Kisalföld, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-27 / 72. szám
4 Aktuális iokször Hungaricumok Tetszik nekem a hazai mezőgazdaság és az Európai Unió közötti kapcsolatrendszerben sokszor elhangzó kifejezés: hungaricum nem idegenszerűsége miatt, hanem azért, mert valami olyasmit fejez ki, túl a gazdasági ésszerűségen, ami csak a mienk, ami jellemző Magyarországra, ami önmagában hordozza sajátosságainkat, legalább egy részterületnek, a mezőgazdasági kultúrának az egyediségét. Mert sajnos tudomásul kell vennünk, hogy a 10 éve nyitott országunk eddig inkább befogadó volt, mint az önálló és egyedi értékeink kivitelének megvalósítója Nyugat-Európába, nem is beszélve a tengerentúlról. Egy percig sem gondolom, hogy bármiféle adminisztratív eszközzel, nem is beszélve a demagóg nacionalista eszmék felhasználásáról, mesterséges korlátokat kellene - nem is lehetne - állítani azoknak a ma már az egész világot behálózó folyamatoknak, amelyek a pénzvilág, a gazdasági élet vagy a munka szervezésében egyre meghatározóbbak és amelyek nélkül még esélyünk sem lehet a fejlett világhoz kapcsolódni és szintjüket megközelíteni. Elfogadjuk ezeket a tendenciákat, bár tudjuk, hogy életünk működését számos területen uniformizálják, átalakítják szokásainkat, módosítják életritmusunkat, beszédünket, kapcsolatainkat. Természetesen jelentős erőfeszítéseket teszünk az ország saját értékeinek „exportálására”, ezért működnek a külföldi fővárosokban a magyar kulturális intézetek, ezért veszünk részt azokon a nagy európai rendezvényeken, ahol bemutatkozhatunk és néhány napig ránk figyel a világ, ezért hoztak létre önálló kormányzati szervezetet jelentős anyagi háttérrel, egy valódi és magyar országkép terjesztésére. Van azonban egy hatalmas lehetőség, ami több, mint a magas szintű protokolláris megjelenés formája, ez pedig az egyes települések nemzetközi kapcsolata, kiterjedt testvértelepülési hálózata. Az elmúlt héten egy rövid összefoglaló jelent meg, ugyancsak a megye városairól, de abból is kiderült, hogy szinte egész Európában ott vannak azok a helységek, amelyek valamilyen szinten együttműködnek megyénk városaival. Ezek számának többszöröse a községek által ápolt kapcsolattartás közelebbi vagy távolabbi közösségekkel. A tudósításnak volt egy mondata, amit úgy gondolom, érdemes megjegyezni, mégpedig az, hogy ezek a kapcsolatok legkevésbé a választott tisztségviselők utazásaiból állnak, sokkal inkább az ifjúsági, diákcsere-, kulturális, gazdasági, egészségügyi területeket fogják át. S pontosan itt van a lehetőségünk arra, hogy a hidegháború éveiben népi diplomáciának nevezett „szomszédolás” mai formája és tartalma segítse a mezőgazdaságon kívüli „hungaricumok” terjesztését, megőrzött hagyományaink bemutatását, vigye a mai Magyarország sokszínűségének ajánlatát határainkon túl, hogy bizonyítsuk, hazánk része kíván lenni a nemzetközi folyamatoknak, de ezzel egyidejűleg meg akarja őrizni sajátos arculatát, ami fontos nekünk és értékes az egész világ számára. Botos Gábor, vámsí főtanácsos, Mosonmagyaróvár tól valóság mindig sokszínű, mint amilyen sokfélék az emberek is. Véleményükből formálódhat az igazság.” ÁLLÁSPONT Szélmalomharc? Régi nóta, hogy szemetes a környezetünk. Újabb keletű a gond, hogy a hulladékkal nem tudunk mit kezdeni. Nagy horderejű szövegekben nagyon okos emberek a szeméthegyek keltette gondot a civilizációs ártalmak rovására írják. Ebben van igazság, értékelhető benne, hogy valódi tények vannak mögötte. Az ügy mégis bonyolultabb a jó és rossz ember, a gondos és gondatlan képlet keltette illúziónál. Szemetelni nem szabad, mérgezni olyan bűn, amely súlyos szankciókat von maga után. És mégis, marad minden a régiben, még akkor is, ha az ember tudomásul veszi, megérti, hogy a szemetelés, a környezetszennyezés tilalom hatálya alá esik. Miért van ez? Miért e szélmalomharc? Talán azért, mert a civilizáció, a kényelem az éremnek csak egyik oldala. A másik, hogy a kényelemnek vannak következményei. A következmények végiggondolásában óriási a lemaradásunk. Milyen régóta tudjuk, hogy az üzemek szennyezik a folyókat. Milyen régóta tudjuk, hogy a szeméttelepek tiltott helyeken nem csökkennek, hanem nőnek. A tiszai katasztrófa ismeretében ezt állapította meg a győri közgyűlés is. Programot dolgoz ki a közgyűlés az illegális szemétlerakó helyek megszüntetésére. Hogy mi lesz az eredménye? A régiek eltűnnek és majd újak keletkeznek. Nem azért állapítjuk meg ilyen visszavonhatatlanul, mintha kételkednénk hatósági és törvényalkalmazási szándékok tisztaságában. És mégis szélmalomharc marad ez az ügy addig, amíg a szemét, a veszélyes hulladék megszüntetésének, újrahasznosításának feltételei meg nem valósulnak. Mértékadó szakembertől hallottunk, hogy a németek igazodnak ahhoz a törvényhez, hogy a hulladékot szelektálva gyűjtsék. A hollandok az abszurditásig vitték a törvénykövető magatartást. Azt jelentik a hatóságnak, hogy például a feltört aszfaltot, a műanyag fóliát száz százalékig újrahasznosították. E százalék túlzó. Amíg valami hasonló eredményt nem közelítünk meg, addig szélmalomharcot vívunk a szeméttel, a szemetelőkkel. Ha a személyes érdekek oda hatnak, hogy a tiszta környezet haszon, akkor majd megkezdődik a változás. Addig a szélmalmok tovább forognak, szerteszét viszik közös szemetünket. Varga Lajos ____________KISALFÖLD Márciusi koszorúk Különböző pártok és különböző csoportok „nyilatkoztak” szűkebb, vagy nagyobb nyilvánosság előtt - urbi et orbi -, hogy: ...Ki kivel... és ki kivel pedig semmiféle körülmények között sem - koszorúzás együtt március tizenötödikén! Szomorú... Hol van már az 1989- es nagy nemzeti egyetértés? Alig hogy 10 éve megtörtént - vagy talán valójában meg sem történt az a bizonyos „rendszerváltás”, amire pedig olyan sokan és olyan sokáig vártunk: a szabadság..., amelyre a kommunizmus hosszú évtizedei alatt e napon a munkahelyeken - mivel munkanap volt - gondoltak reménykedve az emberek, a magyarság többsége, a nép milliói... 1989. március 15-re emlékszem, milyen nagy hévvel ünnepeltük azt a szép napot, mennyire hittünk abban a szent szóban, melyet Petőfi írt nekünk a Nemzeti dalban: „Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!” (Hogy tudunk mi esküdözni?!) 2000. március 15. előtt pedig a különböző pártvezérek és korifeusok álpátosszal hamis jelszavakat harsogtak minden fórumon, hogy csak egyedül és kizárólagosan ők képviselik a magyar nép érdekeit. És csak az ő pártjuk privilégiuma a nép koszorúinak elhelyezése... miközben mi sem áll tőlük távolabb, mint a magyarság többségének érdekvédelme és annak képviselete mind csak a saját hasznát és a saját érdekét tartja szem előtt. Nem ezt ígérték 10 évvel ezelőtt március 15-én. S ma már „elhatárolják” magukat „ezektől”..., meg „amazoktól”, akikkel pedig 1989. március 15-én még malomkeréknyi kokárdákkal együtt ünnepeltek. Szerintem ezt a szép tavaszi ünnepet hagyjuk meg a fiataloknak! Nincs tragikusabb annál, mint amikor meglett korú, vagy már nyugdíjas pártszónokok szavalnak álszent jelszavakat és ügyetlen frázisokat... az ifjúság örökszép tavaszi ünnepén. Egy angol államférfinak tulajdonították az alábbi mondást: „Nincs szomorúbb látvány egy ifjú konzervatívnál, vagy egy öreg forradalmárnál!” (Hát ez igaz.) Mester Miklós nyugdíjas Mosonmagyaróvár Kurucdomb A Kurucdomb széles része a városnak. Ezért is építettek szélmalmokat ide, három is van belőlük. Az egyik a meteorológiai állomás, mely megszűnik működni, de az épület megmarad. Kíváncsian várjuk, mi lesz a szélmalomban. Nem volt ez a malom csonka. A második világháború előtt gazdálkodó család lakott benne. Aztán mikor ideért a front, egy ágyúgolyó elvitte a tetejét. A domb déli oldalán a háború utáni nehéz években kecskék legeltek, a romos torony pedig denevérek tanyája lett. Huszonöt évvel ezelőtt kezdték újjáépíteni. Ma már alig látszik az épület a lucfenyők között. Nekünk is van egy akkortájt ültetett ezüstfenyőnk a kertben. A dombot a I. V. I.(?) dolgozói kaszálják gépi kaszálóval és így varázsolnak egy természetes játszóteret a gyerekeknek. Lepkét fognak, bújócskáznak stb. A torony tetejéről messzire ellátni. Lehet látni a Lövéreket, a soproni hegyeket, a Fertőt és a Schneeberget is. A második szélmalomban egy vendéglő működik, ezt is fel lehet újítani. A harmadik, a legnagyobb Rákóczi katonáinak volt a laktanyája, és itt őrölték a puskaport az ágyúkhoz. Az úgynevezett laktanya újjáépítve sok családnak szép otthona lett. Utcák nevei is emlékeztetnek a szabadságért harcoló kuruc katonákra: Vak Bottyán utca, Rodostó utca, Thököly tér és Berzsenyi Dániel utca, ahol ház is összedőlt, mert alagút is van a domb belsejében. A talaj itt nagyon meszes, mészégetők is voltak régen. A kertben ásás közben többször találunk elmeszesedett kagylókat. A Kurucdomb egy emlék a múltból, mely őrzi a kurucok és labancok harcát. Anka Lászlóné, Sopron Győriek sikere Répcelakon Immár 11. éve szerveznek Répcelakon nőnapot. A kezdés előtt egy órával már csak állóhely volt, de mi, nők - négyszázan lehettünk - izgalommal vártuk a kezdést. A feltűnően szépen feldíszített színpadon a rövid köszöntő után felcsendültek az első örökzöld dallamok, elkezdődött az operett-musical gála nőnapi műsora. A Győri Nemzeti Színház hat művésze olyan szórakoztató műsort adott számunkra, mely örök élményt jelentett az ott lévő nőknek. Takács Zoltán rendező olyan másfél órát állított össze, melyben a fiatal, nagyon tehetséges és lelkes kollégái tudásuk legjavát adva kalauzoltak bennünket a zenei könnyű műfaj világában. A nőnapi ünneplés a műsor befejeztével nem ért véget, hisz folytattuk a helyi panzióban, ahol lehetőségünk volt a tehetséges és nagyon szimpatikus művészekkel kötetlen beszélgetésre. Mi, répcelaki hölgyek nagyon megköszönjük a megemlékezést, a nagyon színvonalas produkciót az előadóknak és azoknak, akik lehetővé tették e műsor létrejöttét. Külön gratulálunk a színház igazgatójának, aki ilyen tehetséges, fiatal művészekkel tud dolgozni, mint akik Vas megyében bemutatkoztak. K. R.-né Répcelak OP1 füBDÖSZObfl flPUflflZ AKCIÓ! Spanyol csempék-járólapok 10-30% Olasz gres-porcelán padlóburkolók 20% Olasz-német csaptelepek 16% Spanyol akrilkádak 10% Fürdőszobabútorok 10% engedménnyel! Fertőszentmiklós, Soproni út 48. fa volt Graboplast területén! Telefon: 99/380-935/120,06-30/9273-934 K 2000. március 27., hétfő Olvasói levelekig Várjuk leveleiket a következő címre: Kisalföld Kiadó Kft., 9002 Győr, Pf. 28. Fax: 96/500-414 A pannonhalmi tájról A szépséges Pannonhalmidombságról nem lehet elégszer megemlékezni. Elénk tárul a közeli három testvérhalom: a ravazd-csanaki és a kajárszemerei halomvonulat, így hálásak lehetünk a természetnek, hogy a földtörténet harmadkorában az egykor itt hullámzó tenger után e csodás táj megmaradt, mindez a közelségünkben. Az említett dombsor nem összefüggő vonal, így önálló a Pannonhalom gerince is. E tájat egykor szelíd erdők borították (kiirtották), de maradványai ittott láthatók. Szájhagyomány szerint ebből az időből maradt a „Rákóczi fája”, ami alatt a kurucok megpihentek, és ezt őrzi a „Kurucrét”neve is. Emberlakta hely régóta, akár az Árpád fejedelem, vagy a római légiók idején, és nem véletlenül. Fontosnak tartom megemlíteni a bencések kolostorát, hazánk első kolostoraként. Az István királyunk által behívott olasz és cseh bencések anyagiakkal gazdagon el voltak látva, akik a térítő munkájuk mellett tanítottak is. Elterjesztették az államrendet szilárdító keresztény vallást, megalapozva az egyházi műveltséget-művészetet. Ők alapították az első magyar iskolát, ők írták az első törvényeket, okleveleket, történelmi feljegyzéseket (latin nyelven), pl. a Halotti beszédet. Neves bencés írójuk volt Szent Gellért püspök is. Építkezésnél a román stílus elterjedése is velük kapcsolatos. A pannonhalmi táj sok esemény tanúja: Aba Sámuelnek Péter elleni harca, I. László király itt tartott országgyűlést, majd a mai könyvtár alapját adományával (72 könyv) ő rakta le. A XIV században volt itt nádori, királyi és megyei gyűlés. Említést érdemel a tatárok elleni hősies ellenállásuk, amit sajnos a mohácsi vész utáni időkre nem mondhatunk. Mintegy 300 éven át hol a török, hol Lipót császár seregei irtották, pusztították e vidéket. Jelentős szerepet töltött be az Aranybulla korabeli nagy társadalmi mozgalom elindulásánál a helyi dúsgazdag apátsági birtokon dolgozó jobbágyok felkelési szándéka. Barkász Attila Győr ,A NAP MONDÁSA: NAGYTORNA, Ki lett John F. Kennedy özvegyének férje? a) O. J. Simpson b) Reza Pahlavi c) Onassis Joseph Joubert (1754-1824) francia író (pzss[ba saApzi ) Aki sohasem vonja vissza állítását, jobban szereti önmagát az igazságnál. Köszönet Hálás szívvel mondunk köszönetet Bernáth Béláné máriakálnoki cukrászmesternek, Horváth István cégvezetőnek és Szaszák József zenésznek önzetlen segítségükért, amellyel a farsangi összejövetelünk alkalmával megajándékoztak bennünket. Asztmaklub mosonmagyaróvári szervezete n Mit szól hozzá? Kedves Olvasónk! Ha véleménye van egy témáról, legyen az helyi vagy nemzetközi, és szeretné megosztani másokkal, írjon a Kisalföldnek. Kérjük, ne felejtse el, hogy a levélnek tartalmaznia kell az ön nevét és teljes címét, bár névtelenségét kérésére garantáljuk. Próbálja olyan rövidre fogni mondandóját, amennyire csak tudja, és kérjük, hogy a közösség érdekében vesse papírra gondolatait. Szerkesztőségünk címét, ahová levelét várjuk, megtalálja a lap tetején, írását faxon is elküldheti kiadónkba. FIGYELEM! AKCIÓS BÚTORVÁSÁR A vásár helye: Flesch Károly Kulturális Központ, Mosonmagyaróvár, Engels u. 14., március 28-29-30., k., sz. cs. Nyitva: 10-17 óráig. FH 101,1 HHz ▼ 5.30-9.00 Kocsis Rozi BMC Rádió 9.00-16.00 Kárpát Zsolt 9023 Győr, Magyar u. 9. ▼ 16.00-20.00 Bán Tímea Telefon/fax: 96/444-222. T 20.00-21.00 Zenekrém Hirdetés: 96/444-222, 412-543,96/417-837. ▼ 21.00-22.00 Zeneterápia E-mail: bmc@bmc.gyor.hu, ▼ 22.00 órától Zenefolyam - minden http://www.bmcradio.gyor.hu órában más és más