Kisalföld, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

22 Serfőző Eszter Pajor Dániel Országosan is egyedülálló gyerekcsapat Teniszsikerek a Győri Vízügynél Az elmúlt esztendő eredmé­nyeinek alapján az országos szövetség elkészítette a magyar teniszezők rangsorát. A hosszú­hosszú lista elején több győri versenyző is helyet kapott, sőt a Vízügy sportolói közül ketten elérték az első osztályú (felnőtt) minősítést. Erre pedig már ré­gen volt példa a város tenisz­életében. Ebből az alkalomból Pesztenlehrer Ottó szakosztály­­vezetőt kértük egy visszatekin­tő, értékelő beszélgetésre. A vezetőtől megtudtuk, a klub női versenyzői - akik csapat­ban az OB I alsó ágában sze­repeltek - várakozáson felül tel­­jesítettek, hiszen a második he­lyen végeztek. Ráadásként a csapattagok, Serfőző Eszter, Szepesházy Ágnes, Antal Eme­se és Tamás Krisztina egyéni­leg is sikeresek voltak. A fiúk OB II-es csapata azonban nem hozta a várt eredményt. Igaz, csupán egyetlen győzelmen mú­lott, de mégis csak negyedikek lettek a bajnokságban. Az el­úszott bronzéremben nagy sze­repe volt a csapatot sújtó sé­rüléshullámnak is. Németh Jó­­zsef például minden mérkőzé­sét nyerte, amíg el nem sza­kadt bokaszalagja. A szakosztályvezető külön ki­emelte, az egyéni viadalokon két versenyzőjük, Pajor Dániel és Serfőző Eszter olyan ered­ményt produkált, melyre még a régi, nagy egyesületi időkben sem volt nagyon példa. Mind­ketten első osztályú minősítést kaptak, s természetesen arany­jelvényes sportolók. Nagyon fi­atalok, 15-16 évesek, és Pajor így került a ranglista 29., Ser­főző pedig a 27. helyére! Emlí­tést érdemel Tamás Krisztina is. Nagyon jól indult számára az év, ám egy bokaszalagsza­kadás megakadályozta abban, hogy tovább versenyezzen. Egyébként mindhárom tenisze­ző tagja a magyar válogatott­nak. A legfiatalabbak munkáj­áról szólva Pesztenlehrer Ottó el­mondta, az o­rszágban egyedül­álló az a gyerekcsapat, amelyik a Győri Vízügyben teniszezik. A legtöbb egyesületnek kölcsön kell kérni játékosokat, ha kor­­osztályos tornán akarnak in­dulni, Győr ellenben mindig tel­jes gárdával állt ki. A Domschitz Gergely, Őry Márk, Major Ádám, Somogyi Zsolt, Schillinger Rn­­dol­ összeállítású fiúcsapat na­gyon sok dicsőséget szerzett az egyesületnek. A lányoknál egy korosztállyal feljebb Nagy Ka­talin és Tóth Zsuzsa érdemel ki­emelést. Kettőjükre idén már a női csapatban is számítanak. A kicsik és a nagyok eredmé­nyeiben is döntő szerepet ját­szottak a tapasztalt edzők: Sza­bados Zoltán, Pajor Tamás és Tullner Péter. A klub anyagi helyzetét a vi­szonylagos stabilitás jellemzi a fő támogatónak, a vízügyi igaz­gatóságnak köszönhetően, de segítette őket a városi és a me­gyei önkormányzat is. A klub törekvése, hogy Győr város te­niszkedvelőinek lehetőséget te­remtsenek a gyakorlásra, ezért a vezetőség úgy döntött, az ed­digieknél is „nyitottabbá” teszi pályáit a Kálóczy téren. Tagsá­gi díj ellenében tavasztól őszig délután 6 órától bárki használ­hatja a salakos „teniszterepet". A tervekről, melyekről az év elején illik szót ejteni, a szak­osztályvezető annyit mondott, az eredményesebb szereplésen kívül most keresik a Győrött sorra kerülő két első osztályú teniszverseny szponzorait, s ha­marosan felcsendül a Klastrom Hotelben a teniszezők báljának nyitánya. A fehér sport szerel­mesei belépőt a klub „telephe­lyén" válthatnak a vigasságra. Fábián György Izgalmas pillanatokkal, szép gólokkal, nagyszerű védések­kel szórakoztatták a publiku­mot a tegnapelőtti kettős ké­zilabda-mérkőzés győri részt­vevői. Hálás is volt ezért a kö­zönség, hiszen régen kapott ilyen csemegét a pénzéért. Fel­ső képünk a magára talált és ismét lendületes, gólerős Csi­­csay (10-es mezben) egyik ak­cióját mutatja. Alul dr. Balogh Péter kezeli az ETO KC egyik legjobbját Lakatosnét, aki ez­után csinos turbánnal ücsör­gött a kispadon. Fotó: Bertleff András 1993. január 29., péntek Megyei szövetségek közös képviselete egyesültek? Miért Az elmúlt héten megalakult a Győr-Moson-Sopron Megyei Sportszövetségek Egyesülése. A miértről Kovács Gábor el­nöktől kértünk felvilágosítást.­­ Előkészítő munkánk meg­hozta gyümölcsét, hisz a me­gyében működő szövetségek­nek több mint a fele csatla­kozott az egyesüléshez, de az alakuló ülés után is már több másik jelezte csatlakozási szándékát. - Melyek az egyesülés leg­fontosabb céljai, feladatai? - Koordinálás, a gazdálko­dás segítése, érdekképviselet ellátása, tanácsadói szerep. Feladatainkat pedig ezen cé­lok érdekében fogalmaztuk meg az elfogadott alapszabály­ban. Közös álláspontot alakí­tunk ki a megye sportfejlesz­tésére, kapcsolatot tartunk a megyei közgyűléssel, össze­fogjuk azokat a rendezvénye­ket, amelyeken több szövet­ség is közreműködik. Elvégez­zük a tagszervezeteink pénz­ügyi gazdálkodásával kapcso­latos adminisztratív feladato­kat, de gazdálkodási tevékeny­séget is folytatni kívánunk. Fontos feladatunknak tekint­jük sportszövetségi, regioná­lis és nemzetközi kapcsolatok ápolását.­­Az ország más részein már régóta működnek egyesülé­sek... - Érzésem szerint azért ala­kult meg itt utoljára, mert me­gyénkben az országos átlag­nál jobb volt az összhang a szövetségek kapcsolatában. Most viszont, amikor még bi­zonytalan a megyei szövetsé­gek támogatási rendszere, és sportéletünkben sok a tisztá­zatlan kérdés, feltétlenül szük­ségesnek látjuk az egyesülést. (Forgács L.) Negyedikek Pozsonyban Északi szomszédunkhoz kis­pályás női labdarúgó-tornára ka­pott meghívást a győri Textil-2000 gárdája. A 12 csapatot felvonul­tató Petrimpex-kupán szlovák, cseh, osztrák és német csapatok vettek részt, jobbára olyanok, ame­lyek országuk nagypályás bajnok­ságának élvonalában szerepel­nek, így érthető a textiles lányok büszkesége, hisz az amatőr együt­tes az előkelő negyedik helyet sze­rezte meg a rangos mezőnyben. Táncolnak a játékvezetők A pályán többnyire a bírók fütyülnek, olykor emiatt a kö­zönség, az a legritkább esetben fordul elő - állítólag -, hogy a játékvezetők úgy táncolnak, ahogy a szurkolók fütyülnek. Ebből holnap estére a tánc marad, ugyanis a megyei labda­rúgó-szövetség játékvezető bizottsága Győrött a Kristály ét­teremben rendezi meg hagyományos évzáró-évnyitó vacso­ráját, amelyen családostól vesznek részt a feketeruhások. Az ünnepség keretében adják át a szokásos vándordíja­kat valamint a huszonöt éves működésért az emléktárgya­kat. Talán még soha nem volt rá példa, hogy nyolcan egy­szerre érjék el a negyedszázados jubileumot. Rangos vendégekben sem lesz hiány. Jelezte érkezését Nagy Miklós, az MLSZ JT elnöke, több egykori és mai neves játékvezető, mint Emsberger Gyula, Marton László, Molnár László. A G­­YA­C hiteles története Pezsgő sportélet, tribimépítés Az 1930-as évek elején újabb szakosztály indult a GYAC-nál, a céllövők Czigány Jenő intéző vezetésével láttak munkához. Ebben az időben él­te fénykorát az úszószakosztály (67 taggal). A GYAC úszói ün­nepélyes külsőségek között fo­gadták az új uszoda medencé­jében a Los Angelesből diadal­masan hazatérő magyar vízi­labdacsapatot. Az atléták fő erősségei ebben az időben Jo­­hannesz Lajos, Némedy István, Koncz, Jánossy és Varga Flóri­án. A birkózók is erősödtek Fi­­nyák Sándor Győrbe költözésé­vel, aki az UTE színeiben or­szágos hírű birkózó volt, a GYAC-nál a versenyzésen kívül az edzői teendők ellátását is vál­lalta. 1933-ban felavatták a mo­dern vasbeton tribünt a Bercsényi ligeti pá­lyán. Ehhez Győr szabad királyi város 3000 pengős adományt szavazott meg, ez volt az in­duló alap. Ehhez jöttek a különböző cégek és magánszemélyek adományai, és ott volt a GYAC közel ezres tagsága - az ifjúságon kívül -, akik a szükséges anyagiakat előteremtették. A tri­bünépítést szolgálta az Apolló „mozgóban” megtartott nagysikerű matiné jövedelme is. 1933 augusztusában a fellobogózott tribün meghívott közönsége előtt Skultéthy Miklós al­ispán avatta az új létesítményt, kiemelte, hogy az új tribün kétségtelenül az elmúlt évtized legnagyobb alkotása. Az egyesület eredménye­sen működött, sőt beindult a női tornaszak­­osztály. A futballszakosztály három csapatot versenyeztetett, az első csapat az I. osztály­ban játszott, egy ideig listavezető is volt. Az újvárosi lebontott kiskaszárnya épüle­téből felszabadult anyagot a város átengedte az egyesületnek, így az egyesület szertárosá­nak is lett lakása, természetesen fizetségül. A GYAC a város reprezentáns egyesülete lett, taglétszáma egyre emelkedett. Az újon­nan belépettek között ott volt a győri helyőr­ség tisztikara, a bencés rend több tagja. A leg­több érdeklődőt vonzó futballcsapat gyenge szereplését a kiesés követte az I. osztályból. A GYAC anyagi biztonságát segítette, hogy a sporttelepen lévő vendéglőt az egyesület há­zi kezelésbe vette, ezzel a klubélet tovább erő­­­södött. A tribün tátongó alagsorát - széles kö­rű támogatással - beépítették, az anyagiak megteremtésében közbenjárt dr. Drobni Lajos akkori országgyűlési képviselő. Fúziós törekvések is felmerültek, a volt el­ső osztályú, majd megszűnt Textil SK egye­sült volna a GYAC futballszakosztályával, míg a klub többi szakosztálya továbbra is kék-sár­ga színben versenyzett volna tovább. A követ­kező egyesületi vélemény azonban eldöntötte a fúzió kérdését: „A GYAC ezelőtt 15 évvel ala­kult, hogy keresztény szellemben, nemzeti ala­pon haladjon a maga útján. A fiatalság csak a futballon keresztül jön a GYAC-ba, mihelyt meg­alkuszunk önmagunkkal az ezelőtt 15 évvel ki­tűzött cél eléréséről, abban a pillanatban nem tudjuk a fiatalsággal szemben nemzetnevelő munkánkat érvényesíteni". Az is gyakran szó­ba került, hogy „ túl sokat építkeztünk és ke­veset sportoltunk", de az is egyértelmű volt, hogy a sportolás feltételeit, a pályát biztosíta­ni kellett, hogy a sportélet igazán fellendül­hessen. 1936-ban nagy vesztesége a GYAC-nak, hogy polgármesterré Späth Gyulát választot­ták, így lemondott tisztségéről. A szíve azon­ban továbbra is a GYAC-é maradt, örökös ügy­vezető elnökké választotta az egyesület. (Folytatjuk) Szabady János Egy 1938-as GYAC-Hubertus mérkőzés résztve­vői. Az alsó sorban a győriek.

Next