Kisalföld, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-04 / 181. szám
ÜZLETI ÉS GAZDASÁGI MELLÉKLET • NÁLUNK ÉS MÁSHOL Szerkeszti: Burkus Zoltán Technikai bravúr Győrött 1908-ban A pinnyédi híd története • Az 1800-as évek második felében végrehajtott Rába-szabályozás egy sor gondot, technikai bravúrokat megkívánó feladatot vetett fel. A folyószabályozási tervek nemcsak a Rábára vonatkoztak: a többi folyó medreinek és árvízvédelmi töltéseinek ki- és átépítését is jelentették. A híd felemelése (2. rész) A Rábca mentén a híd feletti rész már be volt temetve. Vinni kellett a hidat. Az egészben való elszállítás ötlete Langer Károlynak, a Magyar Építő Rt. főmérnökének érdeme, de a végrehajtást már ketten, a „vagyongyári” Martin főmérnökkel együtt teljesítették. Az előszerződés szerint a híd alkatrészeit a város szállíttatta volna el 9000 koronáért, a Magyar Építő Rt. ugyanazt 4500 koronáért vállalta. De hol volt még az újjáépítés ára? Az egészben való áthajózást 16.500 koronáért vállalta a Magyar Építő Rt. Győr vezetői örömmel elfogadták az ötletet, és hozzájárultak a teljes vashíd egy darabban történő áthajózásának költségeihez. Július 28-án amerikánerőkkel próbálták megemelni a hidat. Nem sikerült. Két nappal később megérkeztek a „Magyar Waggon- és Gépgyár” hídosztálya készítette hidraulikus emelők, és felgyorsult a folyamat. Augusztus 3-án másfél méterrel megemelték a hídtestet, bevontattak alá két felállványozott folyadékszállító tankuszályt, majd visszaeresztették a súlyos rakományt az úszó bakokra. Az állványok roppant érdekes kombinációk voltak. Az ácsolatot a Schlosser-Wurda cég készítette. A két, egyenként 3000 mázsa teherbírású uszályra négy fapiramist emeltek. A rajkai vízi munkálatoknál már alkalmazott fabakokat Martin T. János vagongyári főmérnök tervei alapján ácsolták össze. A piramisok - egyenletesen elosztva rajtuk a 160 tonna súlyt - az uszályok fedélzetére támaszkodtak. A felállványozott uszályokat öt helyen erős gerendákkal, négy helyen vashuzalos andráskeresztekkel fogták össze. Az oldalnyomás ellen 8 darab vasláncos csigaművet helyeztek a hajók oldalaira. További 8 darab faszerkezet erősítette az összefüggést, részben a hajóoldalakhoz, másrészt a híd csomópontjaihoz illeszkedve. Amikor az állványos uszályok így összeerősítve a híd alá beálltak, megkezdték kiszivattyúzni a vizet a tartályhajókból. Augusztus 5-én délután öt és este nyolc óra között történt a merülési szintig telített uszályokból a 240 köbméternyi víz kiszivattyúzása. Ezzel párhuzamosan elemelkedett alapzatáról a hatalmas vaskonstrukció. Este nyolc órakor Martin T. János főmérnök utasítására kivették a híd alól az utolsó „paklikat”, a horgonyokat megengedték, mire a hajókra emelt híd megmozdult, pár méternyit haladt és aztán akadályba ütközött a hajózás. A Velence Kávéház (az „OH” utáni, Híd utcai emeletes sárga házban működött) hátsó, faragott filagóriájában akadt el a híd kinyúló vége, de azt hamar lebontották... Ezer és ezer ember érdeklődésétől kísérve folyt a munka. A hajózás megkezdését zúgó éljenzés, kalapok feldobálása és kendők lobogtatása köszöntötte. A rakomány a Velence Kávéház cigánybandája által muzsikált Rákóczi-induló mellett úszott ki helyéről. De nem sokat haladt. A továbbhajózást másnapra hagyták... (Folytatjuk) • Végh Ferenc • A felállványozott híd látképe. • A Rábca és a Rába összefolyása. Az egykori sakterház mögött végződött az országút hídja. Technológiatranszfer mint munkahelyteremtő eszköz • Általános vélemény a szakemberek körében, hogy a cégek versenyképességének egyik legfontosabb feltétele a korszerű technológia alkalmazása. Ugyanakkor a korszerű technológia drága, ezért a kis- és közepes cégek többsége kevésbé tudja megengedni magának az állandó technológiai korszerűsítést. Az Európai Unió innovációs és regionális fejlesztési alapjai ennek a problémának a megoldását is célul tűzik ki. A különböző projektek keretében elsősorban a déli, kevésbé fejlett országok, mint például Spanyolország, Portugália és Görögország kis- és közepes cégei számára teszik lehetővé, hogy angol vagy német technológiákhoz jussanak. A technológiatranszfer jó a fogadó cégnek, mivel a korszerű technológia segítségével új termékekkel, illetve korszerűsített régi termékekkel tud megjelenni a piacon, növelve versenyképességét és ezáltal értékesítését és profitját. Hasznos a technológiatranszfer az átadó cégnek is, mivel árbevételét és nyereségét növeli a technológiaeladás. Különösen fontos azonban az ügylet társadalmi hatása. Hiszen a kis- és közepes cégek megnövekedett forgalma új munkahelyek létesítését teszi lehetővé, aminek következtében csökken a kevésbé fejlett területeken a munkanélküliség, ezáltal csökken az állam által kifizetendő munkanélküli-segély és szociális támogatás összege. Például az egyik legutóbbi projekt esetén, amelyben 5 spanyol kisvállalat kapott támogatást az Európai Unió regionális fejlesztési alapjából angol élelmiszer-feldolgozó technológiák megvásárlására, 100 új munkahelyet sikerült teremteni. Ez a spanyol kormány számára évi körülbelül 1 millió ECU munkanélküli- és szociális segély megtakarítását eredményezte. A támogatás odaítélésénél fontos szempont a szubszidiaritás elvének figyelembevétele. Vagyis az, hogy a támogatásra érdemes cégeket helyileg és nem Brüsszelben választják ki. Végül is a döntést ott célszerű meghozni, ahol ahhoz a legtöbb ismeret és információ áll rendelkezésre. Az ilyen projektek sikere három feltétel teljesítésétől függ. Először is legfontosabb a megfelelő, a támogatást jól hasznosítani tudó cégek megtalálása. Ehhez szükség van arra, hogy az adott ország, illetve régió rendelkezzék megfelelő felmérésre támaszkodó információval az ott működő kis- és közepes cégekről, azok képességeiről és eredményeiről. A második feltétel, hogy az adott cégek képesek legyenek arra, hogy megtalálják azokat az új termelési-szolgáltatási területeket, amelyekre alapozva az új technológia segítségével növekedni tudnak. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy az adott cégnél felkészült és agilis vezetés legyen. Végül, meg kell találni azt a legmegfelelőbb technológiát, amellyel a növekedési stratégia megvalósítható. Hazánk - optimista becslések szerint - 2002-2005 között az EU tagja lehet. Jelenlegi fejlettségi szintünk olyan alacsony, hogy egyszerűen nem vagyunk besorolhatók az EU kevésbé fejlett országainak csoportjába sem. Hiszen az EU-ban legalacsonyabb egy főre jutó nemzeti jövedelemmel rendelkező országok, Spanyolország, Görögország és Portugália egy főre jutó nemzeti jövedelme 13.280 USD, 11.423 USD és 10.079 USD, ezzel szemben hazánké 4426 USD. Ahhoz például, hogy évi 5 százalék növekedéssel behozzuk a jelenlegi spanyol értéket, 23 évre van szükségünk. Természetesen a nagyobb növekedési ütem lerövidítheti ezt a felzárkózási időszakot. De ne feledjük, akkor még mindig csak Spanyolország jelenlegi egy főre jutó nemzeti jövedelemszintjét érjük el. Ha azonban Spanyolország is évi 5 százalékos gazdasági növekedést produkál, akkor elmaradásunk tovább csökken. Ez a sajnálatos tény azonban egy dolgot valószínűsít: azt, hogy mi is számíthatunk majd arra, hogy az innovációs és a regionális fejlesztési alapokból az EU támogatni fogja a magyar kis- és közepes vállalatok megerősödését. Ahhoz azonban, hogy ezzel a lehetőséggel élni tudjunk - éppen a szubszidiaritás elve miatt is -, már most létre kell hozni azt a helyi tudás- és információbázist, amely a támogatásra érdemes cégek megtalálását segíti majd. Ezen túl pedig - elsősorban támogatott oktatási, vezetőképzési programokkal - fel kell készíteni a hazai kis- és közepes vállalatokat, illetve ezek vezetőit arra, hogy a stratégiaalkotás, a piacelemzés és a kompetenciaépítés elméleti és gyakorlati módszereivel legalább olyan szinten legyenek tisztában, mint az EU-ban működő versenytársaik. Erre a feladatra - ha a 2002-2005-ös belépés valósággá válik - már nincs is sok időnk. Ezért elvégzéséhez jó lenne azonnal hozzákezdeni. • Dr. Csath Magdolna egyetemi tanár 1998. augusztus ) Idegenforgalmi szervezőknek Francia újságírók hazánkról Kevés a külföldön ismert híres magyar személyiség * A Bureau Helene Code image-vizsgáló a Magyar Turizmus * Rt. megbízásából vizsgálatot végzett 100 francia újságíró körében. Azt kutatták, hogy miként vélekednek Magyarországról azok, akik már jártak nálunk, és milyen képz él azokban, akik még nem. A kutatók a legnevesebb francia napilapok, folyóiratok és televíziós csatornák turizmussal foglalkozó zsurnalisztáit kérdezték meg. Olyan kiemelkedő sajtóorgánumokat vontak a felmérésbe, mint a Le Monde, a Le Point, a Voyager Magazine, a Tour Hebdo, a Marie Claire, az Art et Decoration, a Familie Magazine, a Voici, az Univers des Voyages, a TV5, a Vogue, a Paris Match, a Le Figaro, a La Parisien, az Elle és a France Soir. A Magyar Turizmus Rt. rendelkezésünkre bocsátotta a felmérés tanulságait, amely szerint a megkérdezettek fele, 42 személy járt Magyarországon, de többségben voltak azok, akik még nem keresték fel hazánkat. Természetesen Budapestet és a Balatont látták legtöbben (harmincan, illetve nyolcan). Meglepő viszont, hogy az európai szépségű Dunakanyart és a pusztát mindössze egy-egy újságíró látta. Az újságírók nagy része a Magyar Turizmus Rt., illetve elődei és a szállodaláncok meghívására, sajtóút keretében érkezett, csak nyolcan voltak, akik „saját szakállukra” keresték fel hazánkat. A Magyarországon járt újságírók szinte mind lelkesedtek az országért, mindössze ketten nem érezték jól magukat itt. A magyar építészet, kultúra, a magyar vendégszeretet, a konyha, a gyógyfürdők szerepeltek leginkább a francia újságírók emlékezéseiben. Budapest egyértelmű tetszést aratott, a Balaton sajnos már kevésbé. Volt néhány panasz is, amit érdemes megszívlelni: „a budapesti idegenvezetők szűkszavúak", „a turisztikai struktúrán (szállodák, múzeumok) volna még javítanivaló”, „hétvégén az üzletek túl korán bezárnak” és végül „Budapestre ráférne a restaurálás”. Azok, akik még nem jártak nálunk, egytől egyig el szeretnének jönni. Kit a finom borok - tokaji aszú, muskotályos, a hárslevelű vagy az egri bikavér -, kit az „egzotikus” konyha, kit a zene és a táncművészet, kit Budapest varázsa vagy a vidék bája vonz. A folklór, a gyógyfürdők, az építészet, a romantika, a különös nyelv és a Sissi-kultusz rajzolják továbbá a képet, amelyet enyhén bár, de beárnyékol a prostitúció és a szegénység. Szembetűnő, hogy azok, akik már jártak itt, a politikáról említést sem tettek, akik még nem, azok „a keleti ország" jelzőt, a kommunizmust említik leggyakrabban. A magyarországi utazás - a felmérés szerint - kioltotta sokakból az előítéletet a „keleti” országokkal szemben. Ugyanakkor az is feltűnő, hogy az 58, Magyarországon még nem járt újságíró közül hétben semmilyen képet nem idéz fel az ország említése, s alig kétharmaduknak van elképzelése a fővárosról. A többiek Budapestet többnyire vidám, vonzó városnak tartják, s egyetértenek abban, hogy kulturális látnivalókban, történelmi emlékekben gazdag település. Egy ország image-ét nagyban befolyásolja, hogy milyen személyiségek jelenítik meg, képviselik külföldön. Ezért megdöbbentő, hogy a megkérdezett 100 újságírónak még egynegyede sem tudott felidézni egy magyar hírességet. A volt szocialista országok tökéletes összemosódását az illusztrálja legjobban, hogy magyar hírességként említették Milos Formant, Vaclav Fiaveit, Kafkát és Dvorákot. A helyes említések sorát Liszt Ferenc és Bartók Béla vezeti, rajtuk kívül Jancsó Miklóst, Kádár Jánost és - ha tágan értelmezzük - Sissit, valamint Soros Györgyöt tudták megnevezni. Mindezek után nem meglepő, hogy a Magyarországon még nem járt újságírók - öt kivételével - nem érzik kellőképpen tájékozottnak magukat és több információra vágynak. I. B. Bécs A Meinl család az e célra létrehozott Fulcrum I Equity nevű holding révén két sörfőzdét vett meg Ukrajnában, megszerezte a legnagyobb román csokoládégyárat, továbbá Moszkva mellett egy csomagolóüzemet. A Meinllel társult konzorciumnak tagja többek között az Agnelli család (FIAT) és a Wallenberg család (ABB, Volvo). Bukarest A román kormányt megosztó helikoptervita fellángolt Izraelben is. Radu Vasile miniszterelnök és az őt kísérő román miniszterek hevesen összevitatkoztak az Israel Aircraft Industries vállalatnál tett látogatás közben. A cég használt amerikai Cobra helikoptereket újít fel, és ezekből 96 alig 100-200 millió dollárba kerülne, miközben az amerikai Bell Helicopters Brassóban gyártandó Dracula helikoptereiből ugyanennyi 1,5 milliárd dollár lenne. PROZENT megbízások befektetési Rt. Tőzsdemonitor I Részvények I I adásvétele ■ Befektetési tanácsadás 9 Ingyenes I tőkeszámlanyitás lésvezetés 1 Procent Befektetési Rt. I 9022 Győr, Schweidel u. 15. I Telefon/fax: 96/316-289