Kisalföld, 1997. április (52. évfolyam, 88-100. szám)
1997-04-30 / 100. szám
2 3 Az asztalra először a maceszt teszik, mellé pedig a szedertálat, amelyen sült, főtt tojás, egy darab sült hús, torma, retek és keserűgyökér található. Ezek az ételek az Egyiptomból való kivonulás egy-egy mozzanatára emlékeztetnek. Az asztalon sós víz és egy almából, fahéjból, dióból, borból álló keverék is helyet kap a zöldség vagy a petrezselyem mellett. A haggáda egy-egy fejezetéhez érve csipetnyit esznek belőlük. Az ünnepi vacsora a sors állandó változását jelképező főtt tojás elfogyasztásával kezdődik, amelyet sós vízbe mártogatnak. A Szentírás azt parancsolja, hogy ilyenkor „úgy egyél, mint egy úr”. Az ünnepi vacsora első fogása húsleves maceszgombóccal. Készülhet marhaszegyből, tyúkból vagy libaaprólékból. Először a levét eszik meg a gombócokkal, utána tálalják a húst a főtt zöldséggel. Ezt követi a libasült vagy a pulykasült salátával. A sült csak akkor lesz ízletes, ha hagyományos sütőben, libazsírral kikent tepsiben, sok apróra vágott hagymával készül. A húst sűrűn bevagdossák, a résekbe zúzott fokhagymát tömködnek, pirospaprikát, fehér borsot, sót hintenek rá. Következő fogás a macesztorta, amely ugyanannyi cukorral és tojással készül, mint amennyi maceszlisztet használnak fel hozzá, általában csokoládékrémmel töltik. A vacsorához édes vörösbort kínálnak legalább négy pohárral, aki nem iszik bort, szőlőlevet fogyaszt. Egypluszpohár is kerül az asztalra, amely Éliás prófétáé, akit ezen az estén minden terített asztalhoz várnak. Ezért vannak minden házban az ajtók egy résnyire nyitva. Az ünnep jelentősége: pészach ünnepén szabadította ki Isten a zsidó népet a megalázó egyiptomi rabszolgaságból, és csodák sorozata után kivezette őket Egyiptomból. Az egyiptomi kivonulás jelentősége túlnőtt egy történelmi esemény keretén. A nyolc napon át (Izraelben hét napon át) tartott ünnepnek elsősorban vallástörténeti jelentősége van, de közismert a földműveléssel összefüggő kapcsolata, mivel ekkor érik be az árpa. A KOVÁSZTAUN KENYÉR «népe A zsidó húsvétot másként a kovásztalan kenyér ünnepének is nevezik. Kezdete az idei évben április 22. A tóra magyarázata szerint: „Mert elkerülte (pászáh) Izrael fiainak házait Egyiptomban, midőn sújtotta Egyiptomot. A mi házainkat pedig elkerülte.” Kovásztalan kenyér ünnepének azért nevezik, mert tilos ezen az ünnepen kovászos ételeket enni. A pészach a széder estével kezdődik, mely ősi szertartás szerint zajlik: a legidősebb férfi vacsora közben hajnalig meséli a haggádát, az Egyiptomból való kiszabadulás csodás történetét. A zsidó húsvét a széder esti vacsorával kezdődik. Húsleves maceszgombóccal. Különleges módon ünnepelte harmadik születésnapját a budapesti Arcibasev Szemsebészeti Klinika tárlattal. A festmények - Jeremiás Mária festőművész képei - árulkodnak a helyszínről, hiszen a portrék mindegyikén dominál a tágra nyílt szem, a tiszta tekintet. A szemünk világa című kiállítás abból az alkalomból is szerveződött, hogy csupa hármas évfordulót tartott a klinika. Három éve dolgoznak a Gellérthegyen, háromezer műtét van itt már mögöttük. Az már csak játék a számokkal, hogy a fontos és eredményes beavatkozás alig három percig tart. Mi is ez a műtét? A rövidlátás, szemtengelyferdülés fájdalommentes, ambuláns, tehát járó betegként való korrekciója. Hogy kinek van rá szüksége? Egy ingyenes előzetes vizsgálat ezt eldönti a klinikán. A műtét lényege: meghatározott irányú bemetszés a szem szaruhártyájának perifériáján. A beavatkozás következtében megváltozik a szem fénytörő képessége, így orvosolható a rövidlátás és szemtengelyferdülés. Most még több embernek - szemüveges embernek - válhat valóra vágya, a szabadulás a mindig odafigyelést igénylő, sokszor korlátozó, kényelmetlen kelléktől. Az Arcibasev Szemsebészeti Klinika ugyanis a hármas évforduló jegyében április végéig a műtét árából harmincszázalékos kedvezményt nyújt. Információ: Tel.: Oti-1/209-05211, 209-0527 Fax: 209-0528 1118 Budapest, Számadó u. 19. (Gellérthegy) Születésnap a SZEMKLINIKÁN ARCifjASEV SZEMSEBÉSZETI KLINIKA® GASZTRONOMANIA