Kisalföld, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-13 / 61. szám
4 KISALFÖLD HAZAI KORKÉP 1993. március 13., szombat Jeszenszky Géza külügyminiszter tegnap fogadta Georges Kiejmant, a francia államminiszter mellé rendelt minisztert. A Külügyminisztérium sajtóosztályától kapott tájékoztatás szerint Kiejman jelezte, látogatásának célja az, hogy megerősítse Franciaország elkötelezettségét a francia-magyar párbeszéd és együttműködés mellett. Szóvivői tájékoztató Miről tárgyalt a kormány? A magyar sajtó legyen végre nemcsak független, hanem pártatlan, és mindenféle politikai pressziótól mentes - hangsúlyozta Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár a Magyar sajtó napja alkalmából a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón tartott köszöntőjében. Ez a kormány soha nem fog a sajtószabadság ellen semmiféle lépést tenni - ígérte meg az államtitkár. Végezetül pedig a kormány és a sajtó társadalommal szembeni közös felelősségére hívta fel a figyelmet. Ezt követően Szabó János földművelésügyi miniszter ismertette a tárca, az élelmiszeripar privatizációjával kapcsolatos stratégiai elgondolásait. A már a kormány által is elfogadott terv egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a magyar vállalkozók és befektetők ha előnyt nem is élvezhetnek a külföldi befektetőkkel szemben, de legalább versenyhelyzetbe kerüljenek a privatizáció során. Az ágazaton belül a nagyobb - az ország ellátását szolgáló - malomipari vállalatokat részvénytársasággá kívánják átalakítani. A kisebb cégek esetében a cél: a decentralizált privatizáció. A hús-, valamint a tejipar esetében a nagyobb vállalati egységeknél reorganizációs, a likviditási gondokat megszüntető lépéseket kívánnak tenni. A kisebb cégek privatizációjánál szívesen várják a hazai termelők jelentkezését. Elhangzott: a tárca meghatározó jelentőséget tulajdonít a kárpótlási jegyért történő tulajdonszerzésnek. Egyetértenek az ÁVÜ azon döntésével, amely szerint a szövetkezetek a még kézhez nem kapott kárpótlási jegyekkel is részt vehessenek az élelmiszer-ipari vállalatok privatizációjában abban az esetben, ha a Kárpótlási Hivatal igazolja, hogy jogosultak, illetve később megszerezhetik. A Duna egyoldalú elterelése következtében szükségessé vált sürgős beavatkozásról Juhász Judit kormányszóvivő adott tájékoztatást. Elmondta: a dunai mederelzárás kárainak enyhítésére a kormány eddig már két rendeletet hozott. Ezeknek megfelelően a munkák tavaly novemberben megkezdődtek, s ezek eredményeként víz került a Zátonyi-Dunának nevezett holtágba. A Szigetköz vízpótlásának megoldására pedig terv készült. Eszerint Dunakiliti térségében a felduzzasztott víz átvezetésével lehet a Dunából való vízkivételezést megoldani. Az átvezetés a duzzasztó műtárgyain történhet. A szóvivő bejelentette: a kormány a vízpótlást a vegetációs időszak kezdetére (1993. március 31.) mindenképpen meg kívánja oldani. Elhangzott, hogy Meciar szlovák miniszterelnöknek a témában írott levele csütörtökön este megérkezett Antall József miniszterelnökhöz. Juhász Judit beszámolt a kormány csütörtöki ülésén hozott egyéb döntésekről is. Elfogadták a jövedéki tevékenységet szabályozó törvényjavaslatot. Ez a mesterségesen fermentált dohány, a dohánygyártmány, a szeszes ital, a sör, a kávé, az üzemanyagként és tüzelőolajként felhasználható kőolajtermékek termelésének, raktározásának, forgalmazásának exportjának, importjának szabályozásáról és engedélyezéséről kíván rendelkezni. Kiterjedne tehát a kávé kiskereskedelmére és importjára, ugyanakkor nem vonná hatálya alá a kistermelői szőlőbor közvetlen fogyasztási célra történő értékesítését. A kabinet megtárgyalta a rendőrségről szóló, már tavaly elkészült, de azóta átdolgozott törvényjavaslatot tartalmazó előterjesztést és azt sürgős tárgyalásra benyújtja az Országgyűlésnek. Meghallgatta a védelmi felkészítés és az országmozgósítás 1992. évi feladatainak teljesítéséről szóló jelentést, és ez évre feladattervet hagynak jóvá. A kormányzat tudomásul vette az Alkotmánybíróság e héten kihirdetett döntését és meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket a testület az első kárpótlási törvény 24. szakaszának alkotmányellenessége kapcsán kérdésesnek ítélt. Nincs ötös A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a 11. héten öttalálatos szelvényt nem találtak a lottón. A következő sorsolásra átvitt 5 találatos nyereményösszeg: 17.912.734 forint, plusz 30 millió forint Telelottó hét, összesen 47.912.734 forint. Időjárás Előrejelzés ma estig: az ország nyugati részén általában kevés felhő várható, másutt többször megnövekszik a felhőzet, de legfeljebb csak néhol fordulhat elő jelentéktelen záporeső. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 7 és 12 fok között alakul. A DUNA vízállása tegnap Dunaremeténél 35 centiméter volt, a RÁBA Győrnél 70 centiméter, mindkettő változatlan jellegű. Kónya és Zimányi Győrött Jó oldalon állunk (Folytatás az 1. oldalról) A gyakorta jogos elégedetlenség okairól - amelyek a gazdasági átalakulás ellentmondásaiból fakadnak - a frakcióvezető kifejtette, hogy mindenekelőtt a parlamentnek és a kormányzatnak az ország működőképességét kell biztosítania, még ha annak eszközei esetenként csak „viszonylag igazságosak" is. Kiemelte, hogy nincs más út, mint a szociális piacgazdaság, amelynek feltételeit most teremtjük meg, majd hozzátette: most végre jó oldalon állunk. Zimányi Tibor bevezetőül a TIB-ben történt változásokról szólt. Elmondta, hogy a negyven alapító tag - akiket elismerés illet az elért eredményekért, mint amilyen Nagy Imre ünnepélyes temetése is volt - jelentős része a reformkommunista eszmékből táplálkozik, és az utóbbi időben tevékenységükben a „reform” előtag egyre inkább halványodott - ezért váltak szükségessé a személycserék, amelyet a tagság széles körének fellépése kényszerített ki. A képviselő a továbbiakban a kárpótlás folyamatáról beszélt. Elismerve a hivatal nehéz helyzetét, türelmet kért az érintettektől. Somodi- Országgyűlés Zsúfolt program A jövő héten kedden egész napos, szerdán pedig félnapos plenáris ülést tart az Országgyűlés. A keddi program az Országos Tudományos Kutatási Alap vitájával kezdődik, majd szó lesz a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosításáról, a testnevelés és sport megújításának koncepciójáról. Folytatódik a statisztikai törvény általános vitája, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló előterjesztés megvitatása. Várhatóan lezárják az általános vitát az első kárpótlási törvény módosításáról, valamint a földadóról szóló törvény, továbbá a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló jogszabály módosítása ügyében. Várhatóan törvényt alkotnak az Országos Tudományos Kutatási Alapról. Budapesti Divatnapok Arénában a textiliparunk (Tudósítónktól) Ha továbbra is ilyen (30 százalékos) arányban emelkedik a kiállítók száma, akkor biztos, hogy ősszel szűknek bizonyul a legnagyobb fedett sportlétesítményünk (BS) a Nemzetközi Textil-, Lakástextil- és Ruházati Szakvásár megrendezésére. Már most is keskeny folyosókon szinte „libasorban” lehetett közlekedni a majdnem 200 pompásan berendezett pavilon között. A pazar kínálat viszont mindenképpen kárpótolhatja a kisebb kényelmetlenségért a vásárt megtekintő szakembereket, hiszen itt egy helyen áttekinthetik a hazai ruházati iparunk jelenlegi helyzetét, az alapanyaggyártástól egészen a legmodernebb konfekciókig. A külföldi érdeklődés is növekedett, nemcsak a textiles és divatcégek részéről, hanem a hasonló rendezvények szervezőitől is, hisz a Budapesti Divatnapok prominens vendége lesz a Messe Frankfurt és a Müller Szabási Akadémia (München) igazgatója is. Szakmai programok (előadások, tanácskozások, tájékoztatók) teszik tartalmasabbá a kereskedők, gyártók, üzletkötők találkozóját, akik hangulatos „kikapcsolódásban” is részesülhetnek a napi négy alkalommal megrendezésre kerülő divatbemutatók megtekintésével. A vásár elsősorban szakembereknek van meghirdetve, de „igazolást” nem kérnek senkitől, kaptam a felvilágosítást a bejáratnál, tehát, aki megvásárolja a 250 forintos belépőt, az részese lehet a színes forgatagnak, „forró nyomon” követheti a divatot. (Törőcsik) Átadták a művészeti díjakat Az 1993. évi művészeti díjakat pénteken Budapesten, a Néprajzi Múzeum dísztermében megtartott ünnepségen Fekete György kultuszminisztériumi helyettes államtitkár nyújtotta át a kitüntetetteknek. A Magyar Köztársaság művelődési és közoktatási minisztere a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenysége, valamint művészi és tudományos teljesítménye elismeréseként a BALÁZS BÉLA-díjat adományozta: Árvai Jolánnak, a Magyar Televízió Fiatal Művészek Stúdiója vezetőjének, Balogh Gábornak, a Magyar Filmgyártó Vállalat operatőrének; Endrényi Egon reklámfotósnak, az Interpress Serviz ügyvezetőjének; Felvidéki Juditnak, a Magyar Televízió Rendezői Alkotó Irodája rendezőjének; Czipauerné Hap Magdának, a Pannónia Film Vállalat filmvágójának; Király Jenőnek, az ELTE Közművelődési Tanszéke oktatójának; A Magyar Film Múltja és Jövője Alapítvány alapítóinak (a díjat Gyürei Vera, az alapítvány vezetője vette át); Mester Józsefnek, a Magyar Mozi- és Videofilmgyár filmoperatőr-rendezőjének; Rigó Máriának, a Magyar Filmgyártó Vállalat vágójának; Szőke Andrásnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezőjének. Kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért JÁSZAI MARI- díjat kapott: Egri Márta színművész, Fazekas István, a Veszprémi Petőfi Színház színművésze, Menczel Róbert, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház díszlettervezője, Méhes László, a Vígszínház színművésze, Paudits Béla, a Madách Színház színművésze, Pápai Erika, a Vígszínház színművésze, Rátóti Zoltán, a Budapesti Kamaraszínház színművésze, Rubold Ödön, a Nemzeti Színház színművésze, Szolnoki Tibor, a Fővárosi Operett Színház színművésze, Újvári Zoltán, a Budapesti Kamaraszínház színművésze. Kiemelkedő irodalmi tevékenysége elismeréseként JÓZSEF ATTILA-díjat kapott: Bisztray Árpád író, Farkas Árpád romániai magyar költő, közíró, műfordító, Hárs Ernő költő, műfordító, Kukorelly Endre költő, író, Lakatos Menyhért író, Lukácsy Sándor irodalomtörténész, kritikus, Mezey Katalin író, Szőcs Géza romániai magyar költő, Tarbay Erde író, költő, műfordító, Tőzsér Árpád szlovákiai magyar költő, kritikus, műfordító. Kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői, zenetudományi tevékenysége elismeréseként ERKEL FERENC-díjat kapott: Kovács Sándor zenetörténész, kritikus, Matz László, a Magyar Rádió zenei rendezője. A táncművészet területén folytatott alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenysége elismeréseként HARANGOZÓ GYULA díjat kapott: Demcsák Ottó, a Győri Balett magántáncosa, Krámer György, a Rock Színház koreográfusa, Solymosi Zoltán, a Magyar Állami Operaház magántáncosa, Zsuráfszki Zoltán, a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője. Kiemelkedő zenei és előadóművészeti tevékenysége elismeréseként LISZT FERENC- díjat kapott: Cseh Tamás, a budapesti Katona József Színház előadóművésze, Gergely Ferenc orgonaművész, Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész, Horváth László klarinétművész. Szakály Ágnes cimbalomművész, Szecsődi Ferenc hegedűművész. Kiemelkedő fotóművészeti és fotóelméleti tevékenysége elismeréseként BALOGH RUDOLF-díjat kapott: Bánkúdi András, a Köztársaság Szerkesztősége fotóriportere, Fejér Ernő fotóművész. Kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti, illetve művészetírói, művészettörténészi tevékenysége elismeréseként FERENCZY NOÉMI- díjat kapott: Jerger Krisztina művészettörténész, Kertészfi Ágnes üvegtervező iparművész, Kókay Krisztina textiltervező iparművész, Kólái József ötvösművész, Lovas Ilona textiltervező iparművész, Mezey László ipari formatervező, Nagy Alexandra ipari formatervező, Sipos Enikő, a Magyar Nemzeti Múzeum főrestaurátora, Somogyi Pál belsőépítész, Thury Levente keramikus művész. Kiemelkedő képzőművészeti, illetve művészetírói, művészettörténészi tevékenysége elismeréseként MUNKÁCSY MIHÁLY-díjat kapott: Bakos Ildikó szobrász-érmész művész, Birkás Ákos festőművész, Fehér László festőművész, Lantos Ferenc festőművész, Lois Viktor szobrászművész, Orosz István grafikusművész, Pauer Gyula szobrászművész, Réber László grafikusművész, karikaturista, Wahor András képgrafikusművész, Wehner Tibor művészeti író. Kiemelkedő artistaművészeti tevékenysége elismeréseként HORTOBÁGYI KÁROLY-díjat kapott: Kristóf Krisztián zsonglőr. Kimagasló újságírói tevékenysége elismeréseként TÁNCSICS MIHÁLY-díjat kapott: Bánki András, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese, Bertha Bulcsu, az Élet és Irodalom főmunkatársa, Bölcs István, a Magyar Rádió rovatvezetője, Füzes Oszkár, a Népszabadság munkatársa, Szegő András, a Magyar Nők Lapja munkatársa, Végh Alpár Sándor, a Pesti Hírlap főmunkatársa. Idősebbeknek olcsóbb a MEGAlapozott utazás Új szolgáltatással, kimondottan csak utazásszervező tevékenységgel jelentkezik hazánk idegenforgalmi, üzleti életében a most alakult MEGA Utazási Kft. Ajánlataikkal, kész programjaikkal elsősorban utazási irodákat keresnek meg, melyek így felszabadulhatnak a szervezés nehéz feladatai alól, s csak az értékesítéssel foglalkozhatnak. Az utazások megszervezéséhez természetesen alapos ismeretekre és kiépített kapcsolatokra van szükség, amit a kft. a görög „MEGA Reisen”-nel alakított ki, s melynek jóvoltából kedvezményes utakat (családosoknak) tud ajánlani a festői Halkidiki-félszigetre. Az ország több utazási irodájában - Győrött az Air Toursnál - az utazni vágyó hamarosan kézbe veheti a görögországi katalógusukat, melynek egyik szenzációja a májusi és októberi ajánlat; e két hónapban a szállásdíjakból mindenki életkorának megfelelő százalékban kap kedvezményt. Tervükben szerepel, hogy ősszel már ausztriai programokat is ajánlanak a közvetítő irodáknak. T. B.