Kisalföld, 1993. augusztus (48. évfolyam, 179-203. szám)
1993-08-02 / 179. szám
1993. augusztus 2., hétfő AKTUÁLIS A bölcsőtől a koporsóig Honismereti gyűjtőtábor a Szigetközben Nemes gondolat nyomán talált egymásra az ország több egyetemének néprajzi tanszéke. Tavaly dolgozhattak együtt a Szigetközben, ahol nagyok a kutatási adósságok. Munkájukkal ezeket a hiányosságokat kívánják pótolni, a hallgatóknak eközben alkalmuk nyílik az előadásokon megismert módszereket a gyakorlatban is kipróbálni. Idén a pécsi, miskolci, szegedi és kolozsvári tudományegyetem oktatói és diákjai vállaltak gyűjtőfeladatokat. Jelentős segítségre volt szükségük, mert önáló anyagi erőforrások híján az egyetem falai között kellett volna maradniuk. A pénteki táborzáró összejövetelen dr. Szakács Imre, a győrzámolyi önkormányzat jegyzője köszöntötte a támogatók képviselőit, köztük Szentkuti Károlyt, a Győr- Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnökét, dr. Sáry Istvánt, a megyei levéltár igazgatóját, Szőnyi Esztert, a győri Xantus János Múzeum igazgatóját és Tomka Péter régészt. Két szigetközi falu is részt vett a szervezésben, lebonyolításban. Győrzámolyról Szerediné Utassy Mártát, a helyi honismereti klub vezetőjét, Kutasné Szabó Piroska igazgatónőt, Halásziból pedig Süli Józsefnét, a hagyományőrző egyesület vezetőjét és Szombath Tibort, a Party csárda tulajdonosát illeti köszönet önzetlen segítségükért. A bemutatások után dr. Szilep Antal, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem néprajz tanszékének vezetője számolt be a hallgatók sokirányú munkájáról. Foglalkoztak a Szigetköz erdőgazdálkodásának múltjával és jelenével, a halászattal és a vízi közlekedéssel kapcsolatos kérdésekkel. Érdekelte őket a térség tradicionális állattartása, a gazdálkodás ökológiai gyökerei, vallástörténeti emlékek, és a községek egymás közötti kapcsolatai. A falvakban közlékeny, nyílt emberekkel találkoztak, a szellemi és tárgyi emlékek felkutatásában és rendszerezésében sok segítséget kaptak tőlük. Lehetséges, hogy a fotóikból, video- és magnófelvételeikből készítendő összeállítást a későbbiekben a TV2 műsorára tűzi. Az elkészült anyagok a szigetközi faluházak gyűjteményét is bővíteni fogják. Bőven akad még feladat a néprajzosok számára. Remélik, hogy jövőre ismét találkozhatnak a lassan már jó ismerősnek számító falvakkal és lakóikkal. Számítanak mindazok támogatására, akik tisztában vannak a kutatások értékével, és azzal, hogy egy kezdő etnográfus számára egy életre szólóak lehetnek az egyetem falain kívül szerzett első személyes élmények. R. M. V_________ Andau - Kapuvár Híd, amely jelkép lett Kapuvár fúvószenekarának indulói szárnyra keltek a szombati orkánerejű szélben a rábaközi kisváros és a határ menti osztrák település, Andau közös rendezvényén, amely az elmúlt hét végén kínált csemegét az érdeklődöknek. A kétnapos kulturális és politikai rendezvény szombaton Kapuváron vette kezdetét, vasárnap pedig Andauban folytatódott. A szimpóziumot dr. Erich Kussbach, Ausztria magyarországi nagykövete nyitotta meg. Magyarul elmondott köszöntőjében üdvözölte a megjelenteket és mindazokat, akik szívügyüknek tekintik az osztrák-magyar kapcsolatok elmélyítését. „1956-ot követően magyarok ezrei távoztak az országból, és jó néhányuk választotta a határcsatorna felett a végsőkig menekülésre lehetőséget biztosító andaui hidat- mondta. Az andaui híd jelképpé vált, egyesületének célkitűzése 37 év távlatából sem vesztett aktualitásából: a magyar forradalmat követően Ausztria 200 ezer menekültet fogadott be, az ENSZ adatai szerint ma a világon 20 millióan kényszerülnek elhagyni lakhelyüket. Ki hitte volna, hogy a XX. század végén, két világháború borzalmas élményei után Európa szívében annyi ember ismét a gyűlölet és a féktelen nacionalizmus áldozata lesz. Az egymás iránti tisztelet bennünket is gazdagít, a magyar-osztrák közös múlt lehetőség és előfeltétel a további békés együttéléshez és együttgondolkodáshoz” - mondta a nagykövet. A nyitóbeszédet követően a Burgenlandi Katonai Zenekar adott hangversenyt a megjelent (sajnos, gyér) nézőközönségnek, majd 18 órakor osztrák művészek részvételével nyílt meg a művelődési ház kép- és kisplasztikai kiállítása. A rendezvény vasárnap a határ túloldalán, Andauban folytatódott: Mathias Gelbmann, Andau polgármestere, majd Varga Gyula, Kapuvár polgármestere köszöntötte a megjelenteket, késő délután a magyar kulturális delegáció szórakoztatta a közönséget. Andau művészetkedvelő közönsége pedig a kapuvári amatőr festők műveiben gyönyörködhetett. -danka - ( ~ ) Nem a törvény, a vásárló dönt? Továbbra is kelendő a dohány és a szesz Tegnaptól lépett életbe a jövedéki termékek - dohányáru, szeszes ital és kávé - árusítását szabályozó jövedéki törvény. A törvény kimondja: piacokon és utcai elárusítóhelyeken tilos a jövedéki termékek forgalmazása. A Balatonon és a fővárosban cigarettát és szeszes italt áruló kereskedők - tartva a szigorú ellenőrzéstől - igyekeztek megszabadulni készleteiktől, aki tehette, az elmúlt hónapokban igazán „jutányos” árakon szerezhette be a márkás füstölnivalót és italt. Vajon hogyan fogadták a győri és Győr környéki kereskedők a törvényt? A megyeszékhelyen az egyik „lengyelpiacon” és az abdai bazársoron érdeklődtünk. A Rekord SE kisbácsai sporttelepén működő piacon hiába kerestük az olcsó jugoszláv konyakot, a tiszta szeszt és a cigarettát. Mint az egyik árus elmondta, készleteiket igyekeztek a múlt héten „leszállított” áron kiárulni, a maradékot elfüstölik maguk, illetve leöntik a torkukon otthon. Kávét is csak egyetlen kereskedő rakodott ki, az áru minden bizonnyal valamelyik burgenlandi diszkontból érkezett a piacra. Az abdai bazársoron a választék - törvény ide vagy oda óriási. A kereskedőket láthatólag nem érdekli a szigorú tiltás. A pavilonok előtt húzódó gyalogjárdát és a kerékpárutat eltorlaszolva kelleti magát a kétes eredetű füstölnivaló, az orosz pezsgő és az olcsó kávé. Az árusok véleményét egyikük így fogalmazta meg: „Nálunk, a bazársoron nem az állam, hanem a vásárló határozza meg, hogy mi kerüljön a pultra. Bevételünk jó részét a cigarettából és az italokból nyerjük, ha lepakolnám a Marlborót, csak a szomszéd pénztárcáját dagasztanám, ráadásul rajtam röhögne mindenki. Ellenőrzés? Reméljük, egy ideig még elkerülnek bennünket a vámszervek és az APEH munkatársai, egyébként rövidesen beadjuk az engedélyt a forgalmazásra.” A kérdés csak az, mennyire lesz elnéző az állam, és vajon kiadják-e az árusításra jogosító engedélyt? Mert ugye árulni csak zárt, üzletszerű egységben lehet. L. P. A * •• // JÖVŐ most kezdődik Könnyen lehetséges, hogy a harmadik világ szintjére süllyedünk - mondják a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetünk elemzői. Véleményük hangoztatásakor arra hivatkoznak, hogy még mindig nem teremtődtek meg az egyébként sokat emlegetett szociális piacgazdaság alapjai, vészesen csökken az ipar teljesítménye s ennek következtében az export, tragikusan leépült a mezőgazdaság. Nem sok vigaszra ad okot az ország népességének egészségi állapota, a szellemi élet, a kultúra helyzete, a morális értékek megingása, és az a múltba fordulási hajlam, ami a hivatalos politikát jellemzi. Ha mindezen nem sikerül rövid időn belül változtatnunk, akkor valóban könnyen lehetséges, hogy a világfejlődés peremére sodródunk, és nem sok reményünk lehet arra, hogy valaha is Európába érünk. Szembe kell néznünk ugyanis azzal a kihívással is, hogy már most kell felkészülnünk a 21. századra, már most kellene megteremtenünk azokat az alapokat, amelyekre majd unokáink építhetnek. Ráadásul - ahogyan Hegel úr mondaná - a történelem csele az, hogy a jövő század merőben más lesz, mint a mostani, és balgaság lenne arra gondolni, hogy minden úgy folytatódik, ahogyan ma megéljük. A jövő nem a jelen és a múlt egyenes folytatása lesz, hanem eredendően új formáció. Hogy mennyire, az pontosan megtudható a világhírű társadalomkutató, Alvin Toffler most magyarul is megjelent Hatalomváltás, tudás, gazdaság és erőszak a XXI. század küszöbén című könyvéből. Gondolatai, tézisei a közép-európai polgár számára gyakran meghökkentőek, néha pedig olvasás közben egyenesen beleborzong, milyen is lesz a világ holnap meg holnapután, s minő elszánt tudatossággal készülnek a nem is távoli jövőre a földkerekség boldogabbik és szerencsésebb részein. Jó lenne hinni abban, hogy a helyi és az országos politikacsinálók közül a nyári szünetben mind többen figyelmesen végigolvassák Toffler könyvét, és levonják belőle a szükséges következtetéseket. Bizony mondom, az ország javát szolgálná. Kloss Andor Van, ahol kompenzálják... *Áfa-hozta árváltozások Az áfa-törvény módosításának hatására vasárnaptól több termék és szolgáltatás ára emelkedett, miután a jogszabály a 6 százalékos forgalmi adókulcsot tíz százalékra növelte. A változás a legtöbb élelmiszer-féleséget érinti, bár néhány forgalmazó még a régi összegért árusítja a boltokban meglévő készleteit. Immár 10 százalékos forgalmi adó terheli az áram-, a gáz- és a vízellátást, növekszik a telefonelőfizetés, a helyi és távhívás díja is. A megemelt összegek egy része már az augusztusi számlákon, más részük a szeptemberi illetve az októberi számlákon jelentkeznek először. A tömegközlekedés területén emeli a tarifákat a MÁV, és erre kényszerülnek a helyi és helyközi személyszállítást végző autóbusz-társaságok is. Vasúton - teljes árú menetdíjak esetében - az áremelés mértéke átlagosan 3,9 százalék, míg a munkába járásra szolgáló bérletek ára átlagosan 5, a tanulók havi bérlete pedig 5,3 százalékkal emelkedik. A menetrend szerinti autóbusz-közlekedés átlagosan 4 százalékkal drágul. Ezen belül a munkába járásra szolgáló bérletek 4,3 százalékkal, a tanulóbérletek pedig 4,2 százalékkal kerülnek majd többe. A helyi közlekedés tarifáit egyébként az önkormányzatok határozhatják meg. Az autóbusz-közlekedésben augusztus 1-jétől, a vasúton egy hónappal később kell a felemelt összegeket fizetni. A Budapesti Közlekedési Vállalat a jegyek árát nem emeli, a bérleteket pedig szeptembertől árusítja drágábban. Mint ismeretes, a kormány ezen a héten döntött az áfakulcsok emelésével egy időben életbe lépő lakossági kompenzálás módjáról és mértékéről. Az Országgyűlés határozatának megfelelően 1500 forint egyszeri kiegészítő támogatást kapnak a 10.000 forint havi bruttó munkabért el nem érő munkavállalók és a 10.000 forintnál alacsonyabb nyugdíjjal illetve nyugdíjszerű ellátással rendelkezők, továbbá a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek, és azok, akik rendszeres pénzbeli ellátást kapnak az önkormányzattól. A 15.000 forint havi bruttó munkabért el nem érők és a 10.000-11.300 forint közötti nyugdíjjal illetve nyugdíjszerű ellátással rendelkezők 1000 forint egyszeri pótlékra jogosultak. A két gyermeket nevelő családok 1800, a három-vagy többgyermekesek 4000 forint egyszeri támogatást kapnak. A kabinet a parlamenti határozatot kiterjesztve bevonta a kompenzálási körbe a szülési szabadságon levőket, a terhességi gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási segélyt és a gyermekgondozási díjat igénybe vevőket, továbbá a gyermeküket egyedül nevelő, illetve a beteg, fogyatékos gyermeket nevelő egygyermekes, családi pótlékra jogosult családokat. A gyesen lévő kismamák egységesen 1500 forintot kapnak, s ugyanennyi jár a tejre és a gyedre jogosultaknak, ha az ellátásuk havi 10.000 forintnál nem nagyobb. Amennyiben járandóságuk 10.000 és 11.300 forint között van, akkor egyszeri alkalommal ezer forintot kapnak. A pótlólagosan bevont családoknak nyújtandó támogatást a költségvetés általános tartalékából fedezik. Az egyszeri pótlékot minden jogosult szeptemberben kapja meg. KISALFÖLD 3 Megszólalt a Dráva Rádió A hazai rádiózás történetének különleges eseménye volt vasárnap a Dráva Rádió megszólalása. A 91,2 megaherzes ultrarövid hullámon hallható adást ugyanis horvát területről sugározzák Dél-Magyarországra, de fogható lesz a Vajdaságban és Erdély-közeli területeken is. Balogh Zoltán, a Dráva Rádió főszerkesztője és Jánosi Károly, az Eszéki Baranya Rádió igazgatója elmondták, hogy az új rádiót magyar-horvát vegyes vállalat működteti. A műsort pécsi rádiós stáb készíti az eszéki stúdióban, azt egy horvát területen álló adóantennáról sugározzák Magyarország, Vajdaság és Erdély irányába. Az alapítók szerint a Dráva Rádió jogilag nem kifogásolható módon előzte meg a frekvenciamoratórium feloldását. Egy holland hajórádió példáját követve „nemzetközi vizekre” eveztek, s a határon túlról kezdték meg műsoraik sugárzását a Baranya Rádiótól - hajnali öt és délután négy óra között - bérelt URH-sávon. A Dráva Rádióban fél óránként hallhatók friss hírek, több alkalommal horvátul is.