Kisalföld, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-01 / 27. szám
Csütörtök, 2001. február 1. Médiacentrum: még rejtélyes Lesz győri Médiacentrum, de hogy mikor, milyen formában és mennyiért, az továbbra is rejtély. Egyelőre csupán annyi biztos, hogy a tervezet kidolgozására eredetileg megjelölt január 31-ig a javaslat nem készült el, így újabb két héttel meghosszabbították a határidőt. Feltehetőleg március 8-án kerül a győri közgyűlés elé az a tanulmány, amelynek kidolgozásával Jungi Csaba alpolgármestert bízták meg. Maga az érintett továbbra is szűkszavúságáról tett tanúbizonyságot, s üzleti érdekekre hivatkozva nem árult el részleteket. Beszédesebbnek bizonyult Balogh József polgármester, aki ha konkrétumokat nem is mondott, legalább a Médiacentrum hátterét felfedte. A titoktartást a polgármester nemcsak üzleti érdekekkel magyarázta, hanem azzal is, hogy nem akarnak felesleges viharokat kavarni. „Bár szűk körben tárgyaltuk, politikai kihatásai elképesztő Fidesz-nyilatkozatokban jelentek meg” - fogalmazott Balogh József, aki ismételten visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a Győri Krónika a polgármester saját kiadványa lenne, s cáfolta azt is, hogy mamutmédiát akar a város teremteni. „Semmiféle hatalmi koncentrációra nem törekszünk, hanem olyan technikai infrastruktúrát akarunk teremteni a városnak, ami biztosítja a különböző médiák és információk szabad áramlását plurális alapon”- árulta el Balogh, aki kijelentette azt is, Győrt pozícióveszteség érte, miután pályázott arra, hogy Szombathelyről Győrbe kerüljön a regionális tévé, ezt azonban Sopron elorozta. „Bátran kijelentem, úgy kapta meg Sopron, hogy nem is pályázott, miután Szájer úr közreműködésével nagy anyagi erőket vittek oda” - közölte Balogh József, s úgy vélekedett, az erőforrásokat úgy kell koncentrálni, hogy a város megfelelő pozíciókhoz jusson, miközben hatókörét a csallóközi magyarságra, is szeretné kiterjeszteni. A lehetséges anyagi forrásokat firtató kérdésünkre a polgármester a magántőke mellett a pályázati pénzeket jelölte meg, s a Médiacentrum csak kismértékben terhelné meg a város költségvetését. A tervezett Médiacentrumról sokan azt feltételezik, hogy egyesül a két győri televízió, a Revita és a városi. Kérdésünkre, hogy mindez napirenden van-e, Győr polgármestere diplomatikusan azt mondta: „Az ezzel kapcsolatos megbeszélések pillanatnyilag azonnali, gyors intézkedésre nem adnak okot.” Ugyanakkor a Revita és a városi televízió vezetője továbbra sem tud semmit a Médiacentrumról, a tervek kialakításába sem Kelemen Miklóst, sem pedig Töreki Imrét nem vonták be. Hasonlóan nyilatkozott Németh Zoltán, a Polgári Szövetség (Fidesz, MKDSZ, kisgazdapárt, MDF) frakcióvezető-helyettese, aki megdöbbentőnek tartja a Médiacentrum körüli titkolózást. „Az titkolózik, aki rosszban sántikál” - mondta Németh, s furcsállta azt, hogy velük nem egyeztet senki, miként azt is, hogy a Pro Urbe a szocialistákkal konzultál, a Polgári Szövetséggel azonban nem.,Attól tartunk, hogy elkezdődött Győrött a választásokra való politikai felkészülés, s az MSZP közpénzekkel akar kampányolni” - sommázta álláspontját a frakcióvezető-helyettes, akinek véleménye szöges ellentétben áll Balogh Józsefével, aki összvárosi érdekekről és pluralizmusról beszélt. K.T. Tavaszváró kiárusítás Hiába kezdett el esni a héten a hó, hiába ígér a meteorológia fagyokat, a téli ruhát kínáló kereskedőnek kötéllel kell fogni a vevőt. Ahogy mondani szokták, a kutya nem ette meg a telet. De az is biztos, hogy a kereskedők várt haszna a „kutyáké” lett. Jártunk jó néhány győri, belvárosi üzletben, butikban, s mindenütt széttárt karral fogadtak, ha fél áron is, de valamit még el kellene adni a portékából. Mert aztán lassan lehet csomagolni, félretenni a következő télre az árut, akkor meg már eleve csak olcsóbban lehet újra kínálni, mert ugye a divat is változik. Apropó, divat: azért is sürgős a kereskedőknek a téli holmitól megszabadulni, mert készülni kell a tavaszra. Úgy mondják, színes, nagyon szép színes lesz a divat. A Kisosz megyei szervezeténél megerősítik tapasztalatainkat: valóban rossz telük volt a kereskedőknek. És nem csak azért vagy talán nem is elsősorban azért, mert nem volt igazán zimankó. Téli holmiból lanyha volt a forgalom októberben, novemberben, sőt, karácsony előtt is. Két évvel ezelőtt a győri Dunakapu téren az árusok szinte verekedtek minden talpalatnyi helyért. Mára sokan elmentek, kiadók a helyek. Két éve itt a vásárlók között még a középréteggel lehetett találkozni. Ma már a jó vevőnek számító szlovákok is inkább a nagy áruházi láncok üzleteit keresik fel. Azok olcsóbbak (most éppen az egyik nagyáruház alig egy ezresért kínálta a téli télikabátot, tülekedtek érte a vevők), s áruik minőségére sincs igazán panasz. A kiskereskedő tehát csikorgatja a fogát, de nem a hidegtől. S hogy mit jelentenek számukra ezek a mostani nagy árleszállítások? Vegyük, hogy a kereskedők úgy ötvenszázalékos haszonréssel dolgoznak. Tudjuk, sokan százszázalékossal, de nézzük a jellemzőbbet. Aki tehát most ötvenszázalékos árkedvezményt ad, „marad a pénzénél”, munkáját, rezsijét nem is számolva. Akadnak, akik azt mondják: még egy ilyen év, s viszszaadják az ipart. Azért Győr belvárosában most még nemigen látni butiknak kiadó helyiséget... Jutási. Sopronban késik A soproni utcákon szinte semmi nem utal arra, hogy megkezdődött volna a téli vásár. Egy-két kirakatban ugyan látni 20-30-50 százalékos árleszállítást hirdető táblát, bent az üzletben viszont korántsem tolonganak a vevők. Általában a télikabátokat, overallokat, csizmákat kínálják olcsóbban, de a hazai pénztárcákhoz sokszor még az akciós ár is irreálisnak tűnik. Már ha valóban akciós az ár és nem csak vevőcsalogatás céljából kerülnek ki a táblák. A gyakran hirdetett végkiárusításokon megszerzett termékeknek ugyanis általában csak rövid ideig örül az ember. Pontosan addig, amíg egy másik kirakatban meg nem látja ugyanazt a ruhát ugyanannyiért vagy esetleg még kevesebbért, mint amennyit maga adott érte. Úgy tűnik tehát, a soproni kereskedők valójában még nem akarnak megszabadulni a meleg holmiktól, bíznak benne, hogy februárban a hidegebb arcát is megmutatja a tél. KISALFÖLD Rekonstrukció: A forrásoktól függ a felújítás üteme Szépül a pápai kastély A néhány évvel ezelőtti szakmai felülvizsgálatok megerősítették: Pápán a nagy múltú Esterházy-kastély épületrészei életveszélyessé váltak. Az 1996-ban megkezdett felújítási munkákhoz a város - többek között - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának millenniumi kastélyprogramjától százmillió forintos támogatást nyert. Előzetes számítások szerint ez az összeg sok mindenhez elegendő, így a megkezdett külső csapadékelvezető rendszer teljes kiépítéséhez, a tervezés és az ehhez kapcsolódó egyéb előkészítési munkák folytatásához, a tetőfelújítás nagy részéhez. A tetőszerkezet megbontása újabb, addig nem tervezett feladatok megoldása elé állította a szakembereket. Ekkor derült ki például, hogy az egyik tornyot az utolsó gerendáig újra kell építeni, míg egy másik torony is okozott meglepetést, hiszen egyik sarka a többihez képest negyven centiméterrel megsüllyedt. A tető felújításakor a gazdaságosságot tartják szem előtt, illetve azt, hogy a legjobb műszaki megoldás szülessen. Ezt szolgálják a kéthetenként megtartott rendszerbejárások is. Tavaly a rekonstrukciós munkák folytatására a központi költségvetés két forrásából - továbbra is az Országos Műemlékvédelmi Hivatalon keresztül - összesen 95 millió forint állt rendelkezésre, amelyhez csak szeptemberben férhettek hozzá. Azonnali szerződéskötésekkel biztosították a tető befejezéséhez és az elmaradt - zeneiskola fölötti - kis födémszakasz cseréjéhez szükséges pénzügyi fedezetet. A héjazat cseréje véget ért, a tetőn belüli munkálatok várhatóan az idei esztendő első negyedében elkészülnek. A jelenleg rendelkezésre álló összegből hamarosan visszakerülhetnek helyükre a több éve eltávolított mennyezeti stukkók és megkezdődhet a jelenleg használhatatlan múzeumi szárny rekonstrukciójának első üteme. A teljes befejezéshez újabb források bevonására lesz szükség, mivel a tervek biztosítják a folyamatos munkavégzést. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal előzetes jelzése szerint a költségvetési fedezet idén is rendelkezésre áll. Nagysága és hozzáférhetőségének időpontja még nem ismeretes. Néhány hete új tető védi az évszázados falakat és minden remény megvan arra, hogy a pápai Esterházy-kastély ismét a hajdani barokkban pompázzon. 6. Cs. A PÁPAI ESTERHÁZY-KASTÉLY: Ismét a hajdani barokkban pompázhat majd. Felvételi A Parlando Művészeti Iskola felvételt hirdet a 2000-2001-es tanév 2. félévére magánének tanszakra. A felvételizők klasszikus és könnyűzenei stílusokat is tanulhatnak. A meghallgatás február 8-án lesz a győri Radnóti általános iskolában. Aktuális 3 Együtt: Bábolnán és Pannonhalmán turisták százezrei? Sokoró turisztikai paradicsoma lehet A Bábolna Rt. és a pannonhalmi apátság összefogása a Sokoró-vidék legnagyobb turisztikai társulását hozza létre. Lapunk információja szerint mindkét fél komoly reményeket fűz az együttműködéshez, amelynek célja: több százezer (külföldi) vendég fogadása két helyszínen: a ménesbirtokon és az apátságban, illetve az ezeknek otthont adó településeken. A szándéknyilatkozatot várhatóan február 28-án írják alá a felek. A tavalyi Márton-napi közös rendezvény rámutatott arra, hogy a térség két jelentős, de eltérő réteget vonzó turisztikai központjának van keresnivalója egymásnál és az idegenforgalmi piacon. A Bábolna Rt.-től tavasztól különválik, és önálló egységként működik a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft., amely bevételének meghatározó részét a minőségi lovas- és egyéb turizmustól várja. Az „egyébbe” beletartozik a kastélyépületért és a hozzá tartozó parkért, illetve múzeumokért rövid időre megálló látogatók fogadása, de ennél, valamint a kétszáz lóból álló ménes megtekintésénél több programra és több bevételre van szükség egy sikeres vállalkozáshoz. A pannonhalmi apátság az Országos Idegenforgalmi Bizottságtól tavaly ötvenmillió forintot nyert a turistaforgalmi épület és gyalogoshíd megépítésére, amelylyel közel került a terv megvalósításához, de már akkor látszott: a több mint 100 millió forintos beruházáshoz további összegek és újabb pályázatok kellenek. Ez a fejlesztés is azt bizonyítja: a monostor szintén sokat vár az idegenforgalmi lehetőségektől. Mind Bábolnának, mind pedig Pannonhalmának érdeke, hogy azok a turisták, akik útjukat egyszer már megszakították azért, hogy az arab ménest vagy a világörökség részét képező apátságot megnézzék, ne csak egy-két órát maradjanak a térségben, hanem akár több napot is. Nyilván nem minden látogatót vonz mindkét látványosság, de a két fél így is abban bízik: évente több százezer vendég fogadásának potenciális lehetőségét tudja együtt kihasználni. Bábolna február 28-án szervez szakmai konferenciát, várhatóan itt írja alá a részvénytársaság és az apátság az együttműködési szándéknyilatkozatot. Az elvi megegyezés nyitott, ha akar tehát, a két település önkormányzata is csatlakozhat. A kecsegtető lehetőségek között a komáromi erőd bevonása is szerepel. Ezzel a térség legnagyobb turisztikai társulása jönne létre, amely monopolhelyzetet teremt. Az együttműködés szorgalmazói azonban hangsúlyozzák: ez nem cél. Terveikben nem szerepel, hogy felvegyék a versenyt az utazási irodákkal, illetve elvegyék a lehetőséget a falusi turizmusra épülő kisvállalkozásoktól, amelyek élhetnek a társulás adta lehetőségekkel. Egyszerűen a helyzeti előnyt (Bécs és Budapest között jó helyen fekszik a két település) akarják kihasználni. Milyen lehetőségek ezek? Elsősorban pályázati, azzal a pluszmegjegyzéssel, hogy a településeket megyehatár választja el, így a helyi kiírásokon külön-külön indulna Bábolna és Pannonhalma. Az országos lehetőségek - akár a most hirdetett Széchenyi-terv-pályázat is - viszont kecsegtetőek. A konkrét tervek között a legjelentősebb a bábolnai termálfürdő és az ahhoz kapcsolódó gyógyszálló megépítése. Egyelőre ez a kezdet... Sudár Ágnes