Kisalföld, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-04 / 181. szám

ÜZLETI ÉS GAZDASÁGI MELLÉKLET • NÁLUNK ÉS MÁSHOL Szerkeszti: Burkus Zoltán Technikai bravúr Győrött 1908-ban A pinnyédi híd története • Az 1800-as évek második felében végrehajtott Rába-szabályozás egy sor gondot, technikai bravúrokat megkívánó­­ feladatot vetett fel. A folyószabályozási tervek nemcsak a Rábára vonatkoztak: a többi folyó medreinek és árvízvédelmi­­ töltéseinek ki- és átépítését is jelentették. A híd felemelése (2. rész) A Rábca mentén a híd feletti rész már be volt temetve. Vinni kellett a hi­dat. Az egészben való elszállítás öt­lete Langer Károlynak, a Magyar Épí­tő Rt. főmérnökének érdeme, de a végrehajtást már ketten, a „vagyon­­gyári” Martin főmérnökkel együtt tel­jesítették. Az előszerződés szerint a híd alkatrészeit a város szállíttatta volna el 9000 koronáért, a Magyar Építő Rt. ugyanazt 4500 koronáért vállalta. De hol volt még az újjáépí­tés ára? Az egészben való áthajózást 16.500 koronáért vállalta a Magyar Építő Rt. Győr vezetői örömmel elfo­gadták az ötletet, és hozzájárultak a teljes vashíd egy darabban történő áthajózásának költségeihez. Július 28-án amerikánerőkkel pró­bálták megemelni a hidat. Nem sike­rült. Két nappal később megérkez­tek a „Magyar Waggon- és Gépgyár” hídosztálya készítette hidraulikus emelők, és felgyorsult a folyamat. Au­gusztus 3-án másfél méterrel megemel­ték a hídtestet, bevontattak alá két felállványozott folyadékszállító tank­uszályt, majd visszaeresztették a sú­lyos rakományt az úszó bakokra. Az állványok roppant érdekes kom­binációk voltak. Az ácsolatot a Schlosser-Wurda cég készítette. A két, egyenként 3000 mázsa teherbírású uszályra négy fapiramist emeltek. A rajkai vízi munkálatoknál már alkal­mazott fabakokat Martin T. János va­gongyári főmérnök tervei alapján ácsolták össze. A piramisok - egyen­letesen elosztva rajtuk a 160 tonna súlyt - az uszályok fedélzetére tá­maszkodtak. A felállványozott uszá­lyokat öt helyen erős gerendákkal, négy helyen vashuzalos andráske­­resztekkel fogták össze. Az oldalnyo­más ellen 8 darab vasláncos csigamű­vet helyeztek a hajók oldalaira. To­vábbi 8 darab faszerkezet erősítette az összefüggést, részben a hajóoldalak­hoz, másrészt a híd csomópontjai­hoz illeszkedve. Amikor az állványos uszályok így összeerősítve a híd alá beálltak, megkezdték kiszivattyúzni a vizet a tartályhajókból. Augusztus 5-én délután öt és este nyolc óra között történt a merülési szintig telített uszályokból a 240 köb­méternyi víz kiszivattyúzása. Ezzel párhuzamosan elemelkedett alapza­táról a hatalmas vaskonstrukció. Es­te nyolc órakor Martin T. János főmér­nök utasítására kivették a híd alól az utolsó „paklikat”, a horgonyokat megengedték, mire a hajókra emelt híd megmozdult, pár méternyit haladt­­ és aztán akadályba ütközött a ha­józás. A Velence Kávéház (az „OH” utáni, Híd utcai emeletes sárga ház­ban működött) hátsó, faragott filagó­­riájában akadt el a híd kinyúló vége, de azt hamar lebontották... Ezer és ezer ember érdeklődésétől kísérve folyt a munka. A hajózás meg­kezdését zúgó éljenzés, kalapok fel­­dobálása és kendők lobogtatása kö­szöntötte. A rakomány a Velence Ká­véház cigánybandája által muzsikált Rákóczi-induló mellett úszott ki he­lyéről. De nem sokat haladt. A to­­vábbhajózást másnapra hagyták... (Folytatjuk) • Végh Ferenc • A felállványozott híd látképe. • A Rábca és a Rába összefolyása. Az egykori sakterház mö­gött végződött az országút hídja. Technológiatranszfer mint munkahelyteremtő eszköz • Általános vélemény a szakemberek körében, hogy a cégek versenyképességének egyik legfontosabb feltétele a­­ korszerű technológia alkalmazása. Ugyanakkor a korszerű technológia drága, ezért a kis- és közepes cégek több­­­sége kevésbé tudja megengedni magának az állandó technológiai korszerűsítést. Az Európai Unió innovációs és regionális fej­lesztési alapjai ennek a problémának a megol­dását is célul tűzik ki. A különböző projektek keretében elsősorban a déli, kevésbé fejlett or­szágok, mint például Spanyolország, Portugá­lia és Görögország kis- és közepes cégei szá­mára teszik lehetővé, hogy angol vagy német technológiákhoz jussanak. A technológiatranszfer jó a fogadó cégnek, mivel a korszerű technológia segítségével új ter­mékekkel, illetve korszerűsített régi termékek­kel tud megjelenni a piacon, növelve verseny­­képességét és ezáltal értékesítését és profitját. Hasznos a technológiatranszfer az átadó cég­nek is, mivel árbevételét és nyereségét növeli a technológiaeladás. Különösen fontos azon­ban az ügylet társadalmi hatása. Hiszen a kis- és közepes cégek megnövekedett forgalma új munkahelyek létesítését teszi lehetővé, ami­nek következtében csökken a kevésbé fejlett te­rületeken a munkanélküliség, ezáltal csökken az állam által kifizetendő munkanélküli-se­gély és szociális támogatás összege. Például az egyik legutóbbi projekt esetén, amelyben 5 spanyol kisvállalat kapott támogatást az Euró­pai Unió regionális fejlesztési alapjából angol élelmiszer-feldolgozó technológiák megvásár­lására, 100 új munkahelyet sikerült teremteni. Ez a spanyol kormány számára évi körülbelül 1 millió ECU munkanélküli- és szociális se­gély megtakarítását eredményezte. A támogatás odaítélésénél fontos szempont a szubszidiaritás elvének figyelembevétele. Vagyis az, hogy a támogatásra érdemes cégeket helyileg és nem Brüsszelben választják ki. Vé­gül is a döntést ott célszerű meghozni, ahol ah­hoz a legtöbb ismeret és információ áll rendel­kezésre. Az ilyen projektek sikere három felté­tel teljesítésétől függ. Először is legfontosabb a megfelelő, a támogatást jól hasznosítani tu­dó cégek megtalálása. Ehhez szükség van ar­ra, hogy az adott ország, illetve régió rendel­kezzék megfelelő felmérésre támaszkodó in­formációval az ott működő kis- és közepes cé­gekről, azok képességeiről és eredményeiről. A második feltétel, hogy az adott cégek képesek legyenek arra, hogy megtalálják azokat az új ter­melési-szolgáltatási területeket, amelyekre ala­pozva az új technológia segítségével növeked­ni tudnak. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy az adott cégnél felkészült és agilis veze­tés legyen. Végül, meg kell találni azt a legmegfelelőbb technológiát, amellyel a növekedési stratégia megvalósítható. Hazánk - optimista becslések szerint - 2002-2005 között az EU tagja lehet. Jelenlegi fejlettségi szintünk olyan alacsony, hogy egyszerűen nem vagyunk besorolhatók az EU kevésbé fejlett országainak csoportjába sem. Hiszen az EU-ban legalacsonyabb egy főre ju­tó nemzeti jövedelemmel rendelkező orszá­gok, Spanyolország, Görögország és Portugá­lia egy főre jutó nemzeti jövedelme 13.280 USD, 11.423 USD és 10.079 USD, ezzel szem­ben hazánké 4426 USD. Ahhoz például, hogy évi 5 százalék növekedéssel behozzuk a je­lenlegi spanyol értéket, 23 évre van szüksé­günk. Természetesen a nagyobb növekedési ütem lerövidítheti ezt a felzárkózási időszakot. De ne feledjük, akkor még mindig csak Spa­nyolország jelenlegi egy főre jutó nemzeti jö­vedelemszintjét érjük el. Ha azonban Spa­nyolország is évi 5 százalékos gazdasági növe­kedést produkál, akkor elmaradásunk tovább csökken. Ez a sajnálatos tény azonban egy dolgot valószínűsít: azt, hogy mi is számítha­tunk majd arra, hogy az innovációs és a regio­nális fejlesztési alapokból az EU támogatni fogja a magyar kis- és közepes vállalatok megerősödését. Ahhoz azonban, hogy ezzel a lehetőséggel élni tudjunk - éppen a szub­szidiaritás elve miatt is -, már most létre kell hozni azt a helyi tudás- és információbázist, amely a támogatásra érdemes cégek megtalálá­sát segíti majd. Ezen túl pedig - elsősorban tá­mogatott oktatási, vezetőképzési programokkal - fel kell készíteni a hazai kis- és közepes vál­lalatokat, illetve ezek vezetőit arra, hogy a stra­tégiaalkotás, a piacelemzés és a kompetencia­építés elméleti és gyakorlati módszereivel legalább olyan szinten legyenek tisztában, mint az EU-ban működő versenytársaik. Erre a feladatra - ha a 2002-2005-ös belépés valósággá válik - már nincs is sok időnk. Ezért elvégzéséhez jó lenne azonnal hozzákezdeni. • Dr. Csath Magdolna egyetemi tanár 1998. augusztus ) Idegenforgalmi szervezőknek Francia újságírók hazánkról Kevés a külföldön ismert híres magyar személyiség * A Bureau Helene Code image-vizsgáló a Magyar Turizmus * Rt. megbízásából vizsgálatot végzett 100 francia újságíró­­ körében. Azt kutatták, hogy miként vélekednek Ma­­­gyarországról azok, akik már jártak nálunk, és milyen kép­z él azokban, akik még nem. A kutatók a legnevesebb francia napilapok, folyóiratok és televíziós csatornák turizmussal foglalkozó zsurnalisztáit kérdezték meg. Olyan kiemelkedő sajtóorgánumokat von­tak a felmérésbe, mint a Le Monde, a Le Point, a Voyager Magazine, a Tour Hebdo, a Marie Claire, az Art et Decoration, a Familie Magazine, a Voici, az Univers des Voyages, a TV5, a Vogue, a Paris Match, a Le Figaro, a La Parisien, az Elle és a France Soir. A Magyar Turizmus Rt. rendelke­zésünkre bocsátotta a felmérés ta­nulságait, amely szerint a megkér­dezettek fele, 42 személy járt Ma­gyarországon, de többségben vol­tak azok, akik még nem keresték fel hazánkat. Természetesen Budapestet és a Balatont látták legtöbben (har­mincan, illetve nyolcan). Meglepő viszont, hogy az európai szépségű Dunakanyart és a pusztát mindössze egy-egy újságíró látta. Az újságírók nagy része a Magyar Turizmus Rt., illetve elődei és a szál­lodaláncok meghívására, sajtóút ke­retében érkezett, csak nyolcan vol­tak, akik „saját szakállukra” keresték fel hazánkat. A Magyarországon járt újságírók szinte mind lelkesedtek az országért, mindössze ketten nem érezték jól magukat itt. A magyar épí­tészet, kultúra, a magyar vendégsze­retet, a konyha, a gyógyfürdők sze­repeltek leginkább a francia újságírók emlékezéseiben. Budapest egyértel­mű tetszést aratott, a Balaton sajnos már kevésbé. Volt néhány panasz is, amit érdemes megszívlelni: „a bu­dapesti idegenvezetők szűkszavúak", „a turisztikai struktúrán (szállodák, múzeumok) volna még javítaniva­ló”, „hétvégén az üzletek túl korán bezárnak” és végül „Budapestre rá­férne a restaurálás”. Azok, akik még nem jártak ná­lunk, egytől egyig el szeretnének jönni. Kit a finom borok - tokaji aszú, muskotályos, a hárslevelű vagy az egri bikavér -, kit az „egzotikus” konyha, kit a zene és a táncművé­szet, kit Budapest varázsa vagy a vi­dék bája vonz. A folklór, a gyógyfür­dők, az építészet, a romantika, a kü­lönös nyelv és a Sissi-kultusz rajzol­ják továbbá a képet, amelyet enyhén bár, de beárnyékol a prostitúció és a szegénység. Szembetűnő, hogy azok, akik már jártak itt, a politikáról említést sem tettek, akik még nem, azok „a kele­ti ország" jelzőt, a kommunizmust említik leggyakrabban. A magyaror­szági utazás - a felmérés szerint - kioltotta sokakból az előítéletet a „keleti” országokkal szemben. Ugyanakkor az is feltűnő, hogy az 58, Magyarországon még nem járt új­ságíró közül hétben semmilyen ké­pet nem idéz fel az ország említése, s alig kétharmaduknak van elképze­lése a fővárosról. A többiek Budapes­tet többnyire vidám, vonzó városnak tartják, s egyetértenek abban, hogy kulturális látnivalókban, történelmi emlékekben gazdag település. Egy ország image-ét nagyban be­folyásolja, hogy milyen személyisé­gek jelenítik meg, képviselik külföl­dön. Ezért megdöbbentő, hogy a megkérdezett 100 újságírónak még egynegyede sem tudott felidézni egy magyar hírességet. A volt szocialis­ta országok tökéletes összemosódá­sát az illusztrálja legjobban, hogy magyar hírességként említették Milos Formant, Vaclav Fiaveit, Kafkát és Dvorákot. A helyes említések sorát Liszt Ferenc és Bartók Béla vezeti, raj­tuk kívül Jancsó Miklóst, Kádár Já­nost és - ha tágan értelmezzük - Sissit, valamint Soros Györgyöt tud­ták megnevezni. Mindezek után nem meglepő, hogy a Magyarországon még nem járt újságírók - öt kivételével - nem érzik kellőképpen tájékozottnak ma­gukat és több információra vágy­nak.­­ I. B. Bécs A Meinl család az e célra létrehozott Fulcrum I Equity nevű holding révén két sörfőzdét vett meg Ukrajnában, megszerezte a legnagyobb román csokoládégyárat, továbbá Moszkva mellett egy csomago­lóüzemet. A Meinllel társult konzorciumnak tagja többek között az Agnelli család (FIAT) és a Wallenberg család (ABB, Volvo). Bukarest A román kormányt megosztó helikoptervita fellángolt Izraelben is. Radu Vasile miniszterelnök és az őt kísérő román miniszterek he­vesen összevitatkoztak az Israel Aircraft Industries vállalatnál tett látogatás közben. A cég használt amerikai Cobra helikoptereket újít fel, és ezekből 96 alig 100-200 millió dollárba kerülne, miközben az amerikai Bell Helicopters Brassóban gyártandó Dracula helikop­tereiből ugyanennyi 1,5 milliárd dollár lenne. PROZENT megbízások befektetési Rt. Tőzsdemonitor I Részvények I I adásvétele ■ Befektetési tanácsadás 9 Ingyenes I tőkeszámlanyitás lés­­vezetés 1 Procent Befektetési Rt. I 9022 Győr, Schweidel u. 15. I Telefon/fax: 96/316-289

Next