Kisalföld, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-02 / 101. szám
2000. május 2., kedd Megvalósult Péchy Blanka alma Kazinczy-verseny harmincötödször „Viszontlátásra 2001-ben ismét Győrött...” - zárta le a mondat vasárnap a háromnapos Kazinczy-versenyt. A már harmincöt esztendős hagyományú országos eseménynek idén is a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium adott otthont. A színvonal nem csökken, inkább évről évre növekszik - legalábbis ezt állítja dr. Deme László, a bírálóbizottság elnöke, aki hajdan Péchy Blankával megálmodta a Kazinczy-versenyt. A nyelvtudományok doktora szerint az örök emlékű alapító, Péchy Blanka nem álmodhatott volna többről, a Kazinczyverseny nyomán észrevehetően szépül, fejlődik a magyar élőbeszéd. A már - furcsa kimondani - harmincöt éves tapasztalat szerint nincsen kiugróan jó, sem átlag alatti réteg. Egy egy teljesítményt leszámítva évről évre egy széles középréteggel áll szemben a bizottság. És ez nem negatívum - épp ellenkezőleg. Péchy Blanka is azt írja könyvében: az átlagos beszédkultúrát kell tökélyre vagy majdnem tökélyre fejleszteni. Erre hivatott tehát a Kazinczy-verseny is. A diákok beszéde folyamatosan javul, legalábbis ezeken a megmérettetéseken. Ez sokat sejtet, hiszen a diák csak három-négy évig járja a középiskolát, egyszer vagy többször részt vesz a versenyen, számára ennyi az egész. Tehát az egyre színvonalasabb teljesítmények azt sugallják, hogy a felkészítő tanárok évről évre hatékonyabban dolgoznak, egyszóval: igenis fejlődik az általános beszédkultúra. Péchy Blanka álma megvalósult - vallja az egyetemi tanár dr. Deme László. L. B. Meghitten szirénáztak Tipikusan szombati élményeink közé tartozik, amikor fülsiketítő dudaszót hallunk az utcákon és mégis örülünk a zajnak, mert látjuk, hogy egy felvirágozott autó produkálja az egészet. Viszont mindez szirénaszóval már egészen más, ahhoz a vőlegénynek tűzoltónak illik lenni. Harminchat tűzoltó állt díszsorfalat egy legény- és egy hajadonélet meghitt búcsúztatásán a pannonhalmi katolikus templom előtt. A vőlegény, Lüvi Péter jó kolléga a győri városi parancsnokságon, kijár neki egy kis szirénaszó. A huszonöt éves tűzoltó a huszonegy esztendős Farkas Krisztinát vezette szombaton oltár elé. A felvirágozott tűzoltókocsi a szertartás alatt kint várakozott, pihentette szirénáját, amely a templomig vígan csődítette össze Pannonhalma népét. Majd már alig várta, hogy vége legyen az esküvőnek, hogy az ifjú párt elröpítse a vendéglőbe, persze szirénaszóval. Péter és Krisztina - a boldog ifjú pár. (pd7-8858-6-17a) Fotó: Sz. z. Bőséges piaci kínálat Régen tapasztalt bőséges kínálat és élénk kereslet volt Győrben a napsütötte Dunakapu téri piacon szombat délelőtt. Különösen a primőrök, a tojás és az apróbaromfi után volt nagy az érdeklődés. A salátát darabonként 50-90, a retket csomónként 60-100 forintért kínálták az őstermelők. A primőrök közül a zöldpaprika darabonként 40-120, az uborka 250-300, a spenót 150-200, a sóska 200-220 forintba került. Újdonságnak számított a spárga, amelynek kilója 400 forint volt. Az újkaralábét 80-100 forint között adták darabonként. Az ugyancsak nagyon keresett tojást darabonként 13-15 forintért lehetett megvásárolni. A zöldségek közül a sárgarépa kilónként 100-150, a petrezselyem 250-300 forintba került, ami némi emelkedést mutat az elmúlt szombathoz képest. Vágott baromfiból a felhozatal és a kereslet is közepes volt. A csirkét 440-460, a tyúkot 420-430, míg a kacsát 800-880 forintért kínálták. A pelyhes kiscsibék darabja 60-90, az előnevelt csirkéké 150, míg a kacsáké 250 forintba került. KISALFÖLD Egy lufiért folyt a „politikai” vita Amit a helyi közéletről tudni illik: a fideszesek kitűnően, akár hosszú percekig képesek jojózni, ez mondjuk Győr polgármesteréről már nem mondható el. Balogh József viszont első osztályú repülőt hajtogat, az sem akármi, tisztelt jobboldal! És nem lennénk pártatlan újság, ha elhallgatnánk, hogy a Független Kisgazdapárt elöljárói sokkal messzebbre tudnak hajítani egy Kisalföldből készült papírgalacsint, mint a tisztelt baloldal képviselői. A Pro Urbe pedig egyszerűen verhetetlen a ceruzahegyezésben. A Kisalföld által szervezett vasárnapi vetélkedő a „Páratlanul pártatlan” címet viselte, a röviden megfogalmazott cél ezúttal meg is valósult. A győri közgyűlésből csak a képviselők jöttek el Kiskútra, a csütörtöki parázs viták a tornyos házban maradtak. Elvétve hangzott el csupán olyasmi, hogy „a másik csapat feladványa könnyebb” - de ez is éppen olyan játékos megjegyzés volt, mint a több száz látogató érdeklődésétől kísért vetélkedő maga. Úgy tűnt, a napi konfliktusokról megfeledkeztek a résztvevők, a szocialisták részéről Balogh József, Pozsgai Balázs és Raffai Tamás, a Fidesztől Dézsi Csaba András és Szíjjártó Péter. A kisgazdapártot Maurer János, Talián István és Harmat Péter képviselte, a Pro Urbétől pedig Bárány István, Szíj Zoltán és Szabó Jenő szállt harcba vasárnap délután. A másfél órás küzdelem során a csapatok egy-egy Kisalföldet kaptak, amelyből a lehető leghosszabb csíkot kellett kitépni, majd minél gyorsabban visszaragasztani. Ez volt a „Kié a leghosszabb?” címen futó feladat. A politikusok itt is jeleskedtek. Akárcsak annál a próbatételnél, amelyikben egy előre meghatározott szót kellett körülírni a városatyáknak úgy, hogy a saját pártjuk kitalálja a feladványt. A politikusok gyorsan megfejtettek mindent, a „kitüntetést”, a „beöntést”, egyedül a „megbocsájtás” szó okozott fejtörést. Egy másik feladat során hangos bekiabálásokkal kellett válaszolni a Kisalfölddel kapcsolatos villámkérdésekre. A versenyzők nagy része tudta, hogy az újság tördelése hathasábos, hogy a sportrovat vezetőjét Papp Győzőnek hívják és hogy a szerkesztőség három éve költözött át jelenlegi székházába. Viszont élénk vita kerekedett abból, hogy melyik helyi politikus arca szerepel a legtöbbet a lapban. Tippeket hallhattunk, a kérdés mégis nyitott maradt, ugyanis mi magunk sem tudjuk. Igen, ez egy egyszerű beugratás volt. Egy másik kérdés: mit hív a Kisalföld Bütykösdének? A helyes választ - Lurkóságok rovat - sokan eltalálták, igaz, valaki a közgyűlési tudósításokra tippelt. A csapatok minden helyes válaszért egy-egy lufit kaptak. Nem, nem a helyes választ adók, hanem az ellenfelek. Fújják csak ők! Laczó B. Közéleti pingpong A hétvége és a majális az önfeledt „együtt nem politizálás” jegyében telt. A egymást rendszeresen csipkedő városi képviselők vasárnap lufiért versenyeztek a Kisalföld rendezte vetélkedőn, hétfőn pedig pingpongoztak a kiskúti majálison. Szó sem volt ezúttal a közgyűlés napi feladatairól és összezördüléseiről. Balogh József MSZP-s polgármester egy párost alkotott a konstruktív pingpongpolitikát folytató Dézsi Csaba András Meszes alpolgármesterrel, a szocialista képviselő Kun András Rampasek Bélával, a kisgazdapárt képviselőjével az oldalán mutatta meg, hogy ki a politikus a gáton. Eredics Imre MSZP-s alpolgármester a fideszes képviselő Szijjártó Péter mellett bajlódott a hálóval. A meccs végeredménye alapján nehéz eldönteni, hogy ki a jobb: Balogh és Dézsi megverte az Eredics-Szijjártó párost, viszont kikapott a Rampasek-Kun párostól. Rampasekék ezután Szijjártóékkal szemben maradtak alul. Mindezek után a szakszervezetek megyei képviselete kihívta a közélet szereplőit, a választás a Balogh-Dézsi párosra esett. „Ezúttal” a szakszervezetek maradtak fölényben a politikusokkal szemben. Szijjártó Péter, a játékot szervező Fidelitas győri szervezetének vezetője elmondta, tisztában van vele: az emberek nehezen hiszik el, hogy minden rendben van és a párban játszó politikusok nem „fújnak egymásra” játék közben. Mégis így van - állítja a képviselő. A politikusok a konfliktusok, a sajtóbeli levelezgetések ellenére is együtt dolgoznak nap mint nap, ehhez képest egy pingpongmeccs nem jelent nagy kihívást. Olyankor a város érdekében, ilyenkor a jó buli kedvéért képesek együttműködni. Aktuális 3 Majális 2000 - pártatlan párbeszéd A Kisalföld meghívására porondra léptek a politikai pártok képviselői. Fotó: Szabados 7. Horn összefogást sürget A Magyar Szocialista Párt Győr és Környéke Szervezete munkás tagozata és a Győri Munkás Kör vendégeként a megyeszékhelyen járt Horn Gyula, s lakossági fórumon vett részt. A Kisalföld interjút készített ez exminiszterelnökkel. - Mostanában keveset hallani önről... - Mások szerint viszont nagyon is aktív vagyok. Igaz, a pártom rendezvényeiről az országos lapokban alig adnak hírt, ellentétben a vidéki újságokkal. Az elmúlt három hétben 12 megyében jártam, rengeteg találkozón, fórumon vettem részt. Nem egyedül, pártunk prominens személyiségei ugyanezt tették és teszik. - Mit tapasztalt a találkozókon? - Nagyfokú bizonytalanságot érzékeltem. Rengeteg ígéret hangzott el, ami ígéret maradt. Szabolcsban és Borsodban az M3-as autópálya ügye különösen foglalkoztatja az ott élőket. Az autópálya nélkül nem lehet reményük a gazdasági felzárkózásra. Nincs magyarázat rá, hogy 1998-ban miért maradt abba az építése. Nagyon sok elkeseredett emberrel találkoztam útjaimon. Olyanokkal, akik nem értik, miért nem nő a keresetük, például a 855 ezer közalkalmazott, köztisztviselő, a nekik tett ígéretek se valósultak meg. Különösen fájó számunkra: 1996-ban meghirdettük, amennyiben a gazdasági növekedés lehetővé teszi, javítunk a nyugdíjasok helyzetén. A gazdasági helyzet megérett rá, ugyanakkor a nyugdíjasok helyzete romlott. - A magyar gazdaság tényleg nagyon sikeres és versenyképes, kivétel ez alól a mezőgazdaság. Amit Torgyán Józsefek tesznek az ágazatban, az teljes csőd. F. J. A nők csomaggal a lábukon versenyeznek Bosszant, ha a nőket egy sajátos társadalmi rétegnek tekintik, amely a maga különleges problémáival kiválik az emberek sorából - hangsúlyozta a győri majálison Kóródi Mária, a Szabad Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselője, aki önálló indítványt nyújtott be a parlamentben azzal a céllal, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt a nők és a férfiak esélyegyenlőségéről szóló törvény kidolgozására. Át kellene értékelni annak a módját, ahogy eddig a nők és a férfiak esélyegyenlőségéről és ezen belül a nők helyzetéről gondolkodtak az emberek. Annak a meggyőződésnek a híve vagyok, mely szerint az emberiség előtt álló problémákat - ökológiai, környezeti gondok, nukleáris fenyegetettség - csak együtt tudjuk megoldani. Ha a megoldási módokat harmonizáljuk. Ma a nők úgy fogják fel, mintha a lemaradásuk abból adódna, hogy bizonyos szempontból nem megfelelőek erre a feladatra. Ezért ahhoz, hogy a nők megfelelő arányban bekerüljenek az Országgyűlésbe, eleinte egy kis erőszakra lenne szükség, azaz meghatározott kvótákra. Azt mondják, az érdemek számítanak, de a nők mintha egy nagy csomaggal a lábukon úsznának, úgy kell versenybe indulniuk. R 7.