Kisalföld, 1998. március (53. évfolyam, 51-62. szám)

1998-03-13 / 61. szám

Szerkeszti: Janszky Andrea és Kocsis RoziM­elléklet gyerekeknek gyerekekről 1998. március 13. Bem a nagyszebeni csatában Ismeretlen festő olajfestménye (1849). P­etőfi(s)-sétei Budapesten Mi, a, ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola 6. a osz­tályának tanulói az elmúlt tanév­ben egy különleges módját vá­lasztották március 15-e ünneplé­sének. Egy tavaszi, rügyfakasztó na­pon, március 15-én Petőfi Sán­dor emlékhelyeit kerestük fel Bu­dapesten. Mivel életében több­ször megfordult itt, néhány je­lentős állomáshelyre hívnánk fel a figyelmet. Sétánkat a Múze­um körúton trónoló, Pollack Mi­hály tervezte Magyar Nemzeti Múzeumban kezdtük, ami sok történelmi esemény néma tanú­ja volt. A legenda szerint itt sza­valta el a Nemzeti dalt. Mi is el­szavaltuk, és tavaszi virágcsok­rot helyeztünk el. Petőfi lakóhe­lyei a közeli utcákhoz kötődnek, ahol barátaival vagy ismerősei­vel, majd feleségével élt, így a Ki­rály Pál utca 18., a Veres Pálné utca 24. és a Kossuth Lajos ut­ca több házának emléktáblája őrzi ennek a nyomát. Érdemes ezekben az utcákban sétálgatni. Utunkat a Károlyi Mihály utca 5. szám alatt található Petőfi Sán­dor Irodalmi Múzeumban foly­tattuk. A költő teljes életét időren­di sorrendben, korszakonként más színnel jelezve mutatják be négy helyiségben. Belvárosi sétánk következő állomása a Deák téren álló né­met nyelvű evangélikus gimná­zium. Ma emléktábla őrzi itt-tar­­tózkodását. A szomszédos épü­letben lévő Evangélikus Orszá­gos Múzeumban is elidőztünk. Hiszen itt látható a kiskőrösi templomból származó kereszte­lőmedence, valamint Petőfi bi­zonyítványa is. De a magyarság sok más neves evangélikus egyéniségének emlékeit is meg­találjuk itt, mint Kossuth Lajos, Vajda Péter, Dessewffy Arisztid, Leiningen-Westerburg Károly, Vajda János, Görgey Artúr. A szomszédos evangélikus temp­lom falán levő tábla jelzi, hogy itt kereszteltette meg fiait Kossuth Lajos, valamint Thököly Imre hamvait itt ravatalozták fel­­ ha­zahozatala után. Belvárosi sétánk újabb állo­mása az egykori Café Renai­ssance, későbbi nevén Pilvax ká­véház. A mai Petőfi Sándor utca sarkán álló egykori épületet ugyan lebontották, de a Pilvax közben építettek egy újat. Az emberek emlékezetében összemosódik a kettő, hangulatilag teljesen azono­sultak vele. A kávéház az 1848- as forradalom gyújtószikrája volt. Itt gyülekezett a lelkes ifjúság. Itt fogalmazták meg a 12 pontot. Mi is bementünk a mai Pilvaxba, a vitrinekben elhelyezett korabeli relikviákban gyönyörködtünk. Ez­után a Länderer és Heckenast Nyomdához igyekeztünk, mintha csak mi is a 12 pontot szeretnénk kinyomtatni. A Kossuth Lajos ut­ca 3. számhoz kellett mennünk. Ma már csak az emléktábla jelzi a nyomda működését, de a nyom­dát nem találhattuk - sajnos. A közeli 19. számú ház egyik legszeretettebb magyar mesénk bölcsőhelye volt. (Astoria fölött). Itt született a János vitéz. Ezek után felmentünk a várba. Tán­csics Mihályt innét szabadították ki a börtönből, utolsó csokor nem­zeti szalagos virágjainkat az ő emléktáblájánál helyeztük el. Be­fejezésként javasoljuk, kedves di­áktársaink, a Hadtörténeti Múze­um korszakhoz illő időszaki kiál­lításának megtekintését. Nekünk abban a szerencsé­ben volt részünk, hogy a huszár­kiállítás megtekintésével zárhat­tuk stílusosan ezt az örök életre emlékezetes budapesti „petőfis” kirándulást. 6. a osztály tanulói a ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskolából Koszorúzás a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél. Kaszás Csaba fo­tója ■o rag«• Jé a‡ -a‡ S- N 00 okos®Cc I g’tí 5 E^g* 5 U) <D L­­Í'(l)í5'3 ccS-^íE' Rosta Dávid, a Páli Szent Vince Katolikus Álta­lános Iskola 3. b osztályos tanulója így képze­li el a ’48-as eseményeket. Tárlat A magyarok 1848. március 15-i forradalmá­ról minden évben meg­emlékeznek. Én is sze­retnék ezzel a rajzzal visszaemlékezni azokra, akik 1848-ban bátran küzdöttek a hazáért. Harsányi Cintia Győr, Ifjúság krt. 34. 5. c i ο‘1 :0 ® m VÅ­­o£| 'W C £ E ° ■ ° ö A 2 ‡5««. ·» 3 (0 ̇ 0 5 Figyi! A Győri Városi Könyv­tár az 1848-as események évfordulójára egy iroda­lomjegyzéket állított össze gyerekeknek, mely segítheti a megemléke­­zők, ünneplők munkáját. A kiadványt megtalálhat­játok az összes fiók­­könyvtárban is. Anagramma Ez a játék abból áll, hogy egy név betűit úgy keverjük össze, hogy értelmes szava­kat kapjunk. Egy ismert író nevéből készült anagramma: JÓ RÓKA, Mi? Ki az író? T­oborzó Magyar, tiéd ez a hon, Erre emlékezz mindenkor. Harcolnod kell érte, Minden mást tegyél félre. Harcolnod kell a hazáért, A hazáért, a békéért, Hisz csak így élhetsz boldogan. Vedd fel az egyenruhát, Győzzük le a császár hadát. Vegyétek fel a fegyvereket, Fegyverbe, fegyverbe, emberek! Győzni, győzni, győzni fogunk, Harcoljunk, míg meg nem halunk! Gyerünk, gyerünk! Füzi Georgina, 6. o. tanuló Weöres Sándor Általános Iskola Mezőőrs Petőfi Sándor a Nem­zeti Múzeum előtt. Muraközi Zsófika (Gárdonyi-iskola, 4. a) rajza. Petőfit de szeretem! Tüzesen süt le a nyári nap sugára az ég tetejéről az alföldi pusztára. Falu végén kurta kocsma, egész világ had láthassa! A legények kurjongatnak, szinte reng belé a kocsmaablak. Pató Pál úr sűrűn mondja: „Ej, ráérünk arra még!” S hallgatja a fák lehulló levelének lágy neszét. S ti hogy mint vagytok otthon, Pistikém? Mit mondjak majd, hogy szólítsam rég nem látott anyám? Petőfinek minden versét - most kimondom kereken - Tudja isten, hogy mi okból, szeretem, de szeretem! A Petőfi-idézeteket Papp-Kuster Ádám (Kazinczy-gimnázium, 5. b) turmixolta. Ádám felajánlásából azok közt, akik felismerik és megírják, mely versekből került idézet ebbe az összeállítás­ba, azok között egy könyvet is kisorsolunk.

Next