Kisalföld, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-13 / 61. szám

IV. . Van időm, m­ombatok­. /B&timn md^tim^ a századok /1 pjpk szikráimat, láng lm Mók­ / bárjénés ezt I már nem látja, a dere, féltés metjd de hdyedep! ■­­rbáS' / az (ff csak ezt nem ládMfénás. .. * J (Babits) I Európázni megint nagy divat lett Nemcsak a szellem, a politika és a gaz­daság is „európázik”, még a pénze is euró lett. Testet ölteni látszik a koráb­ban csak utópiaként emlegetett egyesülés. Csak éppen ez a mostani össze­­borulás nem az amúgy létező szellemi, civilizációs közös többszöröst céloz­za meg, hanem a tőke és a munka jogilag szabályozott, globalizált határta­lanságát. Ez persze nem baj, sőt, ettől maradhat meg Európa vonzóan sok­színű arca. Az talán nagyobb gond, hogy az egy politikai, gazdasági akolba kerülő népek egyáltalán nem ismerik egymást. Sztereotípiákat ismernek csak egymásról. Ezek meg makacs, szívós dolgok. Olyanok, mint a gyom­növényként számon tartott tarack, melyet kiirtani szinte lehetetlenség. Ta­lán nem érdektelen tehát, ha számba vesszük, mit hallott vagy vélt tudni fe­lőlünk az öreg kontinens, s mi mit gondoltunk, érzékeltünk az Occidensről. Esterházy írta, le van sajnálva (ő itt más szót használt) Európa - per definitionem - egészen az Urálig. Van ebben a mondatban egy jó adag iró­nia a földrajzi Európa keleti felével kapcsolatosan. (Lásd a nyolcvanas évek elejének életérzését) Meg az is benne van a textusban, hogy számunkra, no meg kultúrtörténeti értelemben is, Európa mindig a Nyugatot, az Occidenst jelentette. Mindenkor ide szerettünk volna kikötni, „kompország” voltunkat feladva. Csakhogy a „Nyugat” sem egységes. A londoni tévénéző, ha kezdődik a hír­adó, az amúgy is kiszámíthatatlan csatornán túli világból csak a Münchenig terjedő kontinensdarabot látja a főcímben. Ami azon túl van, az már végképp gyanús. A német meg a Lajtáig gondolja kiterjedni Európát A mi történészeink a Baltikumtól a Kárpátokon át a Száváig jelölik ki az Occidens határait. Eb­ben persze mi is benne lennénk. Mint ahogy a középkor óta benne is va­gyunk, így vagy úgy. Persze édesgyereknek mindig jobb lenni, mint mos­tohának. „Emeljük fel politikánkat az esemé­nyek színvonalára!” Eme felszólítást Kossuth Lajos intézte 1848. március 3-án Pozsonyban az alsótábla köve­teihez. Szavai persze a „leányomnak mondom, de a vejem is értsen belőle” effektus alapján a teljes magyar közvé­leményhez szóltak. A mondat és Kos­suth fellépése mögött pedig a politikai­lag egyetlen helyes magatartás, a min­denkori szinkronitás igényelte megfon­tolt, színvonalas és időszerű cselekvés rejtezik. A történelmet soha nem szabad ak­tualizálni. Azt azonban mégis le kell szögeznünk, hogy sorsfordítónak szánt politikai tett csak akkor lehet sikeres s meghatározó, ha a lehetőségek és fel­tételek kellő mérlegelésén és a külső adottságok és meghatározottságok pon­tos illesztésén nyugszik, s ezen eredők nyomán, a legjobb pillanatban szüle­tik meg. Nemzeti ünnepünk előestéjén méltá­nyos és indokolt tehát szólnunk más­fél száz év előtti politikusaink ebbéli éleslátásáról. Nem feledve azt sem, hogy Magyarország mindig csak akkor tudott kitörési pontokat találni a „ma­gunkkal kötve, mint a kéve” bénító ál­lapotából, ha ráérzett a cselekvés pil­lanatára és a szinkronitás kénysze­rére. (Itt csak utalnánk rá, hogy tegnap óta, az európai nem­zetekével egyetemben ott leng a magyar nemzeti lobogó is Brüsszelben a NATO székháza előtt. Nem tisztünk ennek méltatása, de a szinkronitás szem­pontjából nem feled­hető e tény, különö­sen most, az észak-at­lanti szerződés ötvene­dik születésnapján. Mint ahogy szólhatnánk még 1989-90 Közép-Európájának a történelmi szinkronitásból sarjadó bársonyos forradalmairól is.) Visszatérvén kiindulópontunkhoz, március 3- valóban a szinkronitás nap­ja volt. Ezért van az, hogy sokan nem is március 15-ét, hanem ezt a napot te­kintik a magyar forradalom igazi kez­detének. Ha forradalmi kezdet nem is, ám a polgári átalakulás „felpörgésé­nek” gyújtópontja mégiscsak e nap volt. Nem véletlenül. Történelmi közhely ugyanis, hogy a magyar 1848/49 ese­ménytörténete, sőt, a szabadságharc lezárása is igen szoros összefüggésben áll a korabeli Európa nagy átrendező­dési kísérlete nyomán kirobbant forra­dalmakkal. Azért mondtunk az imént csak „kísérletet”, mert maga a folyamat csak a XIX. század második felében - hol parlamentáris úton, hol meg hábo­rúkkal - zárult le. Az európai és benne a magyar „né­pek tavasza” a legátütőbb ered­ményeit Közép-Kelet-Euró­­pában hozta meg, hiszen végleg felszámolta a job­bágyrendszert, mint a polgári átalakulás leg­főbb akadályát. E fo­lyamatból amúgy csak a két európai végpont, Anglia és Oroszország maradt ki. Az előbbi már átesett a polgári állam és társadalom szülési fájdalmain, az utóbbi ezzel akkor meg még ép­pen csak megfogant. A jobbágyrendszer tehát megszűnt, de a kontinentális hatal­mi, dinasztikus átalakulás még vára­tott magára. 1848 diplomáciai kulcskér­dése ugyanis - az olasz nemzeti egy­ségmozgalmak, a risorgimento mellett - a német egyesítés volt. Ez pedig­­ sikerült, hiába ülésezett naphosszt frankfurti birodalmi gyűlés, végül e­dlvégezetlenül oszlott fel. Ez meg­jelentette, hogy a kontinentális egy­súly alapelve szerint a Habsburg-bi­zalom léte változatlanul az euró nagyhatalmi politika „kályhája” mart így Anglia, Oroszország, de még az ■­koriban igencsak radikális, éppen h madik köztársasági időszakát élő Fr­aiaország is inkább a monarchikus o­­rákokat, mint az egyesülni készülő i meteket támogatta. Eme kellemet! A történet a népei ■ Petőfi Sándor arcképe. ■ Jelenet az 1848. március 13-i b í Deumics Legjobb hibrid, legjobb eredmény NK KUKORICA HIBRIDEK: Kanada FAO 310, Páctól FAO 340, Pelican FAO 350, Peso FAO 360, Occitan FAO 380, Occitan Sumo® FAO 380, Alpha FAO 380, Nonius FAO 380, Kincs FAO 390, Furio FAO 390, Furio Sumo® FAO 390, Dolar FAO 430, Maduro FAO 430, Sahara FAO 460 NK CIROK HIBRIDEK: G 1990, Facon, Sucrosorgo 506 Kérdéseivel forduljon bizalommal Csigó György agrármérnök kollégánkhoz, aki Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben a legjobb tudása szerint segíti Önt a választásban. Tel.: 06 20 9433 080 Válassza 1999-ben is a legjobbat! " 4. Novartis Leeds Kft. Szántóföldi Vetőmagok 1021 Budapest, Versec sor 9. Tel.: 06-1 391-1245, Fax: 06-1 275 0947 Budapest számos, idegenforgalmilag frekventált pont­­­­ja közé tartozik a Március 15. tér Az Erzsébet híd pesti híd- i főjének északi oldalán fekszik. Mivel ez a híres Duna kor­­­­zó déli végpontja, sok turista megfordul itt. Kialakulásá-­­­ban nagy szerepet játszott forgalmi helyzete, ide futottak­­ össze az utak a révhez. A dunai átkelőhely évszázadokon­­ keresztül nyüzsgést eredményezett ezen a területen. A múlt század derekán még piactér volt. Századunk köze­péig Eskü térnek nevezték, mert I. Ferenc József itt tette le­­ koronázási esküjét. Mai formájának kialakítása a II. világ- i háborúban elpusztított Erzsébet híd újjáépítésével egy­­ időben történt meg. A Március 15. tér dunai oldalán (ezt már hivatalosan Petőfi térnek hívják) áll Petőfi Sándor egész alakos szob­ra. Az emlékmű felállítására bizottságot alakítottak. Például­­ Reményi Ede híres hegedűművész hangversenyei jövedel­mének jelentős részét adományozta a célra. A mű elkészí­tésére eredetileg felkért művész, Izsó Miklós halála miatt a munkát Huszár Adolf vezene be. A gránittalapzatot Ybl Mik­lós tervezte. A szobor a lánglelkű költőt ábrázolja, ünne­pélyes megfogalmazásban, a Nemzeti dal szavalása köz­ben. Redőzött köpenye személyiségének határozottságát emeli ki. Magasra emelt­ kezével buzdítja, lelkesíti az őt hall­­­­gató tömeget. A budapesti március 15-i ünnepségek ke­ BARANGOLÁS« Marcin tál minden évben a főváros megemlékezése zajlik . Gyönyörű panoráma nyílik innen a budai oldalra. Éle­tünk az Erzsébet híd könnyed íve, a Gellért-hegy holom sziklái a vízbe szakadni látszanak. A lapos Várhegyet me­koronázza a palota, a várbéli polgárváros fölé a Mátyá templom és a Halászbástya kőcsipkés tornyai emelkedne A téren a római kori Contra Aquincum néven ismert erő egy feltárt részletét mutatják be. A rómaiak uralma a Dur jobb partjáig terjedt, de a barbárok támadásai miatt a­­ parton a révek védelmére kisebb erődítéseket létesítettek Igen jelentős erőt képviselt ez az építmény, hiszen kék falainak vastagsága meghaladta a 3 métert. Sarkain legye­ző alakú, oldalfalain patkó formájú tornyok voltak. A fa­lak belső oldalán megfigyelőfolyosó futott körbe. Arum más beszámolója szerint a honfoglalás idején még v­izonylag épségben állt, így válhatott a lassan kialakuló Pe magjává. Az alapfalakra a régi Erzsébet híd építésekor buk­kantak rá a múlt század végén. A tér későbbi rendezése so­rán nyit lehetőség a maradványok bemutatására. A süllyesz­tett térszínen romkert formájában láthatjuk az erőd észak falának egy szakaszát, egy patkó alakú toronnyal. A tán fal menti vitrinekben helyezték el az ásatáskor előkerült k ■ Petőfi ünnepélyességet sugárzó szobra. ■ Contra Aquincum falai. 1999. március 13-, szombat

Next