Kisalföld, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-04 / 260. szám

2 KISALFÖLD A NAGYVILÁG HÍREI 1992. november 4., szerda Frankfurter Allgemeine Zeitung: A kompromisszum politikai öngyilkosság A mesterséges csatornába omló Duna vízszintjének emel­kedése arányában nő a fe­szültség Pozsony és Budapest között. A mindkét országban feltüzelt nacionalista hangu­lat miatt kétséges, hogy a tisz­tán szakmai megfontolások felülkerekedhetnek-e a presz­tízsszempontokon, amelyek­kel a bősi erőműrendszert fel­ruházták. A kompromisszu­mos készség jelenleg mind Bu­dapesten, mind Pozsonyban egyenlő lenne a politikai ön­­gyilkossággal - írta tegnapi számában a Frankfurter All­gemeine Zeitung. A lap tudósítója, Berthold Kohler inkább a (cseh)szlovák fél álláspontját ismertette, töb­bek között az olyan monda­tokkal, mint: „a nagyberuhá­zás károssága a környezetre nem olyan vitathatatlan, mint amennyire azt Budapest és nemzetközi környezetvédelmi szervezetek el akarják hitet­ni” . Pozsonyban „az üg -s ma­gyar antipropaganda szám­lájára írják azokat az állítá­sokat, hogy gátszakadás kö­vetkezhet be, s órák alatt tí­zezrek pusztulnának el. Szlo­vákiában úgy sejtik továbbá, hogy a magyarok ökológiai ér­veket felvonultató ellenállása mögött más motívumok rej­lenek: „az egyre hangosabbá váló magyar nacionalisták ki­jelentései, az például, hogy a helyenként házmagasságú csatorna a „felvidékét” (azaz a mai Szlovákiát) elvágja az anyaországtól, hogy a csehek által 1918-ban „annektált" Felső-Magyarország ismét sza­bad lenne, vagy hogy Pozsony katonai konfliktus esetén „nem lenne tartható” . A Bősből keltezett tudósí­tás megszólaltatta Julius Bin­dert a beruházás legfőbb vé­delmezőjét, aki szerint „a Du­na itt beteg, megmentésének egyetlen útja: Gabcikovo”. Kohler cikkét is a beruházás­ba beleőszült Binder szavai­val zárta: az eredeti tájat visszaállítani „éppoly lehetet­lenség, mint engem húszéves­sé visszafiatalítani”. Meciar vádjai A magyar fél csupán tájékoztat „Magyarország az összes szom­szédjával közös államhatárt két­ségbe vonja. A közép-európai fe­szültség egyetlen oka az törek­vés, amely a államhatárokat a nyelvhatárok szerint akarja meg­változtatni” - nyilatkozta a teg­napi Prácának adott interjújában Vladimír Meciar szlovák minisz­terelnök. „Mi az egyenjogúság és a köl­csönös előnyök elvei szerint ké­szek vagyunk tárgyalni Magyar­­országgal, de nem azért függetle­nítjük magunkat a Cseh Köztár­saságtól, hogy elveszítsük a Bu­dapesttel szembeni függetlensé­günket” - folytatta Meciar, majd együttműködést és a jó szomszéd­kapcsolatokat szorgalmazva hoz­zátette: „készek vagyunk a széles körű kompromisszumokra, mert pozitív eredményt akarunk elér­ni, de a tárgyalásokhoz partner­re van szükségünk.” A Prácának adott interjúban a szlovák kormányfő úgy véleke­dett, hogy Magyarország a vízlép­csőről szóló szerződés egyoldalú felmondását megelőzően már 1989-től szüneteltette az 1977- es szerződésből eredő kötelezett­ségek teljesítését. „Nem tárgyal, nem ismerteti az okokat, csupán tájékoztat saját döntéseiről. Ez­zel Magyarország számunkra jo­gilag megbízhatatlan partner. Attól tartunk, hogy az új szerző­dések is hasonló sorsra jutná­nak.” Meciar a bősi erőműről szólva elmondta, hogy annak energeti­kai szerepe is van. Befejezése után lehetségessé válik a Jaslovské Bo­­hunice-i atomerőmű problemati­kus blokkjának kiiktatása, de an­nak fejében más energiapótló for­rásra van szüksége Szlovákiá­nak. Magyar elnök a BT-ben Novemberben Magyarország képviselője, Erdős André nagy­követ látja el az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki tisztét. Az öt állandó és tíz nem állandó tagból álló testületben az államok képviselői havonta felváltva adják az elnököt. Ma­gyarországra kétéves tagsága alatt ezúttal először került sor. A magyar diplomatára az átlagosnál is több munka vár: a BT a hónap folyamán ismét foglalkozik majd többek között a boszniai és a Szomáliai válsággal, illetve más időszerű nem­zetközi kérdésekkel. Bosnyák légtérbe hazánkon át A NATO brüsszeli központjában tegnap megerősítették: az Észak-atlanti Szövetség kötelékébe tartozó felderítő repülő­gépek Magyarország fölött repülnek be a bosnyák légtérbe, hogy ellenőrizzék a Bosznia felett elrendelt katonai repülési tilalmat. A Reuter jelentése szerint NATO-diplomaták jelez­ték: jobban örültek volna annak, ha ez a tény titokban ma­rad, mivel érzékeny pontot érint az, hogy a szövetség egyál­talán tevékenykedjen-e a NATO-államok határain kívül, és ha igen, milyen feltételek között. Az állam ne védjen, hanem szavatoljon Kárpátalján a területi tanács ülésszakán vitatták meg az új ukrán alkotmány tervezetét. Több mint 200 észrevétel és vélemény futott be a tanács munkacsoportjához. Az általá­nos vélemény - ez mondható a Kárpátaljai Magyar Kulturá­lis Szövetség állásfoglalására is - inkább elmarasztalja, mint­sem támogatja a tervezetet. Az ülésszakon bírálták a többi között a tervezet 13. cikkelyét, mert ahelyett, hogy szavatol­ná a nemzetiségi kisebbségek jogait, csupán azt szögezi le, hogy az állam védi minden nemzetiségi kisebbség etnikai, kulturális, nyelvi és vallási sajátosságait és gondoskodik ön­kifejezésük feltételeinek biztosításáról. Binder szerint áldás az erőmű A szlovák fővárosban ujjonganak a Duna sikeres elterelé­se után. Műszaki szakemberek és politikusok egyaránt si­kerként könyvelik el, hogy az EK­ szakértői a szombati vizs­gálat nyomán olyan jelentést küldtek Brüsszelbe, amely sze­rint az ideiglenes és részleges elterelés mind műszakilag, mind környezeti szempontból pozitívan ítélhető meg - jelen­ti az ANSA olasz hírügynökség. Julius Binder kijelentette: A magyarok azt követelték, hogy a szinte már teljesen kész erő­művet romboljuk le, és állítsuk vissza az eredeti állapotot. Ez nonszensz. Az erőmű nemcsak az energiatermelést és a hajózást szolgálja, hanem lehetővé teszi a környezet rende­zését, ökológiai megóvását is - hangoztatja Binder. Jelcint várva Jelcin orosz elnök novem­ber 10-i magyarországi láto­­gatása elősegíti, hogy rendez­zék a még nyitott kérdéseket. Az orosz államfő budapesti út­ja során számos megállapo­dást írnak alá. Ezek sorába tartozik a kisebbségek jogai­nak biztosítását szorgalmazó nyilatkozat, az 1956-os doku­mentumok cseréjéről szóló megállapodás, a műkincsek visszaszolgáltatásáról köten­dő egyezmény, a magyar-orosz kulturális és oktatási együtt­működésről szóló kormány­közi egyezmény, a szovjet csa­patkivonással összefüggő pénzügyi-elszámolási kérdé­sek rendezéséről szóló meg­állapodás (ennek alapját az egymással szembeni követe­lésekről való kölcsönös lemon­dás jelenti). Megállapodás vár­ható továbbá a csaknem két­milliárd dollár összegű szov­jet adósság rendezéséről. ✓ Elnökválasztás az Egyesült Államokban Clinton befutását jósolják Csaknem bizonyosra vehető Bill Clinton, a demokrata párti je­­lölt győzelme. Sikere a másik nagy párt, a republikánusok 12 éves kormányzása után aligha hozna érdemi változásokat az amerikai külpolitikában, csak hangsúlyel­tolódást a bel- és a gazdaságpo­litikában. A két párt sokban ha­sonló választási programja egy­bevágott abban, hogy az elsőren­dű feladat a gazdasági helyzet ja­vítása. Bush elnök külpolitikai si­kereit ellenfelei is elismerik, ám a külkapcsolatokról alig esett szó a kampányban. Amennyiben Bush veszít, az a gazdasági pan­gásnak, a nehezülő életviszonyok és a kormány tehetetlensége fe­letti csalódottságnak tudható be. Az elnök mindenesetre a 24. óráig nem adta fel a harcot: hét­főn hat államban, tucatnyi gyű­lésen beszélt még egyszer, utol­jára arról, hogy Clinton veszélyes, mert ingatag jellemű, s mert nagy adóemelésekkel fenyeget. A nála 23 évvel fiatalabb ellen­jelölt még az elnökön is túltett: 24 óra alatt 8 államban fordult meg, hangját már szinte teljesen elvesztette. Nemcsak Clinton és Bush hir­deti győzelmét, hanem a függet­lenként indult Ross Perot is. A fel­mérések szerint Perot-nak, aki a becslések szerint 100 millió dol­lárt, éves jövedelmét fordítja rend­hagyó kampányára, egy állam­ban sincs lehetősége győzelem­re. Leállították a baltikumi csapatkivonást Washington csalódott Csalódottságát fejezte ki az Egyesült Államok a Baltikum­ban állomásozó orosz csapa­tok kivonásának leállítása mi­att, és emlékeztetett arra, hogy a Moszkvának felajánlott ame­rikai gazdasági segély függ a kivonás ütemétől. - Csalódottsággal töltött el bennünket, hogy felfüggesz­tették, a három balti állam­ban, Litvániában, Lettország­ban és Észtországban állomá­sozó orosz katonaság kivoná­sát -jelentette ki Richard Bo­ucher, a washingtoni Külügy­minisztérium szóvivője. Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökön jelentette be a csapatkivonás leállítását, és egyúttal aggodalmát fejezte ki a baltikumi orosz kisebbség alapvető emberi jogainak meg­sértése miatt. Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter néhány nappal később már azt hangsúlyoz­ta, hogy a kapcsolódó körül­mények tisztázása után a csa­patkivonás akár fel is gyor­sulhat. Washington 100 ezerre, míg Moszkva 40 ezerre teszi a Bal­tikumban tartózkodó orosz katonaság létszámát. Richard Boucher azt is ki­fejtette, hogy összefüggés áll fenn az Oroszországnak nyúj­­­tott amerikai gazdasági segély és a katonai kivonulás között. Mindenesetre Washingtonnak tisztázni kell, hogy csupán ha­lasztásról, vagy pedig a Moszk­va és a balti államok között létrejött megállapodás felrú­gásáról van-e szó - hangsú­lyozta a külügyi szóvivő. // „Ő csak egy a hat alelnök közül" arra, hogy országa hivatalos képviselőjeként maga is jelen volt a vitán, majd rámutatott: „Nagy örömömre szolgált, hogy annyi kollégája csatlakozott honfitársunkhoz, Tom Lantos­­hoz, osztozva aggodalmában egykori hazája felett. Számom­ra valamennyi felszólalás a Magyarország iránti jó szán­dékot és rokonszenvet, a szó­nokok magas erkölcsi alapál­lását tükrözte” - írta. A nagykövet a többek kö­zött hangoztatta: „Csurka úr, aki - és azt szükséges leszö­gezni - csak egy az MDF hat alelnöke közül, nem értette meg, hogy e nehézségekhez nem bűnbakok keresése a vá­lasz. Politikai pamfletje, jólle­het az átmenet sok fontos kér­dését veti fel, válaszaiban tel­jesen helytelen és káros. Biz­tosítani kívánom arról, hogy nagyon sok magyar az ő an­tiszemita és antidemokrati­kus kijelentéseit ugyanúgy el­ítéli, mint önök. Antall József miniszterelnök az elsők kö­zött jelentette ki világosan, hogy a magyar­ kormány nem azonosulhat il­yn irányzatok­kal. Sajnos, e fontos tényt csak a vita egyetlen felszólalója em­lítette. Ugyanígy csalódással hallottam, hogy egyes szóno­kok kijelentették: Csurka pamfletje válasz nélkül ma­radt Magyarországon. Éppen ellenkezőleg: elsöprő válasz érkezett, a társadalom min­den rétegéből. Levélben fordult a magyar belpolitikai fejleményekről az amerikai képviselőházban a közelmúltban rendezett vita résztvevőihez Tar Pál, was­hingtoni magyar nagykövet. A diplomata a levélben utalt r­a C­TT AfTlTT TT'Y yf JL«JKmi íJBLbítél L, __________________________________________________________________________________________A Bűnösnek találták a volt bolgár kormányfőt Tízévi szabadságvesztésre ítélték tegnap Szófiában Geor­­gi Atanaszov volt bolgár miniszterelnököt. A bíróság bűnös­nek találta a volt kormányfőt abban, hogy 1989-ben az ő utasítására nem a rendeltetésének megfelelően használtak fel 210.000 levát. Három évvel ezelőtt Georgi Atanaszov uta­sítására negyvenkét személynek nyújtottak lakásépítési, il­letve vásárlási kedvezményt. A kedvezményezettek vala­mennyien felnőtt állampolgárok voltak, akiknek a szüleit az 1944-es kommunista fordulat előtt partizánként megölték. Erre hivatkozva különítettek el számukra fejenként ötezer leva támogatást az árvák alapjából. ­ Államtitkárok nyilatkozata Entz Géza és Katona Ta­más magyar államtitkárok­kal készített interjút közölt a lengyel Zycie Warszawy cí­mű lap. Az újságíró a kör­nyező országokkal kialakult viszony, a határkérdés és a nemzetiségi problémák iránt érdeklődött. Entz Géza hangsúlyozta, hogy a magyaroknak nin­csenek területi követelése­ik, nem kívánják a határok megváltoztatását, de a nem­zetiségi kérdés nem határ­kérdés. Katona Tamás kije­lentette: az úgynevezett ma­gyarveszélyről szóló szónok­latok „politikai manipuláci­ók”, és úgy vélte, hogy a va­lóságban a szomszédos or­szágok politikusai sem hisz­nek egy ilyen veszély reali­tásában. „Jól tudjuk, hogy nemze­ti szempontból a közép-eu­rópai határok semmiképp sem tekinthetők igazságos­nak. Azonban minden kí­sérlet megváltoztatásukra ugyanarra az eredményre vezetne: százezrek, ha nem milliók kerülnének nemze­ti, vagy etnikai kisebbségi helyzetbe. Mi nem akarjuk a határokat ide-oda helyez­­­getni, maradjanak, ahol van­nak - de átjárhatóvá kell tenni őket” - mondotta Ka­tona. Felbukkanhatnak ugyan felelőtlen, szélsősé­ges hangok, például a tör­ténelmi határok visszaállí­tásának követelése, de en­nek nincs, és nem is lesz parlamenti képviselete. KISALFÖLD, Nyugat-dunántúli napilap. Szerkesztőség: 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9022 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax: 96/13-042. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. Titkársági telefon: 96/13-042. Esti szerkesztés telefonja: 96/12-475. A mosonmagyaróvári szerkesztőség címe: 9200 Mosonmagyaróvár, Engels út 14., telefon/fax: 98/15-866. A soproni szerkesztőség címe: 9400 Sopron, Előkapu 11., telefon: 99/40-320, telefon/fax: 99/12-266. Kiadja a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság, 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9022 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax 96/12-142. Telex: 24-364. Felelős kiadó: DR. CSÁTH ISTVÁN igazgató. Titkársági telefon: 96/12-142. Hirdetési ügyintézés: 96/16-313. Terjeszti a Magyar Posta Vállalat, Budapesten az EXTRA HÍR Lapterjesztő Kft. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 229, negyedévre 687 forint. Készül a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság elektronikus kép- és szövegszerkesztő üzemében. Nyomás: Széchenyi Nyomda, 9024 Győr, Kálvária u. 1/3. Központi telefon: 96/27-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN igazgató. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507

Next