Kisalföld, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-20 / 67. szám

4 AKTUÁLIS Létrejött a pápalátogatási iroda (Folytatás az 1. oldalról.) A tervek szerint a szentmise fél tízkor kezdődik. Előtte két órával mindenkinek el kell fog­lalnia a helyét. Kétezer autó­busz részére alakítjuk ki a par­kolóhelyeket és ugyancsak két­ezer ülőhelyet tartunk fenn a prominens vendégek, a konce­­lebráló papság, az egyházme­gyei települések polgármeste­rei számára. Megérkezése után a szektorok között II. János Pál körbemegy a pápamobillal. A szentmise alatt a különféle szervezetek képviselői szemé­lyesen adhatják át ajándékai­kat. A szentmise után a Szent­atya a püspökségre látogat. A püspöki vendéglakosztályt ala­kítják ki számára. Ezt követő­en találkozik a püspöki karral, majd lepihen, és a tervek sze­rint négy óra körül magánjel­legű látogatást tesz a székes­­egyházban Apor püspök sírjá­nál és a környező Szűzanya kegyképénél. Ezt követően Győrből helikopterrel tér vissza a repülőtérre. - Püspök úr! Mikén­t értéke­li az elmúlt esztendőt, különös tekintettel az Apor-évforduló­­ra? - Előadásainknak, rendez­vényeinknek, a minden nagy­böjti vasárnapon más főespe­­rességből érkező zarándokla­tok szellemiségének köszön­hetően az egyházmegye egé­szét átjárta e gondolat. A ka­tolikus iskolák tanulóinak pá­lyázatot hirdettünk Apor püs­pök életéről, sikeres ifjúsági találkozót szerveztünk a Püs­pökvárban 1500 fiatal részvé­telével, akik a győri, veszpré­mi, szombathelyi és pannon­halmi kisegyházmegyéből ér­keztek. Az elmúlt esztendőben szerencsés cserével, az önkor­mányzattal megegyezve meg­nyithatta kapuit a százszemé­lyes katolikus fiúkollégium, így az egyház által felújított volt Gyivi épületével együtt 110 főiskolásnak tudunk ellá­tást biztosítani. Új épületbe költözhettek az elsőéves kis­­papok is, hogy az első eszten­dőben nagyobb hangsúlyt he­lyezhessünk a noviciátussze­­rű felkészülésre, a vallási, szel­lemi, műveltségi háttér össze­hangolására. Erre azért volt szükség, mert a papnevelés ide­je a Szentszék kérésére hat év­re emelkedett, ahol a megegyezés állami kár­talanítás kiküszöbölésével szó­- A katolikus iskolák tekin­tetében mi jellemzi az egyház­megyét? - Hét iskolát és két óvodát tartunk fenn. Elmondhatom, az ország összes katolikus is­kolájába járó gyermekek 25 százaléka Győr egyházmegyé­ben tanul, és minden jelentős városban van katolikus isko­la. Győrött a bencésekkel együtt három is működik, de van iskolánk Csornán, Kapu­váron, Sopronban és Szany­­ban is. Fenntartásuk azonban egyre nagyobb problémát je­lent. A minisztérium nem tar­totta be a megkötött oktatási megállapodást. 1994 óta vál­tozatlan az egyházi iskolák­ban tanuló diákok ellátására biztosított pénzkeret, illető­leg ahol változott - az általá­nos iskolások esetében -, ott az letett meg. Ezek közé tartozik a győri példa is: állam nem biztosítja a közal­kalmazotti fizetéskiegészítést. Az az összeg, ami az üzemel­tetésre és tatarozásra rendel­kezésünkre áll, az az üzemel­tetésre sem elég, így azt az egyházmegyének a templo­mok, plébániák felújítására szánt pénzből kell kiegészíte­nie. Ennek ellenére működ­nek iskoláink, köszönhetően többek között a külföldi ado­mányoknak, számítógépek­nek, bútoroknak, ruháknak. Erre is szükség van. Előfor­dult, hogy diákunknak nem volt télikabátja, és sokak szá­mára jelent problémát az ét­kezési költségek befizetése is. Úgy érzem, hogy kritikus pontra érkezett az egyházi is­kolák helyzete. Jelenleg még kitartunk, a továbbiakat pedig majd meglátjuk. Kritikus pontra érkezett az egyházi iskolák helyzete Dr. Pápai Lajos megyés püspök Az egyházmegye még számos ingatlanra tart igényt - Hol tart ma az egyházi in­ga­tlanok á­tadásának folyama­ta? - Még nem ért véget, hiszen a törvény szerint erre tíz év áll rendelkezésre. A kormányzat rövid úton lezárhatóvá kíván­ta tenni e folyamatot. Ezért össze kellett állítanunk azon ingatlanok jegyzékét, melye­ket 2000-ig természetben sze­retnénk visszakapni. A pénzbe­li kártalanítást a törvény csak bizonyos korlátok között tette lehetővé. Most a tervek szerint ez a fajta kártalanítás húszéves intervallumra tolódna ki. Az egyházmegye még számos in­gatlanra tart igényt. Ezek rész­ben kanonoki házak, iskola­­épületek Sopronban és Győr­ben. A falvakban lévő ingatla­nok nem képviselnek számot­tevő értéket. A pénzbeni kár­talanítás lehetőségére nagy szükség van, hiszen épülete­ink nagy részét erősen lerom­lott állapotban kaptuk vissza. Úgy érzem, hibát követett el az előző parlament, amikor az állami tulajdonúvá lett egyhá­zi ingatlanokat önkormányza­ti tulajdonba adta és csak utá­na szavazta meg az egyházi törvényt. Ez az árak erőteljes növekedéséhez vezetett, ami lassította a visszaadás ütemét. Természetesen voltak helyek. KISALFÖLD Bár néha nehéz elfogadni, csak abból lehet adni, ami van - Püspök úr szólt a papneve­lés rendszerének átalakulásá­ról. Érezhető elmozdulás a pa­pi hivatást vállalók számát te­kintve is? - A paphiány országos je­lenség. Mégis - azzal együtt, hogy a győri egyházmegyében is van negyven betöltetlen, máshová csatolt plébánia - e térség helyzete viszonylag elfo­gadható. Még mindenütt van szentmise, világi kisegítők nem vezetnek önállóan plébániát, mint ahogyan ez más egyház­megyében gyakorlattá vált. Mindemellett nagy szükség van a világiak segítségére. Ezt az is mutatja, hogy 350 világi hit­oktató működik az egyházme­gyében, köszönhetően a sop­roni és győri hitoktatóképzők működésének. Polgármesterek sok helyütt programjukba is beleveszik, hogy önálló papot szereznek a településnek és fo­lyamodnak a Szentatyáig, hogy kérésük teljesüljön. A hívek néha nehezen értik meg, hogy csak abból lehet adni, ami van. A papok életkora emelkedik, a megterhelés nő, így nagyobb megértésre, segítségre lenne szükség a hívek részéről is. Ugyanakkor ma már úgy lát­szik, mintha emelkedne a pa­pi hivatást vállalók száma, mely nemcsak számbeli, ha­nem minőségi átalakulást is hozhat. - Visszatérve a pápalátoga­tásra: milyen tartalmakat, üze­netet hordozhat a Szentatya érkezése, jelenléte az érdeklő­dők számára? - Az 1991-es pápalátogatás az újdonság erejével vonzotta a látogatókat. Azóta az embe­rek pesszimistábbá, kiábrán­­dultabbá váltak, egyes rétegek tovább szegényedtek. Ennek ellenére komoly tömeget vá­runk. Mert úgy gondolom, hogy a harmadik keresztény évezredre való felkészülés és a reménység hangoztatása ta­lán aktuálisabb, mint öt évvel ezelőtt. KESZEI L. ANDRÁS Szolgálat közben elütött mentős két lábán hat törés, egy évig ágyhoz köti Március 13-án reggel 8 órakor a Győrszentivánt Győrrel összekötő úton (az ipari park közelében) Polski FIAT 126 típu­sú személygépkocsijával Győr irányába haladt K. Géza 82 éves győri lakos, aki az egyenes útszakaszon haladva járművével egy havas, jeges útfelületen megcsúszott és nekiütközött az út szélén várakozó mentőautóból a beteghordágyat kiemelni szán­dékozó mentős gépkocsivezetőnek. Az ütközés során a mentős mindkét lába a rohamkocsi hátsó fellépőrácsának szorult, ezért súlyos sérüléseket szenvedett. Ennyi a szűkszavú rendőrségi jelentés, mely nem szól, nem is szólhat a hivatásáért lelkesedő mentős, Bors Miklós tragédiájáról. Túlélte a balesetet, a profi munkát végző orvoscsapatnak a lábait is sikerült megmentenie, de legalább egy évbe telik, mire újra járhat.­ ­ Reggel nyolckor egy közle­kedési balesethez riasztottak bennünket. A sérült a Zsiguli­jában ült, és mivel úgy tűnt, medencecsonttörése van, a doktornő kérte, hogy hozzuk oda a hordágyat és a vákuu­mágyat. Hátrálva húztam ki a hordágyat a mentőből, amikor egy nagy durranást hallottam: a Polski hátulról frontálisan nekivágódott a lábamnak és a rohamkocsi hátsó láb­tartójá­nak nyomta - emlékezik vissza kórházi ágyán Bors Miklós, aki a baleset alatt végig eszméleté­nél volt. Emlékszik arra is, hogy hát­tal a kis FIAT csomagtartójá­ra zuhant, a feje a szélvédőn koppant, és bezúzta azt. Az üt­közés olyan erejű volt, hogy a lábával együtt a mentő alá nyomta a lábtartót is. - Amikor a Polskit hátratol­ták, én a földön feküdtem, és tartottam a lábamat, mert az állt mindenfelé. A doktornő le­terített egy pokrócot, amire a másik sérültnek szánt vákuu­m-ágyat tette, arra segítettem át magam. Ekkor már szörnyű fájdalmaim voltak. Kértem, hogy altasson el. Amikor ma­gamhoz tértem, már egy másik mentőben feküdtem, a kollé­gák éppen a kórházba vittek. Dr. Tihanyi Katalin főorvos asszony ült mellettem, szem­élyesen adagolta a gyógyszere­ket. A sérült mentős a műtét után a kórházi ágyon ébredt legkö­zelebb. Jobb lábán négy helyen darabos nyúl töréseket szenve­dett, bal lábán két nyílt törés volt. Szakmabeliként pontosan tudja, mivel járt volna, ha az ütés a térdét is érte volna, vagy ha nem hajlik be a mentő láb­tartója. - Akkor már nem lenne meg egyik lábam se, így van esélyem arra, hogy talpra állhatok. A szerencsétlenül járt mentős kórházi ágyánál szinte váltják egymást a kollégák. Mindenki szereti, tíz évig volt sofőr ro­ham- és esetkocsikon. Egyet­len koccanás nélkül vezette le ezt az időt, rajong a munkájá­ért, ha felgyógyul, szeretne új­ra mentőautót vezetni. A baleset után két nappal, március 15- én töltötte be 46. életévét. A születésnapot kórházi szobá­ban, de családi körben tartották meg. - MÉSZÁROS - Ködden Tegnap reggel hét óra után a 85. számú főút 10-es kilomé­terszelvényénél Enese felől Győr irányába közlekedő IFA tehergépkocsi vezetője, N. Lász­ló későn észlelte a vele azonos irányba tartó, forgalmi okból fékező, majd megálló Volán­autóbuszt és hátuljának ütkö­zött. Az autóbusz vezetője az előtte állóval való ütközést ki­kerülve, járművét balra kormá­nyozva a menetirány szerinti bal oldali forgalmi sávban ke­resztbe fordult. A forgalom az említett szakaszon másfél órán át szünetelt. A baleset követ­keztében az autóbusz utasai kö­zül négyen könnyű sérülést szenvedtek, majd a délelőtt fo­lyamán az autóbusz vezetője és még öt utas jelentkezett orvosi ellátásra a csornai kórházban. Mindannyiuk sérülése könnyű. 18 óra Női kondicionáló torna és KOKTÉL-klipműsor a Kábel- 1ó csatornán (16797H) Műsorvezetők: Kszel Attila Molnár Zsuzsanna Kiss Katalin Naponta 6-18 óráig, FM 103,1 MHz; kábelen 100, 7 MHz. BMC Rádió, 9023 Győr, Magyar u. 9. Tel.: 96/444-222 (x) 1996. március 20., szerda ÁLLÁSPONTUNK Térdig szemétben Kevés kivétellel elolvadt a hó az utakat szegélyező vízel­vezető árkokban, előtűnnek hát, amiket eddig jótékonyan eltakart. Színes fóliákban szemét mindenfelé, amerre csak megfordulunk. Nem emlékszik az ember a mostanihoz ha­sonló, a szemét által mindent elborító tavaszi ébredésre. Bár­csak azt mondhatnánk, hogy életünk hordalékai, amiket a műanyag zsákokban látunk. Mert igaz, hogy a mindenna­pi élet és használat tartozékai, amiket a zsákok rejtenek, csak hát hogy kerülnek ezek az utak mellé, az erdőkbe, dű­­lőutak közelébe. Nem közvetlenül, hanem nagyon is köz­vetve jutottak alkalmi gyűjtőhelyükre. Gyanítható, hogy sok száz kiskert és hétvégi ház tulajdonosa szabadult meg ily módon hulladékától. Környezetet nem tisztelő, közösség­­ellenesebb módot aligha lehet találni a szemét elhelyezé­sére... Amíg az ember, különösen a falun élő, csak természetes anyagokat használt, szinte nem maradt utána környezetet terhelő hulladék. Elégett a tűzhelyen, a kert végében, föld­dé vált. A műanyagokkal azonban nem tudunk mit kezde­ni, az ipar és kereskedelem ugyanakkor elképesztő mére­tekben ontja az egyszer használatos, el nem bomló csoma­golóanyagokat, göngyölegeket. Fejlett országokban, halla­ni, újra felhasználják ezeket. Ha még nem is tartunk itt, a szeméttelepeken lenne helye a műanyagoknak is, ehelyett lelkiismeretlen módon a közterületekre kerülnek és hova­tovább már térdig gázolhatunk a szemétben. Olyan minő­sítést állítunk ki ezzel magunkról az idegeneknél, amelye­ket sokáig a balkáni országok számára tartottak fenn. A ha­tárállomásokhoz, illetve onnan elvezető utak mentén, Raj­kánál, Hegyeshalomnál, Medvénél a külhoniak is alaposan besegíthetnek az árokpartok elcsúfításába. Évekkel ez­előtt Mezőőrs ifjú emberei, iskolás gyerekei - nyilván ta­náraik szavát követve - példát mutattak a megyének. A gye­rekek környezetismereti óra keretében összeszedték a köz­ség útjai mentén található szemetet. Nagy szükség lenne rá, hogy felfrissítsük az akkori kezdeményezést. Hiszen most már országos felhívás is született: „Szépítsük meg Ma­gyarországot”. Az út menti szemétlerakatok a rossz példa erejével hatnak. Ma pedig éppenséggel jó példákra lenne szükség. A ma mások gondatlanságát eltüntető ifjú, felnőtt­ként bizonyosan nem követi majd, amit ma maga is elítél. A NAP MONDÁSA Ha a szélkakas beszélni tudna, azt mondaná, hogy ő irányítja a szelet. Jules Renard (1864-1910), francia író A nyerő lap: KIMIFÖUD Ne dobja el szerencséjét! A Kisalfölddel minden nap „ünneplap” lesz A Kisalföld, a család napilapja különleges nyeremény­­akciót indít olvasói szolgálatában. A napokban teszteljük azt az új, modern berendezést, amely alkalmas arra, hogy a Kisalföld minden egyes példányát a nagy fordulatszám mellett sorszámmal lássa el. Kedves Olvasóink tegnap és ma már felfedezhették a számokat lapunk első oldalán. Ha a főpróba jól sikerül, hamarosan az újság összes példányát sorszámmal látjuk el az első oldal felső részén, és naponta kisorsoljuk a nyerő­számokat. Ezeket mindig a megjelenést követő napon tesszük közzé napilapunkban. Vagyis kedves Olvasóink a Kisalfölddel együtt - változatlan áron - sorsjegyet is kap­nak és minden egyes megjelenési napon kipróbálhatják szerencséjüket. Nyertes olvasóinkat értékes ajándékokkal lepjük meg. Ne dobják el tehát a Kisalföldet, és ha nyertes számra lelnek, az újság első oldalát borítékba zárva küldjék be szerkesztőségünkbe. A többi már a mi dolgunk. Eljuttatjuk önöknek nyereményüket. A Kisalfölddel minden nap „ünneplap” lesz. Ne feledjék, ha előfizetnek, még kényelmesebben, és mindennap játsz­hatnak velünk.

Next