Kisalföld, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-08 / 106. szám
1993. május 8., szombat KULTÚRA HEGEDŰSIRATÓ Találkozás a koncertmesterrel Farmerban hegedül, amikor ráköszönünk. A mindennapi gyakorlás. Ő azért van itt a Győri Filharmonikusok Zenekarának próbatermében, mi meg azért, hogy vele beszélgessünk. Nem mindennap ismerkedhet meg az ember koncertmesterrel. Pedig érdemes. -.Tulajdonképpen mit jelent az, hogy koncertmester - így az első kérdésünk Németh Gézához, miután a próbaterem néhány székét közelebb húzzuk a kottatartóhoz. - Összekötő ő a karmester és a zenekar között. A koncertmester dolga, hogy egységessé tegye a dinamikát, a zenei kifejezést. - Valószínű még így sem érti mindenki Sőt, ha azt mondom, kijelöli a kottát, meg ilyesmi, akkor még úgy sem érti az, aki nem hangverseny-látogató. Mondjuk sportnyelven, van hasonlata? - Talán. A pozíciómat nehogy túlértékeljem, de azt is mondhatom, mint a csapatkapitány. - És hogyan lesz valakiből kapitány, azaz koncertmester? - A tanárképzős diplomakoncertemet hallgatta meg Sándor János karnagy úr, s még el sem pakoltam a hegedűt, fölajánlották a filharmonikus zenekarban a koncertmester-helyettességet. Ennek huszonhárom éve. Szóval, nálam így kezdődött. - Van úgy, hogy a karmester intése nem mindenki számára világos? - Előfordul. Ilyenkor jön a koncertmester, aki a lélegzetvételt is érzi. „ - Az is megeshet, hogy a karnagy nincs formában, hogy... szóval egy picike baki Akkor mi van? - Ez is előfordulhat, ilyenkor a hetven-nyolcvantagú zenekar abban a pillanatban kamarazenekar lesz, azaz egymásra utáltakká válunk, ilyen is van, szerencsére ritkán. -Akkor a koncertmesternek nagyon jónak kell lennie. - Illik legalábbis. - Sokat dolgozik? - Mivel nem tanítok, délután is gyakoriak, ha nincs éppen hangverseny. Nagyon szeretem a mi zenekarunkat, annyira, mint a szép muzsikát. Mert lelkiismeretesek, szorgalmasak. - Ki muzsikált a családban? - Édesapám hegedült, de műkedvelő módon, édesanyámnak pedig nagyon szép hangja volt. - Most hány éves? Már azért kérdezem, hogy a zenész meddig zenész? - Ha a jóisten egészséget ad, akkor nagyon sokáig zenész a zenész. Én most negyvenhét éves vagyok. - Igaz az, hogy fizikai munkavégzéshez is hasonlítható erőkifejtésre van szüksége a zenésznek? Mint ahogy az orvos, a festő sem csak ésszel dolgozik... - Mint egy asztalosmesternek, igen, körülbelül olyan mértékű fizikai munkával is felér a hegedűs játéka. De mind semmi ahhoz az élményhez, mint amit kapunk egy sikeres koncert után a közönségtől. Még a gyerekektől is, s őket nagyon fontosnak tartom, együtt kell nőniük a zenével, hogy végül is ne legyenek belül üresek. - Van családja? - Fiam van, de már joghallgató és azért játszik hangszeren is. - Eddig a karmester rövidzárlatáról szóltunk. S a koncertmesternél mikor volt rövidzárlat, mondjuk a huszonhárom év alatt? - Kétszer. Mikor meghalt az édesanyám, s amikor ellopták a francia mesterhegedűmet. Szakiskolás koromban nyertem a hangszert egy hegedűversenyen, már szinte családtagnak számított. - Hogyan tudott aznap játszani? - Hogy hogyan, azt ma sem tudom. Azóta is keresem azt a hegedűt, ami legalább hasonló módon a szívemhez nőhetne. -Akkor meg se kérdezzem, hogy ha még egyszer születne... -... igen, akkor is hegedülnék és talán szerencsém is lenne, és kijelölnének ismét koncertmesternek. Annyi szépet megértünk együtt ezzel a zenekarral, hogy nem mondanék le róla. - Hangversenykor hol a helye a koncertmesternek? - Az első hegedű első pultjánál, s ha zenekari szóló van, akkor azt a koncertmesternek kell eljátszania. -Azaz első pult... - A kottatartóról van szó. - Győrben jó zenésznek lenni? -A zenekar tagjának jó lenni, nekem legalábbis, úgy látom, sok a zeneszerető ember a városban. S kapunk egy ajándékmuzsikát. G. Szabó M. Fotó: Szűk D. Hódolat a hangszerek királynőjének Az orgona hangjainál A hangszerek királynőjének mondják. Története évezredekre tekinthet vissza. Győrött, Adyváros egyik hangulatos, szépen berendezett lakásában ülünk és beszélgetünk egy magam korabeli férfival, akinek egyedüli szenvedélye az orgona. A lakás falain a világ legkülönbözőbb tájain található orgonák képei. A dolgozószoba falain könyv- és kottaállványok, rajtuk hanglemezek, kazetták, fényképalbumok és orgonaművek kottái. Hogyan vezetett Hámori Mátyás nyugdíjas zenepedagógus életútja az Esztergomi Érseki Tanítóképzőtől a pécsi tanárképző főiskola matematika szakától Győrig. A matematikától az orgonáig, illetve az orgonamuzsika iránti rajongásig? -Tulajdonképpen karmesternek, vagy zeneszerzőnek készültem. Az orgonamuzsika iránti rajongásom már esztergomi diákkoromban elkezdődött. Az ottani híres iskola mindössze impulzust nyújtott a muzsikához, mely 1941-től napjainkig életszükségletem lett - hallom tőle. - Az itt található 700 analóg hanglemezből több mint 130 orgonamuzsikát rejt, a 400 kazetta mindegyikén orgonamuzsika-felvételek vannak. Büszke azonban az albumaimra vagyok, amelyekben ragasztott levelezőlapokon, fényképfelvételeken a világ minden tájáról az USA-tól, Japánon keresztül, a Bahama-szigetekig található leghíresebb orgonák láthatók. Könyveim nagy része az orgonák történeteit ismertetik, a kották pedig mind orgonaművek partitúrái. Szeretem ugyanis hallani, amit látok és látni, amit hallok... Leemelek néhányat a lemezek közül. Az egyiken Pierre Cochereon a párizsi Notre Dame-katedrális orgonáján improvizál. - Kapcsold be rádiókészülékedet május 2-án, vasárnap. A Bartókon reggel nyolc után ugyanezt a felvételt hallhatod - igazít el Hámori Mátyás.Valóban azt hallottam.). Az albumokat forgatom, az 1600 fénykép és levelezőlap mindegyikén egyegy orgona. Az ország legnagyobb ilyen gyűjteménye. Nagy szeretettel beszél híres győri orgonaművészekről, Ruppert Istvánról, Cziglényi Lászlóról és Hoffmann Lászlóról valamint híres győri orgonaépítőkről, Albert Miklósról, Takács Pálról, Jáky Györgyről. Zeneszerzői munkásságát szerényen nem említi, pedig tudom, hogy orgonaátiratait Peskó György, Ruppert István és Pierpaolo Turetta is előadta. Szent István-fantázia című művét Ella Istvántól és Faragó Laurától hallhattuk Pannonhalmán. Ugyanott volt ősbemutatója a spanyol Rodrigo Gitár szimfóniája átiratának. Beszélgetésünk közepette csodálatos J. S. Bach muzsikát, az esz-moll prelúdiumot és fúgát hallgatjuk. Közben az orgonák győri szerelmese szinte magának mondja az alábbiakat: J. S. Bach talán államférfiként össze tudta volna békíteni korának szemben álló erőit. A katolikusok és protestánsok is szemben álltak akkor egymással. Bach nem szegődött egyikükhöz sem. Istenhez, Krisztushoz szóló zenével mondta el véleményét. Protestáns volt, de megzenésítette a teljes katolikus mise szövegét: a h-moll mise talán legjelentősebb műve. Azt már közösen állapítjuk meg, hogy a bachi tolerancia, ahogyan azt Yehudi Menuhin írta: „az emberiség egyenletes temperálása”. Ezért a célért küzdünk napjainkban is... Imre Béla KISALFÖLD 15 Halmosművek pódiumon A MUZSIKA VARÁZSA A Halmos László Társaság a közelmúltban tartotta tavaszi találkozóját Győrött. A Baráti Kör titkára, Kassai Lajos, fél év eseményeit idézte és a Halmosművek pódiuméletének gazdag krónikáját adta. Beszámolt az óév-újév ünnepkörének elhangzott szakrális műveiről. Győrött és tágabb vidékén öt alkalommal énekelték a Karácsonyi misét, mely igen népszerű az énekkarok körében. Muzsikushagyományokkal rendelkező Győr zenei életében kiemelkedő esemény volt a Halmos-Reményi szerzői est. E közös hangversenyen megkésett ősbemutatóként énekelték Halmos-Tűz Tamás Boldogság című oratóriumát. A Győri Nemzeti Színház kórusát Gál Anikó karigazgató vezényelte a városháza dísztermében, s Bede Fazekas Csaba átélt baritonszólójával, Cziglényi László orgonakíséretével osztatlan sikert arattak. A téli hangversenyek évadjában Halmos-műveket énekeltek még Sopronban, Szombathelyen, Szekszárdon, a szlovákiai Nagymegyeren, a város ősi belvárosi templomában, s a Magyar Rádió Bartók adásában is. Nyugati emigráns művészeink Veszprémben énekelték március 6-i műsorukban a Mózes imája című Halmos-művet, Tollas Tibor szövegével. A Veszprém Városi Vegyes Kar e programja, Erdélyi Ágnes karnagy vezetésével, az est fénypontja volt. Ünnepi előadás keretében mutatta be a Fővárosi Tűzoltózenekar a Flórián, Flórián című indulót, harminctagú együttesével, mint a Halmos-Kassai szerzőpáros egyik legújabb szerzeményét. A Zrínyi utcai Duna-palota közönsége hálás tetszéssel ünnepelte a zenekari előadást és őrnagy-karmesterét Pajzs Gábort. Mosonmagyaróvár művészvendégei, Kiss Veronika és Szodtfridt Gyula tanárok, városuk énekegyüttesének üdvözlését hozták a Baráti Körnek. Kamarakórusuk - mint hírt adtunk róla - a közelmúltban Halmos László nevét vette fel. A névadó több vokális művét ismételten sikerrel adták elő. . ..... . „Hidat” építettek Főiskolások az autista gyermekekért „Ki lakozik arcunk mögött? Ember, aki vélt uralkodói helyzetében közömbösen szemléli mások testi és szellemi nyomorúságát? Ember, aki a betegeket legszívesebben pincébe, lakatlan szigetre, az űrbe száműzné?” Villányi László költő e kérdéseket is felteszi az autista gyermekekről az autista gyermekekért írott soraiban. A közvélemény a múltban sajnos gyakorta idegenkedve, kívülállóként, önmagától kirekesztve, csendes szemlélődéssel tartotta távol magát sérült társaitól. Ez az elmúlt évtizedekben kialakult merev, hárító szemléletmód oldódni látszik napjainkban, egészséges emberek-mind többen - segítő kezüket nyújtják értelmileg, vagy más módon sérült társaiknak. Teszik számosan mindezt fesztelenül, magától értetődő természetességgel, könnyedén, barátsággal. Ez a természetes „kéznyújtás” jellemezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozatának hallgatóit is, akik a tanév során zenei tehetségükkel, rendszeres hangversenyeikkel, a zenés gyermekjátékokkal együtt barátságukat és szeretetüket is adták a Türr István úti Autista Kísérleti Csoport sérült növendékeinek. A zeneművészeti főiskola zenekarának jótékony koncertje is elsődlegesen nem csupán anyagi segítséget szándékozott juttatni az Autista Gyermekekért Alapítvány javára, hanem halhatatlan zeneköltők műveinek interpretálásával közel hozták ép és sérült embertársaikat egymáshoz, „hidat” teremtettek betegek és egészségesek közé. Gere Júlia, Hollósi Orsolya, Horváth Diana, Ilkei Lehel, Kolledich Edit, Kovács Adrienn, Matyi Miklós, Menyhárt Ágnes, Pfeffer Lilla, Pál Ildikó, Szabó János zeneművészeti főiskolai hallgatók az autista gyermekeket patronáló „zenészteam” tagjaiként tehetségükkel, szeretetükkel szépséget teremtettek, mosolyt, örömöt varázsoltak a sérült gyermekek arcára az egész tanév során. Véleményem szerint Villányi László kérdései egyben feleletek is e nemes célú cselekedetek láttán: „Ki lakozik arcunk mögött? Ember, aki nem tagadja meg gőgösen génjei parancsát, s figyelni tud társaira? Ember, aki gyengeségében úgy lesz erős, hogy felemeli az elesetteket? Ember, aki örömmel ad, mert méltó életet akar élni?” Úgy gondolom, eme felsőfokú attitűd példakép lehet mindazok számára, akiket az elmúlt évtizedek torzult ideológiája tévútra vezetett (a szocializmusban mindenki egészséges, boldog, megfelelő körülmények között él) és eme hamis kép következtében alig vett tudomást sérült embertársairól. Hiszem azt, hogy a „segítő kezek” száma egyre bővül, és a társadalom empatikus készséggel befogadja, elfogadja, és szeretetével enyhíti sérült társai életét. Zubriczky Mária