Kisalföld, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-13 / 61. szám
IV. . Van időm, mombatok. /B&timn md^tim^ a századok /1 pjpk szikráimat, láng lm Mók / bárjénés ezt I már nem látja, a dere, féltés metjd de hdyedep! ■rbáS' / az (ff csak ezt nem ládMfénás. .. * J (Babits) I Európázni megint nagy divat lett Nemcsak a szellem, a politika és a gazdaság is „európázik”, még a pénze is euró lett. Testet ölteni látszik a korábban csak utópiaként emlegetett egyesülés. Csak éppen ez a mostani összeborulás nem az amúgy létező szellemi, civilizációs közös többszöröst célozza meg, hanem a tőke és a munka jogilag szabályozott, globalizált határtalanságát. Ez persze nem baj, sőt, ettől maradhat meg Európa vonzóan sokszínű arca. Az talán nagyobb gond, hogy az egy politikai, gazdasági akolba kerülő népek egyáltalán nem ismerik egymást. Sztereotípiákat ismernek csak egymásról. Ezek meg makacs, szívós dolgok. Olyanok, mint a gyomnövényként számon tartott tarack, melyet kiirtani szinte lehetetlenség. Talán nem érdektelen tehát, ha számba vesszük, mit hallott vagy vélt tudni felőlünk az öreg kontinens, s mi mit gondoltunk, érzékeltünk az Occidensről. Esterházy írta, le van sajnálva (ő itt más szót használt) Európa - per definitionem - egészen az Urálig. Van ebben a mondatban egy jó adag irónia a földrajzi Európa keleti felével kapcsolatosan. (Lásd a nyolcvanas évek elejének életérzését) Meg az is benne van a textusban, hogy számunkra, no meg kultúrtörténeti értelemben is, Európa mindig a Nyugatot, az Occidenst jelentette. Mindenkor ide szerettünk volna kikötni, „kompország” voltunkat feladva. Csakhogy a „Nyugat” sem egységes. A londoni tévénéző, ha kezdődik a híradó, az amúgy is kiszámíthatatlan csatornán túli világból csak a Münchenig terjedő kontinensdarabot látja a főcímben. Ami azon túl van, az már végképp gyanús. A német meg a Lajtáig gondolja kiterjedni Európát A mi történészeink a Baltikumtól a Kárpátokon át a Száváig jelölik ki az Occidens határait. Ebben persze mi is benne lennénk. Mint ahogy a középkor óta benne is vagyunk, így vagy úgy. Persze édesgyereknek mindig jobb lenni, mint mostohának. „Emeljük fel politikánkat az események színvonalára!” Eme felszólítást Kossuth Lajos intézte 1848. március 3-án Pozsonyban az alsótábla követeihez. Szavai persze a „leányomnak mondom, de a vejem is értsen belőle” effektus alapján a teljes magyar közvéleményhez szóltak. A mondat és Kossuth fellépése mögött pedig a politikailag egyetlen helyes magatartás, a mindenkori szinkronitás igényelte megfontolt, színvonalas és időszerű cselekvés rejtezik. A történelmet soha nem szabad aktualizálni. Azt azonban mégis le kell szögeznünk, hogy sorsfordítónak szánt politikai tett csak akkor lehet sikeres s meghatározó, ha a lehetőségek és feltételek kellő mérlegelésén és a külső adottságok és meghatározottságok pontos illesztésén nyugszik, s ezen eredők nyomán, a legjobb pillanatban születik meg. Nemzeti ünnepünk előestéjén méltányos és indokolt tehát szólnunk másfél száz év előtti politikusaink ebbéli éleslátásáról. Nem feledve azt sem, hogy Magyarország mindig csak akkor tudott kitörési pontokat találni a „magunkkal kötve, mint a kéve” bénító állapotából, ha ráérzett a cselekvés pillanatára és a szinkronitás kényszerére. (Itt csak utalnánk rá, hogy tegnap óta, az európai nemzetekével egyetemben ott leng a magyar nemzeti lobogó is Brüsszelben a NATO székháza előtt. Nem tisztünk ennek méltatása, de a szinkronitás szempontjából nem feledhető e tény, különösen most, az észak-atlanti szerződés ötvenedik születésnapján. Mint ahogy szólhatnánk még 1989-90 Közép-Európájának a történelmi szinkronitásból sarjadó bársonyos forradalmairól is.) Visszatérvén kiindulópontunkhoz, március 3- valóban a szinkronitás napja volt. Ezért van az, hogy sokan nem is március 15-ét, hanem ezt a napot tekintik a magyar forradalom igazi kezdetének. Ha forradalmi kezdet nem is, ám a polgári átalakulás „felpörgésének” gyújtópontja mégiscsak e nap volt. Nem véletlenül. Történelmi közhely ugyanis, hogy a magyar 1848/49 eseménytörténete, sőt, a szabadságharc lezárása is igen szoros összefüggésben áll a korabeli Európa nagy átrendeződési kísérlete nyomán kirobbant forradalmakkal. Azért mondtunk az imént csak „kísérletet”, mert maga a folyamat csak a XIX. század második felében - hol parlamentáris úton, hol meg háborúkkal - zárult le. Az európai és benne a magyar „népek tavasza” a legátütőbb eredményeit Közép-Kelet-Európában hozta meg, hiszen végleg felszámolta a jobbágyrendszert, mint a polgári átalakulás legfőbb akadályát. E folyamatból amúgy csak a két európai végpont, Anglia és Oroszország maradt ki. Az előbbi már átesett a polgári állam és társadalom szülési fájdalmain, az utóbbi ezzel akkor meg még éppen csak megfogant. A jobbágyrendszer tehát megszűnt, de a kontinentális hatalmi, dinasztikus átalakulás még váratott magára. 1848 diplomáciai kulcskérdése ugyanis - az olasz nemzeti egységmozgalmak, a risorgimento mellett - a német egyesítés volt. Ez pedig sikerült, hiába ülésezett naphosszt frankfurti birodalmi gyűlés, végül edlvégezetlenül oszlott fel. Ez megjelentette, hogy a kontinentális egysúly alapelve szerint a Habsburg-bizalom léte változatlanul az euró nagyhatalmi politika „kályhája” mart így Anglia, Oroszország, de még az ■koriban igencsak radikális, éppen h madik köztársasági időszakát élő Fraiaország is inkább a monarchikus orákokat, mint az egyesülni készülő i meteket támogatta. Eme kellemet! A történet a népei ■ Petőfi Sándor arcképe. ■ Jelenet az 1848. március 13-i b í Deumics Legjobb hibrid, legjobb eredmény NK KUKORICA HIBRIDEK: Kanada FAO 310, Páctól FAO 340, Pelican FAO 350, Peso FAO 360, Occitan FAO 380, Occitan Sumo® FAO 380, Alpha FAO 380, Nonius FAO 380, Kincs FAO 390, Furio FAO 390, Furio Sumo® FAO 390, Dolar FAO 430, Maduro FAO 430, Sahara FAO 460 NK CIROK HIBRIDEK: G 1990, Facon, Sucrosorgo 506 Kérdéseivel forduljon bizalommal Csigó György agrármérnök kollégánkhoz, aki Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben a legjobb tudása szerint segíti Önt a választásban. Tel.: 06 20 9433 080 Válassza 1999-ben is a legjobbat! " 4. Novartis Leeds Kft. Szántóföldi Vetőmagok 1021 Budapest, Versec sor 9. Tel.: 06-1 391-1245, Fax: 06-1 275 0947 Budapest számos, idegenforgalmilag frekventált pontja közé tartozik a Március 15. tér Az Erzsébet híd pesti híd- i főjének északi oldalán fekszik. Mivel ez a híres Duna korzó déli végpontja, sok turista megfordul itt. Kialakulásá-ban nagy szerepet játszott forgalmi helyzete, ide futottak össze az utak a révhez. A dunai átkelőhely évszázadokon keresztül nyüzsgést eredményezett ezen a területen. A múlt század derekán még piactér volt. Századunk közepéig Eskü térnek nevezték, mert I. Ferenc József itt tette le koronázási esküjét. Mai formájának kialakítása a II. világ- i háborúban elpusztított Erzsébet híd újjáépítésével egy időben történt meg. A Március 15. tér dunai oldalán (ezt már hivatalosan Petőfi térnek hívják) áll Petőfi Sándor egész alakos szobra. Az emlékmű felállítására bizottságot alakítottak. Például Reményi Ede híres hegedűművész hangversenyei jövedelmének jelentős részét adományozta a célra. A mű elkészítésére eredetileg felkért művész, Izsó Miklós halála miatt a munkát Huszár Adolf vezene be. A gránittalapzatot Ybl Miklós tervezte. A szobor a lánglelkű költőt ábrázolja, ünnepélyes megfogalmazásban, a Nemzeti dal szavalása közben. Redőzött köpenye személyiségének határozottságát emeli ki. Magasra emelt kezével buzdítja, lelkesíti az őt hallgató tömeget. A budapesti március 15-i ünnepségek ke BARANGOLÁS« Marcin tál minden évben a főváros megemlékezése zajlik . Gyönyörű panoráma nyílik innen a budai oldalra. Életünk az Erzsébet híd könnyed íve, a Gellért-hegy holom sziklái a vízbe szakadni látszanak. A lapos Várhegyet mekoronázza a palota, a várbéli polgárváros fölé a Mátyá templom és a Halászbástya kőcsipkés tornyai emelkedne A téren a római kori Contra Aquincum néven ismert erő egy feltárt részletét mutatják be. A rómaiak uralma a Dur jobb partjáig terjedt, de a barbárok támadásai miatt a parton a révek védelmére kisebb erődítéseket létesítettek Igen jelentős erőt képviselt ez az építmény, hiszen kék falainak vastagsága meghaladta a 3 métert. Sarkain legyező alakú, oldalfalain patkó formájú tornyok voltak. A falak belső oldalán megfigyelőfolyosó futott körbe. Arum más beszámolója szerint a honfoglalás idején még vizonylag épségben állt, így válhatott a lassan kialakuló Pe magjává. Az alapfalakra a régi Erzsébet híd építésekor bukkantak rá a múlt század végén. A tér későbbi rendezése során nyit lehetőség a maradványok bemutatására. A süllyesztett térszínen romkert formájában láthatjuk az erőd észak falának egy szakaszát, egy patkó alakú toronnyal. A tán fal menti vitrinekben helyezték el az ásatáskor előkerült k ■ Petőfi ünnepélyességet sugárzó szobra. ■ Contra Aquincum falai. 1999. március 13-, szombat