Kisalföld, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

1997. március 17., hétfő_______________________ Európa ránk figyelt Követni kell a nagy elődöket Március 15-én reggel fél ki­lenctől Sopron lakóit az Ifjúsá­gi Fúvószenekar ütemes zené­je emlékeztette: jeles napra vir­radtunk. A cserkészek részvé­telével 9 órakor ünnepi szent­mise kezdődött a domonkos templomban. A mise után a Hűségzászlóhoz vonultak, ahol megemlékezést tartottak, majd díszőrséget állítottak. A Petőfi téren fél tíztől kezd­te térzenéjét a városi fúvósze­nekar, majd tíz órakor az em­­lékezők, a Hunyadi János és az Erkel Ferenc Általános Is­kola kórusai elénekelték a Himnuszt. Incze József, a sop­roni Petőfi Színház tagja ma­gával ragadóan és megrázó erővel szavalta el Petőfi Sán­dor: Az Országgyűléshez című versét. Dr. Kertész Zoltán, Sopron választókörzet országgyűlési képviselője ünnepi szónoklatá­ban felelevenítette a 149 évvel ezelőtti forradalmakat, ame­lyek megrázták Európát.­­ Vol­tak ugyan részsikerek még eb­ben az időszakban is, de az or­szágra zúduló bajok, problé­mák és az orosz cári túlerő mi­att végül a forradalom elbu­kott. 1849. augusztus 13-án Görgey letette a fegyvert. A csatát elveszítettük ugyan, de az erkölcsi győzelem a miénk maradt. Európa ránk figyelt. Heine 1849 októberében így írt: „Ha e szót hallom: magya­rok, szűknek érzem német ze­kémet, keblemben tenger ka­varog és mintha trombiták kö­szöntenének.”­­ Sopron példamutató mó­don kapcsolódott a ’48-as ese­ményekhez.­ Magyar és német nyelvű röpcédulák jelentek meg a város vezetőségének fel­szólításával: „Polgártársak! A haza felszólítja fiait, segélyek­re szükség van! ” Ünnepi beszédében a szónok idézett Kossuth olaszországi száműzetéséből írt válaszleve­léből, amelyet Finck Jánosnak, Sopron akkori polgármesteré­nek címzett. A szónok beszéde végén úgy vélte, nincs más utunk, mint Szent István ki­rály idejében volt: a fejlett Nyu­­gat-Európához kell csatlakoz­nunk, a NATO és az Európai Unió tagjává kell válnunk. De nem mindenáron! Egyenrangú partnerként, sajátos magyar ér­dekeinket érvényesítve. Követ­nünk kell a nagy elődök példa­­mutatását, Kossuth demokrácia melletti elkötelezettségét, Szé­chenyi éleslátását, Deák böl­csességét, Arany szelídségét és Petőfi fiatalos lelkesedését. Az ünnepi beszédet követő­en Incze József „A konzervatí­vok” című Petőfi-verset sza­valta. Majd Sopron város ön­­kormányzata, az országgyűlé­si képviselők, a pártok, a szer­vezetek és az intézmények, va­lamint az ifjúság képviselői he­lyezték el a kegyelet koszorúit, az emlékezés virágait a Petőfi­­szobor talapzatánál. TÖRÖK M. A soproni március 15-i megemlékezés végén a résztvevők ko­szorúkat helyeztek el Petőfi szobránál. Úgy gondolom... Nemzeti ünnepen is a sógorok szolgálatában? Úgy gondolom, igaza van annak a hölgynek, aki elmarasztalta a soproni butikosokat... Fájlalta, hogy március 15-én, „fizetett” ün­nepen, a magyar forradalom és szabadságharc jeles ünnepén is ki­nyitották üzleteiket a vállalkozók - tisztelet a kivételnek. Úgy gondolom, a szombatra eső nemzeti ünnep megzavarta a magánkereskedőket. Nem tudták, kinyissanak-e vagy sem. Sokak szerint a burgenlandiak nem ismerik a március 15-i magyar ün­nepet. Többen úgy spekuláltak, ki kell nyitni, hiszen tekintélyes bevételre tehetnek szert... A sógorok - akik talán nem is tudják, ki volt Petőfi, Jókai és mi is történt pontosan azon a 149 évvel ez­előtti napon - elárasztották a várost, csakúgy, mint egyéb szom­batokon. A fizetett nemzeti ünnepen a nagyobb áruházakat, üz­leteket elvétve sem találtak nyitva, nem úgy a butikokat, amelyek alkalmazottai - tetszik, nem tetszik - állták a sarat. Nemzeti ün­nep ide, hazafiság oda, a sógorok zavartalanul vásárolhattak új di­­vatú farmert, alsó- és felsőruházati cikkeket, kaptak szalámit, tortalapot és gyümölcsöt is. Nem úgy, mint mi a sógorok szent ün­nepein, amelyeken a tudatlan magyarok csak ácsingózhatnak a Met­ro Áruház előtt. Törvényeik szerint kemény pénzbe kerül, ha va­laki állami ünnepen vét az előírásoknak, s kinyitja az üzletét... Úgy gondolom, a demokrácia jegyében többen az üzletmenet­re, a fizetőképes keresletre hivatkozva vették le üzleteikről a rá­csot. Persze mint minden, ez is fonákjára fordítható, fogalmazhat­nánk úgy is: szegény magánszféra még az örökre áldott nagy na­pot is munkával töltötte, mert a vállukra nehezedő közterheket csak örökös robotolás mellett képesek elviselni. Magánügy, ki hogyan és miképpen ünnepli születés- és névnapját, a magyar nemzet nagy és jeles történelmi eseményeit. Meglehet, a magánkereskedők és a butikosok gazdagabbak let­tek sok-sok guruló forinttal, ropogós schillinggel. Ám lélekben gaz­dagnak és nemesnek az tarthatja magát mégis, aki részt vett a sop­roni Petőfi téri megemlékezésen, megállt egy perce és mély főhaj­tással eleinknek adózott... TÖRÖK MAGDOLNA KISALFÖLD SOPRON VÁRMEGYE 7 Díszelőadás a színházpártolóknak Mikó a közönségnek is díjat adományozott (Folytatás az 1. oldalról.) Az előadás előtt Mikó István színidirektor társaságában a színpadra vonult Szabó Zol­tán, a Művelődésügyi és Köz­oktatási Minisztérium állam­titkára, dr. Gimesi Szabolcs polgármester, dr. Kertész Zol­tán országgyűlési képviselő, dr. Fülöp József alpolgármes­ter és Hanzséros Ágnes, a vá­ros címzetes főtanácsosa. . A jubileum alkalmából Sza­bó Zoltán államtitkár ünnepi beszédében hangsúlyozta: a soproni polgárság kultúrasze­­retetét és áldozatvállalását jól példázza az a tény, hogy a va­lójában közel hatszáz éves múltra visszatekintő soproni színjátszás tudhatta magáé­nak az ország második kőszín­házát. Az államtitkár - egye­bek mellett - kifejtette: orszá­gosan is ismert, hogy Sopron­ban a történelem során szinte hagyománnyá vált a színház­kultúra nagylelkű támogatása mind a polgárok, mind a vá­rosvezetés részéről, ami ese­tünkben egyet jelent az iskolá­zott ízléssel, a színházművé­szet és a város egymásra talá­lásának nemes ügye önzetlen felkarolásával. Ezt követően dr. Gimesi Szabolcs polgármester kö­szöntötte a jubiláló színtár­sulatot. Értékes, tartalmas öt évnek minősítette működésük eltelt fél évtizedét. Méltató szavakkal illette a művészek lelkiismeretes, profi munká­ját, a város és színháza köl­csönhatását, a sokszor híres­sé vált soproni előadásoknak a helyi kulturális életben be­töltött szerepét. Az ünnepi szavak elhang­zása után került sor a Sopro­ni Színházért Alapítvány Thá­­lia-gyűrűjeinek kiosztására. A kuratórium nevében dr. Ker­tész Zoltán országgyűlési kép­viselő és dr. Fülöp József alpol­gármester - a közönségszava­zatok alapján - Székhelyi Jó­zsef színművésznek, valamint - a színház dolgozóinak szava­zata alapján - Bihami Béla fő­mérnöknek nyújtotta át az aranygyűrűket. Az ünnepi est a színház ál­tal alapított művészeti elisme­rés, a Kabos Gyula-díj átadá­sával folytatódott, amely egy női és egy férfi művészt jutal­maz, a társulat titkos szavaza­ta után. Kabos Gyula-díjban első alkalommal Hacser Józsa, valamint - holtversenyben - Dobák Lajos és Incze József részesült. Az estén még egy díjat ki­osztottak, mégpedig a Pro Kul­túra Sopron emlékplakettet. Mikó István színidirektor - megköszönvén a város és kö­zönsége támogatását - a lel­kes soproni színházszerető kö­zönségnek adományozta a ki­tüntetést, amelyet jelképesen a polgármester vett át és köszönt meg. Az ünnepség után a pazar szereposztásban játszott és a közönség részéről kitörő öröm­mel fogadott fergeteges vígjá­ték, a Hyppolit, a lakáj díszelő­adása méltó befejezése volt az önálló társulat jubieumának. GOSZTONYI MIKLÓS Mikó István igazgató emlékplakettel és meleg szavakkal köszönte meg a közönség támogatását. A háttérben a színház elisme­résben részesült tagjai. Köztársasági aranyérem a nagy nevettetőnek Göncz Árpád köztársasági elnök ma reggel hivatalában fogadja Mikó Istvánt, a sop­roni Petőfi Színház színidi­rektorát, Nyerges Ferenc ügyvezető igazgatót, vala­mint Székhelyi József szín­művészt, a soproni színház égisze alatt korábban létre­jött Kabos Gyula Társaság képviselőit abból az alkalom­ból, hogy átvegyék a halha­tatlan színművész, Kabos Gyula (posztumusz) köztár­sasági elnöki aranyérem ki­tüntetését. Mint ismeretes, a budapesti Farkasréti teme­tőben ma kerül sor az egy­kori nagy nevettető, Kabos Gyula síremlékének avatá­sára. Az USA-ban elhunyt le­gendás színművész földi ma­radványait - még az elmúlt év novemberében - a Kabos Gyula Társaság kezdeménye­zésére hozták haza, közada­kozásból. Reliefek mézestésztája Mézeskalács. Legtöbbünk­nek a tükrös szív és a peckes bajszú, deli lovas huszár alak­ja ötlik fel. Gyerekkor, falusi búcsúk, körhinta, céllövölde, nagyanyánk öreg keze, ahogy végigsétál velünk a sátrak előtt, hogy kiválaszthassa nekünk a legszebb és legnagyobb édes­séget. A mézeskalácsemlék nyo­mán szánkat elönti az édes íz, s kezünkön érezzük a ragadós cukorkát... A soproni Gyerme­kek Házában most megtekint­hető Tari Márta iparművész mézeskalács-kiállítása, s a láto­gató az emlékek r­endezése mel­lett egy új élménnyel térhet ha­za: a mézestészta nem csak a tükrös szívhez való... Tari Márta a Képzőművésze­ti Főiskola restaurátor szakán végzett. Az utóbbi években le­endő óvóképzősöket tanított képzőművészetre, s egy kará­csonyi készülődés alkalmával ötlött fel benne: gyurma és agyag helyett készüljenek az ajándékok, fenyődíszek ánizs- és szegfűszegillatú mézestésztá­ból. Az ötletet tett követte, s mivel már az első szobrocskák oly jól sikerültek, jött a kiállí­tások sora. Nem egyszerű figu­rák készülnek keze nyomán, hanem fantasztikus, finoman kimunkált domborművek, re­liefek, sőt, szoborkompozíciók. A kiállításon bemutatott mézestésztaművek szépek a szemnek, de ez az esztétikai élmény más érzékszervünkre is hat. Bizonyára több házi­asszony is akad majd a látoga­tók között, aki otthon nekilát saját mézeskalácsának elké­szítéséhez... Tari Márta kiállítása márci­us 30-ig látogatható, vasárnap kivételével naponta 9-től 17 óráig. A belépés díjtalan. N. M. Az iparművész keze nyomán a tészta is műremekké válik. Fotó: CS. SZ. A helyi adókról írv vaj­ui -­j.viuaDii-uupi­un Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara soproni kamarája március 18-án, kedden 14 órakor tájékoztatót szervez a Várkerület 19. szám alatti előadóteremben. Téma: a he­lyi adóbevallásokkal kapcso­latos formai-tartalmi tudni­valók és a témához kapcsoló­dó aktuális kérdések. Az elő­adást Berta Attiláné, a váro­si adóhivatal vezetőhelyette­se tartja. KISALFÖLD HIRDETÉSFELVÉTEL a Soproni Reklámirodában Élőkapu XX.

Next