meg igazán a nevét, és sorolták attól kezdve a színésztársadalom első vonalába. - Igen, ez szép emlék, és sok más is a régi Nemzetiben, amely után máig sír a szívem: a Bernarda háza Garcia Lorcától, az Ezer év Karinthy Ferenctől, és még annyi minden más... Szerepek hosszú sora a színpadon, rádiófellépések és mozifilmek, és a hatvanas évektől kezdve, amikor elindul nálunk is országhódító útjára a televízió, Máthé Erzsi „behatol” a lakásokba is, most aztán tényleg mindenki ismeri, az is, aki sohasem járt színházban, az is, aki nem ül be a mozi sötétjébe. És a szakma elismerő tisztelete, a közönség olykor rajongásig fokozódó szeretete hivatalos díjazásban is megnyilvánul: Máthé Erzsi művészetét Kossuth-díjjal jutalmazták. Hosszú idő után most ismét foglalkoztatja önként választott Katona József Színháza. Az új produkcióban, a Sári néni főhadnagy felszarvazásában fontos szerepe van. Izgul, szorong, mint negyven év óta mindig. És siker, taps kíséri útját, mint négy évtizede mindig. B. T. Máthé Erzsi útja Négy évtizede a színpadon 9 „Vizsgáljátok, szükségszerű-e az, ami megszokott” Vállalkozó iskolák Nyílt napok a megyében Brechttől való a feleimben idézett mondat, szem elől aligha téveszthető, különösen mostanság, különösen pedig az oktatásügyben. Természetesen laikusok azért nem vagyunk, azaz tudjuk, kísérletező, fejlesztő iskolákra szükség van, meghatározó szerepük lehet az oktatásügy megújulásában, így hát támogatni kell azokat a régebbi eredetű és újabb kísérleteket is, amelyek az iskolai élet átfogó, globális megújítására vállalkoznak. Tehát ne téves és veszedelmes iránynak tartja senki azt, amikor olyan nyílt napokról hall, amelyeken a megyében működő kísérletező fejlesztő iskolák mutatkoznak be most szerdától. A rendezvénysorozat április 17-ig tart. Nemcsak a helyi értékek tűnnek elő, hanem a mások számára is hasznosítható gondolatot, tapasztalatot jelentenek a rendezvények, az alkotó pedagógusok őszinte párbeszédét. Kezdeményezések felkarolására, terjesztésére vállalkozott a megyei Pedagógiai Intézet akkor is, amikor esztendeje megrendezte ezeknek az iskoláknak az országos tanácskozását Pannonhalmán, s most is, amikor azokba az intézményekbe juttatták el a felkérést, ahol az iskola egészére vonatkozó változtatások állnak a tevékenység középpontjában. Március 6-án a rugalmas óraterv szerint működő iskolák közül a mosonmagyaróvári, a tanulók eredményes nevelése-oktatása érdekében új utakat kereső Bolyai János Általános Iskola mutatkozik be. Fejlesztő, jobbító törekvéseiket sokan ismerik, ők vállalták az ötnapos óraterv kipróbálását, a fő hangsúlyt a műveltségi tartalom korszerűsítésére tették. A bemutató tanítások 9-től 12 óráig lesznek, előtte Márkus Józsefbe igazgató tart tájékoztatót a mindennapi munkáról. Március 8-án, pénteken a hatosztályos gimnáziumok közül a mosonmagyaróvári Kossuth lesz a színhelye a nyílt napnak. Tizenharmadikán bemutatkozik a diagnosztikus vizsgarendszer kipróbálására vállalkozó intézmények közül a győri Kálvária úti Ének-zene Általános Iskola. Még ebben a hónapban várják az érdeklődőket Öttevényre (március 18.), a győri Arany János iskolába (március 20.), a Radó Tibor Általános Iskolába (március 25.), valamint a Győri Balett Kísérleti Művészeti Szakközépiskolájába (március 27.). Ha idézettel kezdtük, fejezzük be azzal. A szerző ezúttal Pestalozzi: „Mindent megpróbáljatok, ami jó, azt megtartsátok". Hosszú távú érdekek kívánják ezt. J. J.