Kisalföld, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-05 / 55. szám
8 KISALFÖLD Hétvégi túraajánlat Lilla sírjához, Dunaalmásra Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gazdag hajóács, és annak egy gyönyörű szép lánya. Hetediknek született, a szerencse gyermeke volt, mégis ő lett a legszerencsétlenebb. Valahogy így kezdődne a mese, ha megírnánk Vajda Júlia szomorú történetét, aki végülis Lillaként, Csokonai múzsájaként került be az irodalomba, és lett halhatatlan. Csokonai ugyanis 1797 áprilisában Komáromban próbálkozott irodalmi terveinek megvalósításával. A költőnek nagyon megtetszett az a fiatal lány, aki egyik versét szavalta. „Lilla a XVIII. század legnagyobb magyar költőjét ragadtatta szerelemre. Tizenkilenc éves korában akkora vonzalmat ébresztett Csokonaiban, hogy csak tizenegy hónap együttlét után tudott megválni kedvesétől, akkor is csak úgy, hogy apja csellel választotta el leányát a jóravaló, de élhetetlen poéta udvariétól” - írta dr. Ferenczy Miklós Csokonai Lillája című tanulmánykötetében. A komáromi könyvtárban egy sor kiadványra bukkantunk Ferenczy doktor könyveiből, aki fél életét a szomorú szerelem kutatásának szentelte. Lillát, Vajda Júliát végül is Lévai István, dunaalmási fakereskedőhöz adták férjül. Ez a házasága is boldogtalan volt, csakúgy, mint a második. Csokonai múzsája ugyanis újra férjhez ment, miután előző férje halála előtt kisemmizte az örökségből, és Lillának a császári és királyi apostoli fenséghez kellett fellebbeznie, hogy jogos jussát megkaphassa. Ezután, hatvanöt évesen lépett újra az oltár elé, Végh Mihály esperes oldalán. Végül, kétszeres csalódástól szenvedve tért vissza elhagyott otthonába, és hetvenhat évesen, elhagyottan halt meg Dunaalmáson. Állítólag még a halálos ágyán is a Reményhez című vers sorait ismételtette: Bájoló lágy trillák/ Tara képzetek!/ Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek! Miután meghalt, rokonai kitépték kezéből a zsoltárt, benne a Lilla-dalokkal, és lehúzták ujjáról azt a féltve őrzött gyűrűt, amit még annak idején Csokonaitól kapott. A dunaalmási temetőben helyezték örök nyugalomra, első férje, Lévai István hamvai mellé. Sírkövére csak ezt a pár szót vésték: „Lilla áldott hamvainak” Lilla sírjához ma is elzarándokolhatunk Dunaalmásra, erre a szétdúlt, elcsúfított településre. A hévizeiről híres üdülőfalu - még Mária Terézia is gyógyíttatta itt magát - ma romjaiban hever. A strandot már régen nem használják, a medencékben gaz terem, a falun keresztülszaladó patak bűzös szennyvízcsatorna lett. Műemlék malmai pusztulnak, sóderhegyet dózeroltak falaikhoz, a házak pedig a környező ipartelepek „jótékony” hatásását élvezik, porosak, szürkék. Ebben a megcsonkított, tönkretett faluban különös élményt ad, ha fölgyalogolunk a dombon fekvő temetőbe, és rövid időt töltünk Lilla műemlékké nyilvánított sírjánál. A temetőkápolnától - feledtetve a szürkeséget - szép kilátás nyílik a Dunára, és a falu még épen maradt, öreg házaira. Tanulságos kirándulást tehetünk tehát az Almásfüzitő mellett fekvő Dunaalmáson. (Nemrég kapta vissza régi nevét, az elmúlt rendszerben ugyanis Neszméllyel egyesítették, és Almásneszmélyre keresztelték.) Nyerges Csaba SZÍNES 1992. március 5., csütörtök A FLICK KFT-nél Győr, Baross Gábor út 63. Telefon/fax: 96/28-599 Típusválaszték: Síp Civic • Shuttle • CRX 111 ■ Accord • Legend ja „„ VTEC MOTOR A világon először szériában! Képviselőink az Országházban Dr. Rab Károly Szabó Lajos Hat héttel ezelőtt kezdődött és a mai résszel ér véget az a sorozatunk, amelyben megyei országgyűlési képviselőinket kerestük fel a Parlamentben. Tizenheten szólaltak, illetve szólalnak meg a kormányzópártok vagy az ellenzék képviseletében. Elmondták, elmondják észrevételeiket, érzéseiket, tapasztalataikat. Szabó Lajos a független kisgazdapárt országos listájáról került az Országgyűlésbe. - Elég nehéz úgy értékelni az elmúlt esztendőket, hogy vajon megfeleltünk-e az elvárásoknak? - kezdi. - Születtek olyan eredmények - gondolok itt a kárpótlási törvényre, amelyek sok embert érintettek. A legfőbb eredménynek azonban azt tartom, hogy a gazdasági nehézségek ellenére az ország belső rendje szilárd, a külpolitikában pedig soha nem látott tekintélyt teremtettünk magunknak. A szociális bizottság tagjaként biztató részeredménynek tartom, hogy ebben az évben sikerült először jelentős lépést tenni a nyugdíjak értékállóságának megőrzése érdekében.A kárpótlással kapcsolatban kritikákat is lehetett hallani... -Adatokkal tudom bizonyítani, hogy a jogosultak 92 százaléka teljes mértékben visszakapja a földjét, csupán 8 százaléknál lép be a degresszió. Szabálytalan parlamenti beszélgetések Felelősségem tudatában kijelentem, ennél jobbat ebben a helyzetben nem lehetett kitalálni. - Megviseli-e a párton belüli viszálykodás? - Megvisel, sokunkat el is bizonytalanít ez a hercehurca. Engem is kizártak a pártból, bár nem volt se fegyelmi tárgyalás, se értesítés, se fellebbezési lehetőség. Azért is érzékenyen érint, hiszen a megyei elnökségem alatt Győr- Moson-Sopronban tizenhétről százhuszonegyre emelkedett a szervezetek száma és a párt a Parlamentben is „jó ököl” volt. - Hogyan értékeli a képviselői munkáját? - kérdeztük dr. Rab Károly szabad demokrata honatyát. - A legnehezebb kérdés így a válasz, hiszen nem nekem kell magam értékelnem. Azt próbáltam tenni, amit lehetett. Alapvetően a párton belüli munka alakításában és a törvények előkészítésében volt feladatom. Kevesebb energiám jutott viszont a helyi ügyekre. - A választópolgároktól milyen érzések, információk jutnak el Önhöz? - Természetesen érzem a csalódottságot. Ez abból adódik, hogy hamis elképzelések alakultak ki az emberekben a rendszerváltással kapcsolatban. Sokan azt hitték, minden azonnal rendbe jön, pedig még mindig nehéz évek állnak előttünk. Amíg a gazdaság nem indul el, a szociális hálót csak rongyokból lehet szőni. Ezt azoknak a választóknak is elmondom, akik szociális ügyekben megkeresnek. - Még két esztendő hátra van a mandátumukból. Mivel biztatná azokat, akik a bizalmukkal megtisztelték? - A szőlő is egy állapot és a bor is egy állapot. Amíg bor lesz, büdös, fortyogó, erjedő folyamatok játszódnak le. Mi most ebben vagyunk. Ha a szőlősgazda le akarná ezt fojtani, abból lenne a baj... Rendkívül sok pozitív folyamatot látok, de a következő két év ugyanilyen nehéz lesz. Széles rétegek szegényednek el, válnak munkanélkülivé. A Parlament, a kormány nyilván segíteni fog, de a saját gondjait mindenki csak maga oldhatja meg. Tudom azt is, hogy rengetegen nem tudnak magukon segíteni. Papp Győző Fotó: Bertleff András A HÁZASSÁGKÖTÉS örökre szóló ünnep. Mindmáig érvényes formáját az 1894. évi 34. törvénycikk szabja meg, amely szerint az állami közigazgatás képviselője - az anyakönyvvezető - előtt kell megkötni a házasságot, s csak-----------------------------ezután kerülhet sor az egyházi esküvő vallásonként eltérő módjaira. . A kisalföldi ____________________ menyaszszonytánc mibenlétét ménfőcsanaki, győrújbaráti, gyirmóti, koroncói, tényői, gyomoréi, felpéci öregektől hallottam. Az ő szavaik nyomán sikerült rekonstruálnom e régi, de napjainkban ismét felelevenedő népszokás jellemzőit, lényegét. Az imént emlegetett Győr környéki községekben az ünnep általában már kora Váltságdíj a menyasszonyért délután elkezdődött. A násznép a menyasszony és a vőlegény házánál gyülekezett. A különféle ceremóniák után kezdődöttt a tulajdonképpeni lagzi. Az eszemiszomot követően - miközben tréfás, az új párt, meg az ételeket, italokat dicsérő rigmusok váltogatták egymást - következett az igazi, hamisítatlan nagy ----------------------------- dáridó, a mulatozás, vagy ahogy annak idején mondták, a vigadalom. Ennek volt a koronája - közvetlenül éjfél előtt - a menyasszonytánc. Érdekes módon - miközben a régi szokások többsége az idők során eléggé megváltozott, más értelmet nyert. Molnár Lóránt