Kisalföld, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-04 / 29. szám
1994. február 4., péntek Magyar filmszemle Ünnepélyes megnyitóval kezdődik ma a 25. Magyar Filmszemle. A rendezvény ebben az évben ismét a Budapest Kongresszusi Központban kapott helyet. A rendezvénysorozat bölcsője eredetileg Pécs volt, itt gyűltek össze a hetvenes években a szakma emberei, hogy egy hétig magas színvonalú szellemi műhelyeket hozzanak létre. Ez az együttműködés a továbbiakban mindig hasznosnak bizonyult, újabb és újabb közös sikereket eredményezett. Nemcsak filmrendezők, operatőrök, filmszínészek, de kezdettől fogva részt vettek a találkozókon írók és filmkritikusok, magyarok és külföldiek egyaránt, akik lapjaikban népszerűsítették a műfajt, s ezáltal az itt bemutatott magyar filmek nemzetközi népszerűségre is szert tehettek. Az egyre növekvő szállodai árak miatt azonban a filmszemle átkerült Budapestre, a Budapest Kongresszusi Központba. Két éve a rendezvény a Szikra moziba költözött át, ennek kapacitása azonban nem felelhetett meg az egyre növekvő kínálatnak. Ebből kifolyólag a szemle filmjeit több moziban is vetítették, s ez szétszórta mind a szakmai, mind a mozirajongó közönséget. Nem alakulhattak alkotóműhelyek, s így a szemle ezen szerepét nem tölthette be. Úgy határoztak tehát, hogy ismét egy központja lesz a találkozónak, s ehhez a Novotel Szálló és a Budapest Kongresszusi Központ is hozzájárult kedvező áraival. Sokan akként vélekednek, hogy a magyar film - s egyáltalán maga a mozifilm műfaja - végóráit éli. Ezt cáfolja a 25. Magyar Filmszemle bőséges kínálata, 23 játékfilm és több mint 100 dokumentumfilm. A három helyszínen, a kongresszusi központban, a Szindbád moziban és a Toldi mozi kistermében valamennyi 1993-ban elkészült magyar film versenyezhet, akár már vetítették a hazai mozikban, akár nem. Nagyszabású retrospektív sorozatok bemutatását is tervezik, tekintettel a negyedszázados jubileumra. Ezenkívül magyar rövidfilmekből is vetítenek majd. A már bemutatott filmek között szerepel a Senkiföldje, Jeles András rendezésében, Rózsa János Jó éjt, királyfi és Erdős János Vérvonal címmel elkészült filmje. Fiatal rendezők, úgynevezett „második filmesek” bemutatóira is sor kerül. Ilyen például Mészáros Márta: Magzat, valamint Bereményi Géza: A turné című filmje Eperjes Károly főszereplésével. Az elsőfilmeseket többek között Reich Péter, Pajor Róbert, Szász János, Horváth Putyi és Deák Krisztina képviseli. Az érdeklődőknek a helyek 50 százalékát fenntartják igen kedvező áron, hisz köztudomású, hogy nem a társadalom gazdagabb rétegeiből kerül ki a mozikedvelő közönség zöme. A magyar film életképességét bizonyítja, hogy évről évre több elsőfilmes rendező indul. Ennek ellenére napjainkban elkerülhetetlen feladattá vált újragondolni a film funkcióját. A '60-as években legfényesebb korszakát élte a filmművészet, nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban. A televízió rohamos népszerűsödése azonban lassanként kikezdte ezt, s a film újabban televíziós jelenséggé kezd válni. Pontosan emiatt nagy jelentőséggel bír, hogy idén első ízben a Magyar Televízió is bekapcsolódik a magyar filmszemle közvetítésébe. Korábban a mozifilmet konkurenciaként kezelték és a médiákban kifejezetten filmellenes hangulat uralkodott. A 25. filmszemle alkalmából azonban a Magyar Televízió egy egész filmhónapot szervez, a szemléről rendszeresen beszámol, s a záróünnepségről, melyet nagyszabású gálaest keretében rendeznek meg - élőben közvetít. Ezen a műsoros esten olyan színészek lépnek majd fel, akik jelentős szerepet játszanak a magyar filmművészetben. A versenyen elért díjak mellett itt hét életműdíj is átadásra kerül, Szőts István, Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Makk Károly, Illés György, Nemeskürty István és Törőcsik Mari munkásságának elismeréseképpen. A rendezvény meghatározó részét a Magyar Nemzeti Filmalapítvány finanszírozza, melynek elnöke Lengyel László. A filmszemlére több mint 100 külföldi tudósító és filmszakember várható Kínától Montrealig. Cs. G. Ismét zenei különlegességek Music a'la carte harmadszor Immár harmadik alkalommal szervez, támogatók segítségével zenei különlegességekből koncertsorozatot a Győri Ifjúsági Ház. Az elmúlt évben a „Music a'la carte”ban fellépett már a kiváló jazz-muzsikusokból álló Trió Stendal, a keleti zenéket bemutató Calcutta trió és az európai zene trubadúrja, Michael Montanaro. Igazi csemegéket tartogat a február elején kezdődő új, három koncertből álló sorozat is. Elsőként február kilencedikén a Makám együttes lép az ifjúsági ház színháztermének színpadára. A hat magyar muzsikusból álló Makám zenéje a folk-, jazz-, kortárs zene szintézisét adja, amelynek gyökerei belenyúlnak a magyar és kelet-európai népzenébe, a Balkán, Kis- Ázsia, India zenei világába. A zenekar neve egy ősi arab szó, amely együttmuzsikálást jelent, ennek megfelelően játékuk megjelenít egyfajta közösségi zenélési módot, amely egy egészen új zenei élményt eredményez. Március 2-án a PANGEA együttes mutatkozik be. A két éve alakult együttes ugyan nem tradicionális zenét játszik, de mélyen kötődik a tradíciókhoz. Zenéjük ritmusa és dallamvilága keleti hatásokat mutat. Muzsikájukban jelen van a jazz-es improvizatív előadásmód és a kötött keleti és bartóki hangrendszereket is felhasználó kompozíciós technika. A trióban zongorán Binder Károly játszik, aki jól ismert, főként a jazz-zenét kedvelők körében, de neve összefügg a kortárs zenei kísérletekkel és új irányzatokkal is. A gitáros Juhász Gábor, aki a magyar jazz-élet egyik fiatal egyénisége és gyakran játszik duóban is Binderrel. Az együttes harmadik tagja Szőke Szabolcs, aki egy másik zenei formációval már fellépett Győrben az elmúlt évben, különleges hangszereken, gadulkán, ektaron, kalimbán játszik. Unikumnak számít, hogy ezen az estén együtt koncertezik vendégként a Pangeával az olasz Federico Sanesi. A sorozatot az ismert angol zeneszerző és jazz-zenész DJANGO BATES és a zenész barátaiból álló HUMAN CHAN nevű trió koncertje zárja március 23-án, este. A világ 25 országában mutatták már be műsorukat Törökországtól Finnországon át az Egyesült Államokig. Ők szerepeltek először jazz-együttesként a Royal Albert Hallban. Eddig 12 lemezük jelent meg és számos fesztiválsiker kötődik nevükhöz. CSERPES LÁSZLÓ KULTÚRA KISALFÖLD 11 Barokk huncutságokra várják a polgárokat Bálra készülnek a Zichy-palotában A báli idény külsőségeiben egyik leglátványosabb rendezvénye a következő hétvégén lesz a győri Zichy-palota barokk termeiben. Az ország egyetlen olyan jellegű vigasságát rendezik meg megyeszékhelyünkön immár másodszor, ahol korhű jelmezekbe bújva, korabeli zenéket megszólaltatva háromszáz évre pörgetik vissza a történelem kerekét. A nemzetközi barokk év tavalyi nagy sikerű eseménysorozatát az idén a barokk nosztalgia éve követi, melynek egyik kiemelkedő rendezvényének ígérkezik a szombati bál. Tóth Nándornét- akitől az ötlet származik -, a városi önkormányzat kulturális irodájának vezetőjét kérdeztük a báli előkészületekről. - Nagy titokzatosság lengi körül a rendezvényt, sokak szerint ez a kiválasztottak, gazdagok mulatsága... - Szó sincs semmi ilyenről. A bál nem zártkörű, nincsenek hivatalosan meghívott vendégei. Ez az este nem a gazdagságról szól, hanem a polgárságról. A meghívók árai jóval olcsóbbak, mint amit egy ilyen színvonalú rendezvénytől kérni lehetne. - Kiket várnak vendégekként? - Mindenkit, akinek kedve van a játékhoz és szeretné felidézni a XVII. századot, annak egyik családias hangulatú polgári eseményét. A belépőket most kezdtük árulni, 150-160 vendéget tudunk fogadni. - Mivel tudják visszaidézni a kor hangulatát? - Az Országos Idegenforgalmi Hivataltól pályázaton elnyert pénzösszeg egy részét korabeli barokk ruhák készíttetésére fordítottuk, és egy győri iparművészt, Imrik Zsuzsát bíztuk meg a tervezéssel és kivitelezéssel. Szeretnénk, ha minél többen öltenének magukra jelmezt és álarcot, így külsőségeiben is felidéznék a hangulatot. Szolid áron, a családi intézetből lehet kölcsönözni ezeket a ruhákat nőknek, férfiaknak egyaránt. A jó hangulatról az est ceremóniamestere, Rupnik Károly gondoskodik majd. Éjfélig korabeli zenére lehet táncolni és Ruppert László „táncmester” és a Kisalföld néptáncegyüttes segítségével menüettet tanulni. A Győri Nemzeti Színház művészei korabeli szemelvényekből állítottak össze műsort, mely nem nélkülözi a barokk huncutságokat sem. Illeszkedhet ez a program hosszú távon Közép-Európa egyik legszebb barokk városának idegenforgalmi terveibe? -Természetesen. Ez a célunk. Merésznek tűnhet a hasonlat, de egyszer talán a velencei karneválhoz hasonlíthatnak majd Győr barokk rendezvényei. Olyan egyedülálló épületegyüttesek vannak városunkban, amelyek közt megelevenedhet a kor, tökéletes díszletei lehetnek a Győri Nyár programsorozatában megrendezendő barokk éjszakának is. Szeretnénk, ha a győri polgárok partnereink lennének ebben a játékban, minél többen korabeli jelmezbe bújnának majd egy nyári éjszakán és a közelgő Expo egyik vonzó programja lenne az „élő" barokk Győr megtekintése. WERNER KRISZTINA Fotó: HANIS VIKTÓRIA Nem lepődnék meg, ha a Szomszédok egyike folytatásába beleszőnék, hogy Lenke néni 75. születésnapját ünnepli. Bizony, Komlós Juci 75 esztendős lesz február 10-én, és aligha vitás, hogy ezt az eseményt országnyi közönség fogja ünnepelni. Mert bármennyire közkedvelt és népszerű színésznője volt is ennek a kis hazának sok-sok évtizede Komlós Juci, akkora népszerűséget, mint az utóbbi hét-nyolc évben, amióta Horváth Ádám a Szomszédokat kitalálta, soha nem élvezett. - Áldja meg az Isten Ádámot, amiért ezt a családregényt kitalálta - mondja az ünnepelt -, egyfelől azért, mert nagyon szeretem. A többiek nevében is szólhatok: valamennyien nagyon szeretjük játszani. Egyszerű, hétköznapi, de nagyon valóságos emberek vagyunk, mai örömökkel, gondokkal, problémákkal. Másfelől még a színésznél kevésbé hiú embereket is boldoggá tenne az a lépten-nyomon felénk áradó szeretet, amely naponta körülvesz minket. Nem tudok úgy lemenni az utcára, felszállni az autóbuszra, bemenni a boltba, hogy valaki vagy valakik ne Lenke nénizzenek és ajnározzanak. Ez a kéthetenként képernyőre kerülő sorozat, és benne a szerepem szeretetet és örömöt hoz számomra. - Teljesen kielégíti, Jucika? Nem érez néha vágyat a színpad után, amelyen bizony már eléggé régen szerepelt? - Dehogynem érzek! Sőt, csaknem minden este, úgy 6 óra körül, elfog valami nyugtalanság, mehetnékem van, hiszen amikor színházban játszottam, ilyenkor indultam útnak, vagy már be is léptem az öltözőmbe. De hát a magamkorú színészeknek, színésznőknek már alig akad szerep. - És ha mégis lenne valami, akár a közeli jövőben? - Mennék, persze! Mint a kiérdemesült harci mén, ha bármilyen öregen meghallja a csatakürt hangját. Mi színészek is ilyenek vagyunk, amíg csak lélegzünk. - Hosszú pályafutása alatt sok száz szerepet játszott el. Melyik a kedvence, ha van ilyen? - Egy anya akkor sem nevezi meg legkedvesebb gyermekét, ha tíz van belőlük, akkor sem, ha sok száz, mint nekem, gyermekeimnek tartva a szerepeimet. Annyi helyen játszottam és mindenünnen kedves emlékek garmadája jut eszembe. Sok vidéki színházban működtem. A hajdani Király Színházban kezdtem, azt ifjú színésznőkoromban szinte én csuktam be, a háború után egy-két évvel felkerültem a fővárosba, Várkonyi Zoltán Művész Színházában volt a kiugrásom a Kisrókákban, óriási együttesben, emiatt talán ez a kedvenc szerepem. De annyi kedves emlék fűz a József Attila Színházhoz meg a Vígszínházhoz is - bár azt akkor még Néphadsereg Színházának hívták a Cyrano Roxane-ja például, később Angyalföldön a Szókimondó asszonyság, A kertész kutyája. Még hozzáteszi: - Ha most nem is játszom, ma is eleven a kapcsolatom a színházi világgal. Mindent elmesélnek a kollégák a Szomszédokban. (MTI-Press) B. T. Születésnap