Kisalföld, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-16 / 217. szám

1998. szeptember 16., szerda A Móra-gimnázium és a Kisalföld összefogásával Mérföldkő az újságíróképzésben Magyarország első, államilag elfogadott, központi programon alapuló, középfokú végzettséget nyújtó újságíró-iskolájában tartottak tegnap ünnepélyes tanévnyitót. A médiakurzust az első szakmát szerző érettségizettek ingyen végezhetik el a kö­vetkező két évben. A Hegyeshalomból, Moson­magyaróvárról, s a megye szá­mos településéről érkezett ér­deklődőket tegnap a tagozat­­vezető, Gátainé Zsuzsa tanár­nő, dr. Stephen Chatt, a Kis­alföld Kiadó Kft. igazgatója, Nyerges Csaba főszerkesztő és a házigazda Horváth Miklós igazgató köszöntötte a hiva­talos tanévnyitón, Győrött a Móra Ferenc Gimnáziumban. Az iskola humán tagozatán három évvel ezelőtt indították a média szakot a harmad- és negyedévesek számára. Az el­múlt két évben a megye lakos­sága követhette a csoport ered­ményes munkáját, hiszen la­punk - mely továbbra is nélkü­lözhetetlen szakmai segítséget kíván nyújtani a képzéshez - rendszeresen közölte a fiatalok által írt és szerkesztett Móra-Szászt. Sikeres volt a képzés, a diákok nyitottabbá váltak a világra, ismerkedtek a szak­mával, leérettségiztek. Hogyan tovább? Hogy ez a kérdés mégse kí­sértse őket, a Móra Ferenc Gimnázium a Kisalföld Kiadó Kft.-vel és a szombathelyi Ber­zsenyi Dániel Tanárképző Fő­iskolával közösen megterem­tette a képzés folytonosságát, a húsz leendő újságíró a mai csengőszó elhangzásakor az Móra-iskola ötödéves tanuló­jává vált. Az osztály dr. Hor­váth Ildikó vezetése alatt elsa­játítja a médiaismeretet, sajtó­­történetet, a szociológiai és PR-alapokat, az informatikai alapismereteket, a sajtójogot és még számos szakmai tudni­valót. Persze mindez csak esz­köz... - Valójában egy életformá­ról van szó, amikor az újság­író-hivatásról beszélünk - fo­galmazott dr. Stephen Chatt. - A tanulás, az elmélet csupán segítséget nyújt. Adottság és hatalmas akaraterő szükséges ahhoz, hogy valaki igazi ri­porternek vallhassa magát, s teljes odaadással tudjon dol­gozni az angol eredetű gondo­lat jegyében: „Hír az, amit va­laki, valahol szeretne eltitkol­ni. Valójában minden egyéb csak hirdetés...” Ha tehát az odaadás és az adottság már adott, két év el­múltával a frissen végzett új­ságírók vigyázni fognak arra, hogy semmi se maradhasson titokban. S talán arra is, hogy az emberek egy kicsit szebben beszéljenek és írjanak. Laposa István, aki a Móra­­iskolában érettségizett, ezt tartja az újság egyik fontos céljának. „Minthogy az embe­rek nagy része nem olvas sem Shakespeare-t, sem Szabó Magdát, a sajtó feladata őket megtanítani a szép és igényes magyar nyelvre. Ha sikerül új­ságíróként elhelyezkednem, erre is törekedni fogok.” -L. B. Fotó: H. Baranyai Edina „Adottság és hatalmas akaraterő szükséges ahhoz, hogy vala­ki igazi riporternek vallhassa magát” - mondta az évnyitón dr. Stephen Chatt, a Kisalföld Kiadó Kft. igazgatója. Laposa István Az önkormányzatok nem kockáztatnak Biztonságban a városok vagyona 1. oldal Mosonmagyaróvárnak na­gyobb, mintegy 39 milliós rész­vénycsomagja van még a Hun­­garocamionnál, ám ez egyelő­re forgalomképtelen. Legutóbb 5 százalékon tettek rá vételi ajánlatot. Ugyancsak forga­lomképtelenek a Mofém-rész­­vények is a gyár most zajló átalakítása okán. Néhány mil­liós csomag fekszik még a pe­­tőházi cukorgyárnál, illetve a vendéglátással foglalkozó Gastron Rt.-nél is. Tavaly a város költségveté­sében mintegy 180 milliós hiányt terveztek, ám ezt a pénz­ügyi lyukat igyekeznek idén befoltozni. A féléves időará­nyos mérleg - melyet jövő hét­főn tárgyal majd a testület - egyelőre 129 milliós hiányt prognosztizál, ám ebben nin­csen benne az év végén visszaigényelhető csatornázás után járó 70 milliós forgalmi adó, a tervezett 61 milliós in­gatlanértékesítés összege, s minden bizonnyal emelkedik majd az év végi adóbevétel is, így valószínűleg eltűnik a vá­ros 180 milliós mínusza. A fertődieknek nem volt számottevő vagyonuk, amit le­hetett, már értékesítettek, a befolyt összeget beruházások­ra fordították. Mivel számottevő szabad eszközzel nem rendelkeznek, így a kezelés gondja sem ter­heli az önkormányzatot. Kapuvár idén megközelítő­leg másfél milliárd forintból gazdálkodik, az összeg java részét intézményei működteté­sére és városüzemeltetésre for­dítja. A költségvetés kiadási és bevételi oldala évek óta egyensúlyban van, „nullszal­dós”. Éves átlagban Kapuváron a büdzsé nyolc-tíz százaléka jut fejlesztésre, felújításra, három­négy százalékát különítik el tartalékként, ami ötvenmillió forint körüli összegnek felel meg. Ezt a pénzt a város ban­ki betétekben és kizárólag ál­lamilag garantált értékpapí­rokban őrzi. Kapuvárnak nincs portfoliója, brókercég­gel kapcsolatban nem áll, így a BUX „liftezése” nem gya­korol hatást a város gazdál­kodására. Csorna önkormányzata a je­lenleg érvényes kötségvetési rendelet szerint valamivel ke­vesebb mint 1,9 milliárd fo­rinttal gazdálkodik. Felhal­mozásra közel 400 milliót, felújításra hatmilliót fordíta­nak idén. A költségvetés terve­zett hiánya 73 millió, amit szükség esetén hitelfelvétellel kompenzálnak. Az átmenetileg nélkülözhe­tő pénzeszközöket pénzinté­zetnél tartós betétként kötik le. A csornai önkormányzat sem áll brókercéggel kapcso­latban, így a tőzsdeindex vál­tozásai nem érintik. KISALFÖLD Aktuális 3 Ajándék állatokra várnak 1. oldal A győri állatkert újraindítá­sakor egy szakvélemény a nél­külözhetetlen munkálatok el­végzéséhez négyéves időtar­tamra ötvenmilliós keretet ha­tározott meg, aminek az intéz­mény még negyedét sem merí­tette ki. Többek között szükség volna a ragadozók részlegének felújítására. Tavaszra több új állat érke­zik a győri kertbe, mint például a selyemmajmok, a mandrill­­csoport, a gibbonok, a jávai makákó. Mint dr. Andréka György elmondta, az európai állatkertek körülbelül tíz ritka fajt - köztük mandrillt, bóbitás gibbont, tömpe orrú krokodilt­­ ajánlottak fel. A fiatal igazga­tót főként a fővárosi állatkert­ben töltött évei során szerzett kapcsolatai révén keresték meg külföldről. Néhány állatért kell fizetniük, ám nem a vételár, ha­nem szállításuk és lakhelyük kialakítása költséges. Zsiráf például ingyen beszerezhető lenne, ám csupán Győrbe hoza­tala két és fél millióba kerülne. Az új állatok helyének kialakí­tása is több millió forintot emészt fel. A legfőbb gond a gibbonok fűtött „lakosztályá­nak” létrehozása, melyet szpon­zori pénzből sikerül csak befe­jezni. Az állatkert látogatottsá­ga az elmúlt két évben ötven százalékkal növekedett, idén már 61 ezer vendéggel szeret­nék zárni az évet. Az elképzelt négyszeres bővítéssel pedig a jelenlegi többszörösére, akár 150 ezerre is emelkedhetne a vendégkör. BUG A régi kedvencek mellé hamarosan újak érkeznek. Továbbra sem találják a 28 millió forintot Mégis lesz mentőállomás 1. oldal Dr. Medgyasszay László úgy döntött, az ország nyilvános­sága elé viszi az ügyet. Első­ként a Kisalföld tudósított a pénz eltűnéséről, tegnap pe­dig a parlamentben is téma volt. „Nem sikerült pontos vá­laszt találni arra a kérdésre, hogy hová tűnt és hol van a 28 millió” - jelentette ki Pusztai Erzsébet. A tárca politikai államtit­kára ennél sokkal jobb hírrel is szolgált, amelynek lényege: a sürgősségi ellátás javítására szánt keretből megkapja a pénzt Pannonhalma. Pusztai Erzsébet ígérete az egy hónapos határidőt is tar­talmazta. Mindez azt jelenti, hogy hat­évi huzavona után végre Pan­nonhalma és körzete is európai szintű ellátásban részesülhet. Ennek lényege, hogy a men­tőautónak a hívástól számí­tott 15 percen belül a helyszín­re kell érnie. Az új mentőállomásnak az Édász egykori pannonhalmi kirendeltsége ad otthont, az előrehaladott tárgyalások sze­rint az áramszolgáltató 11 mil­lió forintért, igen jutányos áron eladja az épületet az Országos Mentőszolgálatnak. Pusztai Erzsébet tegnapi be­jelentése osztatlan sikert ara­tott Pannonhalmán. Horváth Endre polgármester lapunk­nak úgy nyilatkozott: „Magam alatt vagyok a sikertől, szinte hihetetlen, hogy hat év gyötrel­­mes munkája beérett, s végre lesz mentőállomásunk.” K.T. Közös futball Európa-bajnokság Ausztriával? 1. oldal Kovács István megyei sport­­igazgató: - A kezdet kezdetén, az első tárgyaláson, amikor Sze­pesi György Győrött szóba hoz­ta a rendezés lehetőségét, volt szerencsém jelen lenni. Szurko­lóként, sportvezetőként, győri­ként és magyarként is örülök, hogy tovább él a remény. Amennyiben Magyarország és Ausztria elnyeri a jogot, bizo­nyos számomra, hogy Győr is a helyszínek között szerepel. A legközelebb a sógorokhoz, 120 kilométerre Bécstől, az autópá­lya mellett, a közelben egy repü­lőtérrel, szóval örülök és re­ménykedve várom a fejlemé­nyeket. Hammerstein Judit, a minisz­terelnök sajtótitkára: - Minisz­terelnökünk és Klima kancel­lár úr négyszemközti megbe­szélését plenáris ülés követte volna, előbbi azonban annyira elhúzódott, hogy a plenáris ta­nácskozásra már nem került sor. Ezért Orbán Viktor sajtótájé­koztatón elmondott szavai az irányadóak. Miniszterelnökünk hamorosan úgy fogalmazott, hogy a magyar nép tartózkodó, nehezen mozdul, de aztán az ésszerűség határán túl is kitart a döntése mellett. Magam is úgy gondolom, hogy az elhatározás a határokon átnyúló együttmű­ködésnek is jó példája. Kovács Attila, a Magyar Lab­darúgó Szövetség elnöke: - Az államférfiak lépése után, aminek természetesen nagyon örülünk, rajtunk a sor. Azt ígérhetem, hogy mindent megteszünk azért, hogy meg is kapjuk az EB-ren­­dezés jogát. Ami a másik kérdést illeti, mármint hogy Győrnek van-e esélye, korai lenne erről beszélni, de bízhatnak abban, hogy Győr is kap szerepet. Szabó István, az Unió Labda­rúgó Európa-bajnokság Köz­­alapítvány projektigazgatója: - Értelmet kapott, amiért dol­goztunk, érthető az örömöm. Úgy gondolom, hogy fontos és hasznos lenne az EB mindkét ország számára. Magyar Lajos, a Rába egy­kori aranycsapatának csapat­­kapitánya: - Felfigyelhet ránk a világ, ez már magában nagy do­log, s hogy kiváló mérkőzések helyszíne lehet Magyarország, ez nem kevésbé. Csak abban re­ménykedhetünk, hogy nekünk kedvez majd a döntés, és követ­kezhet a munka. Kovács Lajos kunszigeti lab­darúgó-rajongó: - Nagyszerű lehetőség lehetne Magyarország számára a sport, s ezen belül természetesen legkedvesebb já­tékom, a labdarúgás fellendíté­sére. Freund István győri szurko­ló: - Ha nem is igazolt játékos­ként, kicsiben magam is fociz­tam. A magyar labdarúgásnak ugyanúgy szurkolója vagyok, mint a győrinek, jó arra gon­dolni, hogy élőben olyan mérkő­zéseket láthatunk, amelyeket egyébként legfeljebb csak a te­levízióban. Ferenczi József Freund István Kovács Lajos Magyar Lajos Két Lotti A 38. heti „Két Lotti (33-ból 3-at)” játékban a 3+3-asokra jutó, összesen nettó 96.234.672 forint tovább halmozódik. A 3 találatosok nettó nyereménye: 67.266 forint. A közölt adat nem végleges. A 2 találatosoké 327 forint. A „Két Lotti” nyerőszá­mai: 37, 47, 53 és 12, 42, 54. /sola Minőség a csúcson! Európa első számú bitumenzsindely­­gyártójától a szép és tökéletes tetőzsindely­­rendszer most -20% kedvezménnyel. Isola területi képviselet: Szeder Tibor, 20/649-775. Mozaik Bau Sopron Kft. Záványi u. 15. 99/312-666 Tetőpont, Vitnyéd Pavilonsor 96/244-747 Mediterrán Centrum Győr, Nádas E. u. 28. 60/374-370 ; Tetőcentrum, Győr , Bácsai út 25.­­ 96/314-314 7.

Next