Kisalföld, 1999. október (54. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-02 / 230. szám
4 Aktuális m Postabontás Olvasói levelek Várjuk leveleiket a következő címre: Kisalföld Kiadó Kft., 9002 Győr, Pf. 28. Fax: 96/504-414 Fő a bizalom Nemrég vásárolt lakásunkra ráfért egy kis mázolás. Annak rendje-módja szerint több festővel, festőcéggel tárgyaltam, és kiválasztottam egyet, akik úgymond elérhető áron, rövid határidővel, garantált minőségben vállalták a munkát. Hétfőn a megbeszélt időben fel is vonultak, és elkezdték a festést, bár az ajtókat, melyeket a megállapodás szerint ugyanennyi idő alatt a műhelyben készítettek volna elő a lefújásra, nem szállították el. Majd holnap! Elmúlt a holnap is, az ajtók csak vártak, meg mi is. De fő a bizalom, mert a munka azért kisebb-nagyobb zökkenőkkel folyt. Igaz, csütörtökre már szlogenjük kezdett hamisan csengeni. „Csak a falon szabad látszani, hogy festő járt a lakásban.” Mi mégis bíztunk. Azt hittük, látva ajtóinkat egy személyautó tetejére kötözve elszállítani, ez csak pillanatnyi szállítóeszköz-hiány lehet. Vissza is így? Nem, az lehetetlen! Különben is, majd a végeredményt nézzük meg, mondta a főnök úr minden, bizalmatlannak tűnő kérdésünkre. Jó! Bár nagyon gyengült hitünk. Itt akár vége is lehetne történetünknek, mert pénteken elvonultak a festők, az ajtókat meg majd hozzák. Még azt a három nap ablakkapargatást is elfelejtenénk, de sajnos még nincs vége. Mert eltört az a fránya ablaküveg. Még az előmunkálatoknál tette ezt, de semmi baj. Megegyeztünk, hogy még a lefestés előtt elviszik, beüvegeztetik. De megint hiába vártunk, az ablak maradt. Szépen lefestették úgy, törötten. A következő hét szerdáján hozták az ajtókat. Nem ragozom, ugyanúgy, ahogy elvitték azokat. Egymásra halmozva a kocsi tetején. A végeredmény? Siralmas. Először is, nem hogy nem fújták le, de még nem is minőségien festették, és a szállításkor - nem csoda a szállítási mód miatt - agyonnyúzták az új festést. A másik: az üveges ajtókon az üveget egy óvodás nem kenhette volna jobban össze. Homokfúvott üveg, letisztíthatatlan. Azt, hogy ne javítsák, mert nem fizetjük így ki, meg se hallották. Jól megcsiszolták ráadásként és bemázolták, ahol megsérültek. És ekkor jött a vita és egy újabb ígéret. Nehezen, de megállapodtunk egy csökkentett árban és abban, hogy az ablakot elviszik, és rövidesen hozzák is kijavítva. Bízhatunk, tényleg visszahozzák. Fizettem. És két hete újra csak várok. Ablak sehol. De én még ezután is szeretnék bízni az adott szóban. Vagy higgyem azt, hogy szüksége van a főnök úrnak arra az ablakra? Név és cím a szerkesztőségben Hogy is van ez? Két éve a szemétszállítási díj havi 276 forint volt lakásonként, majd 1998-ban 323 Ft lakásonként (18 százalékos inflációt követő), 1999-ben 110 liter meghatározott mennyiség, heti háromszori ürítéssel 639 Ft lakásonként. Ez az emelés az 1998. évhez viszonyítva, pár forint híján 100 százalékos emelés az előrejelzett évi 9 százalékos infláció és 11-14 százalékos nyugdíjemelés mellett. A lakosság méltatlankodását csillapítandó, cikkek jelentek meg az újságokban, hogy foglalkoznak az üggyel és keresik a megoldást. A második félévben a régihez hasonló szociálisan érzékeny rendszert vezetnek be, a díjtételeket a szociális helyzethez közelítik. Lakossági fórumon bejelentették, hogy a 110 liter menynyiséget 60 literre csökkentik. A jelenlevők közül még ezt is sokallták. Arról azonban egy szó sem hangzott el, hogy ebben az esetben a szállítási díjat 1,36 Ft-ról 1,89 Ft-ra emelik literenként heti egyszeri szállítással. Úgy kell neked, méltatlankodó polgár! Ha nem tetszett a 110 liter háromszori ürítésért fizetendő 639 Ft, akkor most fizess 60 liter egyszeri ürítésért 490 Ft-ot, de ha háromszori ürítésre van szükséged, akkor fizess 1470 Ft-ot. Akármilyen űrtartalmú edényt választunk, az eredmény ugyanaz, 100 százalékos emelés! Ezek után megnyugtatnak bennünket, hogy a 2000. év elején nem emelnek díjat. Köszönjük! Név és cím a szerkesztőségben Valóban sokadika A Kisalföldben megjelent egyik jegyzet azt mondta, hogy sokadika tájékán már elég nehéz a családoknál. Minden fillérre vigyázni kell, és meg kell próbálni beosztani az utolsó forintokat. De nem csupán negatív példák akadnak. A pénzünket nem csupán elvenni akarják, van amikor meglepő és szívet melengető módon visszaadják azt. Gyerekemet gyógyszerért küldtem le a győri, Lajta utcai Kamilla patikába. A család utolsó nagy címletű bankóját vitte magával. Amikor visszatért, akárhogyan számoltam, ezer forint, ami nekem nagy pénz a hónap végén, hiányzott. A gyerek nem tudott mit mondani, hol hagyta el. Már elkároltam a veszteséget, amikor este csengettek, és a patika egyik alkalmazottja jött el hozzánk. Elmondta, hogy amikor megcsinálták a kasszát, ezer forinttal több volt benne, és az is látszott, ez csak a miénk lehet. Köszönöm nekik. Példát mutattak arra, hogy lehet még pozitív, jó dolgokkal is találkozni. H. I.-né Teljes név és cím a szerkesztőségben KISALFÖLD Aranylakodalom. Feuchtner György és felesége, Bidiga Teréz a közelmúltban ünnepelték családi körben házasságkötésük ötvenedik évfordulóját Győrött. Nem luxus a metró Lassan egy éve lesz, hogy a kormány a főváros megkérdezése nélkül, egyetlen tollvonással állította le az ország legnagyobb közlekedési beruházását, a 4-es metró építését. Az érvek, amelyekkel a polgári szerződés felrúgását a kormány tagjai magyarázzák, gyenge lábakon állnak, gyakran hamis adatokon és híreszteléseken alapulnak. Egyetlen eredményük, hogy mesterséges ellentétet keltenek vidék és főváros között. Ennek a hangulatkeltésnek ült fel Oltyán Ferenc is, aki „Kinek a pénzén?” címmel adott hangot véleményének a Kisalföldben szeptember 18-án. Akik egyszerűen luxusnak nevezik a metróépítést, a nagyvárosi tömegközlekedés fejlesztését kérdőjelezik meg. A metrót Európában sehol nem tekintik luxusnak, s többek között Prága, Bukarest és Szentpétervár is jóval előttünk jár a metróhálózat építésében. Ezek a városok tudják, hogy a föld alatti tömegközlekedésnek nincs alternatívája, s csak ez biztosítja egy nagyváros működését a következő évtizedekben. Tudja ezt az Európai Unió bankja, az EIB is, aki a beruházáshoz szükséges nemzetközi hitelt folyósítja, és természetesen tudja a Világbank is, amely a cikkíró értesülésével ellentétben soha nem nevezte „pazarló luxusberuházásnak” az építkezést. A kormánynak az állami kiadások mindössze 0,1 százalékát kellene a metróra fordítania. Pazarlásnak inkább azt nevezném, hogy ez a pénz a foci EB-re, a Miniszterelnöki Hivatal bővítésére és telefonlehallgatásra megy el. Oltyán Ferenc más kérdésben is téves adatokkal támasztja alá érveit. Tudni véli, hogy a főváros vezetői egy drága francia megoldáshoz ragaszkodnak az államadósság fejében megvalósítható orosz helyett. Nos, az alagútfúrás még nem kezdődhet el, így megoldásról - sem franciáról, sem angolról, sem németről - nem beszélhetünk. Az építés során a közbeszerzési törvény, illetőleg az EU vonatkozó rendelkezései az irányadók, azaz nemzetközi pályázat nyertesei látnak hozzá a munkálatokhoz. A kisföldalatti felújítás alkalmával bebizonyosodott, hogy a magyar cégek erre legalább olyan esélyesek, mint a külföldiek. Ami pedig az orosz államadósságot illeti: a gazdasági válság után csak örülhetünk, hogy mivel az orosz fél nem tudott pénzügyi garanciát vállalni a teljesítésre, a főváros nem egyezett bele egy kétes kimenetelű beruházásba. Ez legfeljebb egy félkész alagutat és rengeteg újabb adósságot eredményezett volna. Mindezek az információk nyilvánosak, akár az interneten (www.metro4.fph.hu) is elérhetők. Aki pedig tájékozódás helyett a kormányzati dezinformációra alapozza véleményét, az könnyen „felsülhet” érveivel. Brandhuber András SZDSZ megyei szervező Kedves vendégünk volt Ismét lelkesen és örömmel gyűltek össze a szili „Életmód” klub tagjai és a falu lakói, ugyanis Csornáról dr. Vályi Péter kardiológus főorvos úr tartott előadást a magas vérnyomásról, valamint a cukorbetegségről. A jelenlévők közül sokakat érintett ez az előadás, bizony rá kellett jönnünk, milyen fontos odafigyelni ezekre a betegségekre. Több országban végeztek felmérést, statisztikai kimutatást és kiderült, hogy Magyarországon van a legtöbb érrendszeri megbetegedés, és a 40-50 éves nőknél, de főleg a férfiaknál, a magas vérnyomásban szenvedő betegeknél a legveszélyesebb a szövődmények kialakulása. Sajnos évek óta szenvednek klubtagjaink is e betegség következményeitől, tehát kedves sorstársaink, érdemes odafigyelni, míg be nem következik a baj. Vigyázzunk magunkra! Vigyázzunk egymásra! Maradunk tisztelettel: A szili „Életmód” klub tagjai 1999. október 2., szombat Álláspont Kényszerítés Csütörtökön még családi pótlékként kapták a hazai családok tanulókorú gyerekeik után az államtól várandó járandóságot, tegnaptól viszont ugyanazt a korábban kapott összeget iskoláztatási támogatásként várhatják. Formailag csupán az elnevezés változik. Családi pótlék helyett iskoláztatási támogatás. Csakhogy ez utóbbit valóban azok a családok kapják, amelyek az iskoláskorú gyermekeiket járatják az iskolába és nem mellé. Ezt a tényt a tanintézet hitelesíti. A „névváltoztatás” kezdeményezői egy pillanatig sem titkolták szándékuk indítékát. A zsebbevágó intézkedéssel szeretnék elérni, jobb belátásra bírni a gyerekük, gyerekeik tanulásával és taníttatásával nem törődő szülőket. Rendőr nem mehet reggelente az otthon maradó iskolakerülő nebulókért. Azt a szülőt, aki a tizen-egynéhány éves, írni és olvasni éppen megtanult gyermekét be fogja otthoni munkára, ugyancsak nem lehet kényszeríteni, hogy ehelyett iskolába küldje, engedje gyermekét. De azokban a családokban, amelyekben a családi pótlék volt az egyik fő bevételi forrás, mégiscsak számítana annak elmaradása. Ha másért nem, az iskoláztatási támogatásért mégiscsak elengedik, elküldik az iskolába a gyereket. S ha már ott van, ráragadhat valami. Amennyiben pedig a gyerek a szülők tudta nélkül csavargott, ez most nyilvánvalóvá válik, ha az iskola nem ad igazolást a szülőknek. Az atyai szigor megteheti a hatását. Gondolom, kényszerű és egyáltalán nem örömteli lépés volt ez a valójában adminisztrációs jellegű intézkedés, hiszen családok százezreinek okozott felesleges gondot, utánajárást az iskolalátogás igazolásának beszerzésével. Csak hát tudni kell, a harmadik évezred küszöbén, ma Magyarországon állítólag száz gyerekből öt-hét nem fejezi be, nem végzi el az általános iskolát, pedig az életbe induló számára ez jelentené boldogulásához a legszerényebb alapot. Bármilyen kevés eredményt hozzon ez a mostani változtatás, mégiscsak érdemes kísérletezni. Ferenczi József ■A NAP MONDÁSA: _AATORNA_ A legapróbb dolgokban Ki írta „A puszta télen” cíis van valami kevés mű költeményt? ismeretlen. a) Illyés Gyula b) Ady Endre ̇«------------- — c) Petőfi Sándor Guy de Maupassant (1850-1893) ------------------------francia regényíró (° .zsBIPA sorjag y A magyar Szent Korona „A legszebb dolog, ami az embernek osztályrészül juthat, az élet misztikus oldala.” (A. Einstein) A XX. század egyik legnagyobb fizikusa mondta ezt. Az anyagi világot, a világmindenség törvényeit kevesen ismerték nála jobban. Két olvasói levél volt a Kisalföldben. Az egyiket a kommunisták börtöneit megjárt, idős ’56-os írta. A magyar Szent Korona misztikumának egyes részleteit elemezte. A válasz „a józan ész nevében” fogalmazódott meg, írója udvariasan elutasította a magyar Szent Korona misztifikálását. Helyette olyan közismert szabályok betartására hívta fel a figyelmet, mint „ne szórd szét a szemetet, végezd rendesen a munkádat, ne száguldozz a városban” stb. Ez mind nagyon szép és jó is lenne, ha mindenki figyelembe venné, de hisz ezeket törvények, rendeletek, szokásjog stb. szabályozzák. Nem értem, hogy ezeknek mi köze van a Szent Korona misztifikálásához. A magyar Szent Korona az 1000 éves magyar államiság jelképe. A kormány most akarta ezt belevenni az alkotmányba, de az ellenzék elutasította. Ez nem kis dolog ezen a tájon, ahol a környezetünkben körülnézve kevés ilyen nemzetet találunk. Némelyik még a 100 évet sem érte el! Többek között ezt a jelképet illő tisztelet illeti meg. Ezt akarta kifejezni az első levél írója. Hogy sokan ezt nem tekintik fontosnak, esetleg elutasítják, ezt is meg lehet érteni. Rákosi elvtárs ki akarta irtani a köztudatból a magyar Szent Korona tiszteletét. Őt a magyar bíróság a magyar Szent Korona nevében ítélte el. A most felnőtt nemzedék, az ország lakosságának jelentős része nem tudott semmit a Szent Koronáról, nem hallott semmit az elmúlt 40 év alatt. Az utolsó 10 év tendenciája sem mindenben kedvezett a Szent Korona szellemének. Az anyagi javak megszerzése, felhalmozása volt a cél mindenáron, ha kell, rablással is, így nem csoda, ha sokan értetlenül állnak a magyar Szent Korona misztikuma előtt. Hitről, tiszteletről nem lehet vitatkozni! Vagy magamévá teszem a gondolatot, vagy nem. Dr. Barta Ferenc FM 103,1 MHz BMC Rádió 9023 Győr, Magyar u. 9. Telefon/fax: 96/444-222. Hirdetés: 96/444-222, 412-543. 417-837. E-mail: bmc@bmc.gyor.hu, http://www.bmcradio.gyor.hu ▼ 5.30—9.00 V 5.30-9.00 Kárpát Zsolt Szentgáthi Csaba ▼ 9.00-16.00 ▼9.00-16.00 Pozsgai János Kszel Attila ▼ 16.00-20.00 ▼ 16.00-20.00 Kszel Attila Scharek Zsuzsa ▼ 20.00-23.00 ▼ 20.00-21.00 Buli zóna CD-koncert ▼ 23 órától ▼ 21 órától Zenefolyam Zenefolyam Kívánságműsor: Eurohívó-06-501308-777