Kisalföld, 1994. október (49. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-21 / 247. szám

18 KISALFÖLD O MEMENTO RAAB TEMETKEZÉSI BT. RT­ Győr, Mónus Illés u. 47. S 2 ____Tel.: 06-96/416-580, Ügyelet: 06-96/318-927, Rádiótel.: 06-30/464-276 ^­­ "Hittünk, bíztunk, reménykedtünk, Hogy ez egy rossz tévedés talán. Rettenetes a fájdalmunk, hogy Nem élhetünk együtt tovább. ” Fájó szívvel tudatjuk, hogy ESŐ ANTAL szakonyi születésű, soproni lakos 52 éves korában súlyos betegségben elhunyt. Temetése október 25- én 15 órakor lesz a soproni Szent Mihály-t­eme­tőben. Egyben köszö­netet mondunk mindazoknak, akik temetésén részt vesznek, fájdal­munkban osztoznak. Gyászoló család (50614/1/10) ­ Mély fájdalommal tudat­juk, hogy szeretett édes­anyám, anyósom, nagy­mamám és rokonunk ÖZV. CSEPPÜS KÁROLYNÉ Brunovszky Ilona 86 éves korában elhunyt. Vég­akarata szerint a hamvasztás utá­ni búcsúztatása október 25-én 15 órakor lesz a győr-újvárosi teme­tőben. Egyben köszönetet mon­dunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. Gyászoló család (50623/1/10)­­ Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ÓCSAY JÓZSEFNÉ Sipőcz Anna életének 74. évében el­hunyt. Hamvasztás utá­ni búcsúztatója október 24-én 14 órakor lesz a kapuvári temetőben. Gyászoló család (50771 /1/12) Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismer­ték és szerették, hogy drága jó férjem, édesapánk KÁROLYI ZOLTÁN életének 66. évében hosszú szenvedés után október 18-án elhunyt. Temetése október 24-én 15 órakor a győr-nádorvárosi köztemető régi ravatalozójából lesz. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utol­só útjára elkísérik és fájdalmunkban osztoznak. Rész­vétnyilvánítás mellőzését kérjük. Minden külön ér­tesítés helyett. (50803/1/IF) A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk, hogy sze­retett férjem, édesapánk, nagy­papánk és rokonunk SZANYI ANDRÁS volt győrzámolyi lakos életének 72. évében hosszú be­tegség után elhunyt. Temetése október 22-én 16 órakor lesz a győrzámolyi temetőben. Egy­ben köszönetet mondunk mind­azoknak, akik utolsó útjára el­kísérik és sírjára a kegyelet vi­rágait elhelyezik. A gyászoló család (50853/1/1F) ­ Mély fájdalommal tu­datjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, apó­som, nagyapánk és déd­­papánk TERMECZKY ISTVÁN dóri lakos türelemmel viselt hosszú szenvedés után 71 éves ko­rában elhunyt. Temetése ok­tóber 22-én, szombaton 15 órakor lesz a dóri temetőben. Gyászoló család (50873/1/1F) ­ Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett fér­jem, édesapánk, nagyapánk SIMON JÓZSEF ny. főellenőr október 19-én váratlanul elhunyt. Temetése október 22-én 15 órakor lesz a fertőszentmiklósi temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó út­jára elkísérik és fájdalmunkban osztoznak. (50808/i/iF) Gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy felejthetetlen fér­jem, édesapám, testvérünk és rokonunk ID. CSONKA IMRE a LAKISZ nyugdíjasa 62 éves korában elhunyt. Temetése október 25-én 15 órakor lesz a győri köztemető régi ravatalozó­jából. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, sírjára virágot helyez­nek és gyászunkban velünk éreznek. (50870/i/iF) A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett fér­jem, édesapánk, nagyapánk és rokonunk BRÁNYI GYULA acsalagi lakos életének 58. évében hirtelen elhunyt. Október 22-én 13.30 órakor kísérjük utolsó útjára az acsalagi temetőben. (50893/1/IF) Gyászoló család rrei­ t Mély fájdalommal tu­datjuk mindazokkal, akik ismerték és sze­rették, hogy drága jó édes­anyánk, nagymamánk, dédma­­mánk, anyósunk és rokonunk ÖZV. NAGY JÁNOSNÉ Petrovicz Anna életének 86. évében csende­sen elhunyt. Temetése októ­ber 21-én 16 órakor lesz a té­nyei katolikus temetőben. Gyászoló család (50898/1/1F) HIRDETÉSÉT fiMUPOLB győri Baross úti P#VLONJ#B#N s feladhatja! NEM KELL KILÉPNI # BELVÁROSBÓL... Lapunk hasábjain „A községprojektek szerepe a település- és vállalkozásfejlesz­tésben” címmel a megyeházán ma és hol­nap zajló konferencián részt vevő telepü­léseket mutatjuk be, kiragadva főbb érté­keiket és konkrét üzleti lehetőségeiket. * * * * Megyei települések a fejlesztésért Abda és Rábapatona Abda - kedvező földrajzi fekvése folytán - a kelet-nyugati közlekedési főirányba esik. A községnek ma 2840 állandó lakosa van, nagy a letelepedési igény. A kedvező természeti adottságok, a kiváló termőföld révén Abdán egyre több a mezőgazdasági kisüzem, a „far­mergazdaság”. A korábbinál ugyan kisebb te­rületen, de meghatározó jelentőségű mező­­gazdasági nagyüzem a kunszigeti „Zöld Me­ző” Mgtsz. Helyi telephelyén istállók, gépszín, lakatosműhely, fűrészüzem és betonkeverő működik. A község nagy része jó minőségű szántóföld. Kevesebb a rét, az erdő, de az ár­téri területek kedvező lehetőséget adnak az erdő- és vadgazdálkodásra. A községben sok a vállalkozó. Az országos, bár kétes hírű „ab­­dai bazársor” jelentős nemzetközi bevásárló­forgalmat bonyolít. A településen megoldott a villamosenergia-ellátás és a telefon, épül a csatornahálózat. Az önkormányzat elgondo­lása szerint a község északnyugati részén, a művelés alatt álló kavicsbánya területén vízi­­sport-telep alakítható ki. Strand, edzőpálya, horgászcentrum építhető a kapcsolódó kiszolgáló létesítmé­nyekkel. Komoly lehetőséget kínál a vasút, a főutak és a Rábca által határolt terület. A Győri Városgazdálkodási Vál­lalat területén lévő termálkút meleg vizének bázisára egy meleg vizű fürdő létrehozását tervezik, a szükséges épüle­tekkel, építményekkel. A Káptalanmajorban a régi magtár­­épület szállodává alakítható át. A meglévő istálló és környé­ke - a jelenlegi tulajdonossal együttműködve - a lovassport bázisa lehetne. Rábapatona lélekszáma 2600. A község lakosainak eddi­gi fő megélhetési forrása a mezőgazdaság volt. Jellemző a nagyüzemi gabona- és takarmánytermesztés, a kisüzemi zöldségtermesztés, valamint sertés-, marhatartás és a hús­­nyúltenyésztés. Szinte valamennyi szakmában található vál­lalkozó kisiparos. A község villamosenergia-, ivóvíz- és te­lefonhálózata megoldott. A földgáz bevezetése tervezés alatt van. Rábapatona megtalálta a saját szerepkörét, az idegen­­forgalom fellendítésén munkálkodva. Vonzó a Rába közel­sége és a táj természeti szépsége, gazdag a környék vadál­lományban, híres a Bilibáncs népi hagyományőrző feszti­vál. Milyen befektetési lehetőségeket kínálnak? Rábapato­na az osztrák határtól a Balatonig terjedő terület egyik ter­mészetjáró-, kerékpáros- és a rábai vízi tu­rizmus útvonala mentén fekszik. A falu fo­lyamatosan bővülő szabadidőközpontja a te­lepülés szélén található. Már meglévő, de fej­leszthető létesítménye az agárversenypálya, az önköltséges kemping, az aszfaltozott kézi­­labdapálya, az idén felújított labdarúgópálya és a sportöltöző, mely a későbbiekben a kem­ping kiszolgálólétesítményeként működik. Ter­vezett létesítmény az új sportöltöző klubház­zal és vendéglátóegységgel, a szabadtéri úszó­medence kiszolgálóegységekkel, csónakázó- és horgásztó. Az önkormányzat elképzelései között szerepel a magtár és a Dénesháza-pusz­­tán található épületek hasznosítása. A ma kezdődött konferencián a települé­sek önkormányzatainak képviselői az elkép­zelések és a helyi lakosság igényeinek össze­hangolásával közvetlen és állandó lehetősé­get kínálnak a beruházásokhoz a befektetők­nek. D. PUSZTAI ANDREA Abda, megoldott a villamosenergia-ellátás és a telefon. Rábapatona megtalálta szerepkörét az idegenforgalom fellendítésében. Győr Barátainak Köre na­pokban megtartott évadzáró ülésén dr. Jordán László a Kisalföldben megjelentek alapján ismertette a tagság­gal a szülővárosban történ­teket, majd dr. Rechnitzer Já­nos, az MTA Regionális Ku­tatások Bizottságának titká­ra Győr szellemi élete és új innovációs pályája címmel tartott szenzációszámba me­nő előadást. F­ordítókorong Legfőbb célként azt emlí­tette, hogy Győr nemcsak a magyar, de a közép-európai városok hálózatában is meg­határozó szerepet töltsön be. Köztudott, hogy a régióban új térszerkezet formálódik. Lé­nyege: a Budapest-Po­­zsony-Bécs tengelyben erős innovációs folyamatok figyel­hetők meg, aminek legéke­sebb bizonyítéka, hogy ebben a térségben telepszik meg leg­inkább a külföldi tőke, ha­zánkban itt a legerősebb a vállalkozás, legalacsonyabb a munkanélküliség, magasak a jövedelmek. Ez a tengely meghatározó. A három folyó városa tu­lajdonképpen egy fordítóko­rong Bécs és Pozsony felé, amely a Felső-Dunántúl gaz­daságát ehhez az innovációs tengelyhez irányítja. Kiemel­kedően fontos tehát az emlí­tett fordítókorongot, regioná­lis funkcióit erősíteni, új sze­repkörökkel bővíteni. Kiemelten hangsúlyozta az előadó, hogy a városok között soha nem látott versenyfutás indult el a vállalkozásokért. I­TT Győr szellemi élete, új innovációs pályája Szenzációs távlatok Pénzügyi központ, ipari fellegvár, egyetemi város a külföldi tőkéért. Az Audi­­gyár letelepülése már egy győ­ri győzelmet jelent. Az ott ta­pasztalt termelési kultúra nem idegen Győrtől. Az Audi letelepedése modell értékű lesz, mert ezek után más nagy­­vállalkozók fantáziát látnak a városban. Áll a verseny Sop­­ronnal, Szombathellyel, Veszprémmel, legújabban pe­dig az újraéledő Tata-Tata­bánya térséggel. Győr előny­ben van ebben a küzdelem­ben, mindenekelőtt azért, mert nagyipara mindig meg­határozó volt. Győr új szerepei Nagy érdeklődést váltott ki a hallgatóság között Rechni­tzer doktor megállapítása, hogy Győrnek új funkciói for­málódnak, többi között a ter­cier, szolgáltató szerepkör. Pénzügyi szolgáltató központ­tá válik a város, egész Felső- Dunántúl pénzügyi központ­jává. Jelenleg 32 banknak van itt fiókja, lerakata, képvise­lete, s tudjuk: az országban összesen 42 bejegyzett bank működik. Ezért már most óriá­si hiány van a városban, nem­csak vezető bankszakembe­rekből, hanem a pénzügyi munkához értő adminisztrá­torokból is. Nem véletlenül van folyamatban a Széchenyi István Főiskolán pénzügyi szak létesítése. Az említette­ket figyelembe véve a város­­tervezés is új feladatot jelent. A belváros régi szerepkörét meg kell változtatni, a lakó­funkció helyett a szolgálta­tásra, az üzleti szerepkörre kell átállni. Az illetékeseknek végig kell gondolniuk, milyen hatással lesz az új gazdasági helyzet serkentő hatása, mivel új fej­lesztési koncepció kialakítá­sa elkerülhetetlen. A város­nak tudnia kell, mire ad pénzt, mert Győr nagyon gazdag. Sajnos a városházán alig-alig változtattak a 40 éven át ki­alakult bürokrácián. A hiva­tali bürokrácia nem veszi tu­domásul a vállalkozások fon­tosságát. A hazai és külföldi vállalkozók panaszkodtak több ízben az említett győri hivatali bürokráciára. Végre tudomásul kell venniük, hogy a város hivatalainak szolgál­niuk kell és nem uralkodni­uk. Az egyetemes kultúra... Különösen hangsúlyozta dr. Rechnitzer, hogy az emlí­tett gazdasági fejlődésnek ak­kor van jövője, ha felragyog Győr kultúrája. A kilencve­nes években óriásit fejlődött Győr kulturális színvonala. Minden győri álma azonban az egyetem, amelynek alapja a Széchenyi István Főiskola. Főigazgatója megértette az új idők új szavait és munkatár­saival mindent megtett az ok­tatási rendszer korszerűsíté­séért. Minden remény adott, hogy 1995 és 1996 között egyenesbe jut az egyetem ügye, és az ezredforduló tá­ján megkezdheti működését a győri Széchenyi István Tu­dományegyetem. Örvendetes tényként említette, hogy meg­kezdődött a városban a pol­gári értékrend újrafelfedezé­se, mert negyven év után ne­héz polgárként élni, vélemé­nyünket polgári módon, sza­badon, értelmesen kifejezni. Végül két alapítványról szó­lott. A Zsinagóga Alapítvány nemcsak az országban egye­dülállóan szép zsinagóga meg­újítását támogatja, hanem az egykori szép Kossuth Lajos utca rekonstrukcióját, meg­tisztítását is, amely talán az egyetemi város egyik része­ként a győri Quartier Latin lehet. A másik pedig a Világ­­kiállítás Győr Alapítvány, amelynek legfőbb célja, hogy megteremtse azt a gazdasági és társadalmi miliőt, amely segíti a város fejlesztését. I. B. 1994. október 21., péntek

Next