Kisalföld, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-17 / 63. szám
1997. március 17., hétfő_______________________ Európa ránk figyelt Követni kell a nagy elődöket Március 15-én reggel fél kilenctől Sopron lakóit az Ifjúsági Fúvószenekar ütemes zenéje emlékeztette: jeles napra virradtunk. A cserkészek részvételével 9 órakor ünnepi szentmise kezdődött a domonkos templomban. A mise után a Hűségzászlóhoz vonultak, ahol megemlékezést tartottak, majd díszőrséget állítottak. A Petőfi téren fél tíztől kezdte térzenéjét a városi fúvószenekar, majd tíz órakor az emlékezők, a Hunyadi János és az Erkel Ferenc Általános Iskola kórusai elénekelték a Himnuszt. Incze József, a soproni Petőfi Színház tagja magával ragadóan és megrázó erővel szavalta el Petőfi Sándor: Az Országgyűléshez című versét. Dr. Kertész Zoltán, Sopron választókörzet országgyűlési képviselője ünnepi szónoklatában felelevenítette a 149 évvel ezelőtti forradalmakat, amelyek megrázták Európát. Voltak ugyan részsikerek még ebben az időszakban is, de az országra zúduló bajok, problémák és az orosz cári túlerő miatt végül a forradalom elbukott. 1849. augusztus 13-án Görgey letette a fegyvert. A csatát elveszítettük ugyan, de az erkölcsi győzelem a miénk maradt. Európa ránk figyelt. Heine 1849 októberében így írt: „Ha e szót hallom: magyarok, szűknek érzem német zekémet, keblemben tenger kavarog és mintha trombiták köszöntenének.” Sopron példamutató módon kapcsolódott a ’48-as eseményekhez. Magyar és német nyelvű röpcédulák jelentek meg a város vezetőségének felszólításával: „Polgártársak! A haza felszólítja fiait, segélyekre szükség van! ” Ünnepi beszédében a szónok idézett Kossuth olaszországi száműzetéséből írt válaszleveléből, amelyet Finck Jánosnak, Sopron akkori polgármesterének címzett. A szónok beszéde végén úgy vélte, nincs más utunk, mint Szent István király idejében volt: a fejlett Nyugat-Európához kell csatlakoznunk, a NATO és az Európai Unió tagjává kell válnunk. De nem mindenáron! Egyenrangú partnerként, sajátos magyar érdekeinket érvényesítve. Követnünk kell a nagy elődök példamutatását, Kossuth demokrácia melletti elkötelezettségét, Széchenyi éleslátását, Deák bölcsességét, Arany szelídségét és Petőfi fiatalos lelkesedését. Az ünnepi beszédet követően Incze József „A konzervatívok” című Petőfi-verset szavalta. Majd Sopron város önkormányzata, az országgyűlési képviselők, a pártok, a szervezetek és az intézmények, valamint az ifjúság képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit, az emlékezés virágait a Petőfiszobor talapzatánál. TÖRÖK M. A soproni március 15-i megemlékezés végén a résztvevők koszorúkat helyeztek el Petőfi szobránál. Úgy gondolom... Nemzeti ünnepen is a sógorok szolgálatában? Úgy gondolom, igaza van annak a hölgynek, aki elmarasztalta a soproni butikosokat... Fájlalta, hogy március 15-én, „fizetett” ünnepen, a magyar forradalom és szabadságharc jeles ünnepén is kinyitották üzleteiket a vállalkozók - tisztelet a kivételnek. Úgy gondolom, a szombatra eső nemzeti ünnep megzavarta a magánkereskedőket. Nem tudták, kinyissanak-e vagy sem. Sokak szerint a burgenlandiak nem ismerik a március 15-i magyar ünnepet. Többen úgy spekuláltak, ki kell nyitni, hiszen tekintélyes bevételre tehetnek szert... A sógorok - akik talán nem is tudják, ki volt Petőfi, Jókai és mi is történt pontosan azon a 149 évvel ezelőtti napon - elárasztották a várost, csakúgy, mint egyéb szombatokon. A fizetett nemzeti ünnepen a nagyobb áruházakat, üzleteket elvétve sem találtak nyitva, nem úgy a butikokat, amelyek alkalmazottai - tetszik, nem tetszik - állták a sarat. Nemzeti ünnep ide, hazafiság oda, a sógorok zavartalanul vásárolhattak új divatú farmert, alsó- és felsőruházati cikkeket, kaptak szalámit, tortalapot és gyümölcsöt is. Nem úgy, mint mi a sógorok szent ünnepein, amelyeken a tudatlan magyarok csak ácsingózhatnak a Metro Áruház előtt. Törvényeik szerint kemény pénzbe kerül, ha valaki állami ünnepen vét az előírásoknak, s kinyitja az üzletét... Úgy gondolom, a demokrácia jegyében többen az üzletmenetre, a fizetőképes keresletre hivatkozva vették le üzleteikről a rácsot. Persze mint minden, ez is fonákjára fordítható, fogalmazhatnánk úgy is: szegény magánszféra még az örökre áldott nagy napot is munkával töltötte, mert a vállukra nehezedő közterheket csak örökös robotolás mellett képesek elviselni. Magánügy, ki hogyan és miképpen ünnepli születés- és névnapját, a magyar nemzet nagy és jeles történelmi eseményeit. Meglehet, a magánkereskedők és a butikosok gazdagabbak lettek sok-sok guruló forinttal, ropogós schillinggel. Ám lélekben gazdagnak és nemesnek az tarthatja magát mégis, aki részt vett a soproni Petőfi téri megemlékezésen, megállt egy perce és mély főhajtással eleinknek adózott... TÖRÖK MAGDOLNA KISALFÖLD SOPRON VÁRMEGYE 7 Díszelőadás a színházpártolóknak Mikó a közönségnek is díjat adományozott (Folytatás az 1. oldalról.) Az előadás előtt Mikó István színidirektor társaságában a színpadra vonult Szabó Zoltán, a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium államtitkára, dr. Gimesi Szabolcs polgármester, dr. Kertész Zoltán országgyűlési képviselő, dr. Fülöp József alpolgármester és Hanzséros Ágnes, a város címzetes főtanácsosa. . A jubileum alkalmából Szabó Zoltán államtitkár ünnepi beszédében hangsúlyozta: a soproni polgárság kultúraszeretetét és áldozatvállalását jól példázza az a tény, hogy a valójában közel hatszáz éves múltra visszatekintő soproni színjátszás tudhatta magáénak az ország második kőszínházát. Az államtitkár - egyebek mellett - kifejtette: országosan is ismert, hogy Sopronban a történelem során szinte hagyománnyá vált a színházkultúra nagylelkű támogatása mind a polgárok, mind a városvezetés részéről, ami esetünkben egyet jelent az iskolázott ízléssel, a színházművészet és a város egymásra találásának nemes ügye önzetlen felkarolásával. Ezt követően dr. Gimesi Szabolcs polgármester köszöntötte a jubiláló színtársulatot. Értékes, tartalmas öt évnek minősítette működésük eltelt fél évtizedét. Méltató szavakkal illette a művészek lelkiismeretes, profi munkáját, a város és színháza kölcsönhatását, a sokszor híressé vált soproni előadásoknak a helyi kulturális életben betöltött szerepét. Az ünnepi szavak elhangzása után került sor a Soproni Színházért Alapítvány Thália-gyűrűjeinek kiosztására. A kuratórium nevében dr. Kertész Zoltán országgyűlési képviselő és dr. Fülöp József alpolgármester - a közönségszavazatok alapján - Székhelyi József színművésznek, valamint - a színház dolgozóinak szavazata alapján - Bihami Béla főmérnöknek nyújtotta át az aranygyűrűket. Az ünnepi est a színház által alapított művészeti elismerés, a Kabos Gyula-díj átadásával folytatódott, amely egy női és egy férfi művészt jutalmaz, a társulat titkos szavazata után. Kabos Gyula-díjban első alkalommal Hacser Józsa, valamint - holtversenyben - Dobák Lajos és Incze József részesült. Az estén még egy díjat kiosztottak, mégpedig a Pro Kultúra Sopron emlékplakettet. Mikó István színidirektor - megköszönvén a város és közönsége támogatását - a lelkes soproni színházszerető közönségnek adományozta a kitüntetést, amelyet jelképesen a polgármester vett át és köszönt meg. Az ünnepség után a pazar szereposztásban játszott és a közönség részéről kitörő örömmel fogadott fergeteges vígjáték, a Hyppolit, a lakáj díszelőadása méltó befejezése volt az önálló társulat jubieumának. GOSZTONYI MIKLÓS Mikó István igazgató emlékplakettel és meleg szavakkal köszönte meg a közönség támogatását. A háttérben a színház elismerésben részesült tagjai. Köztársasági aranyérem a nagy nevettetőnek Göncz Árpád köztársasági elnök ma reggel hivatalában fogadja Mikó Istvánt, a soproni Petőfi Színház színidirektorát, Nyerges Ferenc ügyvezető igazgatót, valamint Székhelyi József színművészt, a soproni színház égisze alatt korábban létrejött Kabos Gyula Társaság képviselőit abból az alkalomból, hogy átvegyék a halhatatlan színművész, Kabos Gyula (posztumusz) köztársasági elnöki aranyérem kitüntetését. Mint ismeretes, a budapesti Farkasréti temetőben ma kerül sor az egykori nagy nevettető, Kabos Gyula síremlékének avatására. Az USA-ban elhunyt legendás színművész földi maradványait - még az elmúlt év novemberében - a Kabos Gyula Társaság kezdeményezésére hozták haza, közadakozásból. Reliefek mézestésztája Mézeskalács. Legtöbbünknek a tükrös szív és a peckes bajszú, deli lovas huszár alakja ötlik fel. Gyerekkor, falusi búcsúk, körhinta, céllövölde, nagyanyánk öreg keze, ahogy végigsétál velünk a sátrak előtt, hogy kiválaszthassa nekünk a legszebb és legnagyobb édességet. A mézeskalácsemlék nyomán szánkat elönti az édes íz, s kezünkön érezzük a ragadós cukorkát... A soproni Gyermekek Házában most megtekinthető Tari Márta iparművész mézeskalács-kiállítása, s a látogató az emlékek rendezése mellett egy új élménnyel térhet haza: a mézestészta nem csak a tükrös szívhez való... Tari Márta a Képzőművészeti Főiskola restaurátor szakán végzett. Az utóbbi években leendő óvóképzősöket tanított képzőművészetre, s egy karácsonyi készülődés alkalmával ötlött fel benne: gyurma és agyag helyett készüljenek az ajándékok, fenyődíszek ánizs- és szegfűszegillatú mézestésztából. Az ötletet tett követte, s mivel már az első szobrocskák oly jól sikerültek, jött a kiállítások sora. Nem egyszerű figurák készülnek keze nyomán, hanem fantasztikus, finoman kimunkált domborművek, reliefek, sőt, szoborkompozíciók. A kiállításon bemutatott mézestésztaművek szépek a szemnek, de ez az esztétikai élmény más érzékszervünkre is hat. Bizonyára több háziasszony is akad majd a látogatók között, aki otthon nekilát saját mézeskalácsának elkészítéséhez... Tari Márta kiállítása március 30-ig látogatható, vasárnap kivételével naponta 9-től 17 óráig. A belépés díjtalan. N. M. Az iparművész keze nyomán a tészta is műremekké válik. Fotó: CS. SZ. A helyi adókról írv vajui -j.viuaDii-uupiun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara soproni kamarája március 18-án, kedden 14 órakor tájékoztatót szervez a Várkerület 19. szám alatti előadóteremben. Téma: a helyi adóbevallásokkal kapcsolatos formai-tartalmi tudnivalók és a témához kapcsolódó aktuális kérdések. Az előadást Berta Attiláné, a városi adóhivatal vezetőhelyettese tartja. KISALFÖLD HIRDETÉSFELVÉTEL a Soproni Reklámirodában Élőkapu XX.