Kisalföld, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-05 / 154. szám

4 KISALFÖLD HAZAI KORKÉP 1993. július 5., hétfő Nemzetközi tanácskozás a kommunikációról Megkezdődött a XXII. Kultúrközi Kommuniká­ciós Nemzetközi Tanács­kozás Tatán, az olimpi­ai edzőtárborban. Az egy­hetes eszmecseréről Ele­kes Mihály pszicholó­gus, a Magyarországi Ro­­gers-központ ügyvivője elmondta: az Európa­­szerte minden ország­ból és az USA-ból érke­zett mintegy 300 részt­vevő a humanisztikus pszichológia egyik ki­magasló alakja, a nem­régiben elhunyt ameri­kai Carl Rogers élet­­szemléletét kívánja ter­jeszteni, folytatni. Tö­rekvésük a személyköz­ponti megközelítés filo­zófiájának alaptételéből indul ki, vagyis abból, hogy a különböző kul­túrákban élő emberek­nek meg kell tanulniuk együtt élni, csak így ke­rülhető el egy olyan vi­lágégés megismétlődé­se, mint a második vi­lágháború volt. A tanácskozásnak nincs előre meghatáro­zott programja és elő­adója. A résztvevők „csak" beszélgetnek az őket leginkább érdeklő illetve foglalkoztató té­mákról. A honi Rogers­­központ ügyvivője két témát terjeszt plénum elé: az egyik, hogy a ha­zai vállalatoknál hogyan foglalkoznak a dolgozók­kal, a másik, hogy mi­ként érvényesül nálunk a személyközpontúság az oktatásban. Az első ilyen programot valló is­kola Budapesten már működik, s a másodikat éppen a tanácskozásnak helyet adó Tata városá­ban nyitják meg ez év szeptemberében. Gerontológiai világkongresszus A XV. Gerontológiai Világ­­kongresszus tegnap kezdte meg Budapesten 6 napos ta­nácskozását, amelyen 67 or­szágból 3000 résztvevő tekin­ti át az öregedés orvosi, bio­lógiai, pszichikai, kulturális, szociológiai problémáit. „Magyarországon a népes­ség egyötöde 60 éven felüli. Átéltek legalább egy világhá­borút, több rendszerváltást, megváltozott, összeomlott ko­rábbi életmódjuk, karrierek törtek ketté. Az idősek fizikai, lélektani szenvedése az egyén és a társadalom számára is megválaszolandó kérdéseket vet fel. A társadalom megér­tésére és odafigyelésre lenne szükség, hogy az öregek fáj­dalmát és gondjait enyhíteni tudjuk. Ehhez az Önök segít­ségére is szükség van” - írta a kongresszus résztvevőit kö­szöntő levelében Göncz Árpád köztársasági elnök. Az ünnepi megnyitón az idő­sek érdekében kifejtett mun­kásságáért ENSZ-díjat ado­mányoznak a Nemzetközi Ge­rontológiai Társaságnak és ki­tüntetéseket adnak át a ge­rontológia területén kiemel­kedő eredményeket elért ku­tatóknak. Az FKgP sajtótájékoztatója Zászlót bont a Torgyán-párt Az ország belügyeibe való súlyos beavatkozásnak mi­nősítette az MDF-nek a CDU-val a napokban kötött vá­lasztási megállapodását Torgyán József, az FKgP elnöke tegnap a Belgrád rakparti székházban tartott sajtótájé­koztatóján. Ennek kapcsán hivatkozott a választójogi tör­vény 10. paragrafusának azon előírására, amely szerint: „nem magyar állampolgár nem vehet részt a kampány­ban". Az elnök véleménye szerint a két párt megállapo­dása e rendelkezésbe ütközik. Közölte, hogy a kisgazdák nevében tiltakozását fogja kifejezni az ügy miatt, és ezút­tal annak kivizsgálását is kérni fogja. Tímár György, a párt jogi szakértője pedig bejelentette: hétfőn indítvány­ban fordul a legfőbb ügyészhez, állásfoglalását kérve, hogy államellenes bűncselekménynek minősül-e, ha - mint álláspontja szerint ezt most tették - külhatalmat akarnak bevonni a magyarországi választásokba. Torgyán József a kibővített országos elnökségi ülésről elmondta: a testület egyhangúlag tudomásul vette, hogy az elkövetkezendő választások tisztaságának megőrzése és a választói akarat érvényre juttathatósága érdekében szükség van a kizárólag választási pártként működő­ Tor­gyán-párt létrehozására. A terv az, hogy az elnök felesé­ge által vezetett Torgyán-párt kapcsolt listát állít az FKgP- vel, és így szavazatai - a remények szerint - a független kisgazdák voksainak számát fogják majd növelni. El­hangzott az is, hogy a Független Kisgazdapárt és a vele szövetségre lépett Keresztény Nemzeti Összefogás, vala­­mint Torgyán-párt lehetőség szerint egyaránt mind a 176 egyéni választókerületben jelöltet kíván állítani. Az FKgP a saját képviselőjelöltjei kiválasztásának első fordulóját augusztus 31-éig kívánja lebonyolítani. A pártelnök kitért arra is, hogy a vezetőség felülvizs­gálta a Magyar Út Körök Mozgalommal és a Magyar Igaz­ság Párttal fennálló kapcsolatrendszerét. Eszerint mind­két szervezettől elkülönítik illetve elhatárolják magukat, ők ugyanis nem tehetik meg, hogy bármilyen baloldal­lal is partneri kapcsolatba kerüljenek - mondotta a po­litikus. Utalt arra: a mozgalom vezetője, Csurka István és a párt elnöke, Horváth Lajos nyilatkozataikban egy­aránt lehetségesnek tartották az általuk tisztességes bal­oldalnak nevezett Pozsgay Imre és Bíró Zoltán által veze­tett Nemzeti Demokrata Szövetséggel való választási koa­líciójukat. // Őry Csaba maradt az elnök A LIGA küldöttgyűlése Az elmúlt hétvégén ismét vezetőválasztás volt a LIGÁ- nál. Legutóbb a januári - vi­harosnak nevezett - kong­resszuson választottak új ve­zetőket, akkor Őry Csaba ka­pott többségi szavazatot, most ismét őt választotta elnöknek a rendkívüli küldöttgyűlés. A történtekről tegnap sajtótájé­koztatón számoltak be a szak­­szervezeti szövetség vezetői. Őry Csaba egy kérdésre vála­szolva többek között elmond­ta: az MSZOSZ-t legitimálta a társadalombiztosítási válasz­tás, de az ettől még továbbra is más típusú szakszervezet mint a LIGA, amely a jövőben is fenntartja az alulról szer­veződő, demokratikus jelle­gét. A hétvégi eseményen az el­nökjelöltek között szerepelt a választáson és nem sokkal maradt el az Őry Csabára adott 54,9 százalékos szavazati aránytól - 40,6 százalékkal - Kalmár Béla, aki a januári kongresszuson nem került be a vezetésbe. Kalmár Béla ak­kor úgy nyilatkozott, nem kí­ván a jövőben a szakszerve­zetben vezetői tisztséget be­tölteni. Ezt megelőzően fon­tos szerepe volt a LIGÁ-nál a szakszervezeti vagyonvitában, az üdülési reformban, az ér­dekegyeztetési és a parlamen­ti bizottságokkal történő tár­gyalásokon. A mostani sajtó­­tájékoztatón Kalmár Béla - akit elnöknek nem, de alel­­nöknek megválasztott a rend­kívüli küldöttgyűlés - elmond­ta, a többséget ugyan nem tudta megszerezni az elnök­séghez, de a vezető testület­ben a LIGA Tanácsban az ál­tala képviselt irányelvet tá­mogatják többen. Rámutatott: a LIGA egyik fő vonzerejét min­dig is az éles viták, a vélemé­nyek sokszínűsége jelentette. Ez köszönhető volt „amatőriz­musuknak” is, hogy másként kívántak szakszervezetet csi­nálni mint az MSZOSZ vagy az ehhez hasonló régi érdek­­képviseletek. A profizmus, a tagok jól felkészült szakértői képviselete fontos, de nem ve­zethet a sokszínűség feladá­sához, a szürkeséghez, az el­nöki rendszerű bürokratiz­mushoz. Ezt az elvet képvi­selte a küldöttgyűlésen is - mondotta. Növekszik a kivitel és a behozatal Jövőre megkezdődik a gazdasági felemelkedés A kormány jövő évi prognó­zisa szerint 1994-ben már a gazdaság növekedésére lehet számítani. A bruttó hazai ter­mék, a GDP kedvezőtlen eset­ben 1 százalékkal, kedvező körülmények között 3 száza­lékkal haladja meg az ez évit, leszámítva az inflációs ténye­zőket. Mindez azt jelenti, hogy há­roméves csökkenés után meg­kezdődhet a gazdaság élén­külése. A legjelentősebb a visszaesés 1991-ben volt, mér­téke elérte a 11,9 százalékot. A múlt évben 4,6 százalékkal csökkent a GDP, s az idén 3 százalékos csökkenést prog­nosztizálnak a kormány szak­értői, de az is elképzelhető, hogy megáll a visszaesés. A növekedés feltételét rész­ben a hazai fogyasztás, a nem­zetgazdasági beruházások bő­vülése, illetve az ismét meg­élénkülő külkereskedelem te­remti meg. A végső fogyasz­tás jövőre már nem csökken, igaz még nem is növekszik. Növekednek viszont a nem­zetgazdasági beruházási rá­fordítások s a bővülés elérhe­ti az 5-10 százalékot. Az idén a külkereskedelemben jelen­tős visszaesés alakul ki, főleg a kivitel csökken nagymérték­ben, 2-10 százalékkal. Jövő­re viszont mind a kivitel, mind a behozatal legalább 3, de el­képzelhető, hogy 6 százalék­kal is meghaladja az ez évi, viszonylag alacsony szintet. A termelői és a fogyasztói árnö­vekedés tovább mérséklődik. Míg az idén 13-15 százalék­kal emelkednek a termelői árak, jövőre ez az érték már csak 12-14 százalék körül ala­kul. A fogyasztói árindexnél az ez évi 20-22 százalékos ér­­téket jövőre 16-20 százalékos érték váltja fel. A Magyar Út Körök Mozgalom nagygyűlése Nem azért van jogunk minden hatalomra, mert a ha­talomra törünk, hanem mert a magyaroké kell hogy le­gyen minden hatalom - jelentette ki Csurka István, a Magyar Út Körök Mozgalom szombaton megválasztott elnöke, a szervezet vasárnapi nagygyűlésén. A kulturá­lis műsorral egybekötött rendezvény színhelye a buda­pesti Városliget volt. Csurka szerint jelenleg Magyarországon a szabadság korlátozva van, mivel álláspontja szerint a régi rendszer vezető rétege uralja ma is a tájékoztatást, a kultúrát, és övék a tulajdonszerzés lehetősége is. Az író-politikus megítélése szerint az emberek úgy adnak hangot elége­detlenségüknek, hogy elfordulnak a közélettől. Ezzel kapcsolatban kijelentette: „nem elég népi jellegű ez a demokrácia”. Aki felemeli szavát az általa felvázolt ál­lapot ellen - mondotta - azt kirekesztőnek és szélsősé­gesnek nevezik. A gazdaságban - hangoztatta a továb­biakban - csak a piacon van ellenőrzés, ahol egy csokor zöldségről is nyugtát kell adni, ugyanakkor a felső szin­teken milliárdok tűnnek el, amelyeket fel sem lehet ku­tatni. A Magyar Út elnöke reményét fejezte ki, hogy a jövő választásokon „felébred a magyarság életösztöne" és olyan parlamentet választ, amelyik megalkotja az új alkotmányt. Elcsúsztak a révészek A vízi járművek üze­meltetői sem sérthetik meg büntetlenül az üzemanyag-felhaszná­lásra vonatkozó előírá­sokat, mert - derül ki a BRFK jelentéséből - a vízen is van ellenőr­zés. A vízirendészet il­letve a vám- és pénz­ügyőrség minapi közös akciója során a szobi komphajó üzemanyag­­tartályában fűtőolajat találtak, amit lefoglal­tak, a révészek ellen pedig eljárást indítot­tak. Növekvő államadósság Az idei év végére az államadósság eléri a 2840 milli­árd forintot. A belföldi államadósság 1992-ben és 1993- ban gyorsuló ütemben növekedett - derül ki a jövő évi költségvetés tervezetét tartalmazó dokumentumból. Az államadósságon belül a legnagyobb tételt a közpon­ti költségvetés adóssága teszi majd ki, amely eléri az 1741 milliárd forintot. Ebből mintegy 1063 milliárd forint úgy keletkezett illetve jön létre, hogy a Magyar Nemzeti Bank hitelt biztosított a költségvetés számára, illetve az állam­­háztartás állampapírokat dobott a piacra a deficit finan­szírozására. Az MNB-hitelek állománya 488 milliárd fo­rintra tehető, egyéb pénzintézetek 5 milliárd forintot fo­lyósítottak. Az 1991-től kibocsátott államkötvény-állo­mány 338 milliárd forintot ér el az év végére. Ebből 50 milliárd forintnyi papír az 1991-es deficitet, 188 milli­árd forintnyi kötvény a múlt évi hiányt, 100 milliárd fo­rintnyi értékpapír pedig az ez évi hiányt finanszírozza. A kincstárjegy-állomány 232 milliárd forintot ér el 1993 végére. Munkáspárti megemlékezés A Munkáspárt Kádár János halálának negyedik évforduló­ja alkalmából a Kerepesi teme­tőben ez évben is emlékező nagy­gyűlést tartott - tudatta az MTI- vel Tóth Miklós, a párt szóvivő­je-Az ország minden részéből összesereglett mintegy húszez­res tömeg előtt Kollát Pál a Mun­­káspárt elnökségének tagja mondott beszédet. Kijelentette: ,A Munkáspárt nem akar a Ká­dár-rendszerhez visszatérni, de óvni, gyarapítani szeretné mind­azt, ami jó és értékes volt. Mind­azt, amit nem pártok, nem po­litikusok, nem rendszerek te­remtettek, hanem maga a nép. A Munkáspárt munkát, biztos jelent és kiszámítható jövőt akar. A Munkáspárt békét, biztonsá­got akar környezetünkben és az egész világon”. A közlekedésbiztonsági akció tapasztalata Tizenegyezer szabálysértő A hétvégi, kétnapos, orszá­gos közlekedésrendészeti ak­ció szombati tapasztalatairól számolt be az ORFK ügyele­tese az MTI-nek. Elmondta, hogy 11.038 szabálysértőt bír­ságoltak meg a helyszínen: 8261 magyar, 2663 külföldi autóst és 114 gyalogost. Ki­emelkedően súlyos szabály­­sértés miatt 1882 feljelentést tesznek a rendőrök. Kétszáz esetben igazoltattak engedély nélkül vezetőket, az összesí­tés szerint 428-an lépték túl jelentősen a megengedett se­bességhatárt, sokan hajtot­tak át a piros jelzésen és köz­lekedtek balesetveszélyes fék­kel, kormánnyal. Az ellenőr­zés során felhasznált 8465 al­koholszonda közül 115 színe­­ződött el. Austria­Lotto A Lotto Unió Kft. tájékozta­tása szerint a 26/93. játékhé­ten az AustriaLotto nyerőszá­mai a következők: 1,6, 12, 33, 40, 45. A pótszám: 13. A joker fogadási díj: 20.896.887 schil­ling. A joker nyereményösszeg 1. nyerőosztály: 4.179.377 schil­ling. A joker nyerőszámok: 3 3 4 3 3 0. Népfőiskola Sárospatakon -A népfőiskola lényege, hogy műveltségünkkel, nyelvünk­kel és mentalitásunkkal emberré és magyarrá neveljük ma­gunkat, tudást és tájékozottságot adjunk az embereknek, azért, hogy maguk vegyék kezükbe saját sorsuk és a kisebb­­nagyobb közösségek életének irányítását - hangoztatta Ben­da Kálmán professzor, a Magyar Népfőiskolai Társaság el­nöke tegnap a sárospataki népfőiskola ünnepélyes megnyi­tóján.

Next