Kisalföld, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-04 / 260. szám
2 KISALFÖLD A NAGYVILÁG HÍREI 1992. november 4., szerda Frankfurter Allgemeine Zeitung: A kompromisszum politikai öngyilkosság A mesterséges csatornába omló Duna vízszintjének emelkedése arányában nő a feszültség Pozsony és Budapest között. A mindkét országban feltüzelt nacionalista hangulat miatt kétséges, hogy a tisztán szakmai megfontolások felülkerekedhetnek-e a presztízsszempontokon, amelyekkel a bősi erőműrendszert felruházták. A kompromisszumos készség jelenleg mind Budapesten, mind Pozsonyban egyenlő lenne a politikai öngyilkossággal - írta tegnapi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap tudósítója, Berthold Kohler inkább a (cseh)szlovák fél álláspontját ismertette, többek között az olyan mondatokkal, mint: „a nagyberuházás károssága a környezetre nem olyan vitathatatlan, mint amennyire azt Budapest és nemzetközi környezetvédelmi szervezetek el akarják hitetni” . Pozsonyban „az üg -s magyar antipropaganda számlájára írják azokat az állításokat, hogy gátszakadás következhet be, s órák alatt tízezrek pusztulnának el. Szlovákiában úgy sejtik továbbá, hogy a magyarok ökológiai érveket felvonultató ellenállása mögött más motívumok rejlenek: „az egyre hangosabbá váló magyar nacionalisták kijelentései, az például, hogy a helyenként házmagasságú csatorna a „felvidékét” (azaz a mai Szlovákiát) elvágja az anyaországtól, hogy a csehek által 1918-ban „annektált" Felső-Magyarország ismét szabad lenne, vagy hogy Pozsony katonai konfliktus esetén „nem lenne tartható” . A Bősből keltezett tudósítás megszólaltatta Julius Bindert a beruházás legfőbb védelmezőjét, aki szerint „a Duna itt beteg, megmentésének egyetlen útja: Gabcikovo”. Kohler cikkét is a beruházásba beleőszült Binder szavaival zárta: az eredeti tájat visszaállítani „éppoly lehetetlenség, mint engem húszévessé visszafiatalítani”. Meciar vádjai A magyar fél csupán tájékoztat „Magyarország az összes szomszédjával közös államhatárt kétségbe vonja. A közép-európai feszültség egyetlen oka az törekvés, amely a államhatárokat a nyelvhatárok szerint akarja megváltoztatni” - nyilatkozta a tegnapi Prácának adott interjújában Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök. „Mi az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvei szerint készek vagyunk tárgyalni Magyarországgal, de nem azért függetlenítjük magunkat a Cseh Köztársaságtól, hogy elveszítsük a Budapesttel szembeni függetlenségünket” - folytatta Meciar, majd együttműködést és a jó szomszédkapcsolatokat szorgalmazva hozzátette: „készek vagyunk a széles körű kompromisszumokra, mert pozitív eredményt akarunk elérni, de a tárgyalásokhoz partnerre van szükségünk.” A Prácának adott interjúban a szlovák kormányfő úgy vélekedett, hogy Magyarország a vízlépcsőről szóló szerződés egyoldalú felmondását megelőzően már 1989-től szüneteltette az 1977- es szerződésből eredő kötelezettségek teljesítését. „Nem tárgyal, nem ismerteti az okokat, csupán tájékoztat saját döntéseiről. Ezzel Magyarország számunkra jogilag megbízhatatlan partner. Attól tartunk, hogy az új szerződések is hasonló sorsra jutnának.” Meciar a bősi erőműről szólva elmondta, hogy annak energetikai szerepe is van. Befejezése után lehetségessé válik a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű problematikus blokkjának kiiktatása, de annak fejében más energiapótló forrásra van szüksége Szlovákiának. Magyar elnök a BT-ben Novemberben Magyarország képviselője, Erdős André nagykövet látja el az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki tisztét. Az öt állandó és tíz nem állandó tagból álló testületben az államok képviselői havonta felváltva adják az elnököt. Magyarországra kétéves tagsága alatt ezúttal először került sor. A magyar diplomatára az átlagosnál is több munka vár: a BT a hónap folyamán ismét foglalkozik majd többek között a boszniai és a Szomáliai válsággal, illetve más időszerű nemzetközi kérdésekkel. Bosnyák légtérbe hazánkon át A NATO brüsszeli központjában tegnap megerősítették: az Észak-atlanti Szövetség kötelékébe tartozó felderítő repülőgépek Magyarország fölött repülnek be a bosnyák légtérbe, hogy ellenőrizzék a Bosznia felett elrendelt katonai repülési tilalmat. A Reuter jelentése szerint NATO-diplomaták jelezték: jobban örültek volna annak, ha ez a tény titokban marad, mivel érzékeny pontot érint az, hogy a szövetség egyáltalán tevékenykedjen-e a NATO-államok határain kívül, és ha igen, milyen feltételek között. Az állam ne védjen, hanem szavatoljon Kárpátalján a területi tanács ülésszakán vitatták meg az új ukrán alkotmány tervezetét. Több mint 200 észrevétel és vélemény futott be a tanács munkacsoportjához. Az általános vélemény - ez mondható a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség állásfoglalására is - inkább elmarasztalja, mintsem támogatja a tervezetet. Az ülésszakon bírálták a többi között a tervezet 13. cikkelyét, mert ahelyett, hogy szavatolná a nemzetiségi kisebbségek jogait, csupán azt szögezi le, hogy az állam védi minden nemzetiségi kisebbség etnikai, kulturális, nyelvi és vallási sajátosságait és gondoskodik önkifejezésük feltételeinek biztosításáról. Binder szerint áldás az erőmű A szlovák fővárosban ujjonganak a Duna sikeres elterelése után. Műszaki szakemberek és politikusok egyaránt sikerként könyvelik el, hogy az EK szakértői a szombati vizsgálat nyomán olyan jelentést küldtek Brüsszelbe, amely szerint az ideiglenes és részleges elterelés mind műszakilag, mind környezeti szempontból pozitívan ítélhető meg - jelenti az ANSA olasz hírügynökség. Julius Binder kijelentette: A magyarok azt követelték, hogy a szinte már teljesen kész erőművet romboljuk le, és állítsuk vissza az eredeti állapotot. Ez nonszensz. Az erőmű nemcsak az energiatermelést és a hajózást szolgálja, hanem lehetővé teszi a környezet rendezését, ökológiai megóvását is - hangoztatja Binder. Jelcint várva Jelcin orosz elnök november 10-i magyarországi látogatása elősegíti, hogy rendezzék a még nyitott kérdéseket. Az orosz államfő budapesti útja során számos megállapodást írnak alá. Ezek sorába tartozik a kisebbségek jogainak biztosítását szorgalmazó nyilatkozat, az 1956-os dokumentumok cseréjéről szóló megállapodás, a műkincsek visszaszolgáltatásáról kötendő egyezmény, a magyar-orosz kulturális és oktatási együttműködésről szóló kormányközi egyezmény, a szovjet csapatkivonással összefüggő pénzügyi-elszámolási kérdések rendezéséről szóló megállapodás (ennek alapját az egymással szembeni követelésekről való kölcsönös lemondás jelenti). Megállapodás várható továbbá a csaknem kétmilliárd dollár összegű szovjet adósság rendezéséről. ✓ Elnökválasztás az Egyesült Államokban Clinton befutását jósolják Csaknem bizonyosra vehető Bill Clinton, a demokrata párti jelölt győzelme. Sikere a másik nagy párt, a republikánusok 12 éves kormányzása után aligha hozna érdemi változásokat az amerikai külpolitikában, csak hangsúlyeltolódást a bel- és a gazdaságpolitikában. A két párt sokban hasonló választási programja egybevágott abban, hogy az elsőrendű feladat a gazdasági helyzet javítása. Bush elnök külpolitikai sikereit ellenfelei is elismerik, ám a külkapcsolatokról alig esett szó a kampányban. Amennyiben Bush veszít, az a gazdasági pangásnak, a nehezülő életviszonyok és a kormány tehetetlensége feletti csalódottságnak tudható be. Az elnök mindenesetre a 24. óráig nem adta fel a harcot: hétfőn hat államban, tucatnyi gyűlésen beszélt még egyszer, utoljára arról, hogy Clinton veszélyes, mert ingatag jellemű, s mert nagy adóemelésekkel fenyeget. A nála 23 évvel fiatalabb ellenjelölt még az elnökön is túltett: 24 óra alatt 8 államban fordult meg, hangját már szinte teljesen elvesztette. Nemcsak Clinton és Bush hirdeti győzelmét, hanem a függetlenként indult Ross Perot is. A felmérések szerint Perot-nak, aki a becslések szerint 100 millió dollárt, éves jövedelmét fordítja rendhagyó kampányára, egy államban sincs lehetősége győzelemre. Leállították a baltikumi csapatkivonást Washington csalódott Csalódottságát fejezte ki az Egyesült Államok a Baltikumban állomásozó orosz csapatok kivonásának leállítása miatt, és emlékeztetett arra, hogy a Moszkvának felajánlott amerikai gazdasági segély függ a kivonás ütemétől. - Csalódottsággal töltött el bennünket, hogy felfüggesztették, a három balti államban, Litvániában, Lettországban és Észtországban állomásozó orosz katonaság kivonását -jelentette ki Richard Boucher, a washingtoni Külügyminisztérium szóvivője. Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökön jelentette be a csapatkivonás leállítását, és egyúttal aggodalmát fejezte ki a baltikumi orosz kisebbség alapvető emberi jogainak megsértése miatt. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter néhány nappal később már azt hangsúlyozta, hogy a kapcsolódó körülmények tisztázása után a csapatkivonás akár fel is gyorsulhat. Washington 100 ezerre, míg Moszkva 40 ezerre teszi a Baltikumban tartózkodó orosz katonaság létszámát. Richard Boucher azt is kifejtette, hogy összefüggés áll fenn az Oroszországnak nyújtott amerikai gazdasági segély és a katonai kivonulás között. Mindenesetre Washingtonnak tisztázni kell, hogy csupán halasztásról, vagy pedig a Moszkva és a balti államok között létrejött megállapodás felrúgásáról van-e szó - hangsúlyozta a külügyi szóvivő. // „Ő csak egy a hat alelnök közül" arra, hogy országa hivatalos képviselőjeként maga is jelen volt a vitán, majd rámutatott: „Nagy örömömre szolgált, hogy annyi kollégája csatlakozott honfitársunkhoz, Tom Lantoshoz, osztozva aggodalmában egykori hazája felett. Számomra valamennyi felszólalás a Magyarország iránti jó szándékot és rokonszenvet, a szónokok magas erkölcsi alapállását tükrözte” - írta. A nagykövet a többek között hangoztatta: „Csurka úr, aki - és azt szükséges leszögezni - csak egy az MDF hat alelnöke közül, nem értette meg, hogy e nehézségekhez nem bűnbakok keresése a válasz. Politikai pamfletje, jóllehet az átmenet sok fontos kérdését veti fel, válaszaiban teljesen helytelen és káros. Biztosítani kívánom arról, hogy nagyon sok magyar az ő antiszemita és antidemokratikus kijelentéseit ugyanúgy elítéli, mint önök. Antall József miniszterelnök az elsők között jelentette ki világosan, hogy a magyar kormány nem azonosulhat ilyn irányzatokkal. Sajnos, e fontos tényt csak a vita egyetlen felszólalója említette. Ugyanígy csalódással hallottam, hogy egyes szónokok kijelentették: Csurka pamfletje válasz nélkül maradt Magyarországon. Éppen ellenkezőleg: elsöprő válasz érkezett, a társadalom minden rétegéből. Levélben fordult a magyar belpolitikai fejleményekről az amerikai képviselőházban a közelmúltban rendezett vita résztvevőihez Tar Pál, washingtoni magyar nagykövet. A diplomata a levélben utalt ra CTT AfTlTT TT'Y yf JL«JKmi íJBLbítél L, __________________________________________________________________________________________A Bűnösnek találták a volt bolgár kormányfőt Tízévi szabadságvesztésre ítélték tegnap Szófiában Georgi Atanaszov volt bolgár miniszterelnököt. A bíróság bűnösnek találta a volt kormányfőt abban, hogy 1989-ben az ő utasítására nem a rendeltetésének megfelelően használtak fel 210.000 levát. Három évvel ezelőtt Georgi Atanaszov utasítására negyvenkét személynek nyújtottak lakásépítési, illetve vásárlási kedvezményt. A kedvezményezettek valamennyien felnőtt állampolgárok voltak, akiknek a szüleit az 1944-es kommunista fordulat előtt partizánként megölték. Erre hivatkozva különítettek el számukra fejenként ötezer leva támogatást az árvák alapjából. Államtitkárok nyilatkozata Entz Géza és Katona Tamás magyar államtitkárokkal készített interjút közölt a lengyel Zycie Warszawy című lap. Az újságíró a környező országokkal kialakult viszony, a határkérdés és a nemzetiségi problémák iránt érdeklődött. Entz Géza hangsúlyozta, hogy a magyaroknak nincsenek területi követeléseik, nem kívánják a határok megváltoztatását, de a nemzetiségi kérdés nem határkérdés. Katona Tamás kijelentette: az úgynevezett magyarveszélyről szóló szónoklatok „politikai manipulációk”, és úgy vélte, hogy a valóságban a szomszédos országok politikusai sem hisznek egy ilyen veszély realitásában. „Jól tudjuk, hogy nemzeti szempontból a közép-európai határok semmiképp sem tekinthetők igazságosnak. Azonban minden kísérlet megváltoztatásukra ugyanarra az eredményre vezetne: százezrek, ha nem milliók kerülnének nemzeti, vagy etnikai kisebbségi helyzetbe. Mi nem akarjuk a határokat ide-oda helyezgetni, maradjanak, ahol vannak - de átjárhatóvá kell tenni őket” - mondotta Katona. Felbukkanhatnak ugyan felelőtlen, szélsőséges hangok, például a történelmi határok visszaállításának követelése, de ennek nincs, és nem is lesz parlamenti képviselete. KISALFÖLD, Nyugat-dunántúli napilap. Szerkesztőség: 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9022 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax: 96/13-042. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. Titkársági telefon: 96/13-042. Esti szerkesztés telefonja: 96/12-475. A mosonmagyaróvári szerkesztőség címe: 9200 Mosonmagyaróvár, Engels út 14., telefon/fax: 98/15-866. A soproni szerkesztőség címe: 9400 Sopron, Előkapu 11., telefon: 99/40-320, telefon/fax: 99/12-266. Kiadja a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság, 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9022 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax 96/12-142. Telex: 24-364. Felelős kiadó: DR. CSÁTH ISTVÁN igazgató. Titkársági telefon: 96/12-142. Hirdetési ügyintézés: 96/16-313. Terjeszti a Magyar Posta Vállalat, Budapesten az EXTRA HÍR Lapterjesztő Kft. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 229, negyedévre 687 forint. Készül a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság elektronikus kép- és szövegszerkesztő üzemében. Nyomás: Széchenyi Nyomda, 9024 Győr, Kálvária u. 1/3. Központi telefon: 96/27-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN igazgató. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507