Kisalföld, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám

8 KISALFÖLD Hétvégi túraajánlat Lilla sírjához, Dunaalmásra Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gazdag hajóács, és annak egy gyönyörű szép lánya. Hetediknek született, a szerencse gyermeke volt, mégis ő lett a legszerencsét­lenebb. Valahogy így kezdődne a mese, ha megírnánk Vajda Júlia szomorú történetét, aki végülis Lillaként, Cso­konai múzsájaként került be az irodalomba, és lett hal­hatatlan. Csokonai ugyanis 1797 áprilisában Komárom­ban próbálkozott irodalmi terveinek megvalósításával. A költőnek nagyon megtet­szett az a fiatal lány, aki egyik versét szavalta. „Lilla a XVIII. század legnagyobb magyar költőjét ragadtatta szerelemre. Tizenkilenc éves korában akkora vonzalmat ébresztett Csokonaiban, hogy csak tizenegy hónap együttlét után tudott meg­válni kedvesétől, akkor is csak úgy, hogy apja csellel választotta el leányát a jó­­ravaló, de élhetetlen poéta udvariétól” - írta dr. Fe­­renczy Miklós Csokonai Lil­lája című tanulmányköteté­ben. A komáromi könyvtár­ban egy sor kiadványra buk­kantunk Ferenczy doktor könyveiből, aki fél életét a szo­morú szerelem kutatásának szentelte. Lillát, Vajda Júliát végül is Lévai István, dunaalmási fa­kereskedőhöz adták férjül. Ez a házasága is boldogtalan volt, csakúgy, mint a második. Cso­konai múzsája ugyanis újra férjhez ment, miután előző fér­je halála előtt kisemmizte az örökségből, és Lillának a csá­szári és királyi apostoli fen­séghez kellett fellebbeznie, hogy jogos jussát megkaphas­sa. Ezután, hatvanöt évesen lépett újra az oltár elé, Végh Mihály esperes oldalán. Vé­gül, kétszeres csalódástól szenvedve tért vissza elhagyott otthonába, és hetvenhat éve­sen, elhagyottan halt meg Du­­naalmáson. Állítólag még a halálos ágyán is a Remény­hez című vers sorait ismétel­t­ette: Bájoló lágy trillák/ Tar­­a képzetek!/ Kedv! Remé­nyek! Lillák! / Isten véletek! Miután meghalt, rokonai kitépték kezéből a zsoltárt, benne a Lilla-dalokkal, és lehúzták ujj­áról azt a féltve őrzött gyűrűt, amit még an­nak idején Csokonaitól ka­pott. A dunaalmási temető­ben helyezték örök nyuga­lomra, első férje, Lévai Ist­ván hamvai mellé. Sírkövé­re csak ezt a pár szót vés­ték: „Lilla áldott hamvainak” Lilla sírjához ma is elza­rándokolhatunk Dunaal­másra, erre a szétdúlt, el­csúfított településre. A hé­vizeiről híres üdülőfalu - még Mária Terézia is gyó­­gyíttatta itt magát - ma rom­jaiban hever. A strandot már régen nem használják, a me­dencékben gaz terem, a fa­lun keresztülszaladó patak bűzös szennyvízcsatorna lett. Műemlék malmai pusz­tulnak, sóderhegyet dóze­­roltak falaikhoz, a házak pe­dig a környező ipartelepek „jótékony” hatásását élve­zik, porosak, szürkék. Ebben a megcsonkított, tönkretett faluban különös élményt ad, ha fölgyalogo­lunk a dombon fekvő temető­be, és rövid időt töltünk Lilla műemlékké nyilvánított sír­jánál. A temetőkápolnától - feledtetve a szürkeséget - szép kilátás nyílik a Dunára, és a falu még épen maradt, öreg házaira. Tanulságos kirándu­lást tehetünk tehát az Almás­füzitő mellett fekvő Dunaal­­máson. (Nemrég kapta vissza régi nevét, az elmúlt rendszer­ben ugyanis Neszméllyel egye­sítették, és Almásneszmélyre keresztelték.) Nyerges Csaba SZÍNES 1992. március 5., csütörtök A FLICK KFT-nél Győr, Baross Gábor út 63. Telefon/fax: 96/28-599 Típusválaszték: Síp Civic • Shuttle • CRX 111 ■ Accord • Legend ja „„ VTEC MOTOR A világon először szériában! Képviselőink az Országházban Dr. Rab Károly Szabó Lajos Hat héttel ezelőtt kezdődött és a mai résszel ér véget az a sorozatunk, amelyben megyei országgyűlési képviselőinket kerestük fel a Parlamentben. Tizenheten szólaltak, illetve szólalnak meg a kormányzó­pártok vagy az ellenzék kép­viseletében. Elmondták, el­mondják észrevételeiket, ér­zéseiket, tapasztalataikat. Szabó Lajos a független kis­gazdapárt országos listájáról került az Országgyűlésbe. - Elég nehéz úgy értékelni az elmúlt esztendőket, hogy vajon megfeleltünk-e az elvá­rásoknak? - kezdi. - Szület­tek olyan eredmények - gon­dolok itt a kárpótlási törvény­re­­, amelyek sok embert érin­tettek. A legfőbb eredmény­nek azonban azt tartom, hogy a gazdasági nehézségek elle­nére az ország belső rendje szilárd, a külpolitikában pe­dig soha nem látott tekintélyt teremtettünk magunknak. A szociális bizottság tagjaként biztató részeredménynek tar­tom, hogy ebben az évben si­került először jelentős lépést tenni a nyugdíjak értékálló­ságának megőrzése érdeké­ben.­­A kárpótlással kapcsolat­ban kritikákat is lehetett hal­lani... -Adatokkal tudom bizonyí­tani, hogy a jogosultak 92 szá­zaléka teljes mértékben vissza­kapja a földjét, csupán 8 szá­zaléknál lép be a degresszió. Szabálytalan parlamenti beszélgetések Felelősségem tudatában kije­lentem, ennél jobbat ebben a helyzetben nem lehetett kita­lálni. - Megviseli-e a párton be­lüli viszálykodás? - Megvisel, sokunkat el is bizonytalanít ez a hercehur­ca. Engem is kizártak a párt­ból, bár nem volt se fegyelmi tárgyalás, se értesítés, se fel­lebbezési lehetőség. Azért is érzékenyen érint, hiszen a me­gyei elnökségem alatt Győr- Moson-Sopronban tizenhét­ről százhuszonegyre emelke­dett a szervezetek száma és a párt a Parlamentben is „jó ököl” volt. - Hogyan értékeli a képvi­selői munkáját? - kérdeztük dr. Rab Károly szabad demok­rata honatyát. - A legnehezebb kérdés­­ így a válasz,­­ hiszen nem ne­kem kell magam értékelnem. Azt próbáltam tenni, amit le­hetett. Alapvetően a párton belüli munka alakításában és a törvények előkészítésében volt feladatom. Kevesebb ener­giám jutott viszont a helyi ügyekre. - A választópolgároktól mi­lyen érzések, információk jut­nak el Önhöz? - Természetesen érzem a csalódottságot. Ez abból adó­dik, hogy hamis elképzelések alakultak ki az emberekben a rendszerváltással kapcso­latban. Sokan azt hitték, min­den azonnal rendbe jön, pe­dig még mindig nehéz évek állnak előttünk. Amíg a gaz­daság nem indul el, a szociá­lis hálót csak rongyokból le­het szőni. Ezt azoknak a vá­lasztóknak is elmondom, akik szociális ügyekben megkeres­nek. - Még két esztendő hátra van a mandátumukból. Mivel biztatná azokat, akik a bizal­mukkal megtisztelték? - A szőlő is egy állapot és a bor is egy állapot. Amíg bor lesz, büdös, fortyogó, erjedő folyamatok játszódnak le. Mi most ebben vagyunk. Ha a szőlősgazda le akarná ezt foj­tani, abból lenne a baj... Rend­kívül sok pozitív folyamatot látok, de a következő két év ugyanilyen nehéz lesz. Széles rétegek szegényednek el, vál­nak munkanélkülivé. A Par­lament, a kormány nyilván segíteni fog, de a saját gond­jait mindenki csak maga old­hatja meg. Tudom azt is, hogy rengetegen nem tudnak ma­gukon segíteni. Papp Győző Fotó: Bertleff András A HÁZASSÁGKÖTÉS örökre szóló ün­nep. Mindmáig érvényes formáját az 1894. évi 34. törvénycikk szabja meg, amely szerint az állami közigazgatás képviselő­je - az anyakönyvvezető - előtt kell meg­kötni a házas­ságot, s csak­­-----------------------------­ezután kerül­het sor az egy­házi esküvő vallásonként eltérő módja­ira. . A kisalföldi ____________________ menyasz­szonytánc mibenlétét ménfőcsanaki, győ­­rújbaráti, gyirmóti, koroncói, tényői, gyo­moréi, felpéci öregektől hallottam. Az ő szavaik nyomán sikerült rekonstruálnom e régi, de napjainkban ismét felelevene­dő népszokás jellemzőit, lényegét. Az imént emlegetett Győr környéki kö­zségekben az ünnep általában már kora Váltságdíj a menyasszonyért délután elkezdődött. A násznép a me­nyasszony és a vőlegény házánál gyüle­kezett. A különféle ceremóniák után kez­­dődöttt a tulajdonképpeni lagzi. Az eszem­­iszomot követően - miközben tréfás, az új párt, meg az ételeket, italo­kat dicsérő rig­musok válto­gatták egymást - következett az igazi, hami­sítatlan nagy -----------------------------­ dáridó, a mu­latozás, vagy ahogy annak idején mondták, a vigada­lom. Ennek volt a koronája - közvetlenül éjfél előtt - a menyasszonytánc. Érdekes módon - miközben a régi szokások több­sége az idők során eléggé megváltozott, más értelmet nyert. Molnár Lóránt

Next