Kisalföld, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-02 / 281. szám
1996. december 2., hétfő A kormánybiztos realista, nem vár csodát A cél: rendbe kell tenni az ingatlan-nyilvántartást A minap győri programja volt dr. Riegler Péter kormánybiztosnak, a Nemzeti Kataszteri Programiroda vezetőjének, vele volt dr. Mihály Szabolcs, a Földmérési és Távérzékelés Intézet igazgatóhelyettese. Városi és megyei vezetőkkel találkoztak, előadást tartottak a szakembereknek a MTESZ-székházban. Közben a megyei földhivatalban a kormánybiztos készséggel válaszolt lapunk munkatársának kérdéseire. A nemzeti kataszteri program célja, mondta dr. Riegler Péter, az ingatlan-nyilvántartás rendbetétele. Ez okkal került az utóbbi években a társadalmi érdeklődés és a kritika homlokterébe. Az utóbbi hat év változásai olyan hatalmas munkamennyiséget zúdítottak a földhivatalok nyakába, amellyel képtelenség megbirkózni. Egyedüli segítség a technika, a manuális kartotékrendszer helyett a számítógépes adatfeldolgozás. Országosan ez már kilencven százalék körül tart, s várhatóan az év végéig a földhivataloknál befejeződik az ingatlan-nyilvántartás „feltöltése”. Ám a földhivataloknak igen sok az elmaradásuk. A pótlás a kormánybiztos szerint kőkemény munka lesz - az adatgyűjtés ugyanis nem helyettesíthető egyszerűen géppel. Sokkal több szakember kellene a jelenleginél. Hogy mikorra valósul meg a cél, az ingatlan-nyilvántartás rendezettsége? Három év, vagy öt... A kormánybiztos realista, nem számít csodákra, mert ismeri a helyzetet. Az említett programmal párhuzamosan, pályázatok útján, szakértő vállalkozók megbízásával készülnek az új, digitális alaptérképek, melyek a kiépülő számítógépes rendszerrel használhatók. Az öt évre szóló terv az ország területének körülbelül 15-20 százalékát fedi le. Kiemelt például Záhony és Szentgotthárd környéke, megyénkben egyelőre Győr kapcsolódik különböző formákban ehhez a programhoz. A nemzeti kataszteri program kétségkívül sokat enyhít a földhivatalok gondjain, például saját fejlesztésű szoftverekkel, Phare-pénzből telepítendő számítógépes állománnyal. Ami mindebből az állampolgár haszna, hogy áttekinthető, nyomon követhető információkat kaphat a tulajdonviszonyokról, vagy akár azok rendezetlenségéről. J. F. Dr. Riegler Péter Erősebb rendőri jelenlét kellene Elégedett-e a hatóságok munkájával? Elégedett-e az egyes hatóságok munkájával - ezt a kérdést tettük fel járókelőknek. Elsősorban a rendőrség felől érdeklődtünk, de az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a vám- és pénzügyőrség is tárgyát képezte beszélgetéseinknek. - Egyáltalán nem vagyok elégedett - nyilatkozta Szabó Ernő. - Túl merevek, nem segítőkészek, tisztelet a kivételnek, mert azért akad. Több rendőrjárőrre volna szükség, akik nem alkalmanként, hanem folyamatosan ügyelnének a közbiztonságra. Természetesen a razziák is fontosak. Az APEH-ről annyit, hogy olykor felbosszantanak azzal, hogy nem értesítik időben az ügyfelet, utólag pedig elmarasztalják. - Közepesre osztályozom mindegyik tevékenységét - mondta Juhász Ernőné. - Ez annak tudható be, hogy például én itt a Batthyány park körül hónapok óta nem láttam rendőrjárőrt. Reggel, hajnalban járok dolgozni, s nem is merek átmenni a parkon, inkább kerülök. A másik pedig, a kisebb utcákban is kellene sebességet mérniük a rendőröknek, hiszen eszeveszetten száguldozik némely autós. - Alapjában véve elégedett vagyok velük - mondta Rapkai Zoltánná. - Azóta, hogy rendbe tették a Batthyány parkot, itt rend van és észrevehetően többet ellenőrzik a környéket. Az APEH-ről annyit, hogy szerintem pénzkidobás volt az adókártyák bevezetése, hiszen már mostanra kiderült, hogy hamisíthatóak. Tehát újabb visszaélési lehetőséget adott a hivatal. Dr. Tőke Csabának, aki Győrújbaráton lakik, eddig nem volt gondja a hatóságokkal. Az ügyintézés lehetne gyorsabb, például az APEH-nél, bár valóban kevesen vannak. Több rendőrre lenne szükség a közterületeken, hiszen visszatartó erővel hatna jelenlétük. A vámhatósággal exportszállítások révén volt kapcsolatom, de mindenben korrekten jártak el, és gyorsan. Fráter János nyugdíjas az 1945 előtti időkre emlékeztetett. - A közbiztonság akkoriban garantált volt. Gyalog vagy kerékpárral, esetleg lovon közlekedtek a rendőrök, így többet láttak. Jobban megválogatták az állományt és büszkék voltak a rendőrök egyenruhájukra. Ma alulfizetettek, akár a katonaság, érthető, ha valakinek a magánéletében megélhetési gondjai vannak, az a munkáját sem tudja tökéletesen ellátni. Erre jobban oda kellene figyelni. ■ . . • I • . , BUG KISALFÖLD Ipartestületi hírek A Győr és Vidéke Ipartestület összevont szakosztályi ülést tart december 4-én délután öt órától Győrött az ipartestületi székház (Arany János u. 31.) IV. emeleti oktatótermében. Az ülés témája: az 1997. évi személyi jövedelem-, társasági-, osztalék - és az általános forgalmiadótörvények, valamint az adózás rendjéről szóló törvény ismertetése, továbbá a társadalombiztosítással kapcsolatos törvénymódosítások. Az Ipartestületek Győr- Moson-Sopron Megyei Szövetsége tagszervezetei részére december 4-én és 9-én délelőtt 11 órától az előbb említett helyszínen előadást és konzultációs foglalkozást tart az országos szövetség főtanácsosainak közreműködésével. A december 4-i esemény témája az 1997. évi társadalombiztosítási törvénnyel és a végrehajtási rendeletekkel összefüggő tudnivalók. December 9-én pedig a január 1-jével életbe lépő adótörvényekről lesz szó. Az Ipartestületek Győr- Moson-Sopron Megyei Szövetsége a tagszervezetei nevében tiltakozását fejezte ki - és felkérte az Iposz vezetését, hogy az iparostársak érdekében felsőbb fórumokon járjanak el, mert az 1997-re tervezett társadalombiztosítási törvényben a többes jogviszonyokat érintő járulékfizetési kötelezettség kitétele kiegészítő tevékenységű vállalkozónak csak a nyugdíjast, illetve a nyugdíj melletti társas vállalkozás tagjait tekinti, így a fő munkaviszonnyal rendelkező és mellette vállalkozói tevékenységet gyakorlót január 1-jétől 39 százalékos társadalombiztosítási és 6 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék terhelné az eddigi maximum 10 százalékos baleseti járulék helyett. Ez a súlyos teher a tevékenységek ellehetetlenüléséhez vezet és a feketegazdaságot erősíti. ZS. D. JELEN IDŐ 15 Tanulmányúton Olaszországban A szakma mellett fontosak az emberi kapcsolatok Ösztöndíjjal tanult nyolc hónapot Észak-Olaszországban Dimitriu Ádám Achilles építészmérnök, aki jelenleg a Széchenyi István Főiskolán végzős településmérnök. Múlt héten érkezett haza a tavasz óta tartó nyelvi és szakmai képzésről, amelyet az olasz Külkereskedelmi Intézet támogatott. Élményeiről beszélgettünk. - A képzés első része Perugiában volt, ahol a Külföldiek Egyetemén négy hónapos intenzív nyelvtanfolyamon vettem részt. Ez egy hangulatos középkori egyetemi kisváros, pezsgő élettel és sajátos mikroklímával a környező hegyek tövében. Ezután egy három hónapos projekt menedzsment és marketing-mesterkurzus következett a vicenzai Business Schoolban. Az előadásokat északolasz óriásvállalatok vezetői tartották, akik az elméleten keresztül gyakorlati problémákra is felhívták figyelmünket. Az utolsó egy hónapban pedig e cégek nyújtottak nekünk szakmai gyakorlatot és tréninget, ahol üzletiterv-elemzéseket, ellenőrzéseket és munkaprogramozási feladatokat végeztünk. A nyelvtanulás és szakismeretek szerzése mellett volt-e ideje megismerkedni olasz családokkal, helyi szokásokkal? - Természetesen - mondta a most már olaszul folyékonyan beszélő építész. - Nemcsak baráti kapcsolatok alakultak ki, hanem olasz vállalkozók és gyárosok fiaival is ismeretséget kötöttem, akik szívesen fektetnének be régiónkban. Nagyon tetszett az olasz formatervezés, és az, ahogy ügyelnek az apró részletekre is. - Milyen érdekességekkel találkozott? - Az országban a különbözőségek nem csupán gazdasági vonalon vannak meg, de a dialektusok és a viselkedéskultúra is eltér észak és dél között. Sokszor másképp használják a kifejezéseket, furcsállják egymás nyelvhasználatát. - Kipróbált-e különleges ételeket? - Igen. Kedvencem volt a tészta kagylóval és a rántott polip. A csigát is megkóstoltam, de később mellőztem étrendemből. Macskahúsra pedig egyáltalán nem vetemedtem. A macskahús evéséről egyébként a vicenzaiak híresek, olyannyira, hogy még a focicsapatuk zászlajában is szerepel egy macska. - Milyen más nemzetiségű tanulók vettek részt a kurzusokon? - Argentinok, oroszok, kínaiak, lengyelek, valamint egy kétméteres palesztin mérnök, aki - mint később kiderült - Jasszer Arafat rokona volt. Csupán búcsúzáskor árulta ezt el nekünk. Nagyon összetartó csapat voltunk, s bejártuk egész Olaszországot. Azt hiszem, nem ártana, ha minél több magyar diák vehetne részt hasonló kurzusokon, így elkerülhetőek lennének a nemzeti ellentétek. BUGOVICS Dimitriu Ádám Achilles Padovában egy lakóház-építkezésen. Gyógyul az egészségügy? így látja a tárca helyettes államtitkára (Folytatás az 1. oldalról.) - Nagyon fontos lenne az egészségügy reális helyzetmegítélése, ma nagy divat a problémás területekkel foglalkozni. Noha méltatlanul alacsony a dolgozók bére, nincs mindenütt igazi gond, hiszen vannak intézmények, ahol negyvenszázalékos béremelést hajtottak végre, és adósságuk sincs. Egyes kórházak között hatalmas különbségek lehetnek, amelyek az eltérő adottságokból, a jobb és a kevésbé jó menedzsmentből alakulhatnak ki - mondta dr. Lépes Péter, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára. - Nemrégiben lemondott Szabó György népjóléti miniszter. Ön szerint mi késztette erre az elhatározásra? - Az elmúlt napokban búcsúztattuk Szabó Györgyöt, aki a sajtótájékoztatón lemondását azzal indokolta, hogy a kormánytól az általa az egészségügyben szükségesnek tartott plusz 20-25 milliárd forintot nem tudta megszerezni. Volt miniszterünk abban bízik, hogy egy új személy talán jobban, határozottabban képviseli az egészségügy érdekeit. Úgy érezte, a kormány vele és az általa képviselt tárcával nem volt szolidáris. - Ismert már az új miniszter személye? Ön szerint milyen ember volna alkalmas e tisztségre? - A legjobb szándékkal sem tudok biztosat mondani, több név is szerepel a listán. Kizárólag a miniszterelnök felelőssége és jogköre a megfelelő személy kiválasztása. A leendő miniszternek feltétlenül politikusnak kell lennie, akinek a parlamentben és a politikában is meg kell teremtenie az egészségügy hátterét, támaszkodnia kell a szakemberek széles táborára, és mindehhez hozzá kell tennie a saját koncepcióját, de szüksége lesz széles körű ismereteire és szociális érzékenységre is. Mivel az elmúlt évek alatt három minisztert is „elfogyasztott”, nagy rálátása van az egészségügyre. Miben látja a szakterület rákfenéjét? - Meglehetősen nagy léptekben, a kívánatosnál nagyobb ütemben zajlik az egészségügy átalakítása, de nem célszerű halogatni, hiszen egyre rosszabb lesz. Az elmúlt húsz-huszonöt évben az intézményi struktúra megkövesedett, ugyanakkor a lakosság demográfiai, megbetegedési és gyógyulási viszonyai alapvetően megváltoztak. El kell érni, hogy ezekkel párhuzamosan a struktúra is megváltozzék. Sajnálatos, hogy inkább a negatív tények kapnak hangsúlyt, az elért jó és hasznos dolgok mellett pedig mindenki elsiklik. - Milyen intézkedéscsomagban látja a megoldás kulcsát? - A jelenleginél kisebb és hatékonyabban működő, de jól finanszírozott egészségügyre van szükség. Mivel teljesen kidolgozott és világos koncepciónk van, bizakodóak lehetünk, mert ebben és a jövő évben jelentős összegeket fordítunk beruházásokra, illetve a struktúraváltás céljaira. Amennyiben az anyagiakat jól használjuk fel, fél éven belül megoldódnak a kórház-átalakítási gondok, csitulhatnak a kedélyek. TÖRÖK MAGDOLNA